Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-04 / 154. szám

4 KRÓNIKA KEDD, 2000. JÚL. 4. A DÉL-ALFÖLDI SZÜLÖK EGYESÜLETE július 24-étől augusztus 4-éig 2x5 napos TI­NI-III. táborába július 10-éig még elfogad jelentkezőket - je­lentős részvételi kedvezménnyel - regisztrált munkanélküli, nagy családból származó tizenévesek részére. Jelentkezés és felvilágo­sítás Tiszai Annamáriánál (hét­köznapokon 10-től 14 óráig): Tápé, Déva u. 22., telefon: 495­661. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR értesíti látogatóit, hogy Dóm téri központja és a levéltár július 3­ától 15-éig zárva lesz. Július 17­étól szeptember 2-áig hétfőtől szombatig 9.30-tól 16 óráig lesz nyitva a könyvtár. ENERGIATAKARÉKOS­SÁGI TANÁCSADÁS 15.30 órától 18 óráig a Technika Há­zában (Kígyó u. 4.). Energiata­karékossági kiállítás hétköznap 8-tól 18 óráig. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR kiskundorozsmai fiókkönyvtárá­ban megnyílt a „Mesterek dicsé­rete" kiállítás. Megtekinthető jú­lius 28-áig a könyvtár nyitvatar­tási idejében. A SZITI EGYESÜLET IF JÚSÁGI IRODÁJA (Dózsa György u. 5.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. 13-tól 15 óráig Fe­hér Gyűrű Közhasznú Egyesület ingyenes jogi tanácsadást ad bűncselekmény sértettjeinek. A SZITI EGYESÜLET MANDALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.), 14.30-tól 16.30 óráig pszichológiai, 16-tól 17 óráig életmód-védőnői ta­nácsadás. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 16 órától fogvé­dclmi tanácsadás dr. Dancsik Zoltán fogszakorvos vezetésé­vel. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 17 órától beszélgetések a grafológi­áról Kovácsné RalTai Éva veze­tésével. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ rendezésében a Szeged Kávé­házban (Széchenyi tér 9.) 18 órakor: A fény bűvöletében - a kiállítást megnyitó beszélgetést Simon Miklós-Barkós Beáta művész házaspárral Pleskonits András riporter vezeti. A MÓRA FERENC MÚZE­UM I. emeleti kiállítótermében megnyílt a Homonnai Fo­tóműterem munkásságát bemu­tató kiállítás. A II. emeleti kupo­lateremben a múzeumi világnap alkalmából „Szent István emlé­kezete" kiállítás tekinthető meg. A KASS GALÉRIÁBAN (Vár u. 7.) Révész Antal: Vonal kiállítása. Megtekinthető: július 9-éig, naponta 10-től 17 óráig, kedden 10-1(51 15 óráig, hétfőn szünnap. ^MLraEGEDI jy^r^^Ació Az Ifjúsági Házban 8 órá­tól intcrnetszalon valamint lehet biliárdozni és dartsoz­ni. A Somogyi-könyvtár Csillag téri fiókkönyvtárában 10 órától Icvélpapfr-készftés - manuális foglalkozás. A Bartók Béla Művelődési Központban 10 órától filcku­kackészttés. A Juhász Gyula Művelődési Központban 10 óráról népzenei bemutató. A Százszorszép Gyermekház­ban 14 órától kézműves fog­lalkozás: makramézás, fonal­babák készítése, könnönszö­vés. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN egész napos programok: aszfaltrajzver­seny, gyurmaszobor-készltés, gyöngyfűzés, gyöngyszövés, puzzlckirakö-vcrscny, 10 órától Et­ka-jóga. A SZENTMIHÁLYI MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN a (Kapiszt rán u. 50.) 15.30-tól ..Olvasóra" gyermekek és felnőnek részére. ÉREM ÉS TELEFONKÁR­TYAGYŰJTŐK KLUBJA (Tisza L. krt. 14.) szerdán du. fél 3 és fél 5, vasárnap de. 8-12 óra közölt. PLAZA RANDEVÚ 18 órától: a VIP és a VIC fellépése. Gyála szerint a szomszéd kertje zöldebb Útépítés vagy kátyúzás? Kátyúsak az utak. Nincs egy ép b u s z m e g ­álló. Az ön­kormányza­ti képviselő újabban el­hanyagolja Gyálát. E há­rom mondatba tömörít­hető a panaszáradat, melynek nem akar vége szakadni a telefonvonal túlsó végén. A választó­polgár kijelentéseire - ké­résünkre - az önkormány­zati képviselő, Papp Zol­tán számokkal, tényekkel reagált. A szomszéd kertje mindig zöldebb. E régi „megfigyelésre" alapul a reflex: az egyetlen kép­viselőhöz tartozó négy, jól elkü­löníthető városrész (Gyálarét, Ságváritelep, Klebelsbergtelep, Szentmihálytelek) árgus sze­mekkel figyeli és kissé féltéke­nyen hasonlítgatja a helyi és a szomszédbeli történéseket. - Egy-egy év alapján lehet­nek különbségek, de egy-egy önkormányzati ciklus egészé­ben a településrészek fejlődésé­nek összhangjára kényesen ügyelek - vázolta alapállását Papp Zoltán képviselő. Szeged egészén belül, de a képvi­selőhöz tartozó választókerület egészét nagyító alá téve is jól látszik: az infrastrukturális ellá­tottság Gyálaréten a legalacso­nyabb. Gyálán nincs csatorná­zás, magas a sáros utak aránya. Az első gondon csakis uniós és központi források bevonása se­gíthet, ezért Gyálarét szerepel az ISPA-programban. Az utak szilárd burkolattal való ellátását pedig maga a képviselő szorgal­mazza, immáron a harmadik önkormányzati ciklusban. Az eredmény: reményei szerint 2002-re nem lesz sáros út Gyá­laréten. Most éppen a Naprafor­gó, az Előd utca, illetve a te­metőhöz vezető út kap szilárd burkolatot. A kátyúzást fölösle­gesnek tartja a képviselő, sze­rinte helyesebb egy-egy évet ki­hagyni, de azt követően az út egész felületét új burkolattal el­látni. - Ha a gyálaiak úgy érzik, most kevésbé haladnak az ottani ügyek, az a képviselő hibája is - ismeri el Papp Zoltán -, ugyanakkor most éppen egy előkészítő szakasz végén tar­tunk - teszi elém a levélköteget, mely a közhasznú munkások megszerzésétől, az útépítés üte­mezéséről, a játszótér építésről és a központi tér rendezéséről szól. A vandalizmus, a rossz köz­biztonság miatt a buszmegállók kitört üvegei helyett nem tetet újat a képviselő, mert nem akar­ja az ablakon kidobni a pénzt. Ellenben a balesetveszélyt meg­szüntette, az üvegcserepeket összeszedette. A gyálaiak is kapnak fa ját­szószerekkel fölszerelt játszóte­ret, az árajánlatok közül a leg­jobbat keresi a képviselő. Ta­valy a főteret takarították, a ren­dezés is hamarosan meg­kezdődik. A csapadékvíz elve­zetéssel kapcsolatosan, a sok­sok millió forint fölhasználásá­nak nehézségei miatt éppen Papp képviselő interpellált a jú­niusi közgyűlésen. A választópolgárnak látnia kell, hogy a képviselőnek saját munkamódszereit mindig az ak­tuális önkormányzati ciklus jel­lemzőihez kell igazítania. Most, a központosítás időszakában például az utak fejlesztésére és javítására fordítható pénzt a vá­rosi, nagy kasszából kell meg­szerezni. Ebből következően a képviselői alap összege töredé­ke a korábban megszokottnak. A források változnak, de az ügyes képviselő elérheti, hogy változatlanul és ütemesen fejlődjön választókerülete. Újsxászi Ilona Budapest (MTI) Az én cégérem néven or­szágos versenyt hirdet az EU­33 Közösségfejlesztő Egye­sület - közölte D. Szekeres Ágnes, az egyesület elnöke. Az egyesület a vállalatok és a civil szervezetek közötti kapcsolatok szervezésével foglalkozik. A versenyt azért irta ki, mert meggyőződése szerint a cégalapítás fontos Üzleti nevek versenye eleme a cégnév kiválasztása. A névadás szabályait az új cégtörvény előírásai részlete­zik, fgy azt is, hogy a névnek utalnia kell a vállalkozás alapvető tevékenységére és formájára. D. Szekeres Ágnes el­mondta: bárki ajánlhat a való­ságban is létező cég számára a tevékenységet legjobban tükröző cégfeliratot, cég- és termékelnevezést. A legtalá­lóbb, a legkifejezőbb neveket az Anyanyelvápolók Szövet­ségének szakemberei választ­ják ki a beérkezett ajánlatok­ból. A tíz nyertes ajánló jutal­mat kap, a cég tulajdonosa pedig az elnevezés helyessé­gét igazoló díszoklevelet ve­het át. A cégelnevezésre szóló ja­vaslatokat szeptember 30-áig kell beküldeni a kiírónak, a díjátadás decemberben lesz. A versenykiírás a Magyar Reklám Szövetség honlapján is olvasható. miről írt a DM? 75 éve A polgármester új álláspontja A polgármester lelkese­dése a külföldi kölcsönnel kapcsolatban azért meg­lepő, mert eddigi, megle­hetősen merev álláspontjá­nak teljes megváltozását je­lenti. A polgármester volt ugyanis az, aki a legride­gebben elzárkózott minden jelentékenyebb külföldi kölcsön felvételétől. A pol­gármester a pénzügymi­niszternél tartott értekezle­ten meggyőződött arról, hogy a félelme alaptalan, mert csak haszna származik a városnak a kölcsönből, így hozzájárult, hogy más­félmillió aranykorona he­lyett négymillió aranykoro­nát kérjen a város. A köl­csön öt év múlva kétszáza­lékos stomóval visszafizet­hető. (1925) 50 éve Az állam és az egyház A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának új rendelete - az állam és az egyház különválasztására vonatko­zó rendelkezéseknek meg­felelően - intézkedik arról, hogy az 1949-50-es tanév befejeződésével a budapes­ti, a debreceni és a pécsi egyetem hittudományi ka­rát le kell választani az egyetem szervezetéről. Ezeket a karokat az egyete­mek a további rendelkezé­sek céljából az illetékes egyházaknak adják át. A törvényerejű rendelet vég­rehajtásáról a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter gon­doskodik. (1950) 25 éve Balatoni autópálya Székesfehérvár térségé­ben átadták az M7-es bala­toni út jobb oldali pályájá­nak befejező, harmic kilo­méteres szakaszát. Az autó­pálya befejező szakaszát csaknem egy évvel előbb adták át. Az építők ezen a szakaszon 280 ezer négy­zetméter betont használtak fel, s összesen 14 műtár­gyat emeltek, köztük négy kisebb és négy nagyobb hi­dat, felüljárót. Az átadással 12 éve tartó nagy munka zárult le, s ezzel elkészült a kétpályás balatoni autópá­lya. A teljes beruházási költség 3,3 milliárd forint volt. (1975) napló HOLNAP DR. BÁLINT JÁNOS, a szo­cialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanács­adást tart Szegeden a Szilágyi u. 2.11/210. alatt. Tel.: 62/420-259. ÉPÍTÉSI TANÁCSADÁS lesz ingyencsen, felelősségválla­lással 14 és 16 óra között az MSZP területi irodájában (Tisza L. krt. 2-4.). AGRÁRTÁMOGATÁSOK­RÓL tart tanácsadást 16 órai kez­dettel Szántó Zsuzsanna az FKGP székházában (Szeged, Teleki u. 3.). Tábori toborzá Munkatársunktól A Keresztény Értelmiségi Társaság, augusztusban hatá­ron túli fiatalok részvételével nemzetközi egyetemista-főis­kolás tábort szervez. A talál­kozó költségeit alapítványi támogatásokból fedezik. A szervezők nem csak egyete­mistákat várnak, hanem olyan huszonévesek jelentkezésére is számítanak, aki már nem koptatják az iskolapadokat. A tíznapos sátortábor július 28­ától augusztus 7-éig tart Kis­orosziban, de bármikor be le­het kapcsolódni a találkozó rendezvényeibe. Jelentkezni lehet a KET elmén: 1085 Bu­dapest, Mária utca 20. vagy a 06-1/267-6336-os telefonszá­A Délmagyarország pályázatának díjnyertes műve Menekülésünk naplója (14.) „Ex a napló egy gyer­meké. Egy 11 éves kis­lány írta, a második vi­lágháború utolsó hét hó­napiában, mely idó alatt sxüleivel és nővérével a harcok elól Szegedről el­menekülve, keresxtül utaxott ax orsxágon, egészen a nyugati hatá­rig, Szombathelyig.'" 1945. ápr. 23. Reggel fél 8-kor keltem fel. Délelőtt felmentem az udvarra, de a szél nagyon fújt s a napot a felhők minduntalan eltakar­ták, Igy lejöttem és egy dara­big gondolkodtam. Még pe­dig azon, hogy lehet, hogy nemsokára elindulunk haza, mi szegediek, többen. Ez ha­tártalan örömöt okozott ne­kem, de azért igyekszem ma­gamba fojtani, mert ha nem sikerülne, nagyon fájna, plá­ne, ha teljesen beleélem ma­gam. De most leírok min­dent, szép sorjában. Már többször volt róla szó, hogy a szegedi vasutasok együtte­sen utaznak haza. Néhány napja van, hogy pár vasutas megszerezte az írást is. Ha kocsit kapnak, szerdán, vagyis 25-én elindulnánk. De ez még nem biztos. Az állomáson egy főbb ember segítene a vagon szerzésben. Közbe jött azonban valami. Tegnap délután beszélték, hogy az „Árpád" sínautóbusz este elindul Pécsen keresztül Szegedre. Azt mondták, hogy evvel is el lehetne men­ni. De írásunk nem volt, s Igy nem mehettünk. Külön­ben Apu nem is akart, mivel csak kevés csomagot vihet­tünk volna. Ahhoz pedig nem volt kedvünk, hogy amit eddig megmentettünk, azt most itt hagyjuk. A sínautó­busz indulását azonban ma reggelre halasztották, ma reggelről pedig holnapután­ra. S Igy az írásokat megsze­rezhetnénk, s elmehetnénk, ha akarnánk. Hát nem tu­dom, mi lesz, hogy lesz? Később eme töprengés után Albert Magdi könyveiből vettem egyet, s ebédidőig el­olvastam. Ebéd után Anyuék lefeküdtek, én pedig hozzá fogtam rajzolni, később fel­mentem és kötöttem. Azután megint lejöttem olvasni. Este a könyveket kicseréltem és vacsora után olvastam me­gint. Este 9 órakor feküdtünk le. 1945. ápr. 24. Reggel 9 órakor keltem fel. Fél 7-től 9-ig olvastam. Öltözés után felágyaztam. Majd leültem kötni. Negyedtizenkettőig zavartalanul kötöttem ez­után. Ugyanis ekkor zavart meg Anyu, hogy tífusz ellen oltanak a földszinti orvosi szobában, mi is beoltatjuk magunkat, de később. Azt mondják, hogy az oltást nem is lehet érezni. Karba olta­nak, bőr alá. De utána két napig lázasak leszünk. Félek tőle, de most már mindegy. Még egy van, amit nem tu­dok magamba fojtani, s ezért le kell írnom ide. Azt mond­ják, hogy 10 nap múlva me­gyünk haza! A vagont (még nem kaptuk meg, de remél­jük nemsokára megadják ezt a kérést is!) ahhoz a vonat­hoz kapcsolják, mely most indult meg, most jött forga­lomba Szombathely és Buda­pest között. Ez a vonat este 9-kor indul innen, különben a szegediek egy része már el is ment. Csak mi vagyunk még itt egy páran. De most abbahagyom ezt az unalmas irka-firkát és megyek az ol­tásra. Na, megkaptam. Akkor nem fájt, de most már ér­zem, hogy a karomon van valami. Ebéd után olvastam, estefelé lejöttem a kályha mellé melegedni. Este már nagyon fájt a karom, nem bírtam megemelni. 9 órakor feküdtem le. 1945. ápr. 27. Ma reggel 8 óra volt, mikor kibújtam az ágyból. Délelőtt rosszkedvű voltam, de nemcsak délelőtt, hanem egész nap, és ezután már minden nap, ha másképp nem határoz Anyu. A dolog ugyanis így történt: Vagont kaptunk és ha a jó Isten is úgy akarja, a jövő héten in­dulhatnánk. De Anyu nem mer. Zavaros híreket hallot­tunk az utazás viszontagságai felől, és Anyu nem mer igy nekivágni. Az úton, amint hallottuk, sokat zaklatják az embert, meg még több ilyen hasonló dolgokat csinálnak. S (gy Anyu nem mer. Pedig én nagyon szeretnék menni. Ugyan sem Szegedre, sem Szatymazra nem tudnánk menni, mert Szegeden kiüté­ses tífuszjárvány van és 20 km-es körzetben nem lehet bemenni. De ez nem lenne baj, mert Kecskeméten úgyis leszállnánk. 1945. ápr. 30. Reggel 8 órakor keltem fel. Kimostam pár darab ruhát, és azután fel­mentem. Akkor hallom Anyu határozatát, azt a csodás vélet­lent, melyet én vártam, s mély engem oly boldoggá tett: me­gyünk haza! Nem tudom az Istennek ezt eléggé megkö­szönni! Olyan boldog vagyok! Szeretnék a bőrömből kiugra­ni örömömben! S most már csak arra kérem, hogy Anyu ne változtassa meg a határoza­tát, s útközben ne bántsanak bennünket, meg hogy a roko­nokat, ismerősöket, s a házat és szőlőt épségben találjuk. Mást nem kfvánok. S hiszem, hogy az Isten ezt megadja. Jaj! Olyan boldog vagyok! Azt sem tudom, mit csináljak! - Hohó! Most már tudom! Te­rítenem kell az ebédhez. Ebéd után Anyu hangja in­gadozó lett, s megint nem akar menni. Istenem, csak jóra fordulna minden! (Folytatjuk.) Radónyi Edit Vandái ellen nincs orvosság? Ax autóbusz-megállók üvegét nem érdemes megcsináltatni? (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents