Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-18 / 166. szám

SZOMBAT, 2000. JÚL. 15. FESZTIVÁLNYÁR 7 klRPLUS Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. NYOMDAI SZOLGÁLTATÁSOK: 62/466-847 cö ELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-! 2. Szeged, Rókusi krt. 44. http:// www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 Kapható a szabadtéri előadásain és főpróbáin Fesztivál­különszám a DM-töl! Munkatársunktól Olvasóink megszokhatták, hogy a jelentősebb esemé­nyek alkalmából a Délmagyarország különkiadással igyekszik olvasói kedvében járni, és adatokkal, interjúk­kal, portrékkal eligazítani a tájékozódásra és olvasniva­lóra vágyó közönséget. így történt ez idén nyáron is: a Szegedi Szabadtéri Já­tékok millenniumi évadja alkalmából megjelent a DM nyárifesztivál-különkiadása, amely a szabadtérire és fesztiválszezonra kíváncsi olvasóinknak rengeteg érde­kességet és információt szolgáltat, és amelyet tapaszta­lataink szerint az olvasóink szívesen fogadtak. A különszám teljes egészében a fesztiválszezonnal foglalkozik, tehát nemcsak azok lapozhatják haszonnal, akik az események látogatói, hanem a nyár kulturális eseményei felől érdeklődő mindannyiunknak szól. A DM különkiadását természetesen az egész szezon alatt rikkancsoknál lehet keresni a szabadtéri előadásai és főpróbái alatt, valamint megvásárolható a Délhír Rt. hír­lapárus boltjaiban és pavilonjaiban, illetve a Corában felállított DM-pavilonban, és a Sajtóház portáján is. A különszám közli az összes aktuális programot, portrékkal, anekdotákkal, korabeli fényképekkel végig­követi a Dóm téri játékok eddigi legendás előadásainak történetét, illetve színes eligazítást ad a szabadtéri idei összes előadásáról. Molnár Ferenc vígjátéka a fürdőudvarban Játék a kastélyban Munkatársunktól Mától öt estén át adják a Tisza Lajos körúti fürdőud­varban Molnár Ferenc immár klasszikussá lett vígjátékát, a Játék a kastélybant. A darabot Cseke Péter rendezte. Turai szerepét Mécs Károly. Annie­t Tóth Enikő, Almásyt Nem­csák Károly, Gált Kovács Ist­ván, Ádámot'Kelemen István, a lakájt Eless Béla, a titkárt Wodala Márk alakítja. Molnár Ferenc a XX. szá­zad első felének legsikeresebb magyar drámaírója. Idehaza hosszú ideig nem volt divat írószámba venni, legfeljebb annyit ismertek el, hogy brili­áns drámatechnikus és mesteri dialógusépítő. Világsikerét valójában nemcsak ennek kö­szönhette, hanem annak is, hogy a francia társalgási víg­játék sajátosan egyéni válto­zatát sikerült megteremtenie. Darabjai általában nem szállnak le mélyebb pszicho­lógiai rétegekbe, ám a fel­színt olyan hatásosan mutat­ja meg, hogy az mindmáig hatásos. A Játék a kastély­ban sztorija voltaképp na­gyon egyszerűen összefog­lalható: egy tengerparti kas­télyban magyar színészek és színpadi szerzők vendéges­kednek, akik egy pillanatig sem tagadják meg hivatásu­kat. Játszanak, mert a játék a szenvedélyük. Különösen Turai, a szerzőpáros egyik tagja a játék motorja, kifogy­hatatlan az ötletek kitalálásá­ban, amelyekkel a prima­donna és a fiatal zeneszerző zsákutcába került szerelmét kívánja megmenteni. Szeged Ugyanitt virtuális sétát is tehe­tünk Szeged városában. A Bo­szorkányszigethez érve például megtudhatjuk, hogy alig több mint kétszáz éve máglyák füstjét hordta itt a szél, s tizenhármán pusztultak el a „megtisztító" lán­gokban. A „boszorkányok" kö­zött a legfiatalabb 29, a legidő­sebb pedig 82 esztendős volt. A kényszervallatások kínjaitól megtörve valamennyien beis­merték. hogy eladták magukat az ördögnek. Egyikük még azt is állította, hogy képes tyúktojást tojni, ha egy kis, varázserejű kö­vecskével „megkeni" magát... Sétánk során eljuthatunk a Klauzál térig, ahol - mint ahogy az olvasható - a Kossuth szobor mögött színes napernyők, ládák­ba ültetett pálmák és leanderek alatt fehér asztalok és székek hí­vogatnak: a Virág cukrászda te­raszán ülve jól esik egy fagylalt­költemény vagy egy csésze tej­színhabos kávé. Gondolhatjuk, hogy ez vicc, de nem, mert a szegedi élet link alatt a vendég­látóhelyeknél ismét a figyel­a hálón műnkbe ajánlják a Virágot. E szerint fagylaltkelyhet fogyasz­tani, mellé hűsítő italokat kor­tyolgatni a Virág teraszán, mi­közben a napernyő enyhet nyújt a tűző nap elől. olyan felejthe­tetlen élmény, amit egyetlen Szegedre látogató sem mulaszt­hat el. Jellegzetes szegedi em­lékkel lesz gazdagabb, aki ellá­togat ide. Az szinte biztos... Az is jellegzetes szegedi emléket kap. aki mondjuk arra kíváncsi, milyen a város, a régió gazdasá­gi élete, ugyanis hiába megy az adott oldalra, ott közlik vele, hogy a „feltöltés folyamatban" van. Hogy mióta töltik az oldalt, nem tudni. Ha olyan gyors az információáramlás, mint a sze­gedi élet aktuális híre, akkor va­lószínűleg évek óta. Az aktuális hír pedig nem más, mint az, hogy a Szegedi Nemzetközi Egészségügyi Központ 1998­ban ünnepelte ötéves fennállá­sát. Akadnak azonban frissebb hírek is az index.szeged jóvoltá­ból. A turizmus és adatok címszó alatt egyebek mellett szegedi szállodák, panziók, szabadidő­központok, utazási irodák, köz­intézmények címét és telefon­számát találhatja meg a látogató. Én hívtam a polgármesteri hiva­talt és a Dugonics mozit a megadott telefonszámon, de egy gépi hang azt közölte velem, hogy a hívott számon előfizető nem kapcsolható. Azt hiszem, nem ártana a frissítés az oldala­kon, mert ezek a bakik nem használnak a városnak. Ezt jel­zik is a vendégkönyvbe írók. „Nem tűnt még fel, hogy a Virág cukrászda és a Hungária szálló közel egy éve nincs? Ehhez ké­pest nagyon meleg ajánlás van arra, hogy az éhes turista zuttyanjon be egy töltött borjúte­kercsre vagy dobos tortára. Meg fog lepődni, mert ezek ma csak virtuális helyek!" - írja az egyik látogató. A másik viszont dicsér, mondván: Jól néz ki a honlap, csak hiányoznak belőle a térké­pek. Neki üzenem, hogy találtam Szeged térképet a hálón, igaz Tolbuhin sugárúttal. Tanácsköz­társaság útjával és Lenin körút­tal... Szabó C. Szilárd Arcok a rádióban DM-információ A Rádió 88 Arcok című magazinműsora minden héten kedden este 8 órától jelentke­zik a 95,4 MHz-en. A stúdió vendégei hétről hétre Szeged város társadalmának és gazda­sági életének illusztris képvise­lői. Vass Imre mai vendége Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetője. Hétszáz műemlék Az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal a Nemzeli Kulturális Örökség Minisztériuma megbí­zásából egy most megjelent le­xikonban foglalta össze minda­zokat a terveket, amelyek Ma­gyarországon és a határon túl a millenniumi évben kulturális örökségünk megóvására és helyreállítására irányultak. Az „Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltakat" című rep­rezentatív kiadvány millenniu­mi ünnep 11 műemlékfelújítási programját mutatja be. A királyi városok rekonst­rukciója programban Eszter­gom, Visegrád, Veszprém, Szé­kesfehérvár, Pécs és Mohács vettek részt, illetve ide tartozik a szabolcsi földvár helyreállítá­sa is. Ugyancsak a rekonstruk­ciós tervek közé tartozik az Ár­pád-kori falusi kis- és rom­templomok felújítása, mely so­rán többek között a bagod-vite­nyédi, a balogunyomi, a csaro­dai, a cserkúti és a karcsai templomokat varázsolták újjá. Megszépültek nevezetes kasté­lyaink közül a fehérvárcsurgói, a fertődi, a füzérradványi, a gö­döllői, a pápai, a péceli, a tu­lexikona zséri és a nádudvari műemlé­kek is. A frissen megjeleni ki­advány ismerteti a millenniumi kormányzati programokhoz tar­tozó mintegy 700 épület és kul­turális emlék adatait, és közel hetven kiemelten fontos műem­léket mutat be részletesen, a helyreállítás folyamatát is jól érzékeltetve. A bemutatott tervek között szerepelnek az egyházi kulturá­lis örökség értékeinek rekonst­rukciójára vonatkozó adatok is, illetve mindez érinti az orszá­gos gyűjteményeket befogadó épületek - például a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, vagy a Szépművészeti Múzeum - már korábban megkezdett korszerűsítésének folytatását is. P. J. A Gál szerepét játszó Kovács István ezen a nyáron rendezőként is visszatér a fürdőudvarba. (Fotó: Hollósi Zsolt) Kihasználják-e a város marketingben járatos stra­tégái az internet adta lehe­tőségeket? - tettük fel a kérdést, s már pötyögtük is a keresöszerverekbe a Sze­ged nevet. A világhálón megannyi találatunk volt, amely címek alatt a város történetéről és a szegedi életről olvashattunk külön­böző információkat. A város hivatalos honlapjá­nak (www.szeged.hu) fő olada­lán egy dómmal, régi híddal és árvízi emlékművel applikált fo­tómontázs fogadja a látogatót. Ha rámegyünk a Szegedről linkre, s tovább kattintunk a helytörténetre, csupa színes szto­rit olvashatunk a régmúltról. így például.a betyárokról, Dózsa fe­jéről, Attila sátráról vagy az asszonyfaló Hóbiárt basáról. Aki a hagyomány szerint a felsővá­rosi szőlőskertjében épített nya­ralójába csalta a helybéli halász­ás hajósasszonyokat, s ott ked­vére mulatott velük, mígnem a fölszarvazott férjek föllázadtak megcsúfolásuk ellen, rátörtek a kéjsóvár törökre és megölték. sok hogyan fogadták visszaté­rését? - A szakmabeliek, pályatársak közül egyetlen régi barátom van. akivel ma is szinte naponta be­szélünk telefonon: Payer Andris. Az ő zenei világa majdnem olyan, mint az enyém. A többiek­kel szinte nincs kapcsolatom, de ez nem is zavar, mert nem ez a fontos. A lényeg, hogy az embe­rek szeressék a dalaimat. - Hogyan készült a szegedi koncertre? - Nagy izgalommal. A kon­certjeim előtt már egy héttel nem tudok addig elaludni, amíg az egész műsort, az első nótától az utolsóig végig nem mondom ma­gamban. Most is ugyanígy ké­szültem, pedig ezt a műsort júni­us közepén már megcsináltuk a Budai Parkszínpadon, csak itt táncosok is közreműködnek. - Sokak véleménye: ha sze­rencsésebb csillagzat alatt születik... - Csak nem azt akarja monda­ni, hogy világsztár lehettem vol­na!? Rengeteg jó énekes van a vi­lágban, és Nyugaton még nehe­zebb ez a pálya. Hihetetlen sze­rencse kell hozzá. Én pedig job­ban szeretek kis vízben nagy hal lenni, miht fordítva. Sokat jártam külföldön, egyszer Kanadában, egy pasas fehér zongorán játszott az utcán. Arra sétált két fekete lány, leálltak, és az egyik elkez­dett énekelni. Fantasztikus volt! Döbbenten hallgattam, úgy érez­tem, ha hazamegyek, vissza kell adnom a működési engedélyemet. - Figyel arra, mi történik az országban, a közéletben? - Fiatalabb koromban érdekeli a politika, de egyszercsak rájöt­tem, hogyan működik. Márpedig én gyűlölöm a hazugságot, ezért elhatároztam, hogy csak a szá­momra legfontosabb két dologra: a munkámra és a családomra fi­gyelek. Becsületességre neveltem a gyerekemet, mert engem is arra nevelt az édesanyám, és ő is min­dig az volt. Ma is velük érzem magam legjobban, ha otthon le­hetek. A munkámat is igyekez­tem úgy alakítani, hogy mindig egyenes legyen, még ha termé­szetesen kötöttem is néha komp­romisszumokat. Hollósi Zsolt Vasár­nap este Cserháti Zsuzsa és vendégei - a Tea együttes, Somló Ta­más, Roy és Ádám - adtak koncertet a szabadtérin. A különleges hangú, népsze­rű énekesö 1996-os újra­felfedezése előtt másfél év­tizeden át énekelt a ven­déglátóiparban. Hamu és gyémánt című lemeze bom­basiker lett, s azóta is sor­ra készíti az új CD-aibumo­kat. Nagyobb sztár, mint valaha, de szerencsére közvetlenségét, őszintesé­gét nem veszítette el. A koncert előtt, még szomba­ton délután beszélgettünk. - Sokan örültek neki, hogy 1998-as emlékezetes rakparti fellépése után most a Dóm té­ri színpadon hallhatják vi­szont... - Én is nagyon örültem a sze­gedi meghívásnak, mert imádom ezt a várost. Régen azt mondtam. Szeged egy kis Nyugat. Vala­hogy mások itt az emberek, job­ban figyelnek egymásra, a város­ra. Amikor rossz passzban vol­tam, sokszor énekeltem az egyik itteni bárban, és mindig nagy szeretettel fogadott a közönség. Sohasem szégyelltem, hogy a vendéglátóiparban lépek fel, az volt a legfontosabb számomra, hogy énekelhessek, mert zene az életem. Ott pedig a hozzám leg­közelebb álló régi dzsesszes nó­tákat is szívesen fogadták az em­berek. Tizenöt évig dolgoztam az éjszakában, felléptem például Párizsban is, ahol másként érté­kelik az efféle munkát. A párizsi szórakozóhelyeken még Tom Jones és Shirley McLaine is fel­lépett, nem érezték lealacsonyí­tónak. Ezekre a helyekre bohém emberek járnak, akik szeretik az éjszakát. Nemcsak a lányokat, hanem azt a különleges miliőt, jellegzetes zenei világot is, amit ott találnak. - 1996-ban a Hamu és gyé­mánt ctmű lemezével szinte üstökösként tért vissza. Mek­Cserháti Zsuzsa, a nagy visszatérő „A zene az életem" Cserháti Zsuzsa és az egyik táncospár a vasárnap (Fotó: Karnok Csaba) kora váltást jelentett ez az életében? - Óriásit! A bárokban egy trió kísért, és egyszerre legfeljebb öt­ven-hatvan ember hallgatott. Rettegve mentem el Charlie kon­certjére, mert a zenekarában ti­zenketten voltak, és tizenhatezer ember előtt kellett visszatérnem a reflektorfénybe. A koncert előtt rettenetesen féltem, mire a pro­ducer azt mondta: „A színpad széléről határozottam elmégy a mikrofonig, az tíz méter, ha ad­dig nem kapsz infarktust, utána már nem lesz gond!" Csodálatos buli volt, mindössze két számot énekeltem, meg egy duettet Charlie-val, dé éreztem, a közön­ség és a kollégák is rögtön befo­gadtak. - Mit gondol, hangján kívül mi volt a siker titka? - Nagy mázlim volt. mert rap és techno után szükség lett arra a fajta zenei világra, amit én is képviselek. Ráadásul engem nem kellett már felfedezni, legfeljebb újrafelfedezni, hiszen jól ismer­ték a nevem, mert a légnépsze­rűbb slágereimet sohasem felej­tette el a közönség. Csodálatos érzés számomra, hogy ma is mennyire szeretnek a fiatalok. Gyakran hívnak diszkókba, ahol tizenéves gyerekek azokat a slá­gereket kérik, amelyek akkor íródtak, amikor még meg sem születtek. Együtt éneklik velem: „Kicsi gyere velem...". - Mit gondol a mai könnyű­zenei irányzatokról? - Minden korban új irányza­tokkal jelentkeznek a fiatalok, amit az idősebb generációk álta­lában nem fogadnak szívesen. esti Dóm téri koncerten. Gondoljunk csak a Beatles indu­lására. Én nagyon tisztelem a fia­talokat, elfogadom őket a válasz­tásaikkal együtt. Miért ne szeres­sék azt, ami nekik tetszik? Sokuk számára annyira kilátástalannak tűnik a jövő, hogy belevetik ma­gukat a zenébe. Egyébként a rap­ben is nagyon jó ritmusok, zenei alapok vannak. Mindenféle jó ze­nét szeretek, néha egy kis dumm­dumm se veszélyes. - A Hamu és gyémánt és a Mennyit ér egy nő dalait mintha önre szabták volna... - Miklós Tibor szinte végigkí­sérte a pályámat, nagyon jól tud­ja, hogy milyen ember vagyok, milyen a lelkem, ezért is fordul­tam hozzá, amikor ezeket a leme­zeket csináltuk. A fiatal Valla At­tilával is remekül dolgoztam. - A régi pályatársak, riváli-

Next

/
Thumbnails
Contents