Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-19 / 167. szám

10 UNIVERSITAS SZERDA, 2000. JÚL. 19. Új ösztöndíj ­hátrányos helyzetűeknek Az önkormányzatok­kal együttműködve új ösztöndíjrendszer beve­zetését tervezi az oktatá­si tárca 2001 -töl a fel­sőoktatásban tanuló szo­ciálisan hátrányos hely­zetű hallgatók számára. A támogatás havi össze­ge maximum tízezer fo­rint lehet. Az ösztöndíjat csak nappali tagozatos, első diplomás képzésben részt vevő diák nyerheti el. Az egyetemre és főiskolára járó, szociálisan hátrányos hely­zetű hallgatók támogatására ­az önkormányzatokkal együtt­működve - új ösztöndíjrendszer bevezetését tervezi az oktatási tárca a következő évtől. A tá­mogatás havi összege a minisz­térium részérói maximum öt­ezer forint lehet, (gy a hallgatók - önkormányzati kiegészítéssel - legfeljebb tízezer forintot kap­hatnak minden hónapban. Az ösztöndíjtendert évente egyszer, márciusban frnák ki. A benyúj­tott igényekről minden esetben az önkormányzatok szociális osztályai döntenek, a támogatás szociális alapon történik. Az ösztöndíjat csak nappali tagoza­tos, első diplomás képzésben részt vevő diák nyerheti el. A Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája (HÖOK) alapvetően jó ötletnek tartja az ösztöndíj bevezetését, de kifo­gásolja, hogy a bírálati-finanszí­rozási rendszer nem elég kidol­gozott, s nem kezeli azoknak a hallgatóknak a problémáját, akik év közben jutnak nehéz szociális helyzetbe. Úgy vélik továbbá, a szegényebb önkor­mányzatok nem tudnak majd él­ni a lehetőséggel. Álláspontjuk szerint ugyanakkor a támogatási rendszert ki kellene terjeszteni a kisebbségi önkormányzatokra is. - A hallgatói normatíva, amelyből a hallgatók ösztöndí­jat és szociális támogatást kap­nak 1997 óta 70 ezer forint. Ezt az összeget legalább háromszo­rosára kellene emelni ahhoz, hogy az 1993-as, bevezetése­kor képviselt reálértékét elérje ­mondta el Jancsák Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkor­mányzatának (EHÖK) elnöke. ­Mivel erre nincs lehetőség, a hallgatói szociális támogatás emelésének egyik lehetséges módja az önkormányzati szo­ciális ösztöndíj lenne. A hallga­tók nagy része szociális támo­gatásként mindössze 1500 és 3000 forint közötti összeget kap, ami nagyon kevés. Ilyen körülmények között a hallgatói önkormányzatok részéről ezt a támogatást nyújtani egyre kíno­sabb - tudtuk meg az EHÖK el­nökétől. Ezért a Szegedi Tudo­mányegyetem hallgatói önkor­mányzatai - mind a kari, mind az egyetemi hallgatói önkor­mányzatok - „üdvözlik" azt a szándékot, hogy minden rászo­ruló hallgató a lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól nyer­jen támogatást. Egyrészt azért mert a jogosultságot az önkor­mányzatok szociális irodái vizs­gálnák meg, így a hallgatók anyagi helyzetének megítélése egyszerűbbé és korrektebbé vál­na, szemben az eddigi gyakor­lattal, amikor a hallgatók egy adatlapot töltöttek ki, ami gyak­ran visszaélésekhez vezetett. Másrészt azért mert a hallgatók egy külső forrásból nyernének szociális támogatást, fgy a jövőben növelhető lenne a hall­gatói normatívából az ösztöndí­jakra fordítható pénzösszeg ­foglalta össze véleményét Jan­csák Csaba, az EHÖK elnöke. A Szegedi Önkormányzat oktatási irodájának munkatársa Tábori János lapunkat arról tá­jékoztatta, hogy az önkormány­zat ezt a tervezetet véleménye­zésre eddig még nem kapta meg. Mivel ennek az ösztöndíj­rendszernek a bevezetése a 2001-es költségvetést érintené, ezért valószínűleg szeptember­október körül várható a jogsza­bályi megerősítés - tette hozzá Tábori János. Arany T. János Algebristák konferenciája Munkatársunktól Európa, Ázsia és Amerika tizenhat országából érkezett szakemberek részvételével ötnapos félcsoportelméleti konferencia kezdődött hét­főn a Szegedi Akadémiai Bi­zottság székházában a Sze­gedi Tudományegyetem Bo­lyai Intézetében működő al­gebra és számelmélet tan­szék szervezésében. Ez a tu­dományos összejövetel a ti­zenkilencedik az immár har­minc esztendeje eleinte évente, újabban kétévente tartott hasonló rendezvények sorában. Az elsőt - az uni­verzális algebra témaköré­ben - 1971-ben rendezték meg dr. Csákány Béla akkori tanszékvezető és tudomá­nyos rektorhelyettes kezde­ményezésére. - A hetvenes és nyolcvanas években a szegedi algebra konferenci­ák világszerte nagy nép­szerűségre tettek szert e tu­dományág művelőinek köré­ben, mivel ez volt a világon az egyetlen hely, ahol a nyu­gati kutatók szovjet kollégá­ikkal találkozhattak, s itt ke­rülhettek személyes kapcso­latba az akkori két Németor­szág kutatói is. Noha ez a monopolhelyzet szerencsére megszűnt, a szegedi összejö­veteleket a nemzetközi al­gebrista közösség tagjai to­vábbra is kedvelik - mondta lapunknak dr. Klukovits La­jos, a Bolyai Intézet egyete­mi docense. Volt egyetemi kárustagokat keresnek Munkatársunktól A szegedi egyetemi ének­kar idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Erről az al­kalomról november 19-én ju­bileumi koncerttel emlékez­nek meg. Az énekkar vezetői arra kérnek minden volt kó­rustagot, hogy nevük és cfmük feltüntetésével jelentkezzenek az alábbi cfmen, valamint ér­tesítsenek minél több egykori tagot: Szegedi Tudománye­gyetem - Kulturális Iroda 6720 Szeged, Dugonics tér 13., vagy a következő e-mail címen: egyetemi@jerney-sze ged.sulinet.hu. A jelent­kezőknek részletes program­tervet és meghívót küldenek. A szervezők várnak továbbá régi fotókat, hang- és képfel­vételeket, illetve egyéb tárgyi emlékeket az énekkarról. A fiatal kutatóknak itthon nincs perspektívájuk Napfénnyel tisztítják a talajt Augusztus huszadikára elkészül az új tan patika Felújítás a gyógyszerészkaron Valószínűleg az ipar­ban, de inkább külföl­dön próbálnak majd sze­rencsét azok a doktoran­duszhallgatók, akik a SZTE Kolloidkémia Tan­székének NATO-projekt­jén dolgoznak. A várha­tó „agyelszívás" oka esetükben nemcsak az, hogy Magyarországon a fiatal kutatóknak nincs perspektívájuk. A kény­szerű létszámstop miatt ha akarnának, sem ma­radhatnának az egyete­men. Mint arról lapunkban több­ször beszámoltunk, a Szegedi Tudományegyetem Kolloidké­mia Tanszéke a NATO Tudo­mány a békéért programja ke­retében nyert pályázatot. Nem­rég NATO-szakértők jártak Szegeden, hogy értékeljék a projekt eddigi eredményeit. A Délmagyarországnak adott in­tetjúban azt mondták, különö­sen a fiatal PhD-hallgatók munkáját tartják kiemelke­dőnek. Ezért kerestük meg a tanszék négy doktoranduszát, akik Dékány Imre professzor „kezei alatt" dolgoznak a NA­TO-projekten. Pernyeszi Tímea kutatási té­mája a környezetre káros szén­hidrogének fotokatalikus le­bontása szén-dioxiddá, illetve vizsgálata különböző analitikai és szerkezetvizsgálati módsze­rekkel. Eredményei különösen jól használhatók a talaj- és ta­lajvfz-tisztltásban, olajszeny­nyezések eltávolításában. Mo­gyorósi Károly, Németh József és Szűcs Anna pedig külön­böző eljárásokkal és külön­böző anyagokból, cink-oxid­ból, ón-, titán- és cinkónium­dioxidból állítanak elő, szinte­tizálnak fotokatalizátorokat. Kutatási eredményeiket el­sősorban az olajipar hasznosít­hatja a környezetvédelemben; nem véletlenül a Mol a tanszék partnere a projektben. - Ezek a katalizátorok nagyon kicsi ré­szecskékből állnak, amelyek a milliméter milliomod részének nagyságrendjébe esnek, ettől Ha akarnának, sem maradhatnának. Németh József, Mogyorósi Károly, Szűcs az egyetemi laborban. (Fotó: Karnok Csaba) különlegesek az eddig e célra előállított részecskékhez ké­pest. A fotokatalizátorokat egyébként úgy kell elképzelni, hogy „közreműködésükkel" a napfény segítségével lehet le­bontani a környezetre káros anyagokat. Éppen ezért a kuta­tócsoport egyik „laboratóriu­ma" az egyetemi épület tetején található, a csillagászati kilátó szomszédságában, az eljárást pedig terepen, közvetlenül az olajjal szennyezett területeken próbáljuk ki - magyarázzák munkájuk lényegét a doktoran­duszok. A NATO-pályázatról el­mondják, hogy segítségével komoly, új műszereket vásá­rolhatott a tanszék, fgy sokkal jobb felszereléssel, könnyeb­ben és eredményesebben dol­gozhatnak, mint egyébként. A kapott támogatásból lehetősé­gük van arra is, hogy külföldre utazzanak, és más kutatócso­portokkal tartsák a kapcsolatot. Ezek a néhány hónapos ösz­töndíjak rendkívül hasznosak, mert új eljárásokat, módszere­ket ismerhetnek meg, és a ha­zainál jobban felszerelt és job­ban szervezett laboratóriumok­ban végezhetik munkájukat. Mint mondják, az anyagi le­hetőségek mellett a pályázat azért is jó, mert rákényszeríti a résztvevőket, hogy szigorú ütemterv szerint, eredményei­ket rendszeresen értékelve dol­gozzanak. A NATO-nak ugyanis félévente jelentést kell írni arról, mit végeztek. A fia­tal kutatók a tanszéknek évek óta meglévő ipari kapcsolatait is fontosnak tartják, és nem­csak azért, mert e kutatási megbízások révén a nettó 45 ezer forintos PhD-ösztöndíjat néhány ezer forinttal ki lehet egészíteni. - Komoly ösztön­zést jelent, ha látom, hogy a munkám eredményét a gyakor­latban is használni lehet, és tu­dom, hogy nemcsak a saját gyönyörűségemre kutatok ­mondja Szűcs Anna. Arra a kérdésre, hogy 45 ezerért miért maradtak az egyetemen, különböző vála­szokat kapok, de mind a né­gyen egyetértenek a többiek indokaival. - Szeretem ezt a munkát, másképp nem is tud­nám csinálni. A napi 12-14 órás kutatáshoz lelkesedés, sőt, fanatizmus kell - mondja Né­meth József. - Ez az ösztöndíj alacsonyabb, mint amennyit a gyógyszeriparban kapnánk, de azért a pályakezdő közalkal­mazotti fizetésnél magasabb ­teszi hozzá Mogyorósi Károly. - Ha az ember egy külföldi cégnél akar karriert csinálni, kell a doktori fokozat - egészí­ti ki Szűcs Anna. - A hazai cé­geknél viszont ez még nem számít, talán at EU-csatlakozás után változik a helyzet - jegyzi meg Pernyeszi Tímea. Egy­mást hallgatva a doktorandu­szok arra a következtetésre jut­nak, hogy a tudományos foko­zat megszerzésében egyaránt vezeti őket az amit Németh Jó­zsef a tudomány szépsége iránt érzett hevületnek nevez, és az a meggyőződés, hogy amit csi­nálnak, hosszú távon megté­rülő befektetés. - Ezek szerint az ipar a cél­állomás? - kérdezem. - Az egyetemen akkor sem marad­hatnánk, ha szeretnénk - állít­Anna és Pernyeszi Tímea ják szinte egymás szavába vágva a PhD-hallgatók. A ma­gyarázat: a létszámstop. Ha ugyanis az egyetem vezetése nem akar státusban levő okta­tókat az utcára tenni, korlátoz­nia kell a felvehető fiatalok számát. Ezért a hallgatók örül­nek, ha a doktori megszerzése után még egy-két évig bent maradhatnak. Pedig, mint mondják, az egyetemnek leg­alább azokat a fiatalokat kelle­ne megtartania, akik hajlandók lelkesedésből, megszállottság­ból dolgozni. Végül kiderül, a négy kémikus nem is valame­lyik magyarországi multihoz, hanem egyenesen külföldre készül. Mind a négyüknek fel­tett szándékuk, hogy néhány évig egy másik országban pró­bálnak szerencsét. Ahol nem kell 10 évig spórolni ahhoz, hogy lakása legyen az ember­nek. - Itthon jelenleg nincs perspektívánk - állítják egybe­hangzóan. Külföldön - sajnos vagy szerencsére - feltehetően lesz nekik. Keczar Gabriella Húszmillió forintos tá­mogatást kapott a Sze­gedi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai Intézete a legszüksége­sebb javítások elvégzésé­re. Mivel az elmúlt tíz év­ben számos rendkívül jól felszerelt magánpatika nyílt országunkban, a hallgatói tangyógyszer­tár korszerűsítése volt a legfontosabb - mondta el lapunknak dr. Erős Ist­ván intézetvezető. A Gyógyszerészkar Eöt­vös utcai épületében semmi­lyen lényeges átalakítás, mo­dernizálás nem történt 1963­as felépítése óta. 1997-98-ban a földszint felújításával kezdődtek el a munkálatok, ezt követte az első-, majd a második- és végül a harmadik emelet felújítása - kezdte a beszélgetést dr. Erős István intézetvezető. A tanpatika va­kolatát leverték, a nyílászáró­kat kivették. Az egyetemi tangyógyszertár jelenleg há­borús terepre emlékeztet, de a folyamatosan zajló nyári munkák után augusztus 20-ra megújult állapotban nyit ki az intézmény. A Szegedi Tudo­Dr. Erős István: Ebben a laboratóriumban a legfontosabb gyakorlati tárgyat, a gyágyszerkészítést fogjuk oktatni. (Fotó: Schmidt Andrea) mányegyetem Gyógyszer­technológiai Intézete ugyanis húszmillió forintos támoga­tást kapott egy olyan minisz­tériumi hitelből, amely a kü­lönböző intézetek felújítására szolgál. Ez a húszmillió fo­rint az átalakítás, valamint a bútorzat költségeit fedezi, de számos új gépre, mérlegekre. receptúrai eszközökre is szükség van, melyek költsé­geit különböző pályázatokon nyert pénzekből próbáljuk meg előteremteni. - Intézetünkben a legfon­tosabb szakmai tárgyat a gyógyszertechnológiát oktat­juk. Itt tanulják meg a har­mad- és negyedéves hallgató­ink a gyógyszerkészttés alap­elveit, gyakorlatát, a nálunk megszerzett tudást alkálmaz­zák a gyógyszertárakban, gyógyszertárgyártó laborató­riumokban is. Mivel az el­múlt tíz évben számos rend­kívül jól felszerelt magánpa­tika nyílt országunkban, ezért úgy gondoltuk, hogy a hall­gatói tangyógyszertár kor­szerűsítése a legfontosabb feladat. Az átalakítás során a tangyógyszertár mellett lévő mérlegszoba helyett egy, a tangyógyszertárat kiszolgáló raktárt alakttunk ki, a tante­rem másik oldalán lévő mo­sogató helyett pedig egy szá­mítógépes kabinetet hozunk létre. Korszerű berendezése­ket terveztettünk, hogy a hall­gatók a munka nagy részét ülve tudják végezni, haszno­san tudják kihasználni a ren­delkezésükre álló időt - tájé­koztatta lapunkat dr. Erős Ist­ván a Gyógyszertechnológiai Intézet vezetője. A felújítási munkálatok azonban ezután sem feje­ződnek be, hiszen a jövőben a padlásteret is szeretnénk hasznosítani, mivel ott mint­egy 200-250 négyzetméternyi kihasználatlan terület találha­tó. A padlástérre laboratóriu­mot, szeminárium helyiséget, valamint egy oktatói szobát és egy raktárt szeretnénk ki­alakítani. Ennek költségeit a karunkon tanuló költségtérí­téses hallgatók tandíjaiból fe­deznénk - tette hozzá dr. Erős István. Arany T. János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents