Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-09 / 185. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 2000. AUG. 9 m lf ajánló MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN egész napos gyermekprogram: aszfallrajzvcrseny, gyurmaszobor készítés, madzagszövés, üvegfestés. 10 órától Ktka-jóga. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa Gy. u. 5.) 14-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. 16.30-tól 17.30 óráig mobilitás (külföldi csoportos cserékkel kapcsolatos) tanácsadás. 17.30-tól AMIGA számítógépes klub. ÉREM- ÉS TELEFONKÁRTYAGYŰJTŐK KLUB JA (Tisza L. krt. 14.) szerdán du. fél 3 és fél 5 között, vasárnap de. 8-12 óráig. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) 16-tól 18 óráig óvodás gyermekek szülei részére ingyenes jogi és pszichológiai tanácsaditt tarl HANGFORRÁS ZENEI MÚHELY a Forrás Szálló hall jában 17 és 20 óra között. Házigazda: dr. Polgár Gyula. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órakor: A földosztó és a búzaégető. Vendég: dr. Zsíros Géza és dr. Karsai József. Beszélgetőtárs: P. Bodzsár Erzsébet újságíró. NYÁRI ESTÉK A FÜRDŐUDVARBAN 20.30 órakor, Alan Ayekboum: Mese habhal. Vígjáték két részben. PLAZARANDEVÚ: indul a Boldogóra Expressz! Sztárvendég: a Fekete Vonat. A SOMOGYI KÖNYV TÁR értesíti látogatóit, hogy a Csillag téri, dorozsmai, északvárosi, Francia utcai, hangoskönyvtár, Kálvária téri, odesszai, pctőfitclcpi, rókusi. tarjáni. tápéi augusztus 18-áig. a Móra utcai, klcbelshergtelcpi, szcnlmihálytelcki augusztus 25-éig, a szőregi, békelelcpi, kccskéstclcpi. gyálaréti fiókkönyvtár augusztus 31-éig zárEGEDI NüP^MÁció Az Ifjúsági Házban 8 órától intcrnclszalon, valamint lehet biliárdozni és dartsozni (mindennap!). 10 órától: filmvetítés, ismerettcíjcsztó. természet és gyermekfilmek, 9 órakor kerékpártúra a Kamaralölléscn, gyülekezés a szőregi művelődési ház elölt. 10 órától a Vadasparkban: A tojás és aki benne van... Játékos foglalkozás olvasni tudó gyermekeknek. 14 órától a Gyermekkönyvtárban mesc(lemez) hallgatás. AZ ALKOTOHAZBAN (Átboe u. 1-3.) min dennap 10-től 17 óráig tekinthető meg a népművészeti és kézműves kiállítás, valamint bemutató. HOLNAP A BARTÓK m i A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT „B" Galériáján de. 10 órakor Kossuth Tivadar festőművész kiállításának megnyitója. A tárlatol Kratochwill Mimi művészettörténész nyitja meg. Mcgtckinlhetó: szeptember 9-ig. munkanapokon 10-tól 18 óráig. HOGYAN FÜGG ÖSSZE a gondolat ereje és cselekvésünk sikere? Csányiné Zsóka a transzcendentális tanár 17.30 órától tart előadást a Béke u. 1.. sz. alatt az emeleten. MA DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. 11/210. alatt. Telefon: 62/420-259. DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18-as választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 15 és 16.30 óra között a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán. Az ebtanodában sem divat a büntetés A kutya soha nem hibás n n Szűcs Imre segítői és tanítványai. A tacsitól a pásztorkutyáig minden fajta tanítható. (Fotó: Gyenes Kálmán) Láttam nemrég egy kutyát és kiképzőjét együtt dolgozni. A kutya bármit megtett a gazdájának (akadályt ugrott, mozdulatlanságba merevedett, száguldott, mint a nyíl), csak hogy megkaphassa jutalmát egy alaposan összerágott teniszlabdát. Amit fél perc múlva kénytelen volt visszaszolgáltatni gazdájának. Azóta foglalkoztat ez a labdaügy. Azon keresztül: mitől függ, hogy a kutyából szófogadó barát, vagy kezelhetetlen ellenség lesz. Szűcs Imre „hivatalos" (azaz megfelelő vizsgákkal rendelkező) kutyakiképző tizenéves korában, saját német juhászával kezdte a pályát. Szerencsésen találkozott az. okos kutya és a tehetséges gazdi: egyre-másra nyerték a versenyeket. Szűcs Imre azóta is német juhászpárti - három saját kutyája is ebből a fajtából való -; azt mondja, a német juhászokat válogatják a leginkább a tenyésztésnél, így nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kedvező tulajdonságok öröklődnek. A kutyakönyvek ugyanis minden fajtáról az ideális tulajdonságokat veszik számba, az viszont, hogy ezek megjelennek-e, dominálnak-e a kutyákban, a tenyésztésen múlik. Szűcs Imre szerint tudatos tenyésztéssel például tíz generáció alatt bármelyik fajtából harci kutya nevelhető. Manapság pedig a legtöbb fajta tenyésztésénél inkább a külcsínre mennek, nem pedig a képességekre, viselkedésre. Azt is írhatnánk, nem a személyiségre, mert a szakember szerint minden kiskutya más és más, még ugyanabban az alomban is. Az viszont, hogy a felnőtt kutya milyen lesz, fele-fele részben az öröklött tulajdonságokon és a nevelésen múlik. Ez utóbbi pedig a gazdán. Ezért nagyon fontos, hogy kutya és tulajdonosa összeillő pár legyenek, a kutya természete és a család életmódja összhangban legyen, mert abból, ha a kutyát nem arra használják, amire való, semmi jó nem sülhet ki. Ha viszont a fajtát és az egyedet is jól válasszák ki, ha a gazda kezdettől fogva tudatosan neveli a kutyust, egy egyszerű házi kedvencnek, amelyikből nem akarnak munkakutyát csinálni, nem is kell kutyaiskola. A szakember tanácsa és néhány „konzultáció" viszont nem árt. ,A legtöbben viszont csak akkor jönnek hozzám, ha baj van a kutyával. Ekkor már nehezebb a dolgunk, mert valamilyen rögzült rossz tulajdonságról, szokásról kell a kutyát lenevelni - mondja. „Bentlakásos" kutyakiképzést is vállal, de szerencsésebbnek tartja, ha a gazdi a kutyával együtt tanul. Néhány alkalom elég ahhoz, hogy mindketten elsajátítsák azokat az alapvető dolgokat, ami a békés egymás mellett éléshez szükséges. A módszerekkel kapcsolatban Szűcs Imre többször hangsúlyozza, nem idomításról, hanem kiképzésről van szó. Ez azt jelenti, hogy manapság a kutyát nem büntetik, hanem valamilyen juta_ lommal motiválják. így a négylábú nebuló magát tanítja meg arra, mit kell csinálni. - A kutya olyan, mint a kisgyerek. Nem elég elmondani neki a kérésünket vagy parancsunkat; be is kell bizonyítani, hogy az úgy lesz jó, ahogyan mi akarjuk. A jutalom lehet dicséret, simogatás, ízletes falat, de a legjobb: a labda. A kiképző bemutatót is tart: saját német juhász kutyája remegő inakkal, feszülten lesi a gazda kezében a labdát. Amikor megkapja, elrohan vele, majd a hívó szóra azonnal visszaszáguld - egy másik labdáért. Ez hát a nagy titok. Szűcs Imre szerint, ha egy kutya reménytelen, az vagy a felelőtlen tenyésztés, vagy nagyon rossz bánásmód eredménye. Azt mondja, a kutyatámadások hálterében is emberi mulasztás áll - a kutya soha nem hibás. Ha ebet viszünk a házhoz, éppen olyan, mint amikor kisgyerek születik: sok idó, pénz, energia, törődés szükségeltetik hozzá. A hús-vér kutyák nem olyanok, mint a plüssből készült játék-állatok: nem lehel a polcra tenni, ha meguntuk őket. - Ha a kutyát nem foglaljuk le értelmesen, biztosan kárt okoz. Ha pedig úgy érzi, csapdába került, védekezni fog. Nem azért, mert gonosz, hanem mert - kutya. Keczer Gabriella Az augusztusi Tiszatáj A 75 éves Schéner Mihály köszöntése Sokszínű és gazdag szépirodalmi anyaggal megjelent a szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj augusztusi száma, amelyben több írás is köszönti a 75 éves Kossuth-dijas festőművészt, Schéner Mihályt. Az augusztusi lapszám líra összeállításában Fekete Vince. lAszlóffy Aladár, Csíki László, Döbrentei Kornél, Szakács Eszter és Simái Mihály versei szerepelnek. A prózát Páll Szilárd két novellája, A vadon szava és A humorista bánata, Kabdebó Tamás Első vér, Balogh Tamás Bokaviadal és Lászlóffy Csaba Zarándok a vásáros seregben című írása képviseli. Közli a lap Zalán Tibor Veszteglés (Amikor a látótávolság a kritikus szint alá csökkent) című, tíz szürrealista etűdből álló darabját. A Kossuth-díjas festőművészt, Schéner Mihályt hetvenötödik születésnapján „Két séner" című írásával Pintér Lajos köszönti. Nyílt kártyákkal (Önmegjelenítés az írói levél szövegében) címmel Bálint Péter publikál érdekes tanulmányt. Ágh István Egy ars poetica megvalósulása címmel Nagy Gáspár költészetét méltatja. „A hagyomány arra való, hogy valamiképpen megkíséreljük meghaladni" - vallja Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván interjújában Fekete Vince. A Néző rovatban Magyarságkép a XIX. század második felének horvát irodalmában címmel Sokcsevits Dénes tanulmányát olvashatjuk. Tornai József Holdfogyatkozás című verseskötetét Mindenért egészen címmel Alföldy Jenő mutatja be, Tőzsér Árpád A nem létező tárgy tanulmányozása című könyvét Németh Zoltán elemzi, Ferdinandy György Egy régi placc című elbeszéléskötetéről pedig Pécsi Györgyi ír. A Tiszatáj januári Diákmellékletében Visszájáról a teljesség, Pilinszky: a remény eretneke címmel Alföldy Jenő szolgáltatott adalékokat az Apokrif elemzéséhez. A folyóirat mostani számában Lengyel Balázs a pontosítás kedvéért újabb érdekes részleteket tár a nyilvánosság elé, amelyekből kiderül, a nevezetes költemény nem 1954-ben, hanem valószínűleg 1952-ben, a Rákosi-korszak legsötétebb időszakában született. H. Zs. Rendkívüli cigarettafogás Hegyeshalom (MTI) Negyvenhatmillió forint értékű cigarettát találtak a vámosok hétfőn Hegyeshalomnál egy kilépésre jelentkező magyar kamionban - közölte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. A kamion az okmányok szerint takarmánykeverő gépeket szállított Magyarországról Hollandiába. A pénzügyőröknek feltűnt, hogy sérült a vámzár zsinórja. A járművet tételes vámvizsgálat alá vonták. Eközben találtak rá a takarmánykeverők mellett 16 ezer karton, összesen 3,2 millió szál cigarettára. A dobozokról hiányzott a zár-, illetve adójegy. A 46 millió forint értékű füstölni valót a hegyeshalmi vámosok lefoglalták. A magyar sofőr ellen deviza bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tettek a Vám-és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságánál. miről írt a DM? 75 éve Kokainisták Budapesten A napokban a VI. kerületben lefolytatott razzia alkalmával lelepleztek egy kokainista társaságot, illetve a méreg terjesztőit. Megállapították, hogy Budapesten egész különös módon csupán a VI. kerületben dívott a kokainizmus. A kokainszeánszokra csak az kerülhetett be, aki ismerte a jelszót, amely: Kokó volt. Aki bemondta a jelszót, bekerült a társaságba és részt vehetett a szeánszokon. A hatodik kerületben minden utcanő kokainistává lett. A nyomozás az iránt folyik, kik azok a külföldiek, akik Magyarországra csempészték a veszedelmes mérget. (1925) 50 éve Nyilvános telefonok Valószínűen feltűnt már mindenkinek, hogy Szegeden, a többi nagyvárossal ellentétben, egyetlen utcán sem látni nyilvános telefonállomást. A telefonállomások pedig jelentékenyen megkönnyítenék, meggyorsítanák a dolgozók egymással való érintkezését. Éppen ezért a Városi Tanács elhatározta, hogy felelősségre vonja a postát ebben a kérdésben. A helyzet ugyanis az, hogy a posta sokkal előbb már kapott hat felszerelhető nyilvános telefonállomást, a fülkék is készen vannak, csak éppen a felszerelést húzzák-halasztják, holmi tantuszhiányra hivatkozva idáig késleltetve a nyilvános telefonállomások felszerelését. (1950) 25 éve Tiszai halászok A hal után menni kell, „vallatni" a vizet, leszúrni és felszedni irgalmatlanul sok varsát, közöttük embernél is magasabbakat. S ha azok megrakódnak szeméttel, a víz nyálkás hordalékával, mázsányi súlyúak, de ki kell rázni, mert másképpen nem búvik bele a hal. Máskor meg a húsz-huszonöt méteres hálókat szedik elő, s tanyát vetnek a vízen. Nagy hálójuk egyszer a fenéken tuskóba, gyökérbe akadt - vélték. Aztán csak engedett, „folszakadt"a laftoló háló. Akkor egyhúzásra közel öt mázsa kecsege került partra. Az ilyen nagy fogás már ritka, gyérül a hal, mert sokféle ipari szennyezés, vízbe mosott vegyszer pusztítja a Tisza élővilágát. (1975) In memóriám dr* Földes Vilmos Dr. Földes Vilmos a Szegedi Tudományegyelem Igazságügyi Orvostani Intézetének emeritus professzora hosszú szenvedés után 2000. augusztus 5-én, 75 éves korában elhunyt. Életútja tükrözi a XX. század magyar értelmiségének sorsát. Debrecenben született 1925-ben, ott végezte tanulmányait a Református Kollégiumban, majd a Debreceni Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 1949ben avatták orvosdoktorrá. A törvényszéki orvostannal már egyetemi évei alatt kezdett foglalkozni, két éven keresztül demonstrátorként dolgozott, majd az intézeti hierarchiának megfelelően gyakornokként, szakvizsgája után tanársegédként folytatta működést. A hiányszakmának számftó területen a jól képzett fiatal szakértőt 1954-ben az ORFK Bűnügyi laboratórium vezető főorvosává nevezték ki. Ebben a minőségben csaknem 20 évet dolgozott és munkásságát a napi feladatok mellett elsősorban a személyazonosítás módszereinek fejlesztése töltötte ki. Időközben 1958-ban megszerezte az orvostudomány kandidátusa fokozatot. Pályázat alapján 1973-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. Beilleszkedésének gyorsaságát, kapcsolatteremtő készségét jelzi, hogy kinevezése után röviddel aktív szerepet vállalt a kar éltében, 1978-1984 között két cikluson keresztül az Általános Or vostudományi Kar dékánjt volt. Tudományos kutatása mellett fő feladatának az okta tást és az utánpótlás nevelés tartotta. Érdemeit mind a> egészségügy, mind a társszak mák számos kitüntetéssel is merték el, melyek közül a leg büszkébb a bűnüldözést segítc munkájának elismeréskén 1989-ben kapott Aranytőrt volt. Munkatársai, hallgató szerették, utóbbiak hét alka lommal választották az „igaz ságos" professzort kedvenc oktatójuknak. Aktívan szervezte a szak ma hazai tudományos életét é: az adott lehetőségekhez ké pest külföldi kapcsolatait Húszéves tanszékvezető munkát kivetően 68 éves ko rában vonult nyugállományba de amíg betegsége ezt lehetet lenné nem tette aktívan rész vett volt intézete és a kar életé ben. Szakmatörténeti írásai é: előadásai mind aktív, mint nyugdíjas korában különlege: élményt jelentettek az olvasói és a hallgatók számára egy aránt. Előadókészségét még rö viddel a halála előtt is csillog tatta, amikor az aranydiplom: átvétele alkalmával a kitüntet tek nevében a Debreceni Tudo mányegyetem Tanács előtt kö szönte meg az elismerést. Betegsége miatt az utóbb hónaptikban visszavonult az kívánván, hogy tanítványai é munkatársai arra a Földes Vil mosra emlékezzenek, akit a; elmúlt évtizedek, alatt mégis mertek, tisztellek és szerettek. Volt professzorunk, déká nunk emlékét megőrizzük. Szegedi Tudománvegyeten Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intéze