Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. JÚL. 29. Nemi erőszak Kalocsa (MTI) A bejelentést követő hal órán belül elfogták a rend­őrök a csütörtökön délelőtt, a kalocsai temetőben történt nemi erőszak-kísérlet gya­núsítottját. Hortobágyi Ist­ván őrnagy a bűnügy előz­ményeiről szólva elmondta: egy 52 éves, hozzátartozója sírját gondozó kalocsai asszonyt támadott meg a te­metőben egy akkor még is­meretlen férfi, aki kísérle­tet tett a nő megerőszakolá­sára. - A cselekmény különö­sen megdöbbentő körülmé­nye - közölte a szóvivő -, hogy a helyszíntől mintegy százötven méterre éppen te­metés zajlott. A sértett hangosan kiabált segítségért, ellenállt és a sír­gondozáshoz magával vitt metszőollóval is védekezett, s eközben a nyakán megse­besítene, majd menekülésre késztette támadóját. A hölgy viszonylag jó személyleírása nyomán a nagy erőkkel megindult nyomozás rövid időn belül eredményre veze­tett. A kalocsai rendőrök csü­törtökön délután Örcgcsertő belterületén megtalálták és elfogták a feltételezett tet­test. Felújított gyerekmedencék Múlt hét pénteken adták át a nagyközönségnek a SZUE két felújított gyerekmedencéjét. A pancsoló és a dögönyözö körüli munkálatokat júniusban kezdték el. A többmilliós beruházás keretében csúszásgátló csempét raktak mindkét medence aljára, igy azok sokkal biztonságosabbak és jól tisztíthatók lettek. A fa­lakat igyekeztek vidámra, világosra festeni, mely a gyerekek számára is vonzó. A kicsik természetesen nagy örömmel vették birtokba új birodalmukat. (Fotó: Schmidt Andrea) Emberóriásokat ne­héz jellemezni. Annyira túlnőnek a mindenna­piságon, hogy fogal­maink elszürkülnek nagyszerúségük mel­lett. Törpének érezzük magunkat azok köze­lében, akiket Isten „el­jegyzett" a zseni, a lángész pályafutására. Sámuel prófétát már születése előtt elígérték szülei az Istennek, épp­úgy, mint Keresztelő Jánost. Amikor pedig 1811 őszén üstökös je­lent meg az égen, a gyermek születését vá­ró szülök ezt jó jelnek tekintették. Alig telt be­le egy évtized, az „üs­tökös" már Bécsben vakította fényével a zeneértöket - egy kis gyermek varázslatos játékával. Feljegyezték róla, hogy a kis Ferenc csodagyermek volt. „Ott ült órák hosszat apja zongorája mellett, ki­csiny fülét odatapasztotta a zongora falához, utána pe­dig játszi könnyedséggel, emlékezetből dúdolta a fu­tamokat, dermesztő hűség­gel!" Apja idejében észleli ze­nészi érzékével, hogy egy igazi csodával, „szuper" memóriával áll szemben, és elkezdi tanítani a zenei ábécére. De a kis Feri lépcsőfokokat átugrálva, egyre újabb meglepetése­ket varázsol fejlődésében... Nem egyszer azon kapja magát az apja. hogy a zon­gorán már költ, utánoz, máskor pedig a fák ágain daloló madár énekét lesi órák hosszat... Nagy hatást gyakorolt a gyermek Liszt lelkére a házukba fogadott kis cigánylány is, aki ­mint feljegyezték - remek énekével és szenvedélyes táncaival szerzett a család­nak sok vidám percet. A kilencéves Liszt sop­roni és pozsonyi debütálása után apja meghozza azt a nagy áldozatot, hogy gyer­meke fejlődése érdekében otthagyja az Esterházy-ura­dalom jövedelmező gazda­tiszti állását, elviszi gyer­mekét a legjobb tanárok is­Liszt Ferenc, a zseniális zenész kólájába, képezteti, csak fi­ának él, hogy a benne szen­dergő isteni szikra mielőbb lángra lobbanhasson. A magyar -mágnások (líster­házy-kezdeményezés) hat­száz forintos ösztöndíja biztosította a kezdetet. Liszt Ferenc gyémántjá­nak első köszörűse Czerny volt, aki ingyen tanítja, mert megdöbben a gyer­mek varázslatos tehetsé­gétől. Salierit pedig első szerzeményével kápráztatta el a tizenegyéves zseni. Ekkor történt, hogy a gyermek kérésére bemutat­ták Beethovennek. Elete első csalódása itt történt, mert Beethoven, talán ko­ránál, betegségénél fogva igen ridegen fogadta. Sírva jött el tőle! De amit vétett Beethoven a gyermek el­len, azt másnap jóvá tette! Elment a kis Liszt hangver­senyérc. A hangverseny után megölelte, megcsó­kolta a kis művészt, meg­látta benne a jövendő nagy zenészt. Liszt Ferenc kicsi szívét akkor sebezte meg az élet kegyetlensége, ami­kor Chcrubini Párizsban visszautasította a konzer­vatóriumba való felvételét azzal, hogy külföldi állam­polgár... Ezen csalódások után jött szívének első szerelme, a kis Caroline grófnő. Midőn felső parancsra sza­kítaniuk kellett, mindketten belebetegedtek, egyikük szerzetesi, másikuk apáca­ruháról álmodozik. Nagy és tanulságos él­ménye volt Paganinivel va­ló találkozása, ami kihatott ifjű életére, mert megfo­gadta, hogy amit Paganini kihoz a hegedűből, azt ő kihozza a zongorából. Ez a „hajtóerő" igen jó hatással volt egész életére, sokszor jutott eszébe ifjúkori foga­dalma... A fiatal Liszt, ko­rát meghazudtolva, egy­szerre férfiúvá válik. Belép életébe az asszony, akinek lelke meggazdagodását és három gyermek életét kö­szönhette: D'Agoult gróf­nő. Genfbe költöznek. Liszt még csak főiskolai hallgató, habzsolja a tu­dást, a grófnővel pedig be­lemerül Dante, Voltaire, Byron. Goethe és Schiller szellemi tárházába... Liszt Ferenc már euró­pai nagyság, királyi kon­certeket átélt, beérkezett művész, amikor megismer­kedik Wagnerrel, akinek szellemisége újabb határkő a nagy művész életében. Barátokká lett a két zenei titán, a lelki megértés leg­bámulatosabb formája jel­lemezte kettőjük viszo­nyát. Senki sem értette meg abban az időben Wag­ner zsenialitását, senki sem tett annyit Wagnerért, mint Liszt Ferenc. Végül is dia­dalra juttatja Wagnert ak­kor, amikor még a „Wag­ner-iszony" tombolt ellene szakmai berkekben. Soha nemesebb, önzetlenebb támogatót, védelmezőt Liszt Ferencnél! De segí­tett ő Schumannak is és minden - főleg ifjú - te­hetségnek is elindulásuk­ban. Közismert volt zenei hu­mora. Nem egyszer - bará­ti körben - szórakoztatás­ként remekül „rögtönzött"! Híre volt a Lohengrin nász­indulóból improvizált polo­nézének, avagy Faust Me­phistopheles-éből alkotott magyar gyorscsárdásnak! Feljegyezték, hogy barátjá­val, Chopinnel egy előkelő vendégségben össze­szövetkezve kérték a házi­asszonyt, hogy Chopin művészi előadását teljes sötétségben hallgassák. Anélkül, hogy bárki észre­vehette volna, ők ketten helyet cseréltek a mű köze­pén, miközben a zongo­raszó pillanatra sem sza­kadt meg, s végül a közön­ség nagy ámulatára Chopin gyújtotta fel a villanyt, mi­közben Liszt befejezte a végső akkordokat. Fergete­ges sikerük volt azért is, mivel Liszt képes volt Chopin technikáját átven­ni... De jött a mélypont életé­ben. Elvesztette zenei ihle­tését. munkakedvét! Ön­gyilkossági gondolatok kí­nozták, mivel életét célta­lannak látta. Isten embere­ken keresztül cselekszik: útjába hozva a mentőan­gyalt, a második asszonyt, a megmentőt, Wittgenstein hercegnőt, aki lelki egyen­súlyát visszaadja a boldog­talan embernek. így hálál­kodik levelében: „Minden jótétemény közül, amelyet Önnek köszönhetek, a leg­nagyobb, a legmérhetetle­nebb az, hogy visszaadta nekem ifjúkori éveimnek hitét..." Rapszodikus életében meg kellett tapasztalnia az istennélküliség sivárságát, hogy eljusson a hívő „ab­bé" kiegyensúlyozott életé­hez. a források forrásához, az Úr kegyelméhez! Serédi Jusztinián bíboros-her­cegprímás így ír róla: „Az Urat kereste, az Urat szol­gálta és végül meg is talál­ta! Adja Isten, hogy minda­zok, akik muzsikájáért gé­niusza előtt örökmécsest gyújtanak, élvezzék a lélek boldogságát és megtalálják az Istent"! Mennyi vallásos áhítat feszült Liszt Ferenc lelké­ben, amikor megzenésítette a „hegyi beszéd" 8 boldog­ságát. Az Esztergomi misé­jéről így ír Wagnernek: „Inkább elimádkoztam, mint megkomponáltam..." Egy szakértő kortárs így ír róla: „Ez a muzsika annyi­ra vallásos, hogy magát a sátánt is megtérítené!" De a ferences abbé - aki később kanonoki stallumot érdemel ki - az evangéli­kusoknak is írt, szerzett egyházi zenét. Láng György „A Tamás templom karnagya" című, Johann Sebastian Bach éle­téről szóló remekművének III. kötetében írja: „Míg az evangélikus Bach meg­komponálta a római egy­ház legszebb passióit, a Já­nos és a Máté passiót, ad­dig a katholikus Liszt Fe­renc az Ev. Egyház himnu­szát - a lutheri „Erős Vár a mi Istenünk"-et adta az Ev. hívőknek. íme. a nagy géniuszok ­már 100 évvel ezelőtt -. megvalósított ökomenikus felfogása! (Akárcsak a francia Berlioz, Liszt személyes barátja, aki ma­gyar szerelme miatt a Rá­kóczi indulót szerezte.) Igen, náluk nem volt hitvi­ta - nemzetiségi soviniz­mus! Róma, Weimar, Párizs, de nem utolsósorban Buda­pest is magáénak vallja Lisztet, hiszen 1875 óta Újévtől húsvétig mindig Pesten tartózkodott, öntöz­getve az általa ültetett fát, a Zeneakadémiát. Bartók Bé­la ezt írja róla: „Sokan em­legetik, hogy Liszt még magyarul sem tudott, de hi­szen az akkori sajátos eu­rópai állapotokat figyelem­be véve, még Széchenyi István is németül és franci­ául írja naplóját, avagy Eötvös József is csak ser­dülő korában tanul meg magyarul. Liszt anyja né­met volt, vele csak németül beszélt. Köztudomású, hogy ő magát mindenkor állhatatosan magyarnak vallotta!..." így Bartók Bé­la. Végezetül még egy ap­róságot a hovatartozásról. Amikor Liszt egyetlen fia, Dániel, egyetemi hallgató, halálos ágyán feküdt a kór­házban. apja meggyötört lélekkel sietett hozzá bú­csút venni, a nagybeteg fiú, hogy örömet szerezzen ap­jának, a kórházi ágyon ma­gyar verseket szavalt apjá­nak... Két nap múlva örökre lehunyta szemét az, aki Liszt ragyogó nevét „foly­tathatta" volna - az érte lelkesülő zenei világban. A zseni egyébként 1886. július 31-én, éjjel negyed 12-kor lépett át az életből a halhatatlanságba! Elet 75 évet... Endreffy Lóránt Változó kor Már szépen felmerült az a problem, hogy mezőgaz­daságunknak a kissé megváltozott klimatikus körülmé­nyekhez kellene igazodni, jött is erre mindjárt egy „naptűrő" borsó. De kötve hiszem, hogy nem jutottak volna eszébe senkinek azok a harcos idők, mikor gya­potot, narancsot meg banánt akartak nálunk termeszte­ni, oszt citrom lett a narancsból, a banánból meg szin­tén „citrom ízű banán"; a gyapotból, gondolom, nem lett citrom. Grönlandon olvad a jég, mert nyilván melegszik, Hajdú-Biharban meg két krokodilra lettek figyelmesek egy horgásztóban; állítólag méteresek. Ha igaz. Ha meg igaz, vélték többen, valami akvarista szórakozik, akinek nem volt kedve a növekvő jószágoknak nagyobb terráriumot csinálni. Ha pedig véletlenül cirkuszszezo­non kívül látunk zsiráfot meg púpos tevét bóklászni a kertek alján, vagy a körúti pirosban raboskodni egy zebrát, két lehetőségünk van: vagy újabb amerikai fil­met forgatnak az olcsóbb magyar költségek miatt, vagy ha a látványhoz szédülés, hőhullámok is párosulnak, azonnal keressük gyógyszerészünket vagy kezelőorvo­sunkat, esetleg szóljunk gyorsan a szafarivezetőnek. Podmaniczky Szilárd Zarándoklat Aracsra DM-információ A közelmúltban ezen az oldalon tettünk közzé egy felhívást, amely testvérvárosunkból, Sza­badkáról érkezett, s ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a Bánságban van egy - magyarok alapí­totta - templom rom, amelyet a Kárpát-me­dence magyarságának összefogásával helyre lehet állítani. Nos, a fel­hívásnak máris kézzel fogható jelei vannak, hi­szen megmozdult a ma­gyarországi és a külhoni magyarság is, érkezik a felajánlás, a segítség. A vajdasági tordaiak által alapított Aracs Pusztatemp­lom Műemlékvédő Társaság július 30-án (vasárnap) mil­lenniumi ünnepséget rendez a bánáti síkság közepén álló aracsi pusztatemplomnál. Az ünnepségen részt vesz Gyi­móthy Géza, a Magyar Or­szággyűlés, a Független Kis­gazda-, Földmunkás és Pol­gári Párt alelnöke is. A program: 16 órakor szent mise, celebrálja Huzs­vár László bánsági püspök, Soti János és Bú András atyák, 17 órakor kö­szöntőbeszéd, tartja: Gyi­móthy Géza, utána a tordai művészegyüttesek műsora. Gyimóthy Géza az ünnepsé­gen átadja a Műemlékvédő Társaságnak az Illyés Ala­pítvány 130 ezer forintos anyagi támogatását. A pusz­tatemplom az Árpád-házi ki­rályok idejében épült, 450 éve elhagyatottan és romo­sán áll, a délvidéki magyar­ság történelmi múltjának, összetartozásának, szellemi kincseinek jelképe, kegyeleti zarándokhely. Tervezett fel­újítására a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumá­nak közreműködésével kerül sor. Az Országgyűlés alelnöke az ünnepség előtt látogatást tesz Szabadkán, ahol talál­kozik a vajdasági magyar szervezetek vezetőivel: Ka­sza József polgármesterrel, a Vajdasági Magyar Szövet­ség elnökével és Ágoston Andrással a Vajdasági Ma­gyar Demokrata Párt elnöké­vel. Az aracsi pusztatemplom megközelítési útvonala: Tompa-Szabadka-Zenta­Ada-Padé-Novo Milosevo, s ez utóbbi közelében van a romtemplom. Rossz időjárás esetén az ünnepséget a tor­dai Nepomuki Szent János­templomban tartják. napló Hétfőn 2-4. 1/122.) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi taná­A SZOCIALISTA PÁRT csadást tart 15-16 óra kö­irodájában (Tisza L. krt. zött. / A Medikémia Rt. Szeged értékesíteni kívánja Szeged Partfürdőn Camping területén lévő, 123 nm alapterületű üdülőjét. Érdeklődni a 62-488-777 telefonon, ^^ munkanapokon. ^ 1000-1300 nm-es, fűthető raktárt keresünk Szegeden, raktározási, értékesítési tevékenységre, hosszá távra. Az ajánlatokat kérjük a 62/329-709-es faxra, vagy dr. Lévay Zsolt, 6720 Szeged, Somogyi u. 3. címre megküldeni szíveskedjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents