Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-28 / 175. szám

PÉNTEK, 2000. JÚL. 28. FESZTIVÁLNYÁR 7 A millennium tiszteletére Keresztény zenei napok Szegeden Munkatársunktól A millenniumi keresztény napok keretében július 28-án 19.30-tól Sillye Jenő Mária oratóriumát adják elő a sze­gedi Borostyán együttes tag­jai a Szent József-templom­ban. Másnap, július 29-én 16 órától a Csongrád megyei keresztény itjűsági együtte­sek műsorát lehet megtekin­teni a Széchenyi téren, ahol fellépnek az Effata, a Lu­men. a Tandem, és a Nos, 20 órától pedig a Seniorock együttes közreműködésével utcabált szerveznek. Eső esetén az aznapi rendezvé­nyeket a piarista gimnázium­ban tartják. Július 30-án ifjú­sági miséket tartanak, 9 órá­tól a rókusi templomban. 11 órától a felsővárosi temp­lomban. 15.30-tól az újsze­gedi szabadtéri színpadon a Közéleti Kávéház szervezé­sében a „Keresztény köny­nyűzene megítélése napja­inkban" című előadást lehel meghallgatni, majd 16.30-tól ugyanott keresztény ifjúsági zenei találkozó. Fellépnek a Vox Cordis, a Talentum, Márk Attila, a Magyar Coti­nental Singers, Timothy Bench. a Testvérek együttes, Borka Zsolt és Sillye Jenő. Eső esetén az újszegedi sza­badtéri színpadra meghirde­tett rendezvények a rókusi templomban lesznek. Néptánc a Dóm téren Ezredvégi leltár A Dóm téri szabad­téri színpadon ma 20.30-kor Ezredvégi leltár címmel nép­táncprodukciót láthat a közönség. A műsor­ban a néptáncfesztivál magyar és külföldi együttesei lépnek fel. Szólót énekel: Berecz András és Polgár Lilla. A műsor zeneszerzője Kiss Ferenc, díszletter­vezője Zeke Edit, jel­meztervezője Gaug Ágnes, koreográfusai: Demarcsek György, Ratkó Lujza, Szilágyi Zsolt, Szűcs Gábor és Zsuráfszki Zoltán. Rendező-koreográfus: Diószegi László. Színes, szórakoztató néptáncműsort és jó ízlés­sel összeállított, a magyar néptánchagyomány euró­pai kötődéseit illusztráló kompozíciót láthatnak, akik július 28-án vagy 29­én 20.30-kor a Dóm téri szabadtéri színpadot vá­lasztják. A Diószegi László koreográfus-rendező által összeállított műsor a kora középkori legrégebbi ma­gyar táncrétegtől a leg­később kialakult csárdásig vázolja fel a magyar nép­tánchagyomány ezer évét. A műsort egy kora közép­kori gyökerű gyimesi (ke­let-erdélyi) körtánc - kere­kes - vezeti be, majd moldvai csángó öves és gergelytánc következik Klézséről. Utóbbi egyike azoknak a táncoknak, amelyek a moldvai csán­gók népművészetének ro­mán hatás előtti rétegéhez tartoznak. Diószegi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a gergelytáncban lévő négyes körtánc, a se­rény magyaros csak Mold­vában és a Belső-Mezősé­gen (a széki, és a szováti táncrendben) található meg, ami igazolja azt a feltevést, miszerint a moldvai magyarokat egy­kor a Mezőségről telepítet­ték Keletre, határvédő sze­repben. A műsorban ez­után a Kárpát-medenceivel rokon régi francia énekes körtáncot ad elő a Les Fo­restins együttes, majd a tö­rök csoport lánctánca kö­vetkezik. A magyar tánc­együttesek szlavóniai (kó­rogyi) leány körtánca ugyancsak régi eredetű: az öt szlavóniai falu a török korban települt mai helyé­re és ennek megfelelő ar­chaikus kultúrát őrzött meg. Diószegi László ér­dekességként emelte ki, hogy például a tánc köz­ben elhangzó egyik szö­vegrész - „Falu végén vasvella, mégis bejött a kolera" - egy régi jár­ványűző szokásra utal. Időrendi sorrendben ez­után a somogyi kanásztánc következik, amelyet a Fre­derico Angelica olasz egy­üttes 18. századi lakodalmi tánca, illetve a norvégok reneszánsz eredetű forga­tós tánca követ. Utóbbi ro­kona a mezőcöntői (Belső­Mezőség - Erdély) forga­tás, amely az első részt zárja. A műsor második része kalotaszegi (Erdély) legé­nyes, csárdás és szapora tánccal indul, majd a kö­vetkező két szám a portu­gál tengerparti sószedő tánc és a somogyi üveges­tánc közötti zavarba ejtő hasonlóságot mutatja be. Az eszközös táncok sorá­ban ezután szatmári pász­tor- és cigány botoló kö­vetkezik, amelynek rokona a lengyelországi hegyvidé­ki gurál fegyverestánc. A sorban a szegedi Babszem csoport gyermekjátékai, majd Kárpát-medencei verbunkok következnek, utóbbiak között a magyar táncosok keletről nyugatra haladva végigveszik a gyi­mesi, a székelyföldi, a ka­lotaszegi, a szatmári és a rábaközi legényeseket. A műsort ajaki játékok, szat­mári leány körtánc és asszonycsárdás, majd az újabb eredetű bökönyi csárdás zárja, legvégül pe­dig ismét a gyimesi kere­kes utal vissza a kezdetek­re. Panek Sándor kmPi 'LUS | repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. A Rossíni-vígopera rendezője: Toronykőy Attila Bruschino úr a városházán Ma és szombaton este fél 9­kor Rossini „Bruschino úr, avagy a véletle­nül szer­zett fiú" című egyfelvoná­sos vígoperáját láthatja a közönség a városháza Muzsikáló Udvarán. Az elmúlt években a szege­di zenebarátok megszerették a könnyed nyáresti szórakozást ígérő kisopera-bemutatókat, amelyeket mindig egy lelkes kis csapat hoz létre. Az idei produkcióban a „törzsgárdá­ból" Andrejcsik István, Vajda Júlia, Szilágyi Béla, Szonda Éva és Altorjay Tamás játsszák a főszerepeket, mel­lettük Ördögit Józsefet, Bö­röcz Lászlót és Lórincz Zol­tánt láthatja a publikum. A színház zenekarát Oberfrank Péter zeneigazgató vezényli, rendezőként Bárdi Sándorral közösen Toronykőy Attila jegyzi az előadást. A fiatal színházi szakember, aki leg­utóbb a János vitézt rendezte a nagyszínházban, májusban a társulat szavazatai alapján el­nyerte a legjobb háttérmun­kásnak járó Dömötör-díjat. - A Bruschino úr ismeret­len darabnak számít Sze­geden. Miről szól? - Mint minden Rossini­vígoperában, ebben is sok a bonyodalom, ezért a sztorit nehéz röviden összefoglalni. Bruschino úr fiát bezárják a kocsmába, mert nem fizette ki az adósságait, melyeket lum­polása közben gyűjtött össze. A háztulajdonos Gaudenzio úr étolajszőkítő, az ő nevelt leá­nya Sofia, akinek az udvarlója eljátssza, hogy ő Bruschino fia, amiből nagy bonyodalom származik. Azt gondolom, en­nek a darabnak nem is igazán a cselekménye, hanem a zené­je és a dramaturgiája izgal­mas. Az operát leporoló Bárdi Sándortól tudom, hogy a fiatal Rossini a darab írásakor na­gyon rossz viszonyban volt az úrhatnám, szemtelen színházi impresszáriójával, ezért szo­katlan bosszút tervelt ki. Az Toronykőy Attila, a Bruschino úr társrendezője (középen) és a szereplőgárda - próba közben, a városháza udvarán. (Fotó: Karnok Csaba) operája partitúrájába zenei vicceket csempészett, ame­lyekkel kigúnyolta az imp­resszáriót. Az énekesek is mondják, furcsa disszonáns megoldások is szerepelnek a zenében, talán ezért írta róla egyik XX. századi méltatója: „Rossini Bruschinója az ab­szurd színpadi zene győzel­me." - A nyári kisopera pro­dukció mindig kevés pénzből jön létre, jobbára a közreműködők, alkotók lelkesedésének köszön­hető, hogy mára hagyomá­nyos része a Muzsikáló Udvar programsorozatá­nak. - Egyfajta törzsgárda, ala­kult ki Bárdi Sándor, Vajda Júlia, Szilágyi Béla, Andrej­csik István. Altorjay Tamás, Szonda Éva és a zenekar köz­reműködésével. Családias hangulatban zajlanak a pró­bák. nincs kiabálás, idegeske­dés, a lányok reggelente hoz­zák a friss süteményeket, nyu­godtan megbeszéljük a tenni­valókat. A délelőtti próbák után irány a strand, este pedig folytatjuk a munkát. Komoly próbákat tartunk, igényességre törekszünk, nem tekintjük la­za hakninak a produkciót. - Hallottam, hogy kollégái Bárónak szólították, hon­nan ered az elnevezés? - 1991-ben még kezdő dí­szítő voltam a színházban, amikor A cigánybárót játszot­tuk. A darab főszereplője, bá­ró Barinkay mintájára báró Toronykőynek szólítottak a többiek. Ez aztán lemoshatat­lanul rajtam maradt. Nem na­gyon szeretem, de elfogadom. - Szinte az egész nyarat végigdolgozza... - Segédrendező voltam Tóth János mellett a Hunyadi László és A cigánybáró próbáin. Önál­ló feladatként nekem adták a három gálaest - a Cserháti-kon­cert, a dixiegála és a Harmónia­gála - megtervezését. Ezek nem igazi rendezői feladatok, többnyire csak a színpadképet, világítást kell kitalálnom, hi­szen az előadók általában kész produkciókkal jönnek. Ezeknél a munkáknál hasznát veszem az építőipari műszaki főiskolán szerzett eredeti képzettségem­nek, talán ezért is érdekelnek különösen a díszletek. Amikor rendezőasszisztens lettem, ak­kor jöttem rá, hogy az a leg­jobb, ha a produkciók egy kéz­ben vannak. - Az utóbbi években sok ne­ves rendezővel dolgozott együtt. Ki a példakép közü­lük? - Tizenkét rendezőnek vol­tam eddig asszisztense, min­denkitől lehetett jót is, rosszat is tanulni. Az öt legkedvesebb rendezőm: Angyal Mária, akitől a csapatmunkát, a társu­lat összefogását, Kerényi Miklós Gábor, akitől a térben gondolkodást, a tömegek mozgatását tanultam meg, Galgóczy Judit és Békés And­rás, akik gondolkodásmódjuk­kal, szellemiségükkel hatottak rám. Utoljára hagytam Kova­lik Balázst, aki - véleményem szerint - ma a csúcsot jelenti ebben a szakmában. O az a szintetizáló rendező, aki min­denhez ért. A jelmez és a dísz­let megtervezésétől a legap­róbb dolgokon át a zenei kér­désekig mindenre kiterjed a figyelme. - A jövő évadban mire ké­szül? - Az elmúlt évadban elma­radt Szerelmi bájitalt állítom majd színpadra Gregor József és két kiváló Adina, Keszei Bori és Dér Krisztina fősze­replésével. A darabot dirigáló Oberfrank Péter Kovácsházi Istvánt és Timothy Bentch-t szeretné Nemorino szerepére megnyerni, így tényleg kelle­mes fiatal szerelmespárt lát­hatnak majd a nézők. Hollósi Zsolt Algyő: Anna-napi búcsú Munkatársunktól A hagyományos Anna­napi búcsú idén a szokásos­nál is jelentősebb esemény Algyő életében: a millenni­um tiszteletére rendezvény­sorozat várja a község lakóit és vendégeit. Ifjúsági hangversennyel veszi kezdetét - ma 18 órá­tól, az algyői katolikus templomban - az Anna-napi búcsú rendezvénysora. Szombaton 12 órától az Ősgyeviek Baráti Köre tart találkozót, majd 18 órától, a templomba ünnepi hangver­senyre várják az algyőieket, a koncerten Nagy János és D. Szécsi Edit közreműkö­dik. Az algyői templom felú­jított tornyának és toronyó­rájának felszentelése, a Gyulay Endre püspök celeb­rálta ünnepi szentmise va­sárnap 10 órakor kezdődik. A faluház szabadtéri színpa­dán a mazsorett-bemutató 17, a néptánc gála 17 óra 30 percben startol, ez utóbbi programon a közönség az Algyői Hagyományőrző Néptáncegyüttesnek, a Mar­tonosi Hagyományőrző Együttesnek, a lengyelor­szági Hamernik és a portu­gáliai As Salinerias De La­vos csoportnak, illetve a Hóra Színház táncműsorá­nak tapsolhat. Az Anna-na­pi buli résztvevői 20 órától uralják a faluház melletti te­repet. Szatymaz: barackfesztivál Munkatársunktól Mint minden évben, az idén is megrendezik Szatymazon a komoly hagyományokkal bíró őszibarack-fesztivált. Bár a hí­res gyümölcsből soha nem elég, a program „csak" két na­pig tart, július 29-én, szomba­ton kezdődik, s vasárnap zárul. Az idei gyümölcsünnep számos programot kínál, mind a szakemberek, mind a nagy­közönség számára. A fesztivál keretén belül rendezik meg a nemzetközi mezőgazdasági ki­állítást, vásárt és falunapot, kö­zel harminc kiállító részvételé­vel. A program során előadás­sal is lekötik a gazdászok fi­gyelmét: többek között szó esik majd arról, hogyan állhat­nak a szövetkezetek a minősé­gi termelés szolgálatába. Fa­kultatív programként látogatá­sok tehetők majd a híres őszi­barackosban, s lehetőség nyílik egyéb gyümölcsösök, virág­kertészetek és zöldségtermelő gazdaságok meglátogatására is. A nagyközönség számára szó szerint színes kikapcsoló­dást nyújt a szatymazi hétvége: keramikusok, festőművészek, grafikusok kínálják munkájuk legjavát, aki pedig a szem jól­lakatása után másra is vágyik, azt zenés szórakoztató műsor­ral, vetélkedővel, motokrossz­versennyel várják a szervezők. A látogatók vendéglátásáról a helyszínen gondoskodnak, a szokásos fatányéros, bográ­csos, csárdás hangulatban. 6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. H-Szo.: 6—22-ig. Vas.: 8—20-ig. ŐPŐS Sfife (ö WPj ^LETLÁT*0 COOP SZEGED RT. db ELEKTROHAZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.eieklrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 Ferroglobus jCJ Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu ö LU N vO O o y vgP programok MA A Dóm téren 20.30-kor Ez­redvégi leltár, a XIX. nemzetkö­zi néptáncfesztivál nagyszinpadi műsora. A XIX. nemzetközi néptánc­fesztivál keretében a Dugonics téren 17.30-tól portugál, norvég, olasz és francia, a Roosevelt té­ren 18 órától lengyel, görög és török együttes lép fel. A Muzsikáló udvaron 20.30­tól: Rossini: Bruschino úr. A Fürdőudvarban 20.30-tól Ray Cooney: Itt a nejem, hova tegyem? A millenniumi keresztény ze­nei napok keretében 19.30-tól a Szent József-templomban Mária oratóriuma. Az Értelmiség 2000 szabad­egyetemen. a szekciónapon 9­kor kezdődnek a programok: Az elmúlt évtized térszerkezeti fo­lyamatainak értékelése a város­háza dísztermében. A kulturális élet szerkezete a regionális köz­pontokban a Dugonics téri Kato­likus Házban, A média a regio­nalitásért, az Universitas Rektori Tanácstermében, és a jugo­szláv-magyar határ menti civil találkozó az Eszperantó u. l-ben. A Thealter alternatív színját­szó fesztivál keretében a régi zsi­nagógában 18.30-tól Halász Pé­ter: „Egy őrült naplója" avagy Az aknaszedő feljegyzései, ugyanott 23-tól Szárnyak Szín­háza, a Kass Szállóban Utolsó vonal - Szkéné Produkció, a JA­TE-klubban Pop Ivan koncert, ugyanott filmvetítés: Angelos' film. Pesti mese: Óz, a nagy va­rázsló és uristen@menny.hu. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban. Szent István emlékezete fal­iszőnyegeken: „Boldog század­vég"; a Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás: Patikatörténeti kiállítás: „Csak egy Földünk van", természettu­dományi kiállítás: „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlék­szoba; A múzeum törzsanyagá­nak képei és szobrai. A Kass Ga­lériában Kass János grafi­kusművész alkotásai láthatóak, valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is látogatha­tó. Varga Mátyás színháztörténe­ti kiállítása a Bécsi körút I l/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, pol­gármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történel­mi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépki­állítás a Bánffy család gyűjtemé­nyéből. Proksza Gyöngyi kiállítása 10 és 20 óra közt, a MÁV szegedi vasútállomás éttermében. A Magyarország és a nagyvi­lág könyvritkaságaink tükrében kiállítás a Somogyi-könyvtárban látogatható a könyvtár nyitvatar­tási rendje szerint. A VIII. táblaképfestészeti bi­ennálé kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Képtárában, naponta 10-17 óráig. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. Keresztes Dóra és Orosz Ist­ván kiállítása a Kass Galériá­ban. lVlercatoK Élelmiszer lds- és nagykereskedelem 6725 Szeged, Kenyérgyári út 2. Tel.: 62/491-555 NYITVA TARTÁS: Nagykereskedelmi raktár hétfőtől péntekig: 6-16-ig, Diszkont áruház hétfőtől péntekig: 9-17-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents