Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-28 / 175. szám
PÉNTEK, 2000. JÚL. 28. FESZTIVÁLNYÁR 7 A millennium tiszteletére Keresztény zenei napok Szegeden Munkatársunktól A millenniumi keresztény napok keretében július 28-án 19.30-tól Sillye Jenő Mária oratóriumát adják elő a szegedi Borostyán együttes tagjai a Szent József-templomban. Másnap, július 29-én 16 órától a Csongrád megyei keresztény itjűsági együttesek műsorát lehet megtekinteni a Széchenyi téren, ahol fellépnek az Effata, a Lumen. a Tandem, és a Nos, 20 órától pedig a Seniorock együttes közreműködésével utcabált szerveznek. Eső esetén az aznapi rendezvényeket a piarista gimnáziumban tartják. Július 30-án ifjúsági miséket tartanak, 9 órától a rókusi templomban. 11 órától a felsővárosi templomban. 15.30-tól az újszegedi szabadtéri színpadon a Közéleti Kávéház szervezésében a „Keresztény könynyűzene megítélése napjainkban" című előadást lehel meghallgatni, majd 16.30-tól ugyanott keresztény ifjúsági zenei találkozó. Fellépnek a Vox Cordis, a Talentum, Márk Attila, a Magyar Cotinental Singers, Timothy Bench. a Testvérek együttes, Borka Zsolt és Sillye Jenő. Eső esetén az újszegedi szabadtéri színpadra meghirdetett rendezvények a rókusi templomban lesznek. Néptánc a Dóm téren Ezredvégi leltár A Dóm téri szabadtéri színpadon ma 20.30-kor Ezredvégi leltár címmel néptáncprodukciót láthat a közönség. A műsorban a néptáncfesztivál magyar és külföldi együttesei lépnek fel. Szólót énekel: Berecz András és Polgár Lilla. A műsor zeneszerzője Kiss Ferenc, díszlettervezője Zeke Edit, jelmeztervezője Gaug Ágnes, koreográfusai: Demarcsek György, Ratkó Lujza, Szilágyi Zsolt, Szűcs Gábor és Zsuráfszki Zoltán. Rendező-koreográfus: Diószegi László. Színes, szórakoztató néptáncműsort és jó ízléssel összeállított, a magyar néptánchagyomány európai kötődéseit illusztráló kompozíciót láthatnak, akik július 28-án vagy 29én 20.30-kor a Dóm téri szabadtéri színpadot választják. A Diószegi László koreográfus-rendező által összeállított műsor a kora középkori legrégebbi magyar táncrétegtől a legkésőbb kialakult csárdásig vázolja fel a magyar néptánchagyomány ezer évét. A műsort egy kora középkori gyökerű gyimesi (kelet-erdélyi) körtánc - kerekes - vezeti be, majd moldvai csángó öves és gergelytánc következik Klézséről. Utóbbi egyike azoknak a táncoknak, amelyek a moldvai csángók népművészetének román hatás előtti rétegéhez tartoznak. Diószegi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a gergelytáncban lévő négyes körtánc, a serény magyaros csak Moldvában és a Belső-Mezőségen (a széki, és a szováti táncrendben) található meg, ami igazolja azt a feltevést, miszerint a moldvai magyarokat egykor a Mezőségről telepítették Keletre, határvédő szerepben. A műsorban ezután a Kárpát-medenceivel rokon régi francia énekes körtáncot ad elő a Les Forestins együttes, majd a török csoport lánctánca következik. A magyar táncegyüttesek szlavóniai (kórogyi) leány körtánca ugyancsak régi eredetű: az öt szlavóniai falu a török korban települt mai helyére és ennek megfelelő archaikus kultúrát őrzött meg. Diószegi László érdekességként emelte ki, hogy például a tánc közben elhangzó egyik szövegrész - „Falu végén vasvella, mégis bejött a kolera" - egy régi járványűző szokásra utal. Időrendi sorrendben ezután a somogyi kanásztánc következik, amelyet a Frederico Angelica olasz együttes 18. századi lakodalmi tánca, illetve a norvégok reneszánsz eredetű forgatós tánca követ. Utóbbi rokona a mezőcöntői (BelsőMezőség - Erdély) forgatás, amely az első részt zárja. A műsor második része kalotaszegi (Erdély) legényes, csárdás és szapora tánccal indul, majd a következő két szám a portugál tengerparti sószedő tánc és a somogyi üvegestánc közötti zavarba ejtő hasonlóságot mutatja be. Az eszközös táncok sorában ezután szatmári pásztor- és cigány botoló következik, amelynek rokona a lengyelországi hegyvidéki gurál fegyverestánc. A sorban a szegedi Babszem csoport gyermekjátékai, majd Kárpát-medencei verbunkok következnek, utóbbiak között a magyar táncosok keletről nyugatra haladva végigveszik a gyimesi, a székelyföldi, a kalotaszegi, a szatmári és a rábaközi legényeseket. A műsort ajaki játékok, szatmári leány körtánc és asszonycsárdás, majd az újabb eredetű bökönyi csárdás zárja, legvégül pedig ismét a gyimesi kerekes utal vissza a kezdetekre. Panek Sándor kmPi 'LUS | repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. A Rossíni-vígopera rendezője: Toronykőy Attila Bruschino úr a városházán Ma és szombaton este fél 9kor Rossini „Bruschino úr, avagy a véletlenül szerzett fiú" című egyfelvonásos vígoperáját láthatja a közönség a városháza Muzsikáló Udvarán. Az elmúlt években a szegedi zenebarátok megszerették a könnyed nyáresti szórakozást ígérő kisopera-bemutatókat, amelyeket mindig egy lelkes kis csapat hoz létre. Az idei produkcióban a „törzsgárdából" Andrejcsik István, Vajda Júlia, Szilágyi Béla, Szonda Éva és Altorjay Tamás játsszák a főszerepeket, mellettük Ördögit Józsefet, Böröcz Lászlót és Lórincz Zoltánt láthatja a publikum. A színház zenekarát Oberfrank Péter zeneigazgató vezényli, rendezőként Bárdi Sándorral közösen Toronykőy Attila jegyzi az előadást. A fiatal színházi szakember, aki legutóbb a János vitézt rendezte a nagyszínházban, májusban a társulat szavazatai alapján elnyerte a legjobb háttérmunkásnak járó Dömötör-díjat. - A Bruschino úr ismeretlen darabnak számít Szegeden. Miről szól? - Mint minden Rossinivígoperában, ebben is sok a bonyodalom, ezért a sztorit nehéz röviden összefoglalni. Bruschino úr fiát bezárják a kocsmába, mert nem fizette ki az adósságait, melyeket lumpolása közben gyűjtött össze. A háztulajdonos Gaudenzio úr étolajszőkítő, az ő nevelt leánya Sofia, akinek az udvarlója eljátssza, hogy ő Bruschino fia, amiből nagy bonyodalom származik. Azt gondolom, ennek a darabnak nem is igazán a cselekménye, hanem a zenéje és a dramaturgiája izgalmas. Az operát leporoló Bárdi Sándortól tudom, hogy a fiatal Rossini a darab írásakor nagyon rossz viszonyban volt az úrhatnám, szemtelen színházi impresszáriójával, ezért szokatlan bosszút tervelt ki. Az Toronykőy Attila, a Bruschino úr társrendezője (középen) és a szereplőgárda - próba közben, a városháza udvarán. (Fotó: Karnok Csaba) operája partitúrájába zenei vicceket csempészett, amelyekkel kigúnyolta az impresszáriót. Az énekesek is mondják, furcsa disszonáns megoldások is szerepelnek a zenében, talán ezért írta róla egyik XX. századi méltatója: „Rossini Bruschinója az abszurd színpadi zene győzelme." - A nyári kisopera produkció mindig kevés pénzből jön létre, jobbára a közreműködők, alkotók lelkesedésének köszönhető, hogy mára hagyományos része a Muzsikáló Udvar programsorozatának. - Egyfajta törzsgárda, alakult ki Bárdi Sándor, Vajda Júlia, Szilágyi Béla, Andrejcsik István. Altorjay Tamás, Szonda Éva és a zenekar közreműködésével. Családias hangulatban zajlanak a próbák. nincs kiabálás, idegeskedés, a lányok reggelente hozzák a friss süteményeket, nyugodtan megbeszéljük a tennivalókat. A délelőtti próbák után irány a strand, este pedig folytatjuk a munkát. Komoly próbákat tartunk, igényességre törekszünk, nem tekintjük laza hakninak a produkciót. - Hallottam, hogy kollégái Bárónak szólították, honnan ered az elnevezés? - 1991-ben még kezdő díszítő voltam a színházban, amikor A cigánybárót játszottuk. A darab főszereplője, báró Barinkay mintájára báró Toronykőynek szólítottak a többiek. Ez aztán lemoshatatlanul rajtam maradt. Nem nagyon szeretem, de elfogadom. - Szinte az egész nyarat végigdolgozza... - Segédrendező voltam Tóth János mellett a Hunyadi László és A cigánybáró próbáin. Önálló feladatként nekem adták a három gálaest - a Cserháti-koncert, a dixiegála és a Harmóniagála - megtervezését. Ezek nem igazi rendezői feladatok, többnyire csak a színpadképet, világítást kell kitalálnom, hiszen az előadók általában kész produkciókkal jönnek. Ezeknél a munkáknál hasznát veszem az építőipari műszaki főiskolán szerzett eredeti képzettségemnek, talán ezért is érdekelnek különösen a díszletek. Amikor rendezőasszisztens lettem, akkor jöttem rá, hogy az a legjobb, ha a produkciók egy kézben vannak. - Az utóbbi években sok neves rendezővel dolgozott együtt. Ki a példakép közülük? - Tizenkét rendezőnek voltam eddig asszisztense, mindenkitől lehetett jót is, rosszat is tanulni. Az öt legkedvesebb rendezőm: Angyal Mária, akitől a csapatmunkát, a társulat összefogását, Kerényi Miklós Gábor, akitől a térben gondolkodást, a tömegek mozgatását tanultam meg, Galgóczy Judit és Békés András, akik gondolkodásmódjukkal, szellemiségükkel hatottak rám. Utoljára hagytam Kovalik Balázst, aki - véleményem szerint - ma a csúcsot jelenti ebben a szakmában. O az a szintetizáló rendező, aki mindenhez ért. A jelmez és a díszlet megtervezésétől a legapróbb dolgokon át a zenei kérdésekig mindenre kiterjed a figyelme. - A jövő évadban mire készül? - Az elmúlt évadban elmaradt Szerelmi bájitalt állítom majd színpadra Gregor József és két kiváló Adina, Keszei Bori és Dér Krisztina főszereplésével. A darabot dirigáló Oberfrank Péter Kovácsházi Istvánt és Timothy Bentch-t szeretné Nemorino szerepére megnyerni, így tényleg kellemes fiatal szerelmespárt láthatnak majd a nézők. Hollósi Zsolt Algyő: Anna-napi búcsú Munkatársunktól A hagyományos Annanapi búcsú idén a szokásosnál is jelentősebb esemény Algyő életében: a millennium tiszteletére rendezvénysorozat várja a község lakóit és vendégeit. Ifjúsági hangversennyel veszi kezdetét - ma 18 órától, az algyői katolikus templomban - az Anna-napi búcsú rendezvénysora. Szombaton 12 órától az Ősgyeviek Baráti Köre tart találkozót, majd 18 órától, a templomba ünnepi hangversenyre várják az algyőieket, a koncerten Nagy János és D. Szécsi Edit közreműködik. Az algyői templom felújított tornyának és toronyórájának felszentelése, a Gyulay Endre püspök celebrálta ünnepi szentmise vasárnap 10 órakor kezdődik. A faluház szabadtéri színpadán a mazsorett-bemutató 17, a néptánc gála 17 óra 30 percben startol, ez utóbbi programon a közönség az Algyői Hagyományőrző Néptáncegyüttesnek, a Martonosi Hagyományőrző Együttesnek, a lengyelországi Hamernik és a portugáliai As Salinerias De Lavos csoportnak, illetve a Hóra Színház táncműsorának tapsolhat. Az Anna-napi buli résztvevői 20 órától uralják a faluház melletti terepet. Szatymaz: barackfesztivál Munkatársunktól Mint minden évben, az idén is megrendezik Szatymazon a komoly hagyományokkal bíró őszibarack-fesztivált. Bár a híres gyümölcsből soha nem elég, a program „csak" két napig tart, július 29-én, szombaton kezdődik, s vasárnap zárul. Az idei gyümölcsünnep számos programot kínál, mind a szakemberek, mind a nagyközönség számára. A fesztivál keretén belül rendezik meg a nemzetközi mezőgazdasági kiállítást, vásárt és falunapot, közel harminc kiállító részvételével. A program során előadással is lekötik a gazdászok figyelmét: többek között szó esik majd arról, hogyan állhatnak a szövetkezetek a minőségi termelés szolgálatába. Fakultatív programként látogatások tehetők majd a híres őszibarackosban, s lehetőség nyílik egyéb gyümölcsösök, virágkertészetek és zöldségtermelő gazdaságok meglátogatására is. A nagyközönség számára szó szerint színes kikapcsolódást nyújt a szatymazi hétvége: keramikusok, festőművészek, grafikusok kínálják munkájuk legjavát, aki pedig a szem jóllakatása után másra is vágyik, azt zenés szórakoztató műsorral, vetélkedővel, motokrosszversennyel várják a szervezők. A látogatók vendéglátásáról a helyszínen gondoskodnak, a szokásos fatányéros, bográcsos, csárdás hangulatban. 6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. H-Szo.: 6—22-ig. Vas.: 8—20-ig. ŐPŐS Sfife (ö WPj ^LETLÁT*0 COOP SZEGED RT. db ELEKTROHAZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.eieklrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 Ferroglobus jCJ Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu ö LU N vO O o y vgP programok MA A Dóm téren 20.30-kor Ezredvégi leltár, a XIX. nemzetközi néptáncfesztivál nagyszinpadi műsora. A XIX. nemzetközi néptáncfesztivál keretében a Dugonics téren 17.30-tól portugál, norvég, olasz és francia, a Roosevelt téren 18 órától lengyel, görög és török együttes lép fel. A Muzsikáló udvaron 20.30tól: Rossini: Bruschino úr. A Fürdőudvarban 20.30-tól Ray Cooney: Itt a nejem, hova tegyem? A millenniumi keresztény zenei napok keretében 19.30-tól a Szent József-templomban Mária oratóriuma. Az Értelmiség 2000 szabadegyetemen. a szekciónapon 9kor kezdődnek a programok: Az elmúlt évtized térszerkezeti folyamatainak értékelése a városháza dísztermében. A kulturális élet szerkezete a regionális központokban a Dugonics téri Katolikus Házban, A média a regionalitásért, az Universitas Rektori Tanácstermében, és a jugoszláv-magyar határ menti civil találkozó az Eszperantó u. l-ben. A Thealter alternatív színjátszó fesztivál keretében a régi zsinagógában 18.30-tól Halász Péter: „Egy őrült naplója" avagy Az aknaszedő feljegyzései, ugyanott 23-tól Szárnyak Színháza, a Kass Szállóban Utolsó vonal - Szkéné Produkció, a JATE-klubban Pop Ivan koncert, ugyanott filmvetítés: Angelos' film. Pesti mese: Óz, a nagy varázsló és uristen@menny.hu. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban. Szent István emlékezete faliszőnyegeken: „Boldog századvég"; a Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás: Patikatörténeti kiállítás: „Csak egy Földünk van", természettudományi kiállítás: „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai láthatóak, valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is látogatható. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút I l/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépkiállítás a Bánffy család gyűjteményéből. Proksza Gyöngyi kiállítása 10 és 20 óra közt, a MÁV szegedi vasútállomás éttermében. A Magyarország és a nagyvilág könyvritkaságaink tükrében kiállítás a Somogyi-könyvtárban látogatható a könyvtár nyitvatartási rendje szerint. A VIII. táblaképfestészeti biennálé kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Képtárában, naponta 10-17 óráig. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. Keresztes Dóra és Orosz István kiállítása a Kass Galériában. lVlercatoK Élelmiszer lds- és nagykereskedelem 6725 Szeged, Kenyérgyári út 2. Tel.: 62/491-555 NYITVA TARTÁS: Nagykereskedelmi raktár hétfőtől péntekig: 6-16-ig, Diszkont áruház hétfőtől péntekig: 9-17-ig.