Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-11 / 187. szám
6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 2000. AUG. 11. Energiatakarékossági pályázatok Dr. Kovács László az európai szakmai szövetség élén Szeged hírneve kötelez A főtitkár Németországban, a „bankár" Svájcban - az elnök Szegeden. (Fotó: Miskolczi Róbert) Összesítették a pótfelvételi jelentkezéseket Többnyire nincs új vizsga A Szegedi Tudományegyetem karainak többsége egyes szakokra pótfelvételi lehetőséget hirdetett meg a továbbtanulni szándékozó diákoknak, illetve felnőtteknek. A bölcsészkaron a kommunikáció, a természettudományi karon pedig a fizikus informatikus képzés iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Orvosképzésre viszont - a költségtérítés magas összege miatt - kevesen nyújtottak be pótfelvételi kérelmet. A hét első napján lejárt az egyetemi-főiskolai pótfelvételi jelentkezések határideje. Ennek során csak azok nyújthattak be felvételi kérelmet, akik idén nem jelentkeztek, vagy akik ez évben nem nyertek felvételt egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A felsőoktatási intézmények többsége augusztusban nem tart új felvételi vizsgát, hanem az idei felvételi eljárás során elért eredményeket veszi figyelembe. A Szegedi Tudományegyetem karainak többsége lehetővé tette, hogy egyes szakokra a pótfelvételi eljárás során jelentkezést nyújtsanak be a továbbtanulni szándékozó diákok, illetve felnőttek. A bölcsészettudományi kar kommunikáció és szociológia szakon hirdetett meg pótfelvételit. A legnagyobb - hétnyolcszoros túljelentkezéssel járó - érdeklődés a kommunikáció szakos nappali alapképzés iránt mutatkozott. Ez utóbbi szakon levelező tagozatra is adhattak be felvételi kérelmet az érdeklődők. Lényegesen kevesebb jelentkezőt vonzott a szociológia szak, amelyen a meghirdetett húsz helyre benyújtott jelentkezések száma nem érte el a tizet. A pótfelvételi eljárás során a karra bejutó hallgatók költségtérítést fizetnek. Szociológia szakon felvételi beszélgetés alkalmával „szűrik meg" a jelentkezőket, kommunikáció szakon viszont augusztus 28-án írásbeli, szeptember 4-én pedig szóbeli vizsgát kell tenni. Berta Árpád dékán elmondása szerint azonban a jelentkezők dönthetnek úgy, hogy nem tesznek újabb felvételi vizsgát, hanem a korábbi megmérettetés alkalmával szerzett pontszámukkal vesznek részt az egyetemre való bejutásért folyó versenyben. Az élelmiszeripari főiskolai karon a meghirdetett férőhelyek számánál kevesebben jelentkeztek: az élelmiszeripari gépészmérnök szak nappali tagozatán 20 helyre 12-en, a levelező tagozaton 40 helyre 38-an nyújtottak be felvételi kérelmet. Bajuszé Kabók Katalin oktatási főigazgató-helyettes tájékoztatása szerint a jelentkezők nem tesznek vizsgát, nappali tagozatra az kerülhet be, aki legalább 42 pontot hoz a középiskolából, vagy a korábban más intézményben tett felvételi vizsga során minimum 73 pontot elért. A levelező képzésben azok vehetnek részt, akiknek a felvételi szabályok szerint a maximális 120 pont legalább 60 százalékát elérték, azaz 72 pontjuk van. A természettudományi kar 18 különböző képzést hirdetett meg a pótfelvételi eljárás során, és ezekre összesen 112-en jelentkeztek. A legnagyobb arányú érdeklődés az újonnan induló fizikus informatikus szak iránt mutatkozott, de sokan nyújtottak be felvételi kérelmet programozó matematikus szakra is. A karon nem tartanak új vizsgákat, hanem a korábban elért vizsgaeredményeket, illetve a középiskolából hozott pontokat veszik figyelembe. Az orvosképzésre csupán ötödannyian jelentkeztek, mint amennyi férőhelyet meghirdetett az általános orvostudományi kar. A fogorvos képzés esetében jobb arány alakult ki, hiszen öt helyre ketten adtak be pótfelvételi kérelmet. Lednitzky András dékáni hivatalvezető szerint a szerény mértékű érdeklődés a költségtérítés magas - félévenként 500 ezer forintos összegével magyarázható, amelyhez fogorvos szakon a harmadik évfolyamtól 80 ezer forint anyagköltség is hozzájárul. Hegedús Szabolcs Borsos-archívum Budapest (MTI) Az energiatakarékosságot ösztönző idei egymilliárd forintos keretöszszegböl eddig 300 millió forintot kötöttek le a kiirt négy pályázattal - közölte Medgyesy Balázs, a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium által létrehozott közhasznú társaság, az Energia Központ Kht. igazgatója. A lakossági fejlesztésekhez egy 100 millió forinttal indított, majd 150 millió forintra emelt keretösszegből igényelhettek segítséget a pályázók. A jelentkezők támogatást nyerhetnek el a falak hőszigeteléséhez, jól szigetelő nyílászárókhoz, fűtéskorszerűsítéshez, takarékos világítási megoldásokhoz. Erre a kiírásra a júniusi indítást követően több mint 500 pályázat érkezett. A tárcaközi bizottság már többször foglalkozott a benyújtott pályamunkákkal, most hatékonysági sorrendet állítanak fel, s ennek alapján osztják el a rendelkezésre álló összeget - ismertette az igazgató. A megújuló energiaforrások használatát elősegítő pályázatnál szintén 100 millió forintos keret áll rendelkezésre. A pályázatokat ugyancsak júniustól fogadják egészen addig, míg ki nem merül ez a keretösszeg. Az eddig beadott 150 pályázat döntő része a napenergia hasznosításához kér segítséget. Található a pályamunkák között szél-, geotermikus és bioenergia hasznosítására vonatkozó megoldás is. Medgyesy Balázs elmondta: a beruházási költség 30 százaléka nyerhető el támogatásként, illetve lakossági körben legfeljebb 200 ezer forint, társaságoknál, intézményeknél maximálisan 2 millió forint. A 200 ezer forintos támogatáshoz az állampolgároknak körülbelül 400 ezer forintot kell hozzátenniük ahhoz, hogy megvalósítsák családi házukban a napkollektoros használati melegvíz-ellátást. Hozzávetőlegesen 600 ezer forintba kerül az egy családi háznál elegendő hat négyzetméteres napkollektor, a tartály és az egyéb berendezések felszerelése. Egy ilyen beruházással nyáron teljes mértékben fedezhető a melegvíz-igény, s télen is számottevő az energiamegtakarítás. Eves átlagban a meleg víz 60 százaléka napenergiával állítható elő, továbbá a lakás fűtéséhez is használható. A tárcaközi bizottság döntése alapján hamarosan folyósíthatják az első támogatásokat. A napenergia hasznosítása iránt érdeklődők a berendezések hazai, külföldi gyártóiról, a kivitelezőkről, a Magyar Napenergia Társaságnál kaphatnak információkat. Az idén először lett keletközép-európai elnöke az európai SzülészNögyógyász Szövetségnek (EAGO): dr. Kovács Lászlót, a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika professzorát Baselben, a szervezet svájci kongresszusán nemrégiben iktatták be tisztségébe. Állandóan emlegetik, de azért ettől még igaz: a keleti és a nyugati régió 50 éves szétszakítottságának nyomai máig meglátszanak. Európa kétféle, fejlett és kevéssé az az élet minden területén. A különbségek mérsékléséért talán a legkorábban és a legtöbbet a tudomány emberei tették - ez is szinte közhely. Mégis afféle szakmai szenzációnak számít most is, ha valamely nemzetközi szervezet élére kelet-európai vezető kerülhet. Mi az ilyen tisztségek ára, „mögöttese", mi az értelme és egyáltalán: milyen út vezet idáig? - faggattam a Szegeden nagy tiszteletnek örvendő professzort, akinek nemzetközi karrierjéről mindazonáltal kevesebbet tudunk, mint illene. - Az EAGO azért különleges szövetség, mert nem az országok szervezeteit tömöríti, hanem az egyes szülészeket-nőgyógyászokat. Minden bizonnyal azért döntöttek az életre hívói az egyéni tagság mellett, mert 16 évvel ezelőtt, amikor megalakult az EAGO, Európa kettéosztottsága létező valóság volt és ez egy csomó kellemetlen körülményt jelentett. Gondolom, a kelet-európai hivatalosság által támasztott adminisztratív és egyéb jellegű akadályok egy részét is próbálták elhárítani az alapítók, amikor személyeknek, az egyes orvosoknak, kutatóknak biztosítottak lehetőséget arra, hogy „európai" szülészek és nőorvosok lehessenek. A szövetségnek egyértelműen az volt a célja, hogy az erősen eltérő színvonalú kelet- és nyugat-európai szülészet-nőgyógyászatot találkoztassa, lehetőségeket teremtsen a különbségek mérséklésére. Mármost hamar kiderült, hogy a mostohább körülmények ellenére azért a kelet-európai terület sem teljesítmény nélküli. Egyértelmű a szövetség eddigi történetéből, hogy a magyarországi szülészet-nőgyógyászat eredményeit pedig különösen nagyra tartják és elismerik a nyugatiak. A 25 alapító tag között ott volt Lampé László debreceni professzor és mindjárt az első elnökségnek is tagja lett. Amikor lejárt a mandátuma, újra magyart választottak a helyére - és ez azért nem volt általánosan bevett a többi keleti ország esetében. Ekkor, 1989-ben lettem én az elnökség tagja, a tisztség időtartamát egy évvel meg is hosszabbították, így az 1996-ban Budapesten igen nagy sikerrel megtartott kongresszuson járt le a megbízatásom és a helyemre dr. Resch Béla szegedi professzort választották. Az 1800 európai tag közül 400 magyar, ez a szekció a legnépesebb. Természetesen a pesti kongresszuson is jól láthatóak voltak még a fejlett régió előnyei, de tény, hogy számos rangos tudományos eredményt tudott bemutatni a keleti terület tudós társadalma is. A szakemberek közötti hídépítésnek - a szövetség célkitűzésének - ezen a kongresszuson már látványos eredményeit is lehetett regisztrálni és ebben nagy munkája volt a magyaroknak. Mindezt csak azért részletezem, hogy a nem szakmai közönség számára is nyilvánvaló legyen: az elnökké választásóm a magyar szülészet és nőgyógyászat európai elismertségét is jelenti. Ebben az elismerésre méltó tevékenységben pedig benne foglaltatik az a szakmai, kapcsolatépítési munka, amellyel mi a környező országokat is segítettük. Hogy egy nemzetközi szervezet első tisztségviselőjének lenni milyen rangot jelent az illető szakmában minden kutató tudja. Kovács professzor ráadásul egyik legelismertebb kollégáját, személyes barátját, az angol szülész-nőgyógyász társaságot vezető professzort „előzte" a választáson. (Egy valóságos lordot, hiszen a szigetországban akkora társadalmi rang a szakmai szövetségben az elnökségig vinni, hogy aki ezt eléri, annak egyenes útja vezet a lordok házába...) A sikerben bőven' benne volt a szegedi klinika nemzetközi tudományos hírneve. A WHO-nak, az ENSZ egészségügyi szervezetének itteni, Kovács professzor által vezetett kutatóközpontja is sokat tett ezért a hírért, de rangos nemzetközi konferenciák sorozatában is bizonyítottak a szegedi kutatók. A tudományszervezésben is: a szomszédos országokban máig hivatkozási alap például egy 1994-es, szegedi keltezésű deklaráció, amely a keleti régióra vonatkozó, átfogó helyzetfelmérés, a problémák szókimondó megfogalmazása és megoldási, fejlesztési javaslatok tára. Az egyéni tagokat tömörítő EAGO mellett létezik az egyes országok szülésznőgyógyász társaságait tömörítő európai szervezet, az EBCOG. Mintaszerű közöttük az együttműködés és a munkamegosztás. Míg az EAGO elsősorban a tudományos kutatás szervezője, a csak az EU-tagállamok szakmai társaságaiból álló EBCOG amely az Unió igazgatási rendszerének is tagja - fő tevékenységi területe a szakorvosképzés és -továbbképzés, valamint az európai szülészeti-nőgyógyászati intézmények minőségvizsgálata és akkreditációja. A közlemúltban Baselben lezajlott ünnepélyes elnöki beiktatáson Kovács László professzor, aki hat éve az EBCOG elnökségének is tagja, mégis azt mondta a programbeszédében, hogy a két európai szervezet egyesítése a célja. - Nem lesz könnyű a jogi akadályokat legyőzni, a különféle érdekeket közös nevezőre hozni és az új, közös érdekérvényesítési formákat megtalálni, de megpróbálom. Már most, viszonylag távol az EU-tagságtól, sikerült elérni, hogy a meghívásomra négy magyarországi klinikát - köztük a szegedit - megvizsgált és akkreditált az EBCOG. Az i(t szerzett diplomák és szakvizsgák tehát már az EU-tagságunk előtt egyenértékűek a tagállamokban szerzett diplomákkal és külföldi munkavállalás esetén nem kell honosítani a szakvizsgát. Bár a magyar egészségügyben koránt sincs minden rendben, a számok tükrében mégis jobb a helyzetünk, mint több környező államban, úgyhogy a segítő, kapcsolatépítő, tapasztalatátadó, hídszerepünket is szeretném megtartani és lehetőség szerint erősíteni. Sulyok Erzsébet Győr (MTI) Borsos Miklósról nevezik el, és a nagyközönség előtt is megnyitják szombaton a győri Városi Művészeti Múzeum új helyre költözött művészettörténeti archívumát. N. Mészáros Júlia múzeumigazgató elmondta: ezzel az ünnepi eseménnyel emlékeznek meg Borsos Miklós születésének 94.. s halálának 10. évfordulójáról. - Az archívum értékei közül kiemelkedik a névadó szobrászművész személyéhez és munkásságához kapcsolódó dokumentumgyűjtemény közölte a szakember. A kollekcióban találhatók Borsoskéziratok, eredeti dokumentumok, fotók, újságcikkek, tárgyi emlékek, amelyek a művész Győrhöz való kötődéséről is tanúskodnak, Valósítsa meg álmait! Valósítsa meg álmait a tetszőleges célra felhasználható ABN AMRO Személyi kölcsön segítségével! Ha 2000. augusztus 31-éig igényel ABN AMRO Személyi kölcsönt, 1% kamatkedvezményt nyújtunk Önnek. ABN-AMRO Bank ? 06 40 444 444 > Néhány példa a törlesztőrészletekre: Futamidő (hól^^l 200 000 500 000 1 000 000 3 000 000 24 10 670 26 676 53 351 160 054 36 7 948 19 869 39 739 119 216 48 6 627 16 567 33 135 99 404 60 5 866 14 664 29 328 87 984 A táblázatban szereplő havi törlesztőrészlelek kamatváltozás esetén módosulhatnak. A bank a kölcsönt a hitelelbirálatfeltételei alapján nyújtja. A hirdetés nem minősül a bank részéről nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek. A teljes hiteldíjmutató 29.3%-tól 41,37%-ig terjedhel a hitelösszeg és falamidő függvényében. A hiteldíjmutatóról, a kezelési költségről és az igénylés feltételeiről a Bankvonalon vagy pókjainkban érdeklődhet. További részletekel a bankfiókban található Szerződéses feltételek személyi kölcsön folyósítására című dokumentum tartalmaz. Ajánlatunk a forint alapú Személyi Kölcsönre érvényes. Bankfiókjaink: Hódmezővásárhely, Kossuth tér 5. Tel.: 62/241-666 • Szeged, Klauzál tér 5. Tel.: 62/551-420 • Szeged. Jókai u. 7-9. Nagyáruház passage Tel.: 62/551-520 • Szeged Széchenyi tér 9. Tel.: 62/560-200 • Szeged. Rókusi krt. 42-64. Tesco Áruház Tel.: 62/551-010