Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-04 / 154. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR KEDD, 2000. JÚL. 4. Ferroglobus ^ Ferroglobus Kereskedőház | H-Ó728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-480 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu 6720 Szeged, Oskola u. 16. Tel.: 62/425-689 ÚJ NYITVA TARTÁS: H-P.: 6-21-ig, Sz.: 6-13-ig, V.: zárva vendéglátás Éttermek és halászcsárdák - Alabárdos étierem (Oskola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); Szeged étterem (Széchenyi tér 19., 555-400), John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424-111); Öreg Kőrössy halászkert vendéglő (Felső Tisza-part 1„ 495-481); Potyka Csárda (Csap u. 71-73., 426-681.); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tisza-part 336., 495-480); Fehértói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" halászcsárda (Szamos u. 4., 478-520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420-910); FaVilla vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (l-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Osztrák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436) Kastély étterem (Algyői út 142., 480-637). Cukrászdák - Stefánia cukrászda (Stefánia 9., 426782), Károlyi cukrászda (Károlyi u. 4., 426-175), Z. Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420732). Szállodák, panziók - Forrás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475275); Alfa Hotel (Csemegi u. 4„ 424-400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426-866); Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441-802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). ÚÖ ELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt.8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 programok MA A Közéleti Kávéház rendezésében 18 órakor A fény bűvöletében címmel kiállítás megnyitó beszélgetés Simon Miklós és Barkós Beáta művész házaspárral a Szeged Kávéházban. (Széchenyi tér 9.) A házigazda Pleskonits András. 17 óra 30-kor hangverseny lesz a Szegedi Zsidó Hitközösség dísztermében, a belépés díjtalan. A Rátz László-vándorgyűlés megnyitója 14 órakor lesz a Belvárosi moziban. A mai programot orgonahangverseny záija a Dómban, este 7 órai kezdettel. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; Homonnay Fotómúterem munkásságát bemutató kiállítás; Paükatörténeti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában „Vonal": Révész Antid grafikttsmúvész kiállítása, valamint Kass János grafikusművész alkotásai láthatóak. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút II/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépkiállítás a Bánffy-család gyűjteményéből. A Szegedei Kgyetem Riyzművészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása hétköznapokon 10-18 óráig a Dél-magyarországi MÉH Rt. irodaházáhan (Bocskai u. 8/B). A Képcsarnok Kft Gulácsy Galériájában (Kárász u. 17.) Turesányi Antal festőművész és Böjti András üvegszobrász közös kiállítása Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10től 18 óráig látogatható. Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva A szegedi csillagvizsgáló péntekenként (július 21. és 28. kivételével) 19 órától látogatható. A Szegedi V adaspark 9-18 óráig váija a látogatókat. Bodnár György kettős szerepben Hajszobrász a szabadtérin Az István, a király Dám téri története (2.) A konvertibilis rockopera Géza a halotti ravatalon: az István a király egyik jelenete a Dóm téren 1990-ből. (Fotó: Nagy László) Az érdeklődés a darab után nem csökkent 1990-ben sem. A jegyek az előadás előtt három hónappal elfogytak, a főpróba is „teltházas" volt, és több mint hatezres nézőközönség előtt kellett megtartani. Amíg 1984-ben, az István első szegedi bemutatóján még az volt az érdekesség, hogy play-back-en ment az előadás, 1990-ben már az élőzene számított újdonságnak. Emiatt Varga Mátyás „új homlokzatot" építtetett, melynek tetején a zenekarnak is jutott hely. A darabot az eredeti szereposztásban tekinthették meg, (gy Varga Miklós és Sebestyén Márta is színpadra állhatott, hiszen a szegedi ősbemutatón ők csak a hangjukat kölcsönözték. Sokan furcsállották, hogy az előadást '84 óta nem játszották, hiszen az érdeklődés '90-ben olyan nagy volt, hogy három hónappal a bemutató előtt már nem lehetett jegyet kapni. Csupán az próbára hatezer ember vonult ki, mely kisebbnagyobb zökkenőkkel, de lezajlott. Például Sebestyén Márta frekvenciáján előfordult, hogy a következő szöveget hallhatták: „A Hági elé kérek egy kocsit!" Az előadásról Darvasi László frt kritikát, melyet egy anekdotával kezdett: „Mesélik, hogy az első bemutató előtt fölszólították Bródyt, változtasson a renitens szövegeken, mert különben nem lesz előadás, mire a zenész méla undorral rántott a vállán: akkor nem lesz." Koltay Gábort arról kérdezték, miért nem hozták le az Istvánt 1985-ben is. „Ebben nem vagyok illetékes. Úgy tudom, hogy a '84-es siker után végül is azért nem lett ismétlés '85-ben, mert a Nemzeti Színház kikötötte, csak akkor mutatják be '85 őszén, ha előtte nem megy Szegeden, "ő rendezte az addigi összes István előadást. A rendszerváltás után sokakat érdekelt, hogy lesznek-e újítások. „A darab ugyanarról szól, mint eddig! Nóvák Ferinek van egy klasszikus mondása: az István, a király klasszikus alkotás, konvertibilis mű, bármikor „beváltható". Ez a mű a magyar embereknek mindig ugyanazt fogja jelenteni, az aktuális társadalmi rendszertől függetlenül. Most nagy súlyt fektettünk Koppány és István viszonyának ábrázolására. István erőteljesebb lesz, ugyanakkor hangsúlyozzuk a Koppány féle gondolkodásmód létjogosultságát. Nyilván most is sokat fognak vitatkozni a bemutató után. Sajnálatos, hogy a magyar történelem során mindig a pólusok közül kellett választani, sohasem lehetett a kétféle megközelítést egyesíteni. Ez a mi tragédiánk. Valami új érték mindig csak a másik kioltása árán jöhet létre." Deák Bili Gyula is hasonlóképpen látta a helyzetet. „A darab nem vesztett az aktualitásából, hiszen olyan igazságok vannak a szövegben, az enyémben főleg, amelyek mindig megállják a helyüket. Akkoriban sokan nacionalistának bélyegeztek bennünket, de hát magyarok vagyunk, nem kell ezt szégyellni. Aki szégyelli, az elmehet." Makláry László, a karmester arról is nyilatkozott, hogy régebben miért nem alkalmaztak a darabban élőzenét. „A királydombi időkben talán nem is állt volna rendelkezésünkre az a technika, amivel az élő hangzásból adódó feladatokat megoldhattuk volna. Valami jótékony kielégítetlenség azonban megmaradt bennünk. A konzerv ugye nem frissen főtt. A színészekkel nincs baj, ők számtalanszor elénekelték szerepüket, ellenben ez a hatalmas tér, a színpadtól a keverőpultig, sőt azon is tovább amit be kell zenélnünk, igen nagy kihívást jelent." Ettől a kihívástól félt Vikidál Gyula is, aki ismét Koppány szerepét játszotta. „Nehéz egy szereppel igazán azonosulni, ha állandóan attól kell tartanom, hogy a kieresztett hangomra dübörögni, vagy sípolni fog a mikrofon. Biz' isten egész próba alatt ettől féltem. Féltem a színpadon; ez egy bizonyos fajta stressz, félelem a leállástól." Sebestyén Márta végre színészi képességeit is megcsillogtathatta: „Hogy miért nem én játszottam Rékát az ősbemutatón? Ezt Koltay Gábortól, a rendezőtől kéne megkérdezni. Amikor elkezdődött a forgatás, neki már megvolt a jelöltje, és nagyon ragaszkodott kiválasztott táncosnőjéhez; Szörényi Levente pedig az én hangomhoz. Az emberek azt hitték: biztos azért nem kerültem a vászonra, mert rokkant, féllábú, vagy valami ilyesmi vagyok." Igen érdekes helyzetbe juttatta az újságírót, amikor kijelentette: „Gyerekem lesz. A második hónapban vagyok. Fáradékonyabb is lettem. Régebben mindig éjszaka dolgoztam, de most valahogy nem bírom a tempót. Emiatt kértem Nóvák Ferenc koreográfust is, hogy ne hurcoljanak meg annyira a színpadon, mint eredetileg tervezték." Végül pedig a kritikus véleménye: „Nagy Feró például profi módon, szuggesztíven játssza be a színpadot, ezúton üzenjük neki, hogy kösz' szépen, mi újságírók is szeretjük őt. Deák Bili Gyula erőteljes, akárcsak a tisztán és pontosan éneklő Varga Miklós, sajnos Vikidál Gyula hangjában mintha mostanság kevesebb lenne az erő, bár érezzük az erőfeszítést. Kovács Kriszta meg olyan áttetsző, mint a pisztrángos hegyi patakok, Sebestyén Márta ellenben néhány zuhatagot, váratlan kanyart is mutat nekünk." Pataricza Kata Nem túlzás azt mondani, városképi jelentőségű figura Bodnár György, a Szegedi Nemzeti Szinház fodrásza, aki idestova három évtizede kötötte életét a Tisza-parti teátrumhoz. Maximális odaadással végzett háttérmunkáját a színészek, énekesek, táncosok szeretetükkel, megbecsülésükkel honorálják, mert pontosan tudják, hogy egy-egy félresikerült frizura, rosszul felrakott bajusz, lecsúszó műszempilla tönkreteheti a legjobb produkciót is. - Hogyan került kapcsolatba a színházzal? - Tizenhárom éves koromban statisztának jelentkeztem a szabadtérire, rögtön fel is vettek a Carmenbe csempésznek. Később a János vitézben is felléptem, emlékszem, a csodálatos Házy Erzsébet volt Iluska, hatalmas és gyönyörű francia udvart rendeztek be, óriási statisztéria vett részt a produkcióban. Combig érő hófehér operaházi csizmákba bújtattak bennünket, ma is őrzöm az akkor készült fotómat. Néhány év múlva, 1971ben Keczeli Dezső bácsi vett föl maga mellé fodrásznak. Jövő év március l-jén leszek épp harminc éve a színház tagja. - Mi a színházi fodrászai titka? - Rettenetesen kell szeretni a színészeket és a színházat, vállalni kell ezt a nagyon sajátos életformát. Sokszor reggeltől késő estig dolgozunk, ami bizony nagyon igénybe-veszi az embert. Pontosan, tudnom kell: az a legfőbb feladatom, hogy maximálisan kiszolgáljam a művészeket. Ha türelemmel és odaadással dolgozik valaki, akkor ez csodálatos szakma. Remélem, sokáig csinálhatom még. - Változott valamit a munkája az utóbbi évtizedekben? - Míg korábban többnyire eredeti hajból készült parókákkal dolgoztunk, ma elsősorban szintetikus anyagból készült póthajakat használunk. Különösen a szabadtérin látjuk ennek komoly hasznát, mert tartósabb, az esős, nyirkos, változékony időjárásnak sokkal jobban ellenállnak, tartósabbak, mutatósabbak. A művészek is szeretik, mert gyorsabban elkészülnek és megbízhatóbbak, időt állóbbak. - A színházi háttérmunkások közül kevesen vannak, akiket önhöz hasonlóan a közönség a színpadról is ismerhet. - Sándor János rendező úrtól kaptam első szerepemet, Dáriust, a fodrászt a Király Levente címszereplésével magyarországi bemutatóként színre vitt Kean, a színész című darabban. Ezzel indult a színpadi „karrierem". Azóta nagyon sok darabban statisztáltam, mert a rendezők gyakran találtak a karakteremnek megfelelő kisebb feladatokat. Bokor Roland balettigazgatósága idején a Diótörőben még táncoltam is Juronics Tamásékkal. Kedves barátommal, Fábián Péterrel két karakteres papot alakítottunk. A legapróbb szerepet is becsületesen igyekszem megcsinálni, mert imádok színpadon lenni, örülök, ha újabb feladattal bíznak meg. Májusban játszottam a János vitézben is, Toronykőy Attila és Oberfrank Péter kérésére a francia udvar tagja voltam. - Idén szerepel valamelyik darabban a szabadtérin? - A Hunyadi Lászlóban ugyanarra a papszerepre kértek, amit a kőszínházban is játszottam. Boldogan vállaltam. Ilyenkor mindig nagyon kell figyelnem, hiszen előbb megcsinálom a művészek sminkjét és haját, majd nekem is öltöznöm kell. Izgulni nem szoktam, de erősen koncentrálok, nehogy elrontsak valamit. Eddig még olyan szerencsésen alakultak a dolgok, hogy mindkét feladatomat jól meg tudtam csinálni. Fodrászként idén is szinte mindegyik produkcióban dolgozom, kivéve az István, a királyt, mert ezekben a napokban Misura Zsuzsa művésznő hívására a Zichy-kastélyban Kerényi Miklós Gábor rendezésében bemutatott Macbethelőadásokon segédkezem. H. Zs. Bodnár György: Előbb megcsinálom a művészek sminkjét és haját, majd nekem is öltöznöm kell. (DM-fotó)