Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-26 / 173. szám

SZERDA, 2000. JÚL. 26. SZEGED ÉS A FESZTIVÁLNYÁR 5 Kübekháza főterén Délmagyarország­operettgála Munkatársunktól Szombaton Kübekházára várják az operett rajongóit. A község főterén ugyanis es­te 8 órától rendezik meg a Délmagyarország Kft. in­gyenes, millenniumi szabad­téri operettgáláját. A műsor­ban fellép - Hegedűs Valér zongoraművész, valamint operettzenekara kíséretében - Kalmár Magda, Leblanc Győző és Bordás György operaénekes, Kovács Zsuzsa operettéenekes, Ürmös Ilona dalénekes, valamint Maros Gábor és Böröndi Tamás énekes-színművész. A prog­ram résztvevői Kálmán Im­re, Lehár Ferenc, Huszka Je­nő és sok más operettszerző legnépszerűbb műveit hall­gathatják meg. A művészek - Dérynéékhez hasonlóan ­szekerekkel, fiákerekkel ér­keznek az Operettfalu bejá­ratához, ahonnan színpom­pás látványosságot nyújtva vonulnak be a főtérre. A színvonalas műsor mellett az azt követő utcabálon is bárki díjmentesen szórakozhat és mérsékelt áron biztosított lesz a vendéglátás is. A gála szünetében pedig a tombola­sorsolás izgalmaira lehet számítani. Az Operettfaluba bárki könnyen kijuthat, hiszen a Tisza Volán - a Mars téri pályaudvar 12-es kocsiállá­sáról - 18.30-kor, 19 órakor, illetve 19.15-kor és 20 óra­kor külön buszokat indít. A program záróeseményét, a tűzijátékot követően, szintén minden megállóhely érinté­sével, vissza is szállítják majd a résztvevőket Szeged­Megnyílt az Értelmiség nyári egyetem Külpolitikai bírálatok Európa és Ma­gyaror­szág viszo­nya áll a közép­pontban *—f H az idei Ér­telmiség nyári egyete­men, amelyet tegnap nyi­tottak meg a Szegedi Tu­dományegyetem aulájá­ban. A pénteken véget érő előadássorozat első napján hazánk európai uniós csatlakozásának helyzetéről, illetve közép­kelet-európai társadalmi és gazdasági környezeté­ről hallhattak értékelést az érdeklődők. Tíz év a nemzeti integráció elősegítéséért, tíz év a határon túli magyarokkal való kapcso­lattartásért - röviden így érté­kelte tegnap a Szegedi Tudomá­nyegyetem aulájában az ez évi, sorrendben tizenegyedik Értel­miség nyári egyetem megnyitó­ján az immár hagyományos ren­dezvénysorozat elmúlt évtizedé­nek eredményét Besenyi Sán­dor: a szabadegyetem igazgató­ja. Az idei négynapos program­sorozat központi témája Európa és Magyarország viszonya. A megnyitót követően hazánk eu­rópai uniós csatlakozásának helyzetéről tartott előadást Ba­logh András egyetemi tanár, a Külügyi Intézet volt igazgatója, míg Lengyel László, a Pénzügy­kutató Rt. vezérigazgatója Ma­gyarország közép-kelet-európai társadalmi és gazdasági környe­zetéről beszélt. Balogh András felhívta a fi­gyelmet arra. hogy az EU-csat­lakozás kapcsán tíz évvel ez­előtt a magyar parlamentben ki­alakult széles körű konszenzus ma megtörni látszik, amire a magyar politikusok ellentmon­dó nyilatkozatai is utalnak. En­nek ellenére Balogh András si­keresnek értékelte a folyama­tosságot mutató magyar külpo­litika elmúlt ttz évét, hiszen re­ményeink egy része - fgy a NATO-hoz való csatlakozást ­valóra vált. s az EU-val is foly­nak a tárgyalások. Kritikaként azonban elmondta: olyan fontos területek estek ki a magyar kül­politika látóteréből, mint a Bal­kán, a Mediterráneum és a Ke­let. Balogh András nem lát törést az Európai Unió bővítési szán­dékában. még ha az utóbbi idő­ben a magyar közéletben és a médiában is erre utaló nyilatko­zatok jelennek meg. Szólt azok­ról az aggodalmakról is, ame­lyeket gyakran megfogalmaznak Magyarországon. Az egyik azért merült fel, mert az EU előbbre helyezi az akár hosszú évekig is elhúzódó'intézményi reformját a bővítéssel szemben. A magyar politikusokat az Unió fejleszté­sének kétlépcsős koncepciója is aggasztja, vagyis az, hogy egyes országok magasabb szintű integ­rációban vesznek részt, míg má­sok - (gy a csatlakozók is ­„másodosztályú tagok" lesznek. Balogh András úgy véli, az EU továbbfejlődése a szervezetben ma is alapvetően meghatározó német-francia együttműködési készségen múlik. Lengyel László is bírálta a jelenlegi kormány külpolitikáját, amely - szerinte - elsősorban a Brüsszellel való jó viszonyra tö­rekszik, és kevés hangsúlyt he­lyez az országok közötti kétol­dalú kapcsolatokra, ha pedig vannak is ilyen törekvések ­például Szlovákiával, Romániá­val vagy Horvátországgal -, az együttműködés semmiféle kul­turális, gazdasági és politikai haszonnal nem jár. A külpolitika kudarcaként értékelte, hogy Ma­gyarország elvesztette a koráb­ban meghatározó német stratégi­ai kapcsolatát, holott - Lengyel László szerint - a kis országok­nak szükségük van az erősebb államok pártfogására. A Pénzügykutató Rt. vezér­igazgatója úgy vélte, az elmúlt két-három évben jelentős vá­lasztóvonal alakult ki Magyaror­szág és a régió államai között, amely főleg azzal magyarázha­tó, hogy hazánk növekvő gazda­ságával szemben a környező or­szágok teljesítménye romlik. ­Ez az eltávolodás azt is jelenti, hogy nagy fogyasztási és civili­zációs különbségek alakulnak ki hazánk és szomszédaink között - vélte Lengyel László, aki sze­rint Kelet-Európát tovább sújtja annak az értelmiségnek az el­vándorlása, amely az átalakulást előrevihetné. Hegedűs Szabolcs kmPi 'LUS | repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. Az Alló Idö Színháza a Thealteren Élet a börtön után Kovács Anita Anna, Kolompár Miklós és Kolompár Pál Az Álló Idö Színháza előadásán. (Fotó: Frank Ivett) Az Alló Idők Színháza idén is fellépett a Theal­ter-Szabad Színházak Nemzetközi találkozó­ján, ahol a Szabadra­bok-Zártkörű rendez­vény című darabot ad­ták eló. A kamaradarab főszerepeiben a rendező Kovács Anita Anna mel­lett két volt rab, Kolom­pár Miklós és Kolompár Pál lépett színpadra. A Csillag börtön rabjai alapították meg 1996-ban az Álló Idő Színházát, melyet Kovács Anita, a börtönbe bejárva vezetett. Igazi cso­portszellem alakult ki a színjátszók közt. noha a színház most kettéoszlott: egyik felét egy demokrati­kusan választott rab direktor vezeti, másik része pedig hamarosan szabaduló lakók­ból áll. A régi ismeretségek felújításából származik a Szabadrabok című előadás is, amelyben két, már sza­bad börtönlakó, valamint a rendezőnő is szerepel. Da­rabjuk témája azoknak a mindennapjaik, akik már be­lülről ismerik a Csillag éle­tét. Elmondásuk szerint az előadás körülbelül nyolcvan százalékban a valós élmé­nyekből, megtörtént esetek­ből áll. Amikor a színház először állt publikum elé 1998-ban, az Übü király átírt változatát adták elő, tavaly pedig a Börtönpassiót játszották, ami már teljes egészében a rabok életéről szólt. Ezen annyiban lépett túl a Sza­badrabok, hogy olyan sza­bad emberek életét dolgozza fel, akik vállalják azt, hogy „színes emberek", ahogy a darabban is hallani lehetett. Nagy sikert arattak, még akkor is, amikor kiderült, nem ment minden simán. A technika közbeszólt: az alá­festő zenék csak a legritkáb­ban szólaltak meg akkor, amikor kellett volna, és a szereplők hangját is igen gyakran elnyomták a hangos dalbetétek. Akadtak érdekes ötletek is: a vetítővászonról látható képek összekombi­nálása a színpadi mozgással nagyon hatásos volt, bár a néző néha nem is tudta, ho­va nézzen. Arra viszont na­gyon jó. hogy bele tudja ma­gát képzelni abba a világba, amelyben ezek az emberek éltek. Maga a darab eléggé széteső, a tizenegy jelenetet nem kötötte össze semmi, legfeljebb szétválasztották az üresjáratok. Ugyanígy üresjárat volt az a jelenet, amikor a három szereplő ki­terítette a ruhákat. A techni­ka megint közbeszólt: a hu­zalok összegubancolódtak, és Kovács Anita ki is esett szerepéből. Az ingerültséget mindenki láthatta rajta. Kolompár Miklós és KÍ>­lompár Pál a sok gubanc el­lenére életszerűen játszottak, magukat adták, és egyszer sem okozott gondot nekik a sok mellélövés. Kovács Ani­ta mozgásán és játékán lát­szottak az előtanulmányok, otthon érezte magát a szín­padon. bár a legjobban őt vi­selte meg a sok baki. Mindennek ellenére, aki ellátogatott a Szabadrabok című előadásra, életszerű, improvizatívnak ható elő­adást tekinthetett meg: a né­ző képet alkothatott a Csil­lag lakóinak életéről, és ki­kerülésük utáni sorsukról, az igazságtalanságokról, amiket szabad életükben kell elvi­selniük. Pataricza Kata Tiszai hajókázástól a nyári Mikulásig Állami gondozottak tábora A Veszélyeztetett Ma­gyar Fiatalságért Alapít­vány (VEMAFA) július 26. és augusztus 5. között Szegeden, az Eko-park­ban rendezi meg az álla­mi gondozottak országos találkozóját, az úgyneve­zett Ágota tábort. A kari­tatív szervezet nyolc me­gye tizenhárom intézmé­nyéből és Erdélyből vár több mint száz állami gondoskodásban élő gyermeket. A négy célcsoporttal mű­ködő országos közhasznú ala­pítványt Kothencz János hívta életre, aki maga is állami gon­doskodásban nőtt fel. A szer­vezetben dolgozó több mint százhetven önkéntes - egye­temisták, pedagógusok, szoci­ális és fizikai munkások - az állami gondoskodásban élő fi­ataloknak, a mozgásukban korlátozott és értelmileg sé­rült gyermekeknek, valamint a hajléktalan és a szórakozta­tóipar veszélyeinek kitett fia­taloknak nyújt segítséget. A negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Ágota tábor lehetőséget biztosít a gyermekotthonokban élő 8-18 éves fiatalok számára, hogy megismerjék egymás gondja­it, vágyait, elképzeléseit az életről. A szervezőktől meg­tudtuk: a szegedi találkozón olyan élményekhez juttatják a gyermekeket, amelyekben rit­kán vagy még soha nem volt részük. Így például hajókáz­nak majd a Tiszán, ellátogat­nak a Szegedi Tudomány­egyetem őslény- és ásványta­ni tanszékére, valamint lovas kocsival járják be a várost, de helikopteren vagy tűzoltóko­csin a nyári Mikulás is megér­kezik majd a táborba. A prog­ramban természetesen szere­pelnek játékos sportvetélke­dők is. Kothencz János elmondta: a tábor ideje alatt kiscsopor­tos foglalkozások keretében a társadalmi megbecsülésről, jövőképről, szerelemről, csa­ládról, barátságról és hitről beszélgetnek a fiatalokkal, de a nagyobbaknak szexuális fel­világosítást is tartanak. Az alapítvány elnöke szerint a tíz nap kiváló lehetőséget ad a médián keresztül arra, hogy a társadalom minél több infor­mációt kapjon a gyermekott­honok lakóinak életéről. A tá­borért védnökséget vállalt Or­bánné Lévai Anikó, Gyulay Endre megyés püspök és Bartha László polgármester. Sz. C. Sz. lVlercatoK Élelmiszer kis- és nagykereskedelem 6785 Szeged, Kenyérgyári út 8. Tel.: 62/491-555 NYITVA TARTÁS: Nagykereskedelmi raktár hétfőtől péntekig: 6-16-ig, Diszkont áruház hétfőtől péntekig: 9-17-ig. 6724 Szeged, Rókusi krt 42-64. H-Szo.: 6—22-ig. Vas.: 8—20-ig. COOP SZEGED RT. Cb ELEKTROHAZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 Programok MA A Fürdőudvarban 21órától Ray Cooney: Itt a nejem, hova te­gyem? A XIX. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál keretében 18 órától a Roosevelt téren norvég együttes lép fel. Az Értelmiség 2000 szabad­egyetemen a Szegedi Tudomány­egyetem aulájában 9 órától Bo­gyay Katalin, 10-től Pomogáts Béla, 11-től Kelemen Hunor, 12­tól Kvarda József, és 16 órától Zongor Attila előadása. A Thealter alternatív színját­szó fesztivál keretében a régi zsi­nagógában 20.30-tól Ache (Oroszország), a Kass Szállóban Teatr Novogo Fronta 22 órától, valamint filmvetítés 23 órától a JATE Klubban: Freeport és Nin­csen nekem vágyam semmi; 24 órától Kálmánia koncert. Az Ifjúsági Házban 10 órától játszóház, aszfaltrajz verseny, gyurmaszobor készítés, és bábké­szítés. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete falisző­nyegeken; „Boldog századvég"; a Homonnay Fotóműterem munkás­ságát bemulató kiállítás; Patika­történeti kiállítás; „Csak egy Föl­dünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták ma­gukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád me­gye népművészete, néprajzi kiállí­tás; Móra-emlékszoba; A műzeum Törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai látható­ak. valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is látogatható. Varga Mátyás színháztörténeti ki­állítása a Bécsi körút 1 l/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete­házban Uralkodók, polgármeste­rek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépkiállítás a Bánffy család gyűjteményéből. A Magyarország és a nagyvi­lág könyvritkaságaink tükrében kiállítás a Somogyi Könyvtárban látogatható a könyvtár nyitvatartá­si rendje szerint. Nánay Szilamér festőművész tájkép kiállítása a Royal Szálló különtermében. A VIII. Táblaképfestészeti Bi­ennálé kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Képtárában, naponta 10-17 óráig. Npvák András festőművész ki­állítását a Gulácsy Galériában le­het megtekinteni. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában Szegedi Molnár Géza emlékkiállítása. Keresztes Dóra és Orosz Ist­ván kiállítása a Kass Galériában. Az Opusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékparkban Patay László gyűjteményes kiállítása. Az újszegedi füvészkert min­dennap 10 és 18 óra között tart nyitva. A Szegedi Vadaspark 9-18 óráig várja a látogatókat. Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus hu Web-lap: www.ferroglobus.hu

Next

/
Thumbnails
Contents