Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-11 / 187. szám

6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 2000. AUG. 11. Energia­takarékossági pályázatok Dr. Kovács László az európai szakmai szövetség élén Szeged hírneve kötelez A főtitkár Németországban, a „bankár" Svájcban - az elnök Szegeden. (Fotó: Miskolczi Róbert) Összesítették a pótfelvételi jelentkezéseket Többnyire nincs új vizsga A Szegedi Tudomány­egyetem karainak több­sége egyes szakokra pót­felvételi lehetőséget hirde­tett meg a továbbtanulni szándékozó diákoknak, illetve felnőtteknek. A böl­csészkaron a kommuni­káció, a természettudo­mányi karon pedig a fizi­kus informatikus képzés iránt mutatkozott a legna­gyobb érdeklődés. Orvos­képzésre viszont - a költ­ségtérítés magas összege miatt - kevesen nyújtot­tak be pótfelvételi kérel­met. A hét első napján lejárt az egyetemi-főiskolai pótfelvételi jelentkezések határideje. En­nek során csak azok nyújthat­tak be felvételi kérelmet, akik idén nem jelentkeztek, vagy akik ez évben nem nyertek felvételt egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A felsőok­tatási intézmények többsége augusztusban nem tart új fel­vételi vizsgát, hanem az idei felvételi eljárás során elért eredményeket veszi figyelem­be. A Szegedi Tudomány­egyetem karainak többsége le­hetővé tette, hogy egyes sza­kokra a pótfelvételi eljárás so­rán jelentkezést nyújtsanak be a továbbtanulni szándékozó diákok, illetve felnőttek. A bölcsészettudományi kar kommunikáció és szociológia szakon hirdetett meg pótfelvé­telit. A legnagyobb - hét­nyolcszoros túljelentkezéssel járó - érdeklődés a kommuni­káció szakos nappali alapkép­zés iránt mutatkozott. Ez utób­bi szakon levelező tagozatra is adhattak be felvételi kérelmet az érdeklődők. Lényegesen kevesebb jelentkezőt vonzott a szociológia szak, amelyen a meghirdetett húsz helyre be­nyújtott jelentkezések száma nem érte el a tizet. A pótfelvé­teli eljárás során a karra bejutó hallgatók költségtérítést fizet­nek. Szociológia szakon felvé­teli beszélgetés alkalmával „szűrik meg" a jelentkezőket, kommunikáció szakon viszont augusztus 28-án írásbeli, szep­tember 4-én pedig szóbeli vizsgát kell tenni. Berta Árpád dékán elmondása szerint azon­ban a jelentkezők dönthetnek úgy, hogy nem tesznek újabb felvételi vizsgát, hanem a ko­rábbi megmérettetés alkalmá­val szerzett pontszámukkal vesznek részt az egyetemre való bejutásért folyó verseny­ben. Az élelmiszeripari főiskolai karon a meghirdetett férőhe­lyek számánál kevesebben je­lentkeztek: az élelmiszeripari gépészmérnök szak nappali ta­gozatán 20 helyre 12-en, a le­velező tagozaton 40 helyre 38-an nyújtottak be felvételi kérelmet. Bajuszé Kabók Ka­talin oktatási főigazgató-he­lyettes tájékoztatása szerint a jelentkezők nem tesznek vizs­gát, nappali tagozatra az kerül­het be, aki legalább 42 pontot hoz a középiskolából, vagy a korábban más intézményben tett felvételi vizsga során mi­nimum 73 pontot elért. A le­velező képzésben azok vehet­nek részt, akiknek a felvételi szabályok szerint a maximális 120 pont legalább 60 százalé­kát elérték, azaz 72 pontjuk van. A természettudományi kar 18 különböző képzést hirdetett meg a pótfelvételi eljárás so­rán, és ezekre összesen 112-en jelentkeztek. A legnagyobb arányú érdeklődés az újonnan induló fizikus informatikus szak iránt mutatkozott, de so­kan nyújtottak be felvételi ké­relmet programozó matemati­kus szakra is. A karon nem tartanak új vizsgákat, hanem a korábban elért vizsgaeredmé­nyeket, illetve a középiskolá­ból hozott pontokat veszik fi­gyelembe. Az orvosképzésre csupán ötödannyian jelentkez­tek, mint amennyi férőhelyet meghirdetett az általános or­vostudományi kar. A fogorvos képzés esetében jobb arány alakult ki, hiszen öt helyre ketten adtak be pótfelvételi kérelmet. Lednitzky András dékáni hivatalvezető szerint a szerény mértékű érdeklődés a költségtérítés magas - fél­évenként 500 ezer forintos ­összegével magyarázható, amelyhez fogorvos szakon a harmadik évfolyamtól 80 ezer forint anyagköltség is hozzájá­rul. Hegedús Szabolcs Borsos-archívum Budapest (MTI) Az energiatakarékossá­got ösztönző idei egymilli­árd forintos keretösz­szegböl eddig 300 millió forintot kötöttek le a kiirt négy pályázattal - közölte Medgyesy Balázs, a Gaz­dasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisz­térium által létrehozott közhasznú társaság, az Energia Központ Kht. igaz­gatója. A lakossági fejlesztésekhez egy 100 millió forinttal indí­tott, majd 150 millió forintra emelt keretösszegből igényel­hettek segítséget a pályázók. A jelentkezők támogatást nyer­hetnek el a falak hőszigetelésé­hez, jól szigetelő nyílászárók­hoz, fűtéskorszerűsítéshez, ta­karékos világítási megoldások­hoz. Erre a kiírásra a júniusi indítást követően több mint 500 pályázat érkezett. A tárca­közi bizottság már többször foglalkozott a benyújtott pá­lyamunkákkal, most hatékony­sági sorrendet állítanak fel, s ennek alapján osztják el a ren­delkezésre álló összeget - is­mertette az igazgató. A megújuló energiaforrá­sok használatát elősegítő pá­lyázatnál szintén 100 millió fo­rintos keret áll rendelkezésre. A pályázatokat ugyancsak jú­niustól fogadják egészen ad­dig, míg ki nem merül ez a ke­retösszeg. Az eddig beadott 150 pályázat döntő része a napenergia hasznosításához kér segítséget. Található a pá­lyamunkák között szél-, geo­termikus és bioenergia haszno­sítására vonatkozó megoldás is. Medgyesy Balázs elmond­ta: a beruházási költség 30 szá­zaléka nyerhető el támogatás­ként, illetve lakossági körben legfeljebb 200 ezer forint, tár­saságoknál, intézményeknél maximálisan 2 millió forint. A 200 ezer forintos támoga­táshoz az állampolgároknak körülbelül 400 ezer forintot kell hozzátenniük ahhoz, hogy megvalósítsák családi házuk­ban a napkollektoros használa­ti melegvíz-ellátást. Hozzá­vetőlegesen 600 ezer forintba kerül az egy családi háznál elegendő hat négyzetméteres napkollektor, a tartály és az egyéb berendezések felszerelé­se. Egy ilyen beruházással nyáron teljes mértékben fedez­hető a melegvíz-igény, s télen is számottevő az energiameg­takarítás. Eves átlagban a me­leg víz 60 százaléka napener­giával állítható elő, továbbá a lakás fűtéséhez is használható. A tárcaközi bizottság döntése alapján hamarosan folyósíthat­ják az első támogatásokat. A napenergia hasznosítása iránt érdeklődők a berendezé­sek hazai, külföldi gyártóiról, a kivitelezőkről, a Magyar Nap­energia Társaságnál kaphatnak információkat. Az idén először lett kelet­közép-eu­rópai el­nöke az európai Szülész­Nögyógyász Szövetség­nek (EAGO): dr. Kovács Lászlót, a szegedi Szülé­szeti és Nőgyógyászati Klinika professzorát Ba­selben, a szervezet sváj­ci kongresszusán nemré­giben iktatták be tisztsé­gébe. Állandóan emlegetik, de azért ettől még igaz: a keleti és a nyugati régió 50 éves szétszakítottságának nyomai máig meglátszanak. Európa kétféle, fejlett és kevéssé az ­az élet minden területén. A különbségek mérsékléséért talán a legkorábban és a leg­többet a tudomány emberei tették - ez is szinte közhely. Mégis afféle szakmai szenzá­ciónak számít most is, ha va­lamely nemzetközi szervezet élére kelet-európai vezető ke­rülhet. Mi az ilyen tisztségek ára, „mögöttese", mi az értel­me és egyáltalán: milyen út vezet idáig? - faggattam a Szegeden nagy tiszteletnek örvendő professzort, akinek nemzet­közi karrierjéről mindazonál­tal kevesebbet tudunk, mint illene. - Az EAGO azért különle­ges szövetség, mert nem az országok szervezeteit tömörí­ti, hanem az egyes szülésze­ket-nőgyógyászokat. Minden bizonnyal azért döntöttek az életre hívói az egyéni tagság mellett, mert 16 évvel ez­előtt, amikor megalakult az EAGO, Európa kettéosztott­sága létező valóság volt és ez egy csomó kellemetlen kö­rülményt jelentett. Gondo­lom, a kelet-európai hivata­losság által támasztott admi­nisztratív és egyéb jellegű akadályok egy részét is pró­bálták elhárítani az alapítók, amikor személyeknek, az egyes orvosoknak, kutatók­nak biztosítottak lehetőséget arra, hogy „európai" szülé­szek és nőorvosok lehesse­nek. A szövetségnek egyér­telműen az volt a célja, hogy az erősen eltérő színvonalú kelet- és nyugat-európai szü­lészet-nőgyógyászatot talál­koztassa, lehetőségeket te­remtsen a különbségek mér­séklésére. Mármost hamar ki­derült, hogy a mostohább kö­rülmények ellenére azért a kelet-európai terület sem tel­jesítmény nélküli. Egyér­telmű a szövetség eddigi tör­ténetéből, hogy a magyaror­szági szülészet-nőgyógyászat eredményeit pedig különösen nagyra tartják és elismerik a nyugatiak. A 25 alapító tag között ott volt Lampé László debreceni professzor és mindjárt az első elnökségnek is tagja lett. Amikor lejárt a mandátuma, újra magyart vá­lasztottak a helyére - és ez azért nem volt általánosan bevett a többi keleti ország esetében. Ekkor, 1989-ben lettem én az elnökség tagja, a tisztség időtartamát egy év­vel meg is hosszabbították, így az 1996-ban Budapesten igen nagy sikerrel megtartott kongresszuson járt le a meg­bízatásom és a helyemre dr. Resch Béla szegedi pro­fesszort választották. Az 1800 európai tag közül 400 magyar, ez a szekció a legné­pesebb. Természetesen a pes­ti kongresszuson is jól látha­tóak voltak még a fejlett régió előnyei, de tény, hogy számos rangos tudományos eredményt tu­dott bemutatni a keleti terület tudós társadalma is. A szak­emberek közötti hídépítésnek - a szövetség célkitűzésének - ezen a kongresszuson már látványos eredményeit is le­hetett regisztrálni és ebben nagy munkája volt a magya­roknak. Mindezt csak azért részletezem, hogy a nem szakmai közönség számára is nyilvánvaló legyen: az elnök­ké választásóm a magyar szülészet és nőgyógyászat európai elismertségét is je­lenti. Ebben az elismerésre méltó tevékenységben pedig benne foglaltatik az a szak­mai, kapcsolatépítési munka, amellyel mi a környező or­szágokat is segítettük. Hogy egy nemzetközi szervezet első tisztségvi­selőjének lenni milyen rangot jelent az illető szakmában ­minden kutató tudja. Kovács professzor ráadásul egyik legelismertebb kollégáját, személyes barátját, az angol szülész-nőgyógyász társa­ságot vezető professzort „előzte" a választáson. (Egy valóságos lordot, hiszen a szigetországban akkora társa­dalmi rang a szakmai szövet­ségben az elnökségig vinni, hogy aki ezt eléri, annak egyenes útja vezet a lordok házába...) A sikerben bőven' benne volt a szegedi klinika nemzetközi tudományos hír­neve. A WHO-nak, az ENSZ egészségügyi szervezetének itteni, Kovács professzor ál­tal vezetett kutatóközpontja is sokat tett ezért a hírért, de rangos nemzetközi konferen­ciák sorozatában is bizonyítottak a szegedi kutatók. A tudományszervezésben is: a szomszédos országok­ban máig hivatkozási alap például egy 1994-es, szegedi keltezésű deklaráció, amely a keleti régióra vonatkozó, át­fogó helyzetfelmérés, a prob­lémák szókimondó megfo­galmazása és megoldási, fej­lesztési javaslatok tára. Az egyéni tagokat tömö­rítő EAGO mellett létezik az egyes országok szülész­nőgyógyász társaságait tömö­rítő európai szervezet, az EB­COG. Mintaszerű közöttük az együttműködés és a mun­kamegosztás. Míg az EAGO elsősorban a tudományos ku­tatás szervezője, a csak az EU-tagállamok szakmai tár­saságaiból álló EBCOG ­amely az Unió igazgatási rendszerének is tagja - fő te­vékenységi területe a szakor­vosképzés és -továbbképzés, valamint az európai szülésze­ti-nőgyógyászati intézmé­nyek minőségvizsgálata és akkreditációja. A közlemúltban Baselben lezajlott ünnepélyes elnöki beiktatáson Kovács László professzor, aki hat éve az EBCOG elnökségének is tag­ja, mégis azt mondta a prog­rambeszédében, hogy a két európai szervezet egyesítése a célja. - Nem lesz könnyű a jogi akadályokat legyőzni, a kü­lönféle érdekeket közös ne­vezőre hozni és az új, közös érdekérvényesítési formákat megtalálni, de megpróbálom. Már most, viszonylag távol az EU-tagságtól, sikerült el­érni, hogy a meghívásomra négy magyarországi klinikát - köztük a szegedit - meg­vizsgált és akkreditált az EB­COG. Az i(t szerzett diplo­mák és szakvizsgák tehát már az EU-tagságunk előtt egyen­értékűek a tagállamokban szerzett diplomákkal és kül­földi munkavállalás esetén nem kell honosítani a szak­vizsgát. Bár a magyar egész­ségügyben koránt sincs min­den rendben, a számok tükré­ben mégis jobb a helyzetünk, mint több környező állam­ban, úgyhogy a segítő, kap­csolatépítő, tapasztalatátadó, hídszerepünket is szeretném megtartani és lehetőség sze­rint erősíteni. Sulyok Erzsébet Győr (MTI) Borsos Miklósról nevezik el, és a nagyközönség előtt is megnyitják szombaton a győri Városi Művészeti Múzeum új helyre költözött művészettör­téneti archívumát. N. Mészá­ros Júlia múzeumigazgató el­mondta: ezzel az ünnepi ese­ménnyel emlékeznek meg Borsos Miklós születésének 94.. s halálának 10. évforduló­járól. - Az archívum értékei közül kiemelkedik a névadó szobrászművész személyéhez és munkásságához kapcsoló­dó dokumentumgyűjtemény ­közölte a szakember. A kol­lekcióban találhatók Borsos­kéziratok, eredeti dokumentu­mok, fotók, újságcikkek, tár­gyi emlékek, amelyek a mű­vész Győrhöz való kötődé­séről is tanúskodnak, Valósítsa meg álmait! Valósítsa meg álmait a tetszőleges célra fel­használható ABN AMRO Személyi kölcsön segítségével! Ha 2000. augusztus 31-éig igényel ABN AMRO Személyi kölcsönt, 1% kamatkedvezményt nyújtunk Önnek. ABN-AMRO Bank ? 06 40 444 444 > Néhány példa a törlesztőrészletekre: Futamidő (hól^^l 200 000 500 000 1 000 000 3 000 000 24 10 670 26 676 53 351 160 054 36 7 948 19 869 39 739 119 216 48 6 627 16 567 33 135 99 404 60 5 866 14 664 29 328 87 984 A táblázatban szereplő havi törlesztőrészlelek kamatváltozás esetén módosulhatnak. A bank a kölcsönt a hitelelbirálatfeltételei alapján nyújtja. A hirdetés nem minősül a bank részéről nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek. A teljes hiteldíjmutató 29.3%-tól 41,37%-ig terjedhel a hitelösszeg és falamidő függvényében. A hiteldíjmutatóról, a kezelési költségről és az igénylés feltételeiről a Bankvonalon vagy pókjainkban érdeklődhet. További részletekel a bankfiókban található Szerződéses feltételek személyi kölcsön folyósítására című dokumentum tartalmaz. Ajánlatunk a forint alapú Személyi Kölcsönre érvényes. Bankfiókjaink: Hódmezővásárhely, Kossuth tér 5. Tel.: 62/241-666 • Szeged, Klauzál tér 5. Tel.: 62/551-420 • Szeged. Jókai u. 7-9. Nagyáruház passage Tel.: 62/551-520 • Szeged Széchenyi tér 9. Tel.: 62/560-200 • Szeged. Rókusi krt. 42-64. Tesco Áruház Tel.: 62/551-010

Next

/
Thumbnails
Contents