Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

HÉTFŐ, 2000. JÚL. 24. FESZTIVÁLNYÁR 7 Millenniumi kiállítás a Somogyi-könyvtárban Könyvritkaságok Bonfinitöl Dugonicsig Október 22-ig tart nyitva az a kiállítás, melyet mindenkinek érdemes megtekinteni, aki a Somogyikönyvtár felé jár: a kiállított könyvek és ősnyomtatványok között ugyanis olyan ritkaságok vannak, amelyekkel nem mindennap találkozhatunk. Immár hagyományosan újra könyvritkaságokkal foglalkozó kiállítást nézhet meg a szegedi közönség a Somogyikönyvtárban, ahol ezúttal a millenniumi kormánybiztosi hivatal és Nemeskürthy István kormánybiztos támogatásával jöhetett létre a Magyarország a nagyvilágban - könyvritkaságok tükrében című tárlat. Pedig a könyvtár kiállításai az épület aulájában nem igazi kiállítóteremben kapnak helyet, vagyis a technikai körülmények is befolyásolják a rendezést - mondotta dr. Csűri Károlyné, a könyvtár tudományos főmunkatársa aki évek óta szervezi a könyvritkaságok bemutatását. A régi dokumentumoknál nem mindegy, hogy olyan falon helyezik-e el, amelyet napsütés ér, az ősnyomtatványokat pedig biztonsági okokból tárló alatt kell elhelyezzék. A Somogyikönyvtár gazdagságára egyébként jellemző, hogy az egymást követő években újabb és újabb könyvritkaságokat tud az érdeklődő elé tárni. A kiállítás rendezője szerint ez a könyvtáralapító Somogyi Károly érdeme, akinek a szakmai előrelátása és könyvgyűjtői habitusa ma is sokszor igazolódik. Nem egyszer történt meg, hogy a nyugat-európai társintézményeinél anyagilag sokkal nehezebb körülmények között dolgozó Somogyi-könyvtár olyan kincsekkel büszkélkedhetett, amelynek a megszerzése Somogyi Károly hozzáértésének köszönhető. A jelenlegi kiállítás is az ősnyomtatányok korával kezdődik. a legrégebbi, amely a könyvtár birtokában van, az a Mátyás király koráig tartó 1488-as kiadású Thúróczy Krónika, illetve a kiállításon több Bonfini által írott történeti munka is szerepel a magyar történelemből. Láthatunk egy igazi ritkaságot is nyomtatásban: Ottó freisingi püspök leírását, aki 1147-ben elkísérte II. Frigyes császárt a keresztes hadjáratba, s mindenhonnan - többek között Magyarországról is - feljegyzésekkel tért vissza. A szakemberek ezt a könyvet azért tartják nagyra, mert a krónikákkal ellentétben egykori szemtanú leírása alapján született, s a szerző nem régebbi dokumentumok alapján, s nem áttételesen számol be a magyarországi helyzetről. A leírás egyébként nem különösebben hízelgő a magyarokra, A Somogyi-könyvtárbeli kiállítások egyik fö attrakciója mindig az ősnyomtatványok bemutatása volt. (Fotó: Karnok Csaba) hiszen a püspök szerint majdhogynem érdemtelenül szereztük a szép vidéket, ahol élünk. A könyv sokáig komoly forrásként szerepelt, amit az is mutat, hogy 400 évvel a születése után kinyomtatták. A millenniumi megemlékezés tárlói alatt a Szent István koráról szóló dokumentumokat csodálhatjuk meg, és ebből az alkalomból kiállították a Somogyi-könyvtár legrégebbről származó írásos dokumentumát, egy birtokper határozatát, amely 1390-ben született a visegrádi királyi udvarban és István nádor aláírásával került ki a kancelláriáról. A viaszpecséttel pergamenre írott dokumentum (a papírra írott változatok levéltárakban találhatók) egyébként sokáig ide-oda kallódott, míg végül 1636-ban a lőcsei piacon valaki megvette és később a család a könyvtárnak ajándékozta. A tárlók alatt van olyan munka is - természetesen nem korabeli -, amely Augsburgban született, és éppen a kalandozó magyarok egykori vereségét taglalja, illetve egy egykor nagyon népszerű nürnbergi munka, a Nádasdy-féle mauzóleum mely a magyar királyok és hercegek képmásait tartalmazza fantáziarajzokon. Igaz, a szerző fantáziarajzain a historizálás nem mindig sikerült, hiszen királyainkat jórészt XVI vagy XVII. századi ruhákban és háttérrel rajzolta le. István király alakja az irodalmi figurák között is megjelenik, Xavier Girtzich Istvánról szóló hatfelvonásos darabjának nyomtatványa is szerepel a tárlaton: a kiadvány egyébként a frankfurti kiállításon is szerepelt, és igen nagy érdeklődést váltott ki. Ugyancsak egy történet fűződik ahhoz az 1812-es műsorfüzethez, amelyet a Pesti Színház avatása alkalmából adtak ki, hiszen az Istvánról szóló darab mellé játszották először Beethoven híres István király nyitányát: azt a nyitányt, amelyből opera született volna, ha a Pesti Színház is úgy akarja... Hogy Magyarország hovatartozása a török időben mennyire fontos volt, jelzi egy kis kiadvány, mely a londoni Szent Pál katedrális nyomdájában bámulatos gyorsasággal jelent meg Buda visszafoglalásáról. Ez azt jelentette, hogy a szerző tudósításokat küldött haza, s így jelenhetett meg a könyv alig pár nappal Buda bevétele után. Egy másik magyar királyokkal foglalkozó dokumentumnak már szegedi vonatkozása is van, hiszen Dugonics András egyik saját kezűleg írott rövid történeti munkájáról van szó, amelyben királyaink feleségeit veszi számba időrend és származás szerint. Természetesen van szegedi része is a kiállításnak, melyen a török időktől az árvízi időkig nyúlik, bemutatva a város újjászületését. Ismét látható az a Liszt Ferenc kézirat is, mely a jótékony célra írott zeneművet tartalmazza, illetve több dokumentum arról, hogy nemcsak a nagykörútról ismert városok, hanem magánszemélyek segítsége is érkezett külföldről. Panelt József Szombaton délután a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában megnyílt a város egyik legnagyobb múltú képzőművészeti rendezvénye, a VIII. Országos Táblakép-festészeti Biennálé. A biennálé ebben az évben a nyári tárlatok szerepét viszi a szegedi képzőművészeti életben, ám míg a szokásos nyári tárlatok mind a grafika és festészet, mind a szobrászatnak kfnál bemutatkozási lehetőséget, a jelenlegi biennálé a táblaképfestészet műfajának kortárs képviselőinek alkotásait gyűjtötte Szegedre. A VIII. Országos Táblakép-festészeti Biennáléra 367 alkotás érkezett, elsősorban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjaitól, s a beérkezett anyagot a rendezvényt szervező szegedi önkormányzat által felkért független zsűri bírálta el. Ennek eredményeképpen született meg a szombaton megnyílt kiállítás 83 táblaképből álló anyaga, melyet a közönség a Horváth Mihály utcai Képtár mindhárom emeletén tekinthet meg: ilyen szempontból ez a nyár legnagyobb méretű kiállítása Szegeden. A megnyitóra érkező érdeklődők száma is indokolta, hogy a tárlatnyitást a Képtár előtt szabadtéren, a forgaMegnyílt a táblakép-festészeti biennálé COOP SZEGED RT. Képbe rejtett üzenetek lomtól erre az időre lezárt Horváth Mihály utcában tartották, ahol előbb dr. Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Wehler Tibor Munkácsy-díjas művészettörténész értékelte a millenniumi biennálé anyagát. Mint mondotta, a nyolcvanas években elkezdett biennálé-sorozat iránt másfél évtized elmúltával is felfokozott a szakmai érdeklődés. A mostani biennálé stílusokat és generációkat, életműveket, markáns alkotói arcokat, hagyományokat és megújító kezdeményezéseket köt össze a maga sokszínűségével. A művészettörténész szerint az óvatos és mértéktartó újítás ítélhető meghatározó tendenciaként a szegedi biennálén, még akkor is, ha a klasszikus táblaképfestészet műfajai - a portré, a csendélet vagy tájkép - alig vannak jelen a zsűrizett anyagban. A festői műteremtést azonban már régen nem a műfajok ösztönzik - tette hozzá Wehler Tibor. A rendezvényen átadták a VIII. Országos Táblakép-festészeti Biennálé díjait is, melyet héttagú zsűri ítélt oda kilenc szervezet és vállalkozás - köztük a Délmagyarország db ELEKTROHAZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 A VIII. Országos Táblakép-Festészeti Biennáléra 367 alkotás érkezett, melyből a zsűri 83-at válogatott ki a szegedi kiállításra. (Fotó: Karnok Csaba) Kft. - felajánlása alapján. A zsűri tagjai Nóvák András és Aranyi Sándor festőművészek, dr. Nagy Imre és Szuromi Pál művészettörténészek voltak Szegedről, illetve Kovács Péter (a zsűri elnöke) és Kéri Ádám grafikusfestőművészek, illetve Prókái Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztályvezetője Budapestről. A biennálén a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete díját Kalmárné Horóczi Margit, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma díját Vilhelm Károly, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata díját Aknay János, a Szegedért Alapítvány díját Lóránt János, a Taurus Emergé Kft. díját Kőnig Frigyes, a Dél-Magyarországi MÉH Rt. díját Pataki Ferenc szegedi festőművész, a Délmagyarország Kft. díját Halbauer Ede vehette át, a Duna-Tisza regionális Fejlesztési Rt. munkajutalmát pedig Váli Dezső kapta. A hatvanas éveiben járó korosztályt a most zajló poJfér&i cse metjfc 6722 Szeged, Mérey u. 15. Tel.: 62/420-689 Nyitva tartás: H-P.: 6-20-ig. Sz.: 6-12-ig. Vas.: ZÁRVA Ferroglobus J02 Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: inlo@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferrogbbus.hu litikai átmenet veszteseként ábrázoló festményével a Délmagyarország Kft. díját nyerte el Halbauer Ede budapesti festó- és grafikusművész. A kiállításon való részvételre elsősorban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjai kaptak felkérést, akiktől ugyan tematikai kötöttség nélkül, de lehetőleg az ezredforduló hangulatát keltő alkotásokat vártak a szervezők. A 367 benyújtott mű közül a város önkormányzata által felkért független, budapesti és szegedi festőművészekből, grafikusokból és művészettörténészekből álló bíráló bizottság válogatta ki azt a 83 képet, amelyet a közönség is láthat a tárlaton. Az alkotók közül Halbauer Ede fővárosi festő- és grafikusművész Átmenet című vászonra festett akriljával a Délmagyarország Könyv-, Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. díját nyerte el. A képen fekete, fehér és szürke színeket alkalmazó, és a zavaros vízben egy korláttal elzárt alagút felé igyekvő nőalakot ábrázoló alkotásával a hatvanhat éves művész azt az üzenetet kívánta megfogalmaz6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. H-Szo.: 6—22-ig. Vas.: 8—20-ig. ni, hogy saját korosztálya vesztesként éli meg a most zajló politikai átmenetet. A gyermekként a Szépművészeti Múzeum rendszeresen látogatásával a festészet felé vonzódó Halbauer Ede számos alkotásaiban politikai mondanivalót „rejtett el", ami - saját állítása szerint nem kis mértékben szerepet játszott abban, hogy viszonylag későn, 1997-ben nyerte el a Munkácsy-díjat. A pszichológia és a pszichoanalízis iránti érdeklődése vezette az önvizsgálatból fakadó, a létezéssel összefüggő kérdéseket felvető művek elkészítéséhez, mint amilyen a Létélményeim című sorozat. Ez utóbbi témájú alkotásai miatt - saját bevallása szerint - a művészi szakma a „legborzasztóbb" festőnek tartja. Alkotói pályájának harmadik fő témája a férfi és a nő viszonya. A nyolcvanas évek elejétől kizárólag festészettel és grafikával foglalkozó, és a művészi alkotótevékenységből élő Halbauer Ede a korábbi táblaképfestészeti biennálék alkalmával is bemutatta műveit, a díjazottak között azonban idén szerepel először Szegeden, szemben a miskolci grafikai biennáléval, ahol már korábban díjat nyert. A festő- és grafikusművésznek több mint kétszáz kiállítása volt hazánkban, valamint New York-tói Moszkváig szerte a világon. H. Sz.-P. J. A szegedi közönség a VIII. Országos Táblaképfestészeti Biennálé kiállítását szeptember 10-ig tekintheti meg a Horváth Mihály utcai Képtárban. / A A * O y £ LU N " 1 •Ü § MA A XIX. Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál műsorában a Dugonics téren 18 órától portugál, 18.30tól török, a Roosevelt téren 18.30-tól olasz, 19 órától francia, a Szeged Plazában 18 órától norvég, 18.30-tól lengyel, 19 órától görög táncosok lépnek fel. A Muzsikáló udvar keretében a városháza udvarán 20 óra 30-tól Barokk est, közreműködik a Magyar Barokk Trió. A Fiirdőudvarban 21 órától Queneau: Stílusgyakorlat. A Thealter alternatív színjátszó fesztivál megnyitása 19.30-tól a régi zsinagógában; 20.30-tól ugyanott Az álló idő színháza, 22 órától a Kass szállóban az orosz Ache (balett) lép fel. A Százszorszép Gyermekházban 10 órától Vakáció Színház, fellép a Grimm-Busz Színház. 18 órától a Közéleti kávéház keretében Régi zongoristák klubja a Szegedi Ifjúsági Házban. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; „Boldog századvég"; a Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A VIII. Táblaképfestészeti Biennálé kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Képtárában, naponta 10-17 óráig. A Magyarország és a nagyvilág könyvritkaságaink tükrében kiállítás a Somogyi Könyvtárban. Nóvák András festőművész kiállítása a Gulácsy Galériában. Nánay Szilamér festőművész tájkép kiállítása a Royal Szálló különtermében. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. Délmagyarország operettgála Munkatársunktól Az idén második alkalommal rendezik meg Kübekházán a Délmagyarország operettgálát. Az „Operettfalu" főterére július 29-én, szombaton este nyolc órától vátják az érdeklődőket. A hamisíthatatlan falusi környezetben zajló millenniumi, szabadtéri gálára tavaly több mint ötezren voltak kíváncsiak. Az idén ismét felcsendülnek a szebbnél-szebb Kálmán Imre, Huszka Jenő és Lehár Ferenc művek. Fellépnek Kalmár Magda, Kovács Zsuzsa, Várkonyi Szilvia, Leblanc Győző, Bordás György operaénekesek, Ürmös Ica dalénekes, valamint Maros Gábor és Böröndi Tamás énekesszínészek. Közreműködik Hegedűs Valér zongoraművész és zenekara. A művészek, mint hajdanán Dérynéék szekerekkel, fiákerekkel érkeznek az Operettfalu bejáratához pontban az este nyolc órakor megkonduló harangszóra. A közel három órás ingyenes gála szünetében jótékonysági tombolasorsolás lesz, a műsort pedig tűzijáték és hajnalig tartó utcabál zárja. A Tisza Volán Rt. a szegedi Mars téri pályaudvar 12-es kocsiállásáról 18.30-kor, 19.00kor, 19.15-kor és 20.00-kor külön buszokat indít Kübckházára. a járművek minden helyközi megállóhelyet érintik. A tűzijáték végén pedig vissza is szállítják a nézőket.