Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-25 / 172. szám

KEDD, 2000. JÚL. 25. SZEGED 9 Mindannyian szeretünk olyan helyen vásárolni, ahoi megkülönböztetett figyelemmel bánnak velünk, s biztosak lehetünk benne: mindig megbízható minőségű terméket fogunk kapni. Mint a szegedi Match szupermarketben. Látogasson el hozzánk Ön is, és győződjön meg erről személyesen! nyitás: július 27-én a Szeged Plazában vegyen kedvére Január közepétől Bárá­nyi Irén a Szegedi Nem­zeti Színház és Szabadtéri Játékok gazdasági igaz­gatója, és egyben Korog­nai Károly főigazgató he­lyettese. Miközben bemu­tatkozásra kértük, arra is kíváncsiak voltunk, fél év múltán hogyan látja, me­lyek a régió legnagyobb kulturális intézményében tapasztalható pénzügyi nehézségek legfőbb okai. - Milyen szakmai múlttal, hogyan lett a színház gaz­dasági igazgatója? - Pénzügy szakos közgaz­dászként végeztem, a diplo­mámmal mérlegképes könyve­lői képesítést is kaptam, ezen kívül befektetésügyi szakköz­gazdászi kurzuson vettem részt, ugyanakkor adótanácsa­dó és könyvvizsgálói is va­gyok. Ezek a képesítések nél­külözhetetlenek ahhoz, hogy minőségi munkát lehessen vé­gezni ezen a területen. Az utóbbi hat évben a magánszfé­rában dolgoztam, vagyonkeze­léstől egy új vállalkozás fel­építéséig sok mindent csinál­tam. Amikor olvastam a pá­lyázati hirdetést a színház gaz­dasági igazgatói posztjára, nem hozott lázba, mert nem olyan igazi alkotói munka, rtíjnt egy vállalkozás esetében, hiszen lényegesen kötöttebbek a szabályok. Miután nem akadt megfeleld pályázó, azzal kerestek meg, hogy a szakmai múltam alapján úgy gondol­ják, segíthetnék a színház új vezetésének a gazdálkodásban is megtalálni a jó működés út­ját. - Tudta mire vállalkozik? - Arra, hogy a szabályszerű gazdasági működés vezetője leszek. Január 17-én kezdtem a munkát, sajnos csak nagyon rövid időt sikerült együtt dol­goznom az elődömmel, ami Útkaparó ház az emlék­parkban Munkatársunktól Ma délelőtt Tombor Sán­dor avatja fel az Opusztasze­ri Nemzeti Történeti Emlék­parkban az útkaparó házat. A 11 órakor kezdődő ren­dezvényen dr. Gulyás And­rás, az AKMI információs igazgatója ad tájékoztatást a ház építéséről, majd Tombor Sándor közlekedési és víz­ügyi államtitkár mond avató­beszédet. Ez alkalomból nyílik meg a néprajzi gyűjte­mény és útkaparó kiállítás is. Délben hirdetik ki a „Szá­guld az ember és a hír" című általános iskolai pályázat eredményéi. A rendezvény táncos, zenés műsorral ér vé­get. Rossz példa Munkatársunktól Gimnáziumi galiba cím­mel múlt héten jelent meg cikkünk, amelyben példákat is hoztunk arra, hogy az ön­kormányzat nem mindig azt a személyt nevezi ki igazga­tónak, akit a nevelőtestület támogat. Az egyik érintett, Bozsik Zsuzsanna a követ­kezőről tájékoztatott ben­nünket. A Felsővárosi Óvo­dai Körzet intézményvezetői állására 1995-ben írt ki pá­lyázatot az önkormányzat, mivel az óvodavezető nyug­díjba vonult. A posztra há­rom belső munkatárs pályá­zott. Két jelöltet közel azo­nos arányban támogatott a nevelőtestület, s a közgyűlés Bozsik Zsuzsanna mellett tette le a voksot. nyolcvanmillió forintos tá­mogatást folyósított a szín­háznak, ami nélkül - úgy hírlik - veszélybe került volna a szabadtéri megren­dezése... - A színházat alapvetően az előadásszám és a látogatók száma alapján finanszírozza az önkormányzat. Az elemzé­sekből kiderült, hogy a meg­emelkedett előadásszám miatt éves szinten körülbelül 120 millió forinttal alulfinanszíro­zott a színház. Ezért kaptunk legutóbb 87 millió forintos plusz költségvetési támoga­tást, a hiányzó többletet pedig az időközben bevezetett meg­szorító intézkedésekkel igyek­szünk fedezni. A 87-ből 47 millió a szabadtéri játékok idei rendezvénysorozatának finanszírozására kapott összeg volt, a többi pénzt a színház adósságállományának rende­zésére fordítjuk. Az önkor­mányzat a színház 2000. évi 949 milliós költségvetéséből 49 milliót biztosított a szabad­téri nézőterének, színpadának és technikai hátterének felállí­tására. Ez az összeg már évek óta nem követi az inflációt. Ráadásul tavalyról is átjött egy összesen 23 milliós ki nem egyenlített számla­mennyiség, amely épp azok­nak a vállalkozóknak a pénze volt, akik a szabadtérin ezt a fontos munkát végzik. Noha késedeimi kamatot nem kér­tek, bejelentették, a jövőben ragaszkodnak az inflációköve­tő vállalkozói díjhoz. Ezt a jo­gos követelést nem tudtuk le­szorítani. A tavalyi 23 milliós tartozás kiegyenlítése után a 47 millióból fennmaradó összegből a millenniumi évad miatt az önkormányzat kéré­sére plusz előadásként beke­rült két Hunyadi-operaelő­adást, valamint a dixielandgá­lát finanszírozzuk. Hollósi Zsolt A színház gazdasági igazgatója: Bárányi Irén Lehet tervszerűen dolgozni" azt jelenti, hogy a folyamatban lévő feladatokról csak menet közben értesültem. A színház gazdasági helyzete nem volt rosszabb, mint amit már előre vázoltak. Január közepén egy megkezdett költségvetési évbe csöppentem, amikor már folyt a pénzköltés, noha nem volt jóváhagyott költségvetése az intézménynek. - Meglátása szerint milyen okai vannak a színház gaz­dasági nehézségeinek? - A legnagyobb problémá­nak a működést jellemző terv­szerűtlenséget tartom. A költ­ségvetési intézményekben, fgy a színházban is, az egyik év nagyjából ismétli a másikat, azaz annak ellenére is lehetne tervszerűen dolgozni, hogy a tárgyévi költségvetést csak két három hónappal az év kezdete után hagyják jóvá. Akkor tu­dunk jól működő intézményt létrehozni, ha már októberre­novemberre elkészülünk a kö­vetkező évi költségvetésünk­kel. A színház speciális műkö­dése, a szeptembertől júniusig tartó évadok miatt a műsor­tervből, a bérleti rendszerből már az előző év közepén nagyjából látni lehet, hogy az adott költségvetési évben júni­usig milyen kiadásokkal kell számolnunk. - Fél év alatt miben sike­rült előbbre lépni? - Folyamatosan roham­munkában voltunk, így egyelő­re alapos elemző munkára még nem volt lehetőségem. Mindenesetre az önkormány­zat gazdasági irodája átnézte az eddigi számításainkat, és úgy találta, jó úton indultunk el. A színház finanszírozásá­Éves szinten körülbelül 120 millió forinttal alulfinanszírozott a színház." (Fotó: Schmidt Andrea) nak megvizsgálására a köz­gyűlés által június 30-án felál­lított ad hoc bizottság is való­színűleg hasonlóképpen fog vélekedni. Ha a színház koráb­bi gazdasági vezetése tervsze­rű munkát folytatott volna, az­az korrekt elemzéseket végzett volna a költségek alakulásáról, nem csodálkoztak volna azon, hogy egyre szaporodnak a számlák, hiszen az előző évad 286 előadása helyett az új sze­zonban már 400 előadást vál­lalt a színház. A nagyobb elő­adásszámnak nyilván több a műszaki, a túlóra, a szállítási és a művészi költsége, ugyan­akkor a nagyobb igénybevétel mellett nagyobb a leromlás, magasabbak a javítási költsé­gek. Megvizsgáltuk a bemuta­tók költségvonzatát is. A siker általában visszaigazolta, hogy fel kellett vállalni a magasabb költségeket, de a jövőben a gazdasági vezetésnek jobban kell ügyelnie arra, hogy az ér­vényes költségvetésünket a vállalt kötelezettségekkel ne lépjük túl. A színháztól nem azt várják, hogy nyereséges le­gyen, magas bevételt termel­jen, de az jogos kívánalom, hogy az elfogadott költségve­tését legyen képes tartani. Az 1999-es gazdasági évben ez nem sikerült. Az új színigaz­gató márciusban lépett hivatal­ba, azaz a színház tárgyévi költségvetésére már túl nagy befolyása nem lehetett. A gaz­dasági vezetésben történt gya­kori váltások miatt nem volt folyamatos az ügyek kezelése, nem tartották az elfogadott költségvetést. Úgy gondolom, mindebből Korognai főigazga­tó úr levonta a következtetése­ket. Az én feladatom, hogy ilyen a jövőben ne fordulhas­son elő. Nemcsak a versenysz­férában követelmény az aláírt szerződések, fizetési határidők betartása, hanem egy költség­vetési intézménynél is, ezért kialakítunk egy olyan számító­gépes adatbázist, amely ponto­san számon tartja a kötelezett­ségeinket, bevételeink üteme­zését. - Az önkormányzat nemré­giben újabb, több mint

Next

/
Thumbnails
Contents