Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-05 / 155. szám

10 TORONY ALATT SZERDA, 2000. JÚL. 5. A támogatás árnyoldala Egy olvasónk keresett meg bennünket a minap. Ta­kács László azért fordult hozzánk, mert szociális se­gélyezésének módját nem tartotta megfelelőnek. El­mondása szerint 13 ezer 280 forintból él havonta, segélyt azonban eddig soha nem kért. Most is csak azért for­dult az önkormányzathoz, mert technikai okok miatt fél évig nem kapott vlzszámlát, és az a hónap elején egy összegben érkezett meg, kö­zel 5 ezer forintot kellett volna befizetnie. Az önkor­mányzat méltányolta a kérel­mét, ám nem pénzt kapott, hanem élelmiszer-vásárlási utalványt. Takács László nem ez el­len tett kifogást, hiszen a pénz az pénz, mindegy, hogy milyen formában kap­ja. A kapott utalványt azon­ban nem lehet minden bolt­ban beváltani. Véleménye szerint éppen olyan üzletek­ben vásárolhatná le az össze­get, amelyek a városban a legdrágábbak. Neki viszont igenis számít, hogy mindent a lehető legolcsóbban ve­gyen meg. Ráadásul az utal­vány csak egy összegben költhető el. Az ügyben megkerestük az önkormányzat szociális segélyezéssel foglalkozó munkatársát. Novkov Vesze­linka elmondta, hogy a város csak ennek az üzletláncnak az utalványait tudja kioszta­ni, mivel csak ez a cég aján­lotta fel ezt a lehetőséget. Azt viszont cáfolta, hogy 30­40 százalékos árkülönbség lenne más boltokhoz képest, mint ahogyan azt a panaszos állította. Abban is igazat adott Takács Lászlónak, hogy praktikusabb lenne a kisebb címletek kiosztása, de jelen pillanatban csak ilyen nagy összegű utalvá­nyok állnak a rendelkezé­sükre. Az viszont meglepte az irodavezető-helyettest, hogy a segélykérő nem mondta el problémáját és nem kért készpénzt. Közüze­mi hátralékokat ugyanis en­nél nagyobb összegben is át­vállal az önkormányzat. Az utalványok csak azt a célt szolgálják, hogy a pénzt a rászorulók biztosan úgy használják fel, ahogyan „kell", ne valamelyik kocs­ma bevételét gyarapítsák ve­le. T. K. Ágota-tábor Munkatársunktól A VEMAFA (Veszélyezte­tett Magyar Fiatalságért Ala­pítvány) idén újra Szegeden rendezi meg az állami gondo­zottak országos találkozóját, az Ágotát. A karitatív szerve­zet nyolc megye tizennégy in­tézményében van jelen. Á jú­lius végi találkozón lehetősé­get nyújtanak a fiatalok szá­mára, hogy megismerjék egy­más gondjait, életét és jövőbe­li kilátásait. Mindezeken túl számos úgynevezett élmény­program és kirándulás is várja majd az állami gondoskodás­ban élő fiatalokat a szegedi ta­lálkozón, amelyet az Eko­parkban rendeznek meg. A rendezvény fővédnöke: Gyu­lay Endre megyés püspök, társ védnökei: Orbánné Lévai Anikó, a miniszterelnök fele­sége, Bartha László polgár­mester, Turay Alfréd, a Szege­di Hittudományi Főiskola rek­tora, Hargittai Rita, az önkor­mányzat oktatási bizottságá­nak elnöke és Dobó László, az önkormányzat ifjúsági és sportbizottságának elnöke. Lekezelik a Fidesz-frakciót? Szabó Ádám, a szegedi polgármester kabinetve­zetöje egyben a Csongrád megyei közgyűlés Fidesz­MPP frakcióvezetője is. Az elözö mondatban a pol­gármester szón van a hangsúly, hiszen sokan, szándékosan vagy tájéko­zatlanságból eredően, a polgármesteri hivatal ka­binetjének keresztelik át. Nos, Szabó Ádám ezúttal másodikként említett funk­ciójából eredően mondotta el észrevételeit egy olyan ügyről, amely április óta foglalkoztatja át és frak­cióját is. Az előzményekről röviden. A Csongrád Megyei Közgyűlés április 27-i ülésén döntött a 2001. évi címzett támogatási pályázatok beadásának kérdé­sében. Egy tavalyi közgyűlési határozat ugyanis három évre előre meghatározta a preferált címzett támogatási pályázatok listáját. Ezek szerint 2000-ben a szentesi, 2001-ben a makói, 2002-ben pedig a deszki kór­ház rekonstrukciós pályázatá­nak benyújtásáról döntöttek. Szabó Ádám frakcióvezető szerint idén, április 27-én a me­gyei közgyűlés összejövetelén a szakma ellenállását és a már említett határozatot figyelmen kívül hagyva, a szentesi volt megyeháza levéltári raktárbá­zissá alakításához és az ahhoz szükséges pénzügyi fedezet címzett támogatási pályázattal való elnyerése is szerepelt. Ez az ingatlan Szentes város tulaj­donát képezi. Mint mondja, frakciójuk ezt nem tudja elfo­gadni és nem tud támogatni egy olyan beruházást, amely nem a megyei önkormányzat tulajdonát képező ingatlanra vonatkozik, mivel számos már intézményünk ideiglenes működési engedéllyel üzemel, igen mostoha körülmények kö­Szabó Ádám: Méltánytalannak tartjuk a velünk szemben tanúsított magatartást. (Fotó: Gyenes Kálmán) zött. Másrészt, s ezt a tapaszta­latok is bizonyítják, egy másik beadott pályázat gyengítheti az általuk fontosnak tartott makói pályázat nyerési lehetőségeit. A dolog lényege: a közgyűlés első nekifutásra nem szavazta meg a szentesi pályá­zatot, Szentes polgármesteré­nek újraszavazásra felszólító kérését azonban a közgyűlés elnöke elfogadta és szavazta­tott. Ekkor már az említett pá­lyázat is megkapta a szükséges voksokat. Ezt a Fidesz-frakció törvénysértőnek találta, megke­reséssel fordult a Megyei Köz­igazgatási Hivatalhoz, annak állásfoglalását kérte, s a Hiva­tal a frakciónak adott igazat, három pontban is elmarasztalta a közgyűlés döntését. Eddig a történet. A frakció­vezető azt is elmondja, az emlí­tett határozat értelmében fel­szólították a közgyűlés ve­zetőit, hogy a törvények betar­tásával végezzék további tevé­kenységüket. Az ügy azonban nem zárult le. Szabó Ádám elmondja, hogy a Közigazgatási Hivatal döntése után a megyei közgyűlésnek ismét napirendre kellett tűznie a témát. Ez meg is történt. Dr. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke, júni­us 22-én tartott ülésén ezzel kapcsolatban két javaslatot ter­jesztett a küldöttek elé: 1. von­ják vissza a pályázatot, 2. erősítsék meg a pályázatot. A fiatal demokraták nem tartották helyén valónak a törvénytelen döntés megerősítését, így nem vettek részt a szavazásban. A közgyűlés viszont megerősítet­te a szentesi pályázat benyújtá­sának szükségességét. Nem vo­nultunk ki, mondja Szabó, mint ahogyan az több helyen megje­lent, elhangzott a médiában, csak kikapcsoltuk a szavazó gépeinket. Szóval, most itt tartanak. A frakcióvezető sérelmezi, hogy a június 22-i ülésen az említett témával kapcsolatosan öt kép­viselő szeretett volna még fel­szólalni, a közgyűlés elnöke vi­szont nem adott szót nekik, ügyrendi kérdésben szavazta­tott, amit szintén az színse-be (szervezeti és működési sza­bályzat) ütköző szabálytalan­ságnak tartanak. Szabó Ádám sérelmezi azt is, ami a legutóbbi tanácskozás végén történt, amikor figyel­meztette az elnököt a közgyűlés vezetésének demok­ratikus szabályaira. Válaszként a közgyűlés elnöke sorozatban a szegedi közgyűlés határoza­taira, azoknak a törvényességé­re utal. Ez pedig nem megyei közgyűlési téma, s a frakcióve­zető felajánlotta, hogy az ilyen jellegű észrevételeit közölje dr. Bartha László szegedi polgár­mesternek. Ekkor került sor ar­ra az „intermezzóra", amikor a szocialista frakció képviselői, anélkül, hogy szót kértek vol­na, minősíthetetlen, becsmérlő bekiabálással szakították meg őt. Nem egy ilyen testülethez méltó módon, alpárinak is ne­vezhető stílusban jutatták kife­jezésre véleményüket, mondja a fiatal demokraták frakcióve­zetője. Az ügy tehát nem ren­deződött, hanem egyéni penge­váltásba ment át. A megoldás? Szabó Ádám szerint ez csak úgy lehetséges, ha a közgyűlés elnöke a kilenc tagú Fidesz­MPP frakciót is komolyan ven­né, legalább egyszer meghívná egyeztetésre, akkor nem kerülne sor az említettekhez hasonló an­tidemokratikus döntésekre sem. K. F. Egymilliárdot nyert a szegedi önkormányzat A pályázatírás titkai A szegedi önkormány­zat tavaly több mint egymilliárd forintot nyert a különféle városi beru­házások, fejlesztések megvalósítására. A cél­támogatások megszer­zésével a pályázati cso­port foglalkozik. Napra­készség, városismeret, lobbizás - a sikeres pá­lyázati munka alapfölté­telei. A szegedi önkormányzat tavaly, különféle pályázato­kon, 1.094.814 ezer forintot nyert. A siker részese az 1999. áprilisában létrehozott pályázati csoport, amely a stratégiai iroda belül működő városfejlesztési osztály működik. Priskinné Ale Má­ria csoportvezetőt a sikeres pályázatírás titkairól kérdez­tük. A szakember elöljárójá­ban elmondta: egyre több pá­lyázati kiírás jelenik meg, amelyeknek tartalma akár több önkormányzati iroda és intézmény munkájával is összefügghet. A pályázati csoport fel­adata az, hogy folyamatosan figyelje az önkormányzatot érintő fejlesztésekre vonat­kozó kiírásokat. A pénzszer­zési lehetőségek föltérképe­zésével a csoport egyfajta „szolgáltatást" is végez a polgármesteri hivatal szaki­rodái, valamint az önkor­1999. évi nyertes pályázatokból származó támogatások - ágazatok szerinti bontásban —Környezet­védelem 2% 26 257 E Ft Egészségügyi • mányzati tulajdonú intézmé­nyek, gazdasági társaságok számára. Kiderült, hogy a kora ta­vasz nem csak a természet ébredése, de a pályázati ki­írások ideje is. Ennek magya­rázata, hogy az ország költ­ségvetésének elfogadása után tisztázódik, mennyi pénz jut különféle „célelőirányzatok­ra." Február-március valósá­gos csúcsidőszak a pályázatí­rók számára. Napi gyakorlatra fordítva: a pályázati csoport folyama­tosan figyeli az internet leg­frissebb kínálatát: a számító­gépes világhálón a pályázati lehetőségek több mint 90 százaléka megjelenik. Az in­ternet segítségével kukkan­tanak be a minisztériumok honlapjaira is, amelyek ugyancsak értékes informá­ciókat rejtenek. Ha ígéretes kiírásra bukkannak, pályáza­ti javaslatuk ötletét megvi­tatják az illetékes iroda irá­nyítójával - kikérve termé­szetesen a városvezetők vé­leményét is. De a naprakészség csupán az egyik alapkövetelmény. A sikerre esélyes pályázati anyag összeállításához nél­külözhetetlen az alapos vá­rosismeret is. Priskinné Ale Mária tíz éve foglalkozik ön­kormányzatai beruházások­kal és fölújításokkal. A hely­ismeret azért lényeges, mert annak birtokában pontosan tudható, hogy a megszerez­hető pályázati pénzt pl. mely épület fölújítására fordíthat­nák. A csoportvezető tapaszta­lata szerint a pályázati kiírá­sok egyre bonyolultabbak, összetettebbek - összefüg­gésben az uniós csatlakozás követelményrendszerének kialakulásával. Ugyancsak hasznos, ha a pályázati lehetőségek kuta­tója tud a „sorok között ol­vasni". Priskinné Ale Mária egy példával világította meg a „mögöttes" tartalom je­lentőségét: egy környezetvé­delmi pályázat esetén növeli a siker esélyét, ha a pályá­zók tudják, hogy a meghir­detett lehetőség hogyan il­leszkedik a nemzeti, vagy regionális környezetvédelmi programba. A területet is­merő, illetékes irodák sza­kértői értékes háttér-infor­mációkkal látják el a pályá­zati,csoport munkatársait. A cél kitűzése után izgal­mas és gyors munkaszakasz következik: a pályázati anyag beküldésére többnyire csupán néhány hét áll rendel­kezésre. A pályázat áttekint­hetősége, megszerkesztettsé­ge lényeges - az anyag látvá­nyos, mutatós megjelenése ugyancsak kívánatos. A pályázat beküldésével azonban korántsem zárul le a csoport munkája: a siker el­éréséhez igyekeznek támoga­tókat is szerezni. Címzett tá­mogatások megszerzését pél­dául nagyban segíthetik az országgyűlési képviselők: őket levélben tájékoztatják a benyújtott pályázatokról. Ha sikeres a pályázat, ak­kor kezdődik a pénz fölhasz­nálásnak nyomon követése, a támogatási szerződés meg­kötésétől a beruházás műsza­ki átadásáig. A támogató fo­tókkal, dokumentációval el­látott jelentéseket kér a pá­lyázati összeg elköltéséről. Mindezen felül, a pályázati csoport munkáját független szervezetek is ellenőrzik. A csoport eredményessé­gét nem csak a tavaly városi célokra nyert összeg mutatja: a statisztika szerint a benyúj­tott pályázatok közel fele si­keres - ez pedig igen jó arány. Nyilas Péter Expressz döntések Tegnap rendkívüli közgyűlést tartottak a városházán, amelyen két napirendi pontot tárgyaltak meg és fo­gadtak el a képviselők. A testület megalkotta a helyi közművelődési fel­adatok ellátásáról szóló rendeletet, valamint 550 millió forint keret­összeggel elfogadta a Szent István tér 3-4. szám alatti ingatlan be­építésének beruházási engedélyokiratát. Az elmúlt hét végi rendes képviselő-testületi ülésen Bartha László polgármester bejelentette, hogy július 4­ére rendkívüli közgyűlést hív össze. Bár tegnap több városatya is hiányzott az ülésről, a közgyűlés határo­zatképesnek bizonyult. Az országgyűlés 1997-ben fo­gadta el a kulturális javak védelméről, a muzeális in­tézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló tör­vényt, amely előírja, hogy a települési önkormányzatok­nak a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével a tör­vény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján köz­művelődési rendeletet kell alkotniuk. A rendelet terve­zete már tavaly elkészült, ám azt nem tárgyalta a tes­tület, mivel időközben a szakminisztérium köz­művelődési szakfelügyeleti vizsgálatot kezdett a város kulturális intézményeiben. Bár a vizsgálat tavaly év vé­gén lezárult, annak eredmé­nyéről mind a mai napig nem tájékoztatták az önkor­mányzatot, amely a minisz­tériumi vélemény megisme­réséig elhalasztotta köz­művelődési rendeletének megalkotását. A tegnapi képviselő-testületi ülésen kiderült: azért kellett exp­ressz gyorsasággal megtár­gyalni és elfogadni a helyi közművelődési feladatok el­látásáról szóló rendeletet, mert a város a címzett támo­gatások kapcsán csak úgy kaphat pénzt, ha csatolja pá­lyázatához a közművelődési rendeletét. Információink szerint a város több száz­millió forintot is nyerhet a kamaraszínház, az újszegedi szabadtéri színpad és a régi zsinagóga rekonstrukciójá­ra. A tegnapi ülésen elhang­zott, hogy a rapid módon megalkotott rendeletet az ősz folyamán újratárgyalja majd a közgyűlés. A város önkormányzata és a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium 1998 augusztusában meghí­vásos tervpályázatot írt ki a város tulajdonában lévő Szent István tér 3—4. szám alatti foghíjtelkek beépítésé­re. Az említett helyen 2002 nyaráig harmincöt önkor­mányzati bérlakást építené­nek fel a hozzá tartozó gará­zsokkal és kiszolgáló helyi­ségekkel. A bérlakásépítésé­hez pályázat útján igényel­hető beruházási költségtá­mogatás a központi forrá­sokból. Tegnap a városa­tyák 550 millió forint keret­összeggel elfogadták a Szent István tér 3-4. szám alatti ingatlan beépítésének beruházási engedélyokira­tát. A beruházási összegből 228 millió forint az önerő ­amely a lakásalapon rendel­kezésre áll - és 322 millió forint a pályázati költségtá­mogatás. Sz. C. Sz. Ilim 11 111 —r^^M

Next

/
Thumbnails
Contents