Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-26 / 173. szám
2 KÜLFÖLD SZERDA, 2000. JÚL. 26. által tavaly háborús bűnökkel vádolt politikus az addigi szabályok szerint többé nem lehetett volna államfő. A törvény szerint, mint a Glasz Javnoszti című lap hétfőn megjegyezte, az államfőt egyszerű szavazattöbbséggel választják meg, függetlenül a részvételi aránytól. (Megfigyelők szerint ez csökkenti egy esetleges választási bojkott kockázatát.) A parlament elfogadta a szövetségi alsó- és felsőházi honatyák megválasztásának szabályait is. Ez utóbbi szerint közvetlenül választják a felsőház 20-20 szerbiai és montenegrói tagját, akiket eddig a köztársasági parlamentek választottak meg. Ez megfosztja a nyugatbarát podgoricai kormányt azon lehetőségtől, hogy befolyásolni tudja a felsőházban Montenegrót képviselő honatyák megválasztásának szabályait. Az alsóházba Szerbiából 108, Montenegróból 30 képviselőt választanak meg. Montenegró egy választási körzet maradt; Szerbiát 26 körzetre osztják fel, a jelenleg átmeneti ENSZ-igazgatás alatt álló többségében albánok lakta szerbiai Koszovó tartományból három körzetet dél-szerbiai választási körzetekhez csatolnak. A podgoricai kormányzat és a szerb ellenzék elutasította az alkotmánymódosítást, Vladeta Jankovics ellenzéki képviselő pedig a hétfői parlamenti vitában úgy vélte: az elnökválasztási törvény Milosevic elnök „önkényuralmi helyzetének" erősítéséhez vezet majd. Bár a szerb ellenzék és a montenegrói vezetés is választásokat vár a közeljövőben, a választási részvételről megoszlanak a vélemények: a montenegrói kormány és Vuk Draskovics Szerb Megújhodási Mozgalma a bojkott mellett száll síkra, a többi szerb ellenzéki párt viszont indulna. Egy Belgrádban nemrég közzétett felmérés szerint az ellenzék győzelmet arathatna, de csak közös jelöltállítás esetén. DAEWOO MOTOR Esély/esjünk: Pataki C ak egy halál választja el az elnökségtől az alelnököt. A választási kampány meghatározó eleme, a választóknak szánt üzenet is, hogy az elnökjelölt kit nevez meg alelnökjelöltjeként. Ez Amerika! Hirtelen különös okunk lett figyelni az utóbbi időben ellaposodott, de a véghez közeledve egyre show-szerübbé váló amerikai elnökválasztási kampányt. Ugyanis az ottani legismertebb magyar származású politikus, George Pataki neve is fölcsillant e show-ban. Amerikás magyarok szivárogtatták ki a bizalmas információt, mely szerint George W. Bush, a Republikánus Párt elnökjelöltje négy alelnökjelöltjének egyike: George Pataki, New York állam kormányzója. Az ilyen szivarfüstszagú értesülésből, aki csak teheti, hasznot húz. Az amerikai Magyar üibby feladatot talált magának: tagjai mindenféle módszerrel, így például a szegedi egyetemi tanárnak írt e-maillel is népszerűsítik az ötletet, mely elképzelhetővé teszi, mily magasra törhet a magyar. George Pataki ősei a szabolcsi Aranyosapátiból indultak Amerikát hódítani. A debreceni nagyapa és a kisvárdai nagymama híressé lett unokája a New York állambeli Peekskillben született, s közéleti karrierje is onnan indult 1981-ben, mikor polgármesterré választották. Pataki a Republikánus Párt képviselőjeként 1984-ben bekerült New York állam képviselőházába, 1992-től az állam szenátusába, 1994 novemberétől pedig New York állam keménykezű kormányzójaként népszerű politikus. Ma már tudjuk: a négyesélyes játszmát Dick Cheney volt védelmi miniszter nyerte, 6 az a szerencsés, aki alelnökjelöltként Bush mellé léphet július 31-én Philadelphiában, a Republikánus Párt elnökjelölő konvencióján. Am Patakinak sem kell elkeserednie. A z amerikai közéletben a ,futottak még" is fajsúlyos kategória. Ott a névjegyén feltünteti, aki politikus volt valaha, mert a múltbeli kapcsolat évekkel később is kamatoztatható. Ott érdem az is, ha valakit „csak" jelölnek egy tisztségre. A négyévente megrendezett elnökválasztási kampánynak részesévé lenni haszonnal jár: gazdagítja a politikus „hivatkozási jegyzékét", aminek elismerése akár egy miniszteri poszt is lehet - Pataki számára, Bush oldalán. Ha ez az új ötlet bejön, akkor indul csak be igazán a magyar lobby! MATIZ 1.639.000 Ft Mozgáskorlátozottak utalványát beváltjuk! ALFA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, AUTÓHÁZ SZÁNTÓ K. J. U. 149. ^L- -Z? (62) 246-568 • 241-885 „Hullák a Bécs (MTI) Svájc átadja az orosz nyomozó hatóságoknak Borisz Berezoveszkij zárolt bankszámláinak adatait, viszont nem oldja fel a számlákra elrendelt zárolást - a Szövetségi Bíróság hétfői döntéséről a keddi lapok adtak hírt. A dúsgazdag orosz üzletembert és médiacárt azzal gyanúsítják, hogy az állami Aeroflot légitársaságtól 1996 áprilisa óta összesen mintegy 715 millió dollárt „folyatott át" saját két svájci cége, az Andava és a Forus számláira. A svájci bíróságnak ezúttal Berezovszkij panaszáról kellett dönteni, ő ugyanis azzal próbálta megakadályozni a számlák adatainak kiadását, hogy az emberi jogokat sérti az eljárás, amelynek keretében az orosz hatóságok ezt kérték. A bíróság hangsúlyozta, hogy az emberi jogok oroszországi hely-' zete valóban sok kívánnivalói hagy maga után és főleg Csecsenföldön komoly aggodalomra ad okot, ám Berezovszkij azt nem mutatta fel, hogy az ellene folyó eljárás mennyiben sérti az emberi jogokat. A moszkvai bíróságok már tavaly foglalkoztak az Aeroflot-üggyel, ám semmit nem tudtak rábizonyítani Berezovszkijra, olyannyira, hogy ő csak tanúként jelent meg a perben. Kétséges, hogy a Svájc állal a jogsegélyegyezmény keretében átadandó anyag - a Julius Bár és az UBS banknál vezetett számlák adatai és Berezovszkij svájci gazdasági aktivitásairól szóló tanúvallomások - elegendők lesznek-e egy újabb vádemeléshez például pénzmosás, sikkasztás és törpincében" vénybe ütköző gazdasági tevékenység miatt. Maga az oligarcha a jelek szerint nem fél: múlt szerdán lemondott dumamandátumáról és ezzel elvesztette képviselői immunitását. Berezovszkij egyébként azzal vádolja Putyin elnököt, hogy az úgynevezett oligarchák elleni eljárásokat csupán ürügyül használja egy új államosításhoz. Egy Berezovszkij elleni per precedenst teremtene Oroszországban, hiszen a mágnás azt vallja: hazájában az utóbbi tlz évben csak az nem követett el törvénysértést, aki aludt. Miután ily módon szinte minden orosz vállalkozó és számos politikus „pincéjében hullák rejtőznek", általános amnesztiára lenne szükség érvel Berezovszkij. A Der Standard című bécsi lap keddi elemzésében utal arra, hogy Berezovszkij ugyan a Jelcin-család pénzügyi „zsonglőrje" volt, és része volt abban is, hogy Jelcin Putyinnak adta át a hatalmat, a jelek szerint Putyin most megvalósítja (géretét, és visszaszorítja az oligarchák hatalmát. A Vlagyimir Guszinszkij és cége, a Media Moszt elleni eljárás a Der Standard szerint a sikkasztok és adócsalók elleni nagy kampány nyitánya volt, hiszen vizsgálat folyik számos nagyvállalat ellen is. A cél kettős: Putyin ígéreteihez híven erős elnökké akar lenni, és nyilván szeretné feltölteni az üres államkasszát. Ám az is lehet, hogy a játék cinkelt kártyákkal folyik: célja a pénzügyi és politikai kiegyezés az oligarchákkal és befolyásuk diszkrétebbé tétele. Ez esetben Guszinszkij kritikus hangú sajtószerveinek megregulázása csupán kellemes mellékhatás lenne Putyin számára - írta a lap. Alelnökjelölt: Dick Cheney g| i Schröder mérleget von Berlin (MTI) A régen esedékes reformok torlódásának feloldását, ,,a német betegség" megszüntetését nevezte a két éve működő, szociáldemokraták (SPD) és zöldek alkotta német kormánykoalíció legnagyobb teljesítményének Gerhard Schröder kancellár, aki a napokban kezdi meg nyári szabadságát. Hangsúlyosan beszélt az adóreformról, amely a következő években gyökeresen átalakítja Németország gazdaságát: a reform keretében egyebek között a társasági adó csaknem a felére csökken, három lépcsőben süllyed a személyi jövedelemadó, megváltozik az osztalék utáni adózás rendszere. Védelmi ipar Bukarest (MTI) Egyötödére kívánja csökkenteni a védelmi iparban dolgozók számát a román nemzetvédelmi minisztérium - jelentették be egy bukaresti sajtóértekezleten. Decebal Ilina tábornok, a tárca helyettes államtitkára bejelentette: a minisztérium olyan javaslatot készül a kormány elé terjeszteni, amelynek értelmében a jelenlegi 78 ezerről 12-15 ezer főre csökkentenék a védelmi iparban dolgozók számát. Az intézkedés része az iparág szerkezeti átalakítását szolgáló tervnek. Privatizálják a vasutat Varsó (MTI) A lengyel szejm jóváhagyta a lengyel vasúttársaság privatizálásáról szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében a nagy mértékben eladósodott állami céget át kell alakítani és két társasággá kell felosztani, amelyek a vasúti infrastuktúrával, illetve a tényleges vasútüzemmel rendelkeznek. Jelenleg az állami PKP 6,3 milliárd zlotys (mintegy másfél milliárd euró) adóssággal rendelkezik. A szanálási terv szerint 2002 elejéig mintegy 40 ezret kell elbocsátani a jelenlegi 185 ezer alkalmazottból. „Egy nemzet" Prága (MTI) Egy roma világparlament létrehozása, illetve egy „stabilizációs program" elfogadása a kelet-európai romák számára a legfőbb témája a Nemzetközi Roma Szövetség (IRU) 5. kongresszusának, amely kedden nyílt meg Prágában. „A Nemzetközi Roma Szövetség új alapszabályzatának a bevezető részben ki kell mondania, hogy egy nemzet vagyunk" - jelentette ki a négynapos tanácskozást megnyitó beszédében Emil Scuka, az IRU főtitkára. A kongresszus napirendjén szerepel az új alapszabályzat elfogadása, a tisztújítás és a romák koszovói helyzete. A több mint 250 küldött a roma nyelv szabályainak egységesítését is megvitatja. A napirenden szerepel a 2. világháború roma áldozatainak kárpótlása is. Az archív, 1989-ben készült felvételen Dick Cheney volt védelmi miniszter (balról) és George Bush egykori elnök látható. Tegnapi hír: George W. Bush texasi kormányzó, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje, a volt elnök fia Dick Cheney volt védelmi minisztert kérte fel arra, hogy legyen az alelnökjelölt. Cheney elfogadta a kedd reggel telefonon érkezett felkérést - jelentette az AP hírügynökség. Az 59 éves volt védelmi miniszter bennfentesként nyerte el a tisztséget, mivel ö vezeti azt a republikánus bizottságot, amelyet a párt alelnökjelöltjének kiválasztásával bíztak meg. (MTI Telefotó/AP/Ron Edmonds) Sikertelen Camp Dávid II. Thurmont (MTI) Tizenöt napi kemény, feszített ütemű egyeztetések ellenére átfogó megállapodás nélkül értek véget kedden az amerikai kezdeményezésre Camp Davidben összehívott izraeli-palesztin tárgyalások. Az Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat részvételével megrendezett, két hétig tartó „csúcstalálkozó" házigazdája, Bili Clinton a Fehér Házban elhangzott nyilatkozatában leszögezte, hogy bár a felek nem tudtak megállapodásra jutni, jelentős haladást értek el a megbeszéléseken. Hangoztatta azt is, hogy mindkét fél elkötelezte magát az erőszakos cselekmények megfékezése és a békefolyamat folytatása mellett. Joe Lockhart fehér házi szóvivő előző nap még úgy nyilatkozott, hogy az elnök véleménye szerint „egyelőre van értelme folytatni az izraeli-palesztin konfliktus végleges lezárását célzó megbeszéléseket" a Catoctin-hegységben megbújó nyaralóban. Keddre azonban kiderült, hogy az áttöréshez vezető csatornák mégis eldugultak. Nagako anyacsászárné búcsúztatása Bebetonozzák" Milosevicset? Tokió (MTI) Japánban több mint 13 ezren kísérték kedden utolsó útjára az egykori Hirohito császár özvegyét, Akihito császár anyját, Nagako anyacsászárnét, aki június közepén, 97 esztendős korában hunyt el. Ezrek és ezrek álltak sorfalat azokon az utcákon, ahol az anyacsászárné koporsóját szállító fekete limuzin elhaladt Nagako végső nyughelye, a tosimagaokai császári temető felé. Az ősi sinto vallás szerinti gyászszertartáson a világ minden tájáról érkezett magas rangú személyiségek, köztük a császári család tagjai, Mori Josiro japán miniszterelnök, valamint 120 ország nagykövetei rótták le kegyeletüket a császárné előtt. Nagako anyacsászárné, a VIII. század óta a legidősebb kort megért uralkodófeleség volt. Hosszú élete során hét gyermekkel ajándékozta meg férjét, akihez 1924-ben 20 esztendős korában ment hozzá. Hirohitót, aki három évvel később lépett trónra, istenként tisztelték a felkelő nap országában a második világháború végéig. A volt császár 1989. január 7-én, 86 esztendős korában hunyt el. Belgrád (MTI) A jugoszláv parlament hétfőn új választási törvényeket hagyott jóvá, amelyek bírálói szerint a belgrádi vezetés hatalmon maradását hivatottak segíteni. A jugoszláv parlament rendkívüli ülésen hagyta jóvá a - részben a július 6-i jugoszláv alkotmánymódosítást a „gyakorlatba" átültető - törvényeket: a jugoszláv elnök, az alsóházi és felsőházi honatyák megválasztásának szabályait, amelyeket Belgrádban a demokrácia erősítésével és montenegrói szakadár törekvésekkel indokolnak. Az elnökválasztási törvény és az alkotmánymódosítás elvi lehetőséget teremtett arra, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök közvetlen választással akár két űjabb elnöki időszakot is betöltsön. Milosevicset 1997-ben a jugoszláv parlament választotta elnökké, megbízatása jövő nyáron lejár, s a hágai törvényszék 9