Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

2 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. JÚL. 29. kommentár Félórás randevú Ö tven éve lesz lassan, hogy az észak-koreai kommu­nista rezsim esküdt ellenségének tekinti és nevezi a gonosz imperialistákat, azok között is a legnagyobbikat: Amerikát. Mindeddig ez különösebben nem zavarta a derék jenkiket. A dogmatikus szocializmus szófordulata­iból leckét vehettek még a Szovjet Birodalom és csatlósa­inak állandó (ideológiai) rohamaiból, ágy hogy a Kim Ir Szen nevével fémjelzett koreai rezsim sem sok vizet za­vart az amerikai külpolitikában. Mindaddig, amíg nem jöttek rá, hogy miben mesterkednek az északkoreaiak: a „népek barátságának, testvériségének erősítését" célzó intézkedések voltaképpen egy interkontinentális balliszti­kus rakétarendszer kifejlesztését jelentették... Ez viszont már több annál, semhogy szó nélkül hagy­nák az USA vezetői. Ezért a történelmi Pek Nam Szun­Albright találkozó előtt, amolyan puhatolózó megbeszé­lést folytatott a két Kim, a déli Kim De Dzsung és az északi Kim Dzsong II. Ez is történelmi jelentőségű talál­ka volt, amely azt a célt szolgálta, hogy előkészítse a ta­lajt az amerikaiaknak az Észak-Koreával való megbeszé­léshez. Ez tegnap létre is jött. A félórás eszmecsere egyelőre külügyminiszteri szinten valósult meg, de bát­ran fogadnék arra, hogy a közeljövőben tárgyalóasztal­hoz ül majd az amerikai és az észak-koreai elnök is. Tjogy mire alapozom e feltevést? A bangkoki ASE­11 AN-országok regionális fórumán tartott rövid megbeszélésről kiadott közleményben van egy olyan in­formáció is, amely szerintem kulcsfontosságú a két or­szág további kapcsolatának alakulásában. Ez így hang­zik: Phenjan a találkozón feltehetően ismét kérte a gaz­dasági szankciók feloldását. Ha a feltehetően " kima­rad a mondatból, akkor lesz korrekt az információ. Mert Észak-Korea ezzel a kívánalmával már megjelent az ASEAN-országoknál, a július 17-én tartott koreai csúcson pedig tudomására hozta Dél-Koreának, most minden kétséget kizáróan - az USA-nak is. Merthogy az északi kommunista rezsim országlása idején eddig több millió ember halt éhen, az abnormális módon erőltetett rakétaprogram miatt összeomlás előtt áll a gazdaság, a villanyáram előállításához kukoricacsutkát, fatönköt és rizs korpát használnak! Nagy úr a szükség. Ezért „történelmi" Albright és Pek Nam Szun félórás randevúja. Buzek Kafynban járt „Történelmi találkozó" Bangkok (MTI) Történelmi találkozó szín­helye volt pénteken Bang­kok, az ASEAN-országok re­gionális biztonsági fóruma: Madclaine Albright amerikai külügyminiszter asszony a tanácskozás szünetében fél­órás négyszemközti megbe­szélést folytatott észak-koreai kollégájával, Pek Nam Szun­nal. A két ország képviselői még soha nem találkoztak ilyen magas szinten, amióta a Koreai-félsziget két külön­böző rendszerű országra sza­kadt. Az amerikai külügyi szó­vivő hangsúlyozta: a találko­zó után nem várható nagyobb horderejű bejelentés, maga a találkozó ténye történelmi je­lentőségű. Washington az elmúlt he­tekben tudatta, hogy kész megvizsgálni annak lehetősé­geit, miképpen segítheti Phcnjant műholdak kilövésé­ben abban az esetben, ha Észak-Korea hajlandó le­mondani interkontinentális ballisztikus rakétáinak fej­lesztéséről, mint ahogyan az ázsiai ország ezt felvetette. Az amerikai vezetők azonban előbb tisztázni akarják a ra­kétaprogrammal kapcsolatos nézeteltéréseket. Az észak-koreai rakéta­fenyegetés volt eddig a Pentagon egyik legfőbb in­doka az amerikai országos rakétavédelmi rendszer ki­építésére. Phenjan a találkozón felte­hetően ismét kérte a gazdasá­gi szankciók feloldását. London (MTI) A hidegháborús korszak egyik nevezetes brit kettós kémje, George Blake nem ve­heti föl 90 ezer font (37 millió forint) honoráriumát, amely emlékiratai hazai terjesztése után járna neki - (gy döntött a brit parlament felsőháza, a Lordok Háza mint végső fel­lebviteli fórum. A most 76 éves Blake egy­kor a „cambridge-i csoport­hoz", brit értelmiségiek köré­hez tartozott. A „tagok" még egyetemi tanulmányaik köz­-ben kerültek a Szovjetunió vonzásába, majd valamennyi­en igyekeztek fontos állami szolgálatba kerülni Nagy-Bri­tanniában. E kör legismertebb tagja Kim Philby volt. ^ Blake 1944-tól 1961-ig tit­kos ügynök volt a brit M16 Emlékmű a katyni erdőben. Megemlékeztek a lengyel áldozatokról. (MTI Telefotó/AP/Sergei Grits) Katyn (MTI) Lengyel és orosz politi­kusok emlékeztek meg pén­teken Katynban a sztálini korszakban legyilkolt len­gyel katonatisztek ezreiről. A tömegsíroknál emelt, most felavatott emlék­műnél lengyel részről Jerzy Buzek emlékezett meg az áldozatokról. Katynban a nácik is végeztek ki szovjet foglyokat, s ezért a lengyel katolikus papokon kívül pravoszláv, zsidó és moha­medán papok is imát mondtak. Egész generációk számá­ra Lengyelországban és az egész világon a Katyn szó a népirtás és a háborús bűnök jelképe - mondta Buzek. Orosz részről Viktor Hrisz­tyenko első miniszterelnök­helyettes vett részt a meg­emlékezésen. Moszkva tíz éve ismerte el a felelőssé­gét a mészárlásért. Bern (MTI) Nyikolaj Volkov külön­leges felhatalmazású orosz ügyész pénteken bejelentette: a svájci igaz­ságügyi szervektől olyan tájékoztatást kapott, hogy - svájci bankok közbejöt­tével - valószínűleg elsik­kasztották az 1998-ban Oroszországnak folyósí­tott 4,8 milliárd dollárnyi IMF-hitel egy részét. Háromnapos svájci látoga­tásának végén Volkov sajtóér­tekezletet tartott Bernben, és ott közölte: úgy tájékoztatták az illetékes svájci hatóságok, hogy a magáncélokra elterelt közpénz vagy még most is svájci bankokban van, vagy legalábbis egy ideig svájci bankokban volt. Oroszország Elsikkasztott IMF-hitel? Mint mondta, amint haza­tér, azonnal kezdeményezni fogja feletteseinél, hogy indít­sanak hivatalos vizsgálatot az ügyben. Kifejezte reményét, hogy a svájci igazságügyi szervek segíteni fogják az orosz vizsgálatot, és támoga­tásra számít az IMF-től is. Volkov nem kívánt elébe vágni a vizsgálatnak, ezért nem beszélt sem az elsikkasz­tott összegek nagyságáról, sem a gyanúsítottakról. Arról a hitelről van szó, amelyet a washingtoni köz­ponttal működő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1998-ban folyósított az orosz valuta, a rubel megerősítésére. Az újabb sikkasztási ügy mellett Volkov kitért egy ré­gebbire is, amelyben ő kü­lönleges felhatalmazással nyo­moz. Az Aeroflot légitársaság rovására elkövetett nagyszabá­sú csalás gyanújáról van szó, amelyben két svájci cég is érintett. Volkov közölte berni sajtóértekezletén: temérdek dokumentumot kapott az ügyről svájci kollégáitól. Ezek áttanulmányozása után dönti el - várhatólag szeptem­berben - , hogy tesz-e vád­emelési javaslatot, s ha igen, kik ellen. A nyomozók gyanúja sze­rint az állami kézben lévő lé­gitársaságtól elsikkasztott pénzt két lausanne-i cég - a Forus Services SA és az An­dava SA - közbejöttével mos­ták tisztára. Gyanúba kevere­dett Borisz Berezovszkij orosz-izraeli állampolgárságú sajtómágnás is, de hivatalos vizsgálat csak két személy, az Aeroflot két volt igazgatója ellen folyik jelenleg. A sajtó­értekezleten megkérdezték az orosz ügyésztől, mekkorára te­szi a feltehetőleg elsikkasztott pénz nagyságát, s Volkov úgy felelt, hogy az összeg tízmilli­ókra rúg, dollárban számítva. A kém nem kaphat hírszerző szervezetnél. A „cambridge-i csoport" felgön­gyölítése közben <5t is lelep­lezték, hogy kettős ügynök­ként a Szovjetuniónak kémke­dik, és 42 év börtönre ítélték. 1966-ban megszökött londoni börtönéből és Oroszországba menekült, ahol ma is él. Néhány évvel ezelőtt meg­jelentek emlékiratai Nagy­Britanniában is, „Nincs más választás" (No Other Choice) címmel, de az ügyészség azonnal lecsapott a honorári­umra, azon a címen, hogy jo­gerősen elítélt bűnöző nem él­vezheti bűncselekménye hasznát. Első fokon Blake győzött, másodfokon az ügyészség, majd most - újabb jogorvoslati kérelemre - a felsőház pontot tett az ügy vé­gére. Egy ér­dekes hír járta be a múlt héten Európát. A korzikai na­cionalista erők egy ve­zető politikusa bejelentette: elfogadják a 20 éve tartó sze­paratista harc lezárását meg­kísérlő francia kormány „bé­kejavaslatát", amelynek értel­mében a különállásra törekvő sziget példa nélküli autonó­miához juthat. A francia au­tonómiaterv tartalmazza „mindazt, amire vágytak". A sziget tartományi gyűlése ugyanis korlátozott törvényal­kotói jogkört kaphat, vagyis Korzika területére nézve mó­dosíthat egyes francia törvé­nyeket. A nemzetállamok „minta­képe", Franciaország tehát meghátrált a korzikai autonó­miatörekvések előtt. Lehet, hogy néhány év múlva a bre­tonok, a provanszálok és az okszitánok is követik a korzi­kai példát. ...S Erdély, a Vaj­daság, Csallóköz, Beregszász és vidéke? A legfrissebb erdé­lyi eseményeket elemezve, az RMDSZ erőviszonyait leltá­rozva kiderül, hogy van egy csoportosulás, amely autonó­miában gondolkodik. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés vezetője szerint a közel kétmilliós erdélyi ma­Magyarnak lenni (46.) RMDSZ-erövonalak gyar közösség szinte teljes társadalmat képez, rendelke­zik saját politikai alrendszer­rel, amelynek a szervezési ke­rete az RMDSZ, mint az erdé­lyi magyarok közösségi ön­kormányzata. Az erdélyi ma­gyar politikai eliten belül ko­moly viták zajlanak arról, hogy az RMDSZ önkormány­zati vagy pedig etnikai alapon szerveződő párt. Az RMDSZ­en belül létezik egy szociálde­mokrata tömörülés, dolgozik a Szabadelvű Kör, külön utat jár a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Reform Tö­mörülés pedig a nemzeti kon­zervatív liberális eszmerend­szerre épül. Dolgozik egy kis­gazda mozgalom is, és a pa­lettát színesíti az Erdélyi Ma­gyar Kezdeményezés is, amely keresztény nemzeti konzerva­tív értékrendet vall magának. A platformok abban közösek, hogy az erdélyi magyar kö­zösség megmaradását tekintik fő feladatuknak. Nincsenek szélsőséges RMDSZ platfor­mok, és az erdélyi magyar társadalomban nincsenek szélsőséges gondolatok sem ­állítja Toró T. Tibor. Vélemé­nye szerint kívánatos lenne, ha a platformok az önkor­mányzaton belül a hatalom gyakorlásának az elnyerésé­ért küzdenének, ahogy ez egy többpárti demokráciában szo­kásos, és a többségi támoga­tást maga mögött tudó politi­kai erő szerezze meg a hata­lom gyakorlásának jogát és felelősségét. Elméleti és gya­korlati politikai vita zajlik az eliten és a magyar társadal­mon belül arról, hogy önkor­mányzati típusú politikai kép­viseletre, vagy pedig párttípu­sú politikai érdekképviseletre van-e szükség. A platformok­nak nincsenek pontosan kör­vonalazva a rendszeren belüli jogköreik, és hiányzik a társa­dalmi ismertség és elismert­ség is - mondta Toró T. Ti­bor. A RT egyik fő kifogása a jelenlegi vezetéssel szemben, hogy a romániai rendszervál­tozás utáni tíz esztendőben sem került sor az RMDSZ­ben belső választásokra. Toró T. Tibor véleménye szerint nem az ideológiák, ha­nem a jövőképek mentén hú­zódik meg a fő törésvonal az RMDSZ-en belül. Az erdélyi magyar politikai rendszer két­pólusú rendszerré válik, és most már tudni lehet, hogy az egykori mérsékeltek és radi­kálisok versengéséből meg­született a mérsékeltek és a reformisták szembenállása. Az egyik jelentős magyar po­litikai tömörülés az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetése körül szerveződik, és ezzel szemben áll egy polgári gyűjtőpárt jel­legű reformtömörülés, mely­nek tagjai az autonóm közös­ség jövőképében gondolkod­nak, elégedetlenek a kisebb­ségi politikával és felvállalják a polgári értékrendet. Toró T. Tibor szerint a platformok közötti együttműködés egyre nehezebb, és az elmúlt tíz esz­tendő politikai csatározásai azt mutatják, hogy egyre ne­hezebb megtalálni a közös ne­vezőt és egyre nagyobb fe­szültséget kelt a két jövőkép közötti különbség. Jelenleg az egységplatform köré szer­veződő politikai elit vezeti a romániai magyar politikai képviseletet, és ezzel szemben áll egy alternatívát felmutatni képes autonóm közösségben gondolkodó politikai csoport, amely azért harcol, hogy be­bizonyítsa: valós társadalmi támogatottság áll mögötte, és képes kialakítani a többséget az erdélyi magyar társada­lomban. A jelenlegi állás szerint te­hát az RMDSZ lefojtva tart bizonyos emberi és politikai energiákat, és nem engedi ér­vényesülni azokat - ilyen ér­telemben azok belülről, feszí­tik" az RMDSZ-t. Pataki Sándor hírek „Haldoklik" a L'Unitá Róma (MTI) Hetvenhat évet élt a bal­oldali eszmék terjesztésé­ben, de anyagi csőd miatt kénytelen felfüggeszteni szombattól megjelenését a L'Unitá, az Olasz KP egy­kori hivatalos szócsöve. Első száma 1924. február 12-én jelent meg. Pénteken az eddigi utolsó főszer­kesztőnek, Giuseppe Cal­darolának nem maradt más, mint egy olyan nyolcolda­las búcsúszámot készíteni, amelyben visszatekintettek a lap legfényesebb korsza­kaira. Közölték a legelső «zám hasonmás címlapját, majd négy legendás első oldalt: 1978. március 16-át Aldo Moro keresztényde­mokrata pártelnök elrablá­sával, 1984. június 13-át Enrico Berlinguer OKP­főtitkár búcsúztatásával, 1989. november 1 1-et a Berlini Fal leomlásával, valamint 1991. augusztus 20-át Mihail Gorbacsov bukásával. Megvan a jelölt... Belgrád (MTI) A jugoszláv elnökvá­lasztás kiírása után egy nappal, pénteken Belgrád­ban közölték: a Szlobodan Milosevics jugoszláv ál­lamfő vezette Szerbiai Szo­cialista Párt (SPS) Milose­vicset jelöli az elnöki tiszt­ségre. Az SPS vezetése belgrádi tanácskozásán döntött erről, amelyen jó­váhagyta a párt választási programját, és Gorica Ga­jevicset, az SPS főbizottsá­gának titkárát kinevezte kampányfőnöknek. A cigány „nemzet" Prága (MTI) Az 5. Cigány Világkong­resszuson részt vevő kül­döttek Prágában elfogadták a Nemzetközi Roma Szö­vetség (IRU) új alapszabá­lyát, amelyben a cigányság nemzetként történő elisme­rését követelik. „Az IRU már 30 éve képviseli a ro­ma népet, amelynek azon­ban szüksége van demokra­tikus és képviseleti szerve­zetre. Az eredeti alapsza­bály eddigi formájában mindezen szempontoknak nem felelt meg" - mondta Paolo Pietrosanti, az IRU főtitkárának politikai taná­csadója. A pénteken befe­jeződő 5. cigány világkong­resszuson 45 ország 250 küldöttje vett részt. Heves harcok Kabul, Pesavar (MTI) Heves harcok törtek ki Afganisztán északi részén a kormányzó tálibok csapatai és a velük szemben álló, Ahmed Sah Maszud vezet­te erők között. A harcok Baglán tartomány keleti ré­szén, Narín település köze­lében kezdődtek. Narín az ellenzéki erők kezén van, és egy létfontosságú ellátó útvonal mentén fekszik, amely Maszud parancsnok Padzsír-völgyi fő bázisát köti össze az északi, tá­dzsik halárnál fekvő Tahár­ral. E hónapban ez már a harmadik nagyobb össze­csapás a főként pastu nem­zetiségű tálibok és a tá­dzsik Maszud erői között.

Next

/
Thumbnails
Contents