Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-06 / 156. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 6. Párhuzamos utódlás? r 'bb mint érdekes az a párhuzam, amelyet egy zág­rábi újság értesüléseiből lehet vonni a Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő állítólagos utódjául kisze­melt Jovica Sztanicsics, egykori titkosszolgálati vezető hatalomra juttatásának terve, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök államfői székbe kerülésének körülményei között. Több mint érdekes, mert ha igaz a jugoszláv el­nök felváltásáról szóló hír, akkor ez a lépés olyan politi­kai fordulatot hozhat magával, amely reményt adhat a jelenlegi féldiktatórikus rezsim demokratizálódásához, ami szabadulást eredményezhet az ország számára a hosszú idő óta tartó nemzetközi karanténból. Azért szükséges feltételes módban beszélni, mert egyrészt a Sztanicsics hatalomra juttatásáról szóló htr egyes véle­mények szerint csupán találgatás, másrészt nem lehet tudni, hogy a jelölt mennyire elkötelezett Milosevics és annak rendszere iránt. Ahból ugyanis, hogy másfél év­vel ezelőtt a vezérkari főnökkel együtt leváltották, még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy emiatt megneheztelt volna a jelenlegi elnökre, ráadásul éppen Milosevics kezdeményezte Sztanicsics politikai .Jelfut­tatását". Az elején említett párhuzamra visszatérve, figyelem­re méltó, hogy Putyint és Sztanicsicset Oroszország, il­letve Jugoszlávia első embere kívánta a maga helyére ültetni Mivel azonban Putyin ismeretlen figura volt az orosz politikai életben, népszerűségét Borisz Jelcin a kormányfői poszton való kipróbálásával akarta meg­alapozni, mielőtt végleg utódjául állította volna. Sztani­csics politikai életbe való bevezetésére jó alkalomnak kínálkozhat a belügyminiszteri tisztségre való kinevezé­sének ötlete. A lapértesülés szerint három hónapos „próbaidő" után kerülhetne az elnöki székbe. A hata­lom csúcsának fokozatos elnyerése mellett még egy ap­ró - valószínűleg csupán véletlen - egybeesés kettejük között: Putyin és Sztanicsics is a titkosszolgálatnál dol­gozott politikai karrierje előtt. a Most már csak az a kérdés, hogy Milosevics le tud-e ÍVÉ. mondani az államfői posztróL Az elnökváltásról felröppent hírek azt bizonyítják: maga is belátja, nem tartható fenn sokáig az a patthelyzetet, amely a szemé­lye miatt kialakult a Jugoszláviával szembeni nemzet­közi politikai és gazdasági kapcsolatok terén, hiszen az országnak fejlődnie kell egy pusztító háború után. Leg­alább annyira gondol azonban saját, mint országának további sorsára, így lemondására akkor számíthatunk, ha úgy érzi, biztos helyre emigrálhat. Hacsak előbb le nem lövik, vagy el nem fogják. Tüntetett az Orániai Rend Utcai harcok Észak-Írországban A brit katonák és a rendörök vízágyúkat is bevetettek a protestáns tüntetők ellen. (MTI Telefotó/AP/Peter Morrison) rendőrség szerint a tüntetők vízágyúkat a tiltakozók el London (MTI) Észak-Írországban protes­táns tüntetők kedd éjjel újra összecsaptak a rendőrséggel. Belfastban a rendőrség tűz­párbajba keveredett a tünte­tőkkel, de a lövöldözésben nem sebesült meg senki. A felgyújtottak több gépjármű­vet, és utcai barikádokat emeltek. A Belfasthoz közeli Por­tadownban, a protestánsok fellegvárában a rendőrség ­évek óta először - vetett be a len, akik órákon át köveket, Molotov-koktélokat és pe­tárdákat dobáltak a biztonsá­gi emberekre. A Portadown melletti Drumcree templománál a protestáns Orániai Rend tag­jai az ellen tüntettek, hogy megtiltották vasárnapra ter­vezett hagyományos mene­tüket a katolikusok lakta Garvaghy Roadon. A rend további tüntetésekre szólítot­ta fel a protestáns lakossá­got. Meghívás Camp David-be Washington (MTI) Bili Clinton amerikai elnök jövő hét elejére hármas csúcsta­lálkozóra hívta meg Ehud Ba­rak izraeli miniszterelnököt és Jasszer Arafat palesztin vezetőt a végleges rendezést szolgáló békeegyezmény tető alá hozásá­ra. Az amerikai-izraeli-palesz­tin megbeszélések előrelátható­lag a Camp David-i elnöki nya­ralóban, a sajtónyilvánosság ki­zárásával fognak zajlani. Gyűlik a pénz Berlin (MTI) Kilencven százalékban ren­delkezésre áll a csernobili IV. számú atomreaktor végleges be­temetéséhez szükséges pénz ­közölte szerdán délután a német környezetvédelmi miniszter. Jürgen Trittin (Szövetség 90/Zöldek) az ukrajnai erőmű szanálását megvitató berlini ér­tekezlet lezárása után elmondta: a résztvevők összesen 715 mil­lió dollárt helyeztek kilátásba az 1986-ban felrobbant s azóta is sugárzó erőműblokk új beton­szarkofágjának megépítéséhez. A német kormány - eredeti fel­ajánlását megduplázva - 100 millió dollárral járul hozzá a második betonköpeny összesen 768 millió dollátTa becsült költ­ségeihez. Erbakan büntetése Ankara (MTI) Necmettin Erbakan volt tö­rök kormányfőnek meg kell kezdenie egyéves börtönbünte­tésének letöltését, mivel az Íté­let ellen benyújtott fellebbezé­sét elutasította az ügyben illeté­kes másodfokú bíróság. Ezt a büntetést 1998 januárjában, vallási gyűlölet szitásának vád­jával szabták ki első fokon. Az ankarai fellebbviteli bíróság most helybenhagyta a döntést. Az alkotmánybíróság betiltotta 1998-ban az Erbakan vezette Jólét Pártját, s a pártvezető po­litikust öt évre eltiltotta a köz­ügyektől. Schüssel és a hal kérdés Bécs (MTI) Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a parlament szerda délelőtti ülésén megvédte az EU-tagállamok szankcióival kapcsolatos népszavazás tervét, amelyet a kormány kedden fo­gadott el. Schüssel hangsúlyoz­ta: a tervezett referendum során hat kérdést tesznek fel a válasz­tóknak, kizárólag a szankciók feloldásával és nem az unió ke­let-európai bóvftésével, vala­mint a vétójog használatával kapcsolatban. Mivel a szankci­ók feloldásának ideje egyelőre bizonytalannak látszik, életbe lép az akcióterv. Amennyiben e •égy hónap alatt nem válik egy­értelművé a szankciók feloldá­sa, akkor meglesz a népszava­zás - mondta a kancellár. Ultimátum Suva(MTI) A Fidzsi-szigetek hadserege ultimátumot intézett szerdán a lázadókhoz, akik május 19. óta túszként fogva tartják a parla­ment épületében a melanéziai ország miniszterelnökét és 26 parlamenti képviselőt. A fidzsi őslakosság nevében fellépő, s az indiai származású bevándor­lók politikai jogainak megvoná­sát követelő fegyveresek szerda éjféltől számítva 48 órát kapnak arra, hogy elhagyják a törvény­hozás épületét, és szabadon en­gedjék túszaikat. Milosevics is meglelte „Putyiniát" Zágráb (MTI) Szlobodan Milosevics utóda Jovica Sztanicsics, a jugoszláv titkosrendőr­ség volt vezetője lehet, akivel a jugoszláv elnök állítólag már egyezkedni kezdett a hatalom átadá­sáról - állította szerdai számában a Jutarnji List című napilap. A zágrábi újság a Banja Luka-i Reporter cfmű lap ér­tesüléseire hivatkozva arról adott hírt: Milosevics már kezdeményezte is, hogy Szta­nicsics legyen a szerb belügy­miniszter, majd három hónap után Szerbia, illetve Jugoszlá­via elnöke. Az ötlet állítólag Moszkvából érkezett Belgrád­ba, és Milosevics elfogadta azt. Ezek szerint három hó­napra a szerb belügyminiszté­rium élére állítanák Sztanicsi­cset. hogy meggyőződjenek arról: mennyire odaadó Milo­sevics iránt. A zágrábi lap szerint Milo­sevics és Sztanicsics már né­hányszor találkozott is egy­mással, és a „putyini szerep­re" szánt volt titkosrendőrségi vezető „elvben el is fogadta az ajánlatot, de bizonyos fel­tételeket támasztott". Állító­lag azt kérte, hogy a rendőrsé­get, mindenekelőtt a titkos­rendőrséget tisztítsák meg a Milosevics felesége irányítot­ta JUL (Jugoszláv Egyesüli Baloldal) híveitől Politikai jellegű kérései is voltak, de ezek egyelőre nem ismerete­sek - olvasható a horvát napi­lapban. Az újság emlékeztetett ar­ra, hogy másfél évvel ezelőtt akkor távolították el posztjá­ról Sztanisicset, a titkosren­dőrség akkori vezetőjét, ami­kor leváltották Momcilo Per­isics vezérkari főnököt is. Hí­resztelések szerint egyikük sem akart részt venni azoknak a belgrádi terveknek" a végre­hajtásában, amelyek Milo Djukanovics montenegrói el­nök megbuktatását célozták. A horvát napilap olyan vé­leményt is ismertetett, amely szerint csak puszta politikai találgatásnak tekinthetők „a Milosevics Putyinjáról" teije­dő híresztelések. A zágrábi sajtóban már olyan elemzés is napvilágot látott, hogy Milosevics jövője csak háromféleképpen képzel­hető el: vagy merénylet áldo­zata lesz, vagy a hágai Nem­zetközi Törvényszék elé állít­ják, vagy emigrál. A horvát sajtóban felbuk­kant olyan htr is, hogy a brit titkosszolgálat állítólag már 1992-ben Milosevics elleni merénylet tervével foglalko­zott. amikor az elnök Svájc­ban járt. A horvát lapok az utóbbi napokban atTól is cik­keztek. hogy Milosevics mint­egy 2 milliárd dollárra tehető vagyont mentett ki - állítólag Cipruson keresztül - Jugo­szláviából, és az összeget Kí­nában helyezte el. Bajban a párizsi polgármester Csalt az asszony? Párizs (MTI) Súlyos helyzetbe ke­rült a francia főváros polgármestere, Jean Ti­beri: a hatóságok vádat emeltek felesége ellen választási csalásban való közreműködés mi­att, s nagyon valószínű, hogy az ügybe maga a polgármester is beleke­veredett. Tiberit 1997-ben, az elő­rehozott parlamenti válasz­tásokon mindössze kétezres szavazattöbbséggel válasz­tották meg újra képviselő­nek Párizs ötödik kerületé­ben: a vesztes szocialista képviselőjelölt panaszt tett, s a nyomozás kiderítette, hogy valóban legalább há­romezren adták le voksukat olyanok, akiknek nem a ke­rületben volt a lakhelyük. A tanúvallomások nyomán a vizsgálóbírók mind maga­sabb körökig jutottak, s im­már Tiberi feleségét, Xavie­re Tiberit is vád alá helyez­ték. Szakértők szerint ugya­nez a sors vár majd magára a polgármesterre is, hiszen valószínűtlen, hogy ő maga ne tudott volna az érdeké­ben végrehajtott csalások­ról. Jean Tiberi persze a France-Info rádióadónak adott szerdai nyilatkozatá­ban mindent cáfolt, felesé­gét is teljesen ártatlannak mondta, s úgy vélte: politi­kai hajszáról van szó, azt akarják megakadályozni, hogy a jövő évi helyhatósá­gi választásokon újra harcba szálljon a párizsi polgár­mesteri tisztségért. Tiberinek és feleségének az elmúlt években nem ez az első bírósági ügye. (Mindmáig emlegetik Pá­rizsban, hogy a feleség a francia nyelven beszélő or­szágok együttműködéséről írt - valójában más köny­vekből kiollózott - har­mincoldalas tanulmányáért majdnem 300 ezer frankos díjazást kapott, állítólag fér­je kérésére, s amikor az ügy kiderült, az akkori jobbol­dali kormányzat igazság­ügy-minisztere helikoptert küldött a szabadságon lévő, a Himalájában síelő párizsi főügyész felkutatására, hogy megpróbálja leállítani a vádemelést.) De ez az első eset, hogy nem korrupciós, hanem politikai ügyről van szó, amely személyesen a polgármestert is érintheti. Sőt, egyes tanúvallomások szerint a választói listák meghamisítása már a Tibe­ri-korszak előtt is szokás volt Párizsban: márpedig akkor még Jacques Chirac, a jelenlegi államfő volt a francia főváros polgármes­tere. Öngyilkos merényletekre készülnek Groznij (MTI) A minapi merénylethul­lám után pattanásig feszült a helyzet Csecsenföldön, mi­vel a katonai felderítés úgy értesült, hogy ismét tám­adásra készülnek a szakad­árok. Az észak-kaukázusi köz­társaságban a korábbiaknál is szigorúbb óvintézkedése­ket léptettek életbe, mivel kedd este a katonai felderítés úgy értesült, hogy szerdán és csütörtökön a csecsen fegy­veresek a vasárnap estihez hasonló öngyilkos merényle­tekre készülnek. Csecsenföld egész terüle­tén a katonai parancsnoksá­goknál, alakulatok állomás­helyénél és a legkisebb tele­püléseknél is pótlólagos elle­nőrző pontokat létesftettek. A lakosságot tévéadások­ban figyelmeztették az újabb támadások veszélyére, foko­zott éberségre szólítottak fel a csecseneket. Orosz-kínai-kaukázusi csúcstalálkozó Sanghaji Dusanbe (MTI) A tádzsik fővárosban az orosz, a kínai, a kazah, a tá­dzsik és a kirgiz elnök rész­vételével szerdán megnyílt a Sanghaji Ötök csúcstalálko­zója, amelyen most először ­megfigyelői minőségben ­részt az üzbég államfő is. A csúcstalálkozó előtti napon az ötök külügyminiszterei készítették elő a szerdai ál­lamfői megbeszéléseket. A külügyminiszteri tárgyaláso­kon a Sanghaji Ötök kifeje­zésre juttatták, hogy támo­gatják Kína Tajvannal kap­csolatos álláspontját és Oroszország csecsenföldi lé­péseit. A csúcstalálkozó megkezdése előtt munkareg­geli keretében egyórás meg­beszélést folytatott Vlagyi­mir Putyin orosz ós Csiang Cö-min kínai államfő. ötök - üzbégekkel Vlagyimir Putyin (jobbról) és Csiang Cö-min a megbeszélés előtt. (MTI Telefotó/EPA/ITAR-TASSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents