Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-04 / 154. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR KEDD, 2000. JÚL. 4. Ferroglobus ^ Ferroglobus Kereskedőház | H-Ó728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-480 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu 6720 Szeged, Oskola u. 16. Tel.: 62/425-689 ÚJ NYITVA TARTÁS: H-P.: 6-21-ig, Sz.: 6-13-ig, V.: zárva vendéglátás Éttermek és halászcsárdák - Alabárdos étierem (Oskola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); Szeged étterem (Széchenyi tér 19., 555-400), John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Köl­csey u. 1-3., 475-275); Roose­velt téri halászcsárda (Roose­velt tér 12-14., 424-111); Öreg Kőrössy halászkert vendéglő (Felső Tisza-part 1„ 495-481); Potyka Csárda (Csap u. 71-73., 426-681.); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tisza-part 336., 495-480); Fehértói ha­lászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" halászcsárda (Sza­mos u. 4., 478-520); Aranylab­da étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Ti­sza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor sörö­ző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona ét­terem (Victor Hugó u. 6., 425­704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420-910); Fa­Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (l-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Oszt­rák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436) Kastély étte­rem (Algyői út 142., 480-637). Cukrászdák - Stefánia cukrászda (Stefánia 9., 426­782), Károlyi cukrászda (Károlyi u. 4., 426-175), Z. Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420­732). Szállodák, panziók - For­rás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475­275); Alfa Hotel (Csemegi u. 4„ 424-400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426-866); Petró Hotel (Kál­lay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família pan­zió (Szentháromság u. 71., 441-802); Kastély panzió (Al­győi út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311­258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). ÚÖ ELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt.8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 programok MA A Közéleti Kávéház rende­zésében 18 órakor A fény bűvö­letében címmel kiállítás meg­nyitó beszélgetés Simon Miklós és Barkós Beáta művész házas­párral a Szeged Kávéházban. (Széchenyi tér 9.) A házigazda Pleskonits András. 17 óra 30-kor hangverseny lesz a Szegedi Zsidó Hitközös­ség dísztermében, a belépés díj­talan. A Rátz László-vándorgyűlés megnyitója 14 órakor lesz a Belvárosi moziban. A mai programot orgonahangverseny záija a Dómban, este 7 órai kez­dettel. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeum­ban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; Homonnay Fo­tómúterem munkásságát bemuta­tó kiállítás; Paükatörténeti kiállí­tás; „Csak egy Földünk van", ter­mészettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában „Vonal": Ré­vész Antid grafikttsmúvész kiállí­tása, valamint Kass János grafi­kusművész alkotásai láthatóak. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút II/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, pol­gármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történel­mi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépki­állítás a Bánffy-család gyűjtemé­nyéből. A Szegedei Kgyetem Riyz­művészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása hétköznapokon 10-18 óráig a Dél-magyarországi MÉH Rt. iro­daházáhan (Bocskai u. 8/B). A Képcsarnok Kft Gulácsy Galériájában (Kárász u. 17.) Turesányi Antal festőművész és Böjti András üvegszobrász közös kiállítása Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10­től 18 óráig látogatható. Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva A szegedi csillagvizsgáló péntekenként (július 21. és 28. ki­vételével) 19 órától látogatható. A Szegedi V adaspark 9-18 óráig váija a látogatókat. Bodnár György kettős szerepben Hajszobrász a szabadtérin Az István, a király Dám téri története (2.) A konvertibilis rockopera Géza a halotti ravatalon: az István a király egyik jelenete a Dóm téren 1990-ből. (Fotó: Nagy László) Az érdeklődés a da­rab után nem csökkent 1990-ben sem. A je­gyek az előadás előtt három hónappal el­fogytak, a főpróba is „teltházas" volt, és több mint hatezres nézőkö­zönség előtt kellett megtartani. Amíg 1984-ben, az Ist­ván első szegedi bemutató­ján még az volt az érdekes­ség, hogy play-back-en ment az előadás, 1990-ben már az élőzene számított új­donságnak. Emiatt Varga Mátyás „új homlokzatot" építtetett, melynek tetején a zenekarnak is jutott hely. A darabot az eredeti szere­posztásban tekinthették meg, (gy Varga Miklós és Sebestyén Márta is színpad­ra állhatott, hiszen a szegedi ősbemutatón ők csak a hangjukat kölcsönözték. So­kan furcsállották, hogy az előadást '84 óta nem ját­szották, hiszen az érdeklő­dés '90-ben olyan nagy volt, hogy három hónappal a bemutató előtt már nem lehetett jegyet kapni. Csu­pán az próbára hatezer em­ber vonult ki, mely kisebb­nagyobb zökkenőkkel, de lezajlott. Például Sebestyén Márta frekvenciáján előfor­dult, hogy a következő szö­veget hallhatták: „A Hági elé kérek egy kocsit!" Az előadásról Darvasi László frt kritikát, melyet egy anekdotával kezdett: „Mesélik, hogy az első be­mutató előtt fölszólították Bródyt, változtasson a reni­tens szövegeken, mert kü­lönben nem lesz előadás, mi­re a zenész méla undorral rántott a vállán: akkor nem lesz." Koltay Gábort arról kér­dezték, miért nem hozták le az Istvánt 1985-ben is. „Eb­ben nem vagyok illetékes. Úgy tudom, hogy a '84-es siker után végül is azért nem lett ismétlés '85-ben, mert a Nemzeti Színház kikötötte, csak akkor mutatják be '85 őszén, ha előtte nem megy Szegeden, "ő rendezte az addigi összes István elő­adást. A rendszerváltás után sokakat érdekelt, hogy lesz­nek-e újítások. „A darab ugyanarról szól, mint eddig! Nóvák Ferinek van egy klasszikus mondása: az Ist­ván, a király klasszikus alko­tás, konvertibilis mű, bármi­kor „beváltható". Ez a mű a magyar embereknek mindig ugyanazt fogja jelenteni, az aktuális társadalmi rendszer­től függetlenül. Most nagy súlyt fektettünk Koppány és István viszonyának ábrázo­lására. István erőteljesebb lesz, ugyanakkor hangsú­lyozzuk a Koppány féle gon­dolkodásmód létjogosultsá­gát. Nyilván most is sokat fognak vitatkozni a bemuta­tó után. Sajnálatos, hogy a magyar történelem során mindig a pólusok közül kel­lett választani, sohasem le­hetett a kétféle megközelí­tést egyesíteni. Ez a mi tra­gédiánk. Valami új érték mindig csak a másik kioltása árán jöhet létre." Deák Bili Gyula is hason­lóképpen látta a helyzetet. „A darab nem vesztett az ak­tualitásából, hiszen olyan igazságok vannak a szöveg­ben, az enyémben főleg, amelyek mindig megállják a helyüket. Akkoriban sokan nacionalistának bélyegeztek bennünket, de hát magyarok vagyunk, nem kell ezt szé­gyellni. Aki szégyelli, az el­mehet." Makláry László, a kar­mester arról is nyilatkozott, hogy régebben miért nem al­kalmaztak a darabban élőze­nét. „A királydombi időkben talán nem is állt volna ren­delkezésünkre az a technika, amivel az élő hangzásból adódó feladatokat megold­hattuk volna. Valami jóté­kony kielégítetlenség azon­ban megmaradt bennünk. A konzerv ugye nem frissen főtt. A színészekkel nincs baj, ők számtalanszor eléne­kelték szerepüket, ellenben ez a hatalmas tér, a színpad­tól a keverőpultig, sőt azon is tovább amit be kell zenél­nünk, igen nagy kihívást je­lent." Ettől a kihívástól félt Vi­kidál Gyula is, aki ismét Koppány szerepét játszotta. „Nehéz egy szereppel igazán azonosulni, ha állandóan at­tól kell tartanom, hogy a ki­eresztett hangomra dübörög­ni, vagy sípolni fog a mikro­fon. Biz' isten egész próba alatt ettől féltem. Féltem a színpadon; ez egy bizonyos fajta stressz, félelem a leál­lástól." Sebestyén Márta végre színészi képességeit is meg­csillogtathatta: „Hogy miért nem én játszottam Rékát az ősbemutatón? Ezt Koltay Gábortól, a rendezőtől kéne megkérdezni. Amikor elkez­dődött a forgatás, neki már megvolt a jelöltje, és nagyon ragaszkodott kiválasztott táncosnőjéhez; Szörényi Le­vente pedig az én hangom­hoz. Az emberek azt hitték: biztos azért nem kerültem a vászonra, mert rokkant, fél­lábú, vagy valami ilyesmi vagyok." Igen érdekes hely­zetbe juttatta az újságírót, amikor kijelentette: „Gyere­kem lesz. A második hónap­ban vagyok. Fáradékonyabb is lettem. Régebben mindig éjszaka dolgoztam, de most valahogy nem bírom a tem­pót. Emiatt kértem Nóvák Ferenc koreográfust is, hogy ne hurcoljanak meg annyira a színpadon, mint eredetileg tervezték." Végül pedig a kritikus vé­leménye: „Nagy Feró példá­ul profi módon, szuggesztí­ven játssza be a színpadot, ezúton üzenjük neki, hogy kösz' szépen, mi újságírók is szeretjük őt. Deák Bili Gyu­la erőteljes, akárcsak a tisz­tán és pontosan éneklő Var­ga Miklós, sajnos Vikidál Gyula hangjában mintha mostanság kevesebb lenne az erő, bár érezzük az erőfe­szítést. Kovács Kriszta meg olyan áttetsző, mint a piszt­rángos hegyi patakok, Se­bestyén Márta ellenben né­hány zuhatagot, váratlan ka­nyart is mutat nekünk." Pataricza Kata Nem túlzás azt mon­dani, városképi jelentő­ségű figura Bodnár György, a Szegedi Nem­zeti Szinház fodrásza, aki idestova három évtizede kötötte életét a Tisza-par­ti teátrumhoz. Maximális odaadással végzett hát­térmunkáját a színészek, énekesek, táncosok sze­retetükkel, megbecsülé­sükkel honorálják, mert pontosan tudják, hogy egy-egy félresikerült fri­zura, rosszul felrakott bajusz, lecsúszó műszem­pilla tönkreteheti a leg­jobb produkciót is. - Hogyan került kapcso­latba a színházzal? - Tizenhárom éves korom­ban statisztának jelentkeztem a szabadtérire, rögtön fel is vettek a Carmenbe csempész­nek. Később a János vitézben is felléptem, emlékszem, a csodálatos Házy Erzsébet volt Iluska, hatalmas és gyönyörű francia udvart rendeztek be, óriási statisztéria vett részt a produkcióban. Combig érő hófehér operaházi csizmákba bújtattak bennünket, ma is őr­zöm az akkor készült fotó­mat. Néhány év múlva, 1971­ben Keczeli Dezső bácsi vett föl maga mellé fodrásznak. Jövő év március l-jén leszek épp harminc éve a színház tagja. - Mi a színházi fodrászai titka? - Rettenetesen kell szeret­ni a színészeket és a színhá­zat, vállalni kell ezt a nagyon sajátos életformát. Sokszor reggeltől késő estig dolgo­zunk, ami bizony nagyon igénybe-veszi az embert. Pon­tosan, tudnom kell: az a leg­főbb feladatom, hogy maxi­málisan kiszolgáljam a művé­szeket. Ha türelemmel és odaadással dolgozik valaki, akkor ez csodálatos szakma. Remélem, sokáig csinálha­tom még. - Változott valamit a munkája az utóbbi évtize­dekben? - Míg korábban többnyire eredeti hajból készült paró­kákkal dolgoztunk, ma első­sorban szintetikus anyagból készült póthajakat haszná­lunk. Különösen a szabadté­rin látjuk ennek komoly hasz­nát, mert tartósabb, az esős, nyirkos, változékony időjá­rásnak sokkal jobban ellenáll­nak, tartósabbak, mutatósab­bak. A művészek is szeretik, mert gyorsabban elkészülnek és megbízhatóbbak, időt ál­lóbbak. - A színházi háttérmun­kások közül kevesen van­nak, akiket önhöz hason­lóan a közönség a szín­padról is ismerhet. - Sándor János rendező úr­tól kaptam első szerepemet, Dáriust, a fodrászt a Király Levente címszereplésével magyarországi bemutatóként színre vitt Kean, a színész cí­mű darabban. Ezzel indult a színpadi „karrierem". Azóta nagyon sok darabban statisz­táltam, mert a rendezők gyak­ran találtak a karakteremnek megfelelő kisebb feladatokat. Bokor Roland balettigazgató­sága idején a Diótörőben még táncoltam is Juronics Tamá­sékkal. Kedves barátommal, Fábián Péterrel két karakteres papot alakítottunk. A legap­róbb szerepet is becsületesen igyekszem megcsinálni, mert imádok színpadon lenni, örü­lök, ha újabb feladattal bíz­nak meg. Májusban játszot­tam a János vitézben is, To­ronykőy Attila és Oberfrank Péter kérésére a francia udvar tagja voltam. - Idén szerepel valamelyik darabban a szabadtérin? - A Hunyadi Lászlóban ugyanarra a papszerepre kér­tek, amit a kőszínházban is játszottam. Boldogan vállal­tam. Ilyenkor mindig nagyon kell figyelnem, hiszen előbb megcsinálom a művészek sminkjét és haját, majd ne­kem is öltöznöm kell. Izgulni nem szoktam, de erősen kon­centrálok, nehogy elrontsak valamit. Eddig még olyan szerencsésen alakultak a dol­gok, hogy mindkét feladato­mat jól meg tudtam csinálni. Fodrászként idén is szinte mindegyik produkcióban dol­gozom, kivéve az István, a ki­rályt, mert ezekben a napok­ban Misura Zsuzsa művésznő hívására a Zichy-kastélyban Kerényi Miklós Gábor rende­zésében bemutatott Macbeth­előadásokon segédkezem. H. Zs. Bodnár György: Előbb megcsinálom a művészek sminkjét és haját, majd nekem is öltöznöm kell. (DM-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents