Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-15 / 164. szám

SZOMBAT, 2000. JÚL. 15. RIPORT 9 Sikerpropaganda és valóság A parasztpolgár Gyürüfüi Az ablaknál ülünk, lesünk és rettegünk..." Rókus önkényes bűnei A lakásfoglalókat kilakoltatták. Tegnap délelőtt már szemétszállitó-konténerre vártak a takarítók a Zákány utcában. (Fotó: Schmidt Andrea) Kicsi országunkban mérhetetlen különbségek léteznek a települések között helyzetük és jövőképük alapján. A falvak egy része ügyesen kiaknázza lehetőségeit, mások nem tudják átlépni saját árnyékukat, vagyis a rossz helyi adottságokat. A nemrég ötödízben megrendezett falukonferencián a kutatók nem osztották a kincstári optimizmust, mely szerint az integráció ad lendületet vidék-Magyarország fejlődésének. Ez az a tanulság, amit a pécsi konferencián elhangzott előadásokból és történetekből leszűrt a tanácskozás egyik résztvevője, Kissné dr. Nóvák Éva. a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének docense, a szociológiatudomány kandidátusa. Néhány település rövid idő alatt faluból várossá lett, mint például Mórahalom, vagy a nyugati határszél szerencsésebb községei. Más falvak, fölfedezett adottságaikra építve, vonzó idegenforgalmi központok, az oda települő ipar vagy a föllelt természeti kincs miatt nevezetesek lettek. Ugyanakkor egy csomó kistelepülés csendben haldoklik Az elnéptelenedéséről elhíresült Gyürűfű sorsa most például Észak-Magyarországon kísért. Az ottani „gallyas", 70-300 lélekszámú községekben az érintetlen természeti környezet lehetne a jövő kulcsa, de a szerencsés adottság mégse fordítható a falu hasznára, mert a település nem rendelkezik a nyugati turista számára fontos infrastruktúrával és szolgáltatással. A külföldiektől ellepett, mert az osztrák határ mentén meghúzódó falvak belső életéről különös történeteket meséltek a konferencián. Az egyik községben például egy egész utcát vettek meg az osztrákok, akik a falu ezen részét vaskapuval zárták le. ugyanakkor belül, a házak közötti kerítéseket lebontották. így az őslakosoktól arisztokratikusán elkülönülve, de teljes közösségi életet élnek. Máshol a külföldi háztulajdonosok segítik a falu boldogulását. A nagyvárosok vonzáskörzetébe tartozó falvak jövőjének biztosítéka a közeli és nagyobb település. Sok városi költözik ki e falvakba részben rekreációs céllal, ezért csak időszakos lakosnak és fogyasztónak számít. Mások az életmódváltás igényével lesznek falusiak, közülük sokan a panel negyedből és a szegénység elől menekülnek. Ez Budapest (MTI) Megtörtént a teljes körű kiválogatása azoknak az anyagoknak, amelyek Arthur Koestler író, újságíró, esszéistának az Edinburghi Egyetemen őrzött hagyatékából mikrofilmes másolatban várhatóan a nyár végén érkeznek Magyarországra - közölte Polgár Viktória, a XX. Század Intézet tudományos titkára. A több ezernyi kiválasztott anyagban egyaránt megtalálhatók Arthur Koestler kéziratai, utóbbi csoport egy részének van valami fogalma arról, hogyan kell megszervezni a falusi életet, de másik része úgy képzeli, falun minden megterem, ezért végül az ottani önkormányzat nyakán fog élősködni, segélyért kuncsorogni. A falukonferencián kiderült: a hagyományos mezőgazdasági termelésre alapozó területek jövőképén túl sok a homályos pont. Úgy tűnik a kutatók számára, hogy az unió sem a vidék szövetségese. Példaként említette Kissné. hogy a tanácskozáson elhangzott: az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró hat ország mezőgazdasága támogatására annak az összegnek a 75 százalékát kapná, mint amit 1997-ben Görögország egymaga elkönyvelhetett. Tehát arra reálisan nem lehet számítani, hogy az uniós csatlakozás a tradicionális mezőgazdaságból élők számára olyan fellendülést hozna, ami alapvetően megváltoztatná pozícióikat. Ezért a fönnmaradási küzdelembe azok a települések indulnak jó eséllyel, melyek iparral rendelkeznek vagy a megtermelt mezőgazdasági termék földolgozására képesek, illetve olyan szolgáltatással, vagy helyi adottsággal bírnak, mely jól kiegészíti a mezőgazdasági tevékenységet. Tarthatatlan a hivatalos politika azon álláspontja, mely szerint az elmúlt negyven évben csak hibák történtek - hangsúlyozta a kutató. Látni kell, hogy a rendszerváltozás előtti négy évtized ellentmondásai közepette a magyar paraszt megtanult olyan technikákat, melyeket nem tradicionális múltjából hozott. így például az érdekérvényesítést, az együttműködést, illetve a mezőgazdasági termelés modern tudományát, melynek következtében megindulhatott a parasztpolgárosodás. Egy-egy település ereje társadalmának jellegétől is függ - hangsúlyozta a falukonferencián a helyi civil szervezetek szerepéről előadó Kissné. Minden civil kezdeményezést bátorítani kell, mert így érhető el, hogy az a közösség helyzetbe hozza tagjait, ami az egyén számára fontos. Hiszen mindenki a saját hazájában szeretne próféta lenni. Ha ezt a törekvést a közösség segíti, a település mint az ott élők közös otthona is helyzetbe kerül, nem jut Gyűrűfű sorsára. Újszászi Ilona levelezései, valamint fotók is ismertette Polgár Viktória. Emlékeztetett arra. hogy a több tízezernyi dokumentumot tartalmazó anyagot Koestler végrendeletében hagyományozta az Edingburghi Egyetemre. A mikrofilmes másolatok elkészítésére az Edingburghi Egyetem augusztus 31-i határidől vállalt. A tetemes mennyiségű mikrofilmes felvétel elkészítésére külön szakembert is alkalmazott az egyetem. Az élni ú I t években több alkalommal is foglalkoztunk lapunkban az öreg-rókusi közállapotokkal. Beszámoltunk arról, milyen feszült helyzet alakult ki az ország számos vidékéről Szegedre érkezett, majd itt önkényesen lakást foglalók és a rókusi polgárok között. Majd megírhattuk azt is: javult a közrend, biztonságosabbak immár a rókusi utcák. Ám az öröm, úgy tűnik, nem tartott sokáig - elmúlt hetünkön megállás nélkül sorolták a rókusiak panaszaikat azon a lakossági fórumon, ahol az derült ki, a környéken lakók ma is tolvajoktól, garázdáktól tartva élik hétköznapjaikat. Pedig olyan biztatóan alakultak a dolgok... Amíg három évvel ezelőtt még azzal fenyegették egymást a Szeged Oreg-Rókus városrészében élő magyar és roma polgárok, hogy Molotov-koktélt dobálnak be egymás ablakán, 1998-ra csitult a harci zaj. S bár a békekötés nem született meg, a Rókus utcáin kanyargó rendőrautók személyzete azt jelenthette: békésebbek immár Rókuson a nappalok és az éjszakák. „Elviselhetetlen a bűz" Időközben a Tesco áruház felépítésének köszönhetően megtisztult a Franciahögy, s dózerok tüntették el a rommá pusztított rókusi temető maradványait is. Nincs már hol rejtőzködniük a gazfickóknak - vélekedtek az optimisták. Amikor pedig bejelentette Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő, hogy megkezdődött a rókusi romtanyák bontása is, Szeged minden polgára joggal hihette - a szinte már belvárosi körzetként emlegetett, egyre több szép társasházzal díszített Öreg-Rókus olyan szép és nyugodt vidék lesz pár éven belül, ahova örömmel költöznek Szeged más körzeteiből is. Nos, a költözéssel nincs is gond, jelenleg is sok szorgos kőműves dolgozik új társasházak építésén Rókus utcáiban. Ami viszont a békességet illeti, talán idézzünk abból a levélből, amit Szeged polgármesterének, dr. Bartha Lászlónak címeztek, és szerkesztőségünknek is elküldtek, még pedig 24 aláírással szignálva, a Zákány utca lakói. Ebben azt panaszolták, hogy a környékükön a szemét, a gaz és a bűz elviselhetetlen, a lepusztult házakat önkényes beköltözők birtokolják, az itt élő emberek állandó lopásoknak, veszélynek vannak kitéve. „Éjszakánként fiatalkorúak csoportosulása, hangoskodása, verekedése és rongálása miatt nincs nyugalmunk, folyamatosan rendőri segítséget kell igénybe vennünk" - írták levelükben a Zákány utcaik. Rókuson tehát újfent feszülnek az indulatok - derült ki a nem kevés keserűséggel megírt sorokból. Ám az elmúlt szerdán megtartott lakossági fórumon azt hallhattam, hogy a levélben leírtaknál is sokkal nagyobbnak érzi a bajt az Öreg-Róknson élők nem éppen kis létszámú csoportja. A rókusi könyvtár kicsinyke termében összezsúfolódott polgárok egymás szavába vágva, s mind ingerültebben sorolták a gondokat. Volt aki a Gyöngytyúk utcai közállapotok miatt háborgott, s arról beszélt, hogy a környékükön elzüllött hajléktalanok kóborolnak, a Gyöngytyúk utca 9. számú ház szeméttengeréből pedig patkányok, svábbogarak indulnak hódító útjukra, szennyezve a környék sokmilliós költséggel felépített szép házait, a gondozott kerteket. Kutyát macskát kínoznak - Az alkoholisták az utcán hánynak és vizelnek, amikor éppen nem egymást ütik és verik - panaszolta más, azonnali és határozott rendőri fellépést követelve. - Képzeljék, él mifelénk olyan szadista is, aki levágja a kutyák és a macskák lábát, majd kilöki az utcára a szerencsétlen. megkínzott állatokat - mondta el egy asszony, majd zajos kocsmákról, presszókról szóltak a panaszok. Egy Zákány utcai hölgy pedig arról beszélt. hogy már évek óta nem mer családjával elmenni nyaralni, mert ha csak egy hétvégére is magára hagyná a házát, azonnal kifosztanák. - Mondjuk csak ki bátran, hogy a cigányoktól fél Rókuson mindenki - szakította meg a panaszáradatot egy erőteljes férfihang, miközben pár lépéssel arrébb így foglalta össze félelmeit valaki: - Mi is csak ülünk az ablaknál, lesünk és rettegünk... A rókusi fórum izzó hangulatú vitájából aztán nem hiányzott a magyarországi cigánykérdés megvitatása, a törvények, a rendőrség, az önkormányzat, az IKV bírálata sem. Majd elhangzott a javaslat - már pedig a házfoglaló romákat nagyon sürgősen el kell távolítani Rókusról. Erre viszont az egyik oszlop mögül a Londoni körútról érkezettek közölték, ők bizony a költöztetés ellen nagyon tiltakoznak. Mert amióta Kalmár képviselő választó körzetének érdekében házakat bontat, a romák már az ő vidékükön veszélyeztetik a közrendet. S hogy mit szólt a fórumon elhangzottakhoz Kalmár Ferenc szenátor úr, s miként kommentálta a rendőrséget érő haragos vádakat Kéri József százados, a tarjáni rendőrőrs parancsnoka? A tanúk segítségét kérik Kalmár Ferenc szerint érthető az öreg-rókusiak fájdalma, hiszen ők abban a reményben maradtak itt, netán költöztek erre a vidékre, mert nagyon bíztak abban, hogy a bűnözőket, az ország ki tudja hány vidékéről Szegedre érkezett lumpeneket a jog erejével féken tudják tartani. Emellett azt is látták, hogy megkezdődött a romtanyák bontása, s most nagyon csalódódottan veszik tudomásul, hogy a halálra ítélt házroncsok közül még mindig csak hármat sikerült szétcsákányozni. Ugyanakkor az is tény, hogy az elmúlt esztendőben mégiscsak javult a helyzet a rókusi városrészben, hamarosan aszfaltborítást kap az Öthatom utca a Pacsirta utcától a Damjanich utcáig, és szilárd burkolat váltja fel a Lehet utca sarát. - De tudom, mindez kevés, az itt élők nyugalmat szeretnének. Éppen ezért én is azon dolgozom, hogy a város a korábbinál nagyobb szigorral óvja meg vagyonát, az önkormányzati tulajdonú épületeket, és szerezzen érvényt a törvény előírásának. Vagyis annak, hogy aki önkényesen foglal el egy lakást, azt a lehető legrövidebb időn belül költöztessék ki - összegezte véleményét Kalmár Ferenc. Kéri százados pedig azt ígérte a rókusiaknak, a rendőrség minden mozgósítható egységét beveti annak érdekében, hogy megfékezzék a Rókuson garázdálkodókat. Egyben azt kérte a panaszkodóktól, ha bűncselekményt fedeznek föl, azonnal értesítsék a tarjáni rendőrőrsöt, s vállalják a tanúskodás kellemetlennek tűnő feladatát is, mert a bűnüldözők vajmi kevés sikerre számíthatnak, ha nem kapják meg a lakosság támogatását. Természetesen a rókusi közállapotok ügyében igyekeztünk megszólaltatni néhány, sokat vádolt cigányembert is. Ám a Zákány utca 52-ben, amelyik házat sokan a bűn fellegváraként emlegették, péntek délelőtt már csak üres lakásokat találtunk. Az önkényes lakásfoglalók utolsó csoportját tegnap költöztették ki - tudtuk meg az épület új tulajdonosától. miközben bokáig merültünk a ház minden szobáját, a lépcsőházat és az udvart elborító szemétben. - Ma már a takarítás zajlik, s hamarosan megkezdődik a teljes átépítés. A melléképületet lebontjuk, a főépületből pedig csak a tartófalak maradnak meg, mivel azok jó szolgálatot tehetnek a megújuló házban is mondta a Zákány 52. gazdája. A Gyöngytyúk utca 9. szám alatt pedig három lakóval, egy asszonnyal, egy idősebb férfival, s egy kislánnyal találkozhattunk. A lányka egy szót sem szólt hozzánk, míg a felnőttek nagyon egybehangzó nyilatkozatot tettek arról, hogy ők jogos bérlők, s a házukban önkényesek nem tartózkodnak. Laktak ugyan itt szipusok, de azok már régen elköltöztek, így aztán itt teljes a nyugalom és a békesség köszönt el tőlünk az asszony. Majd visszatért szoba-konyhás lakásába, ahol napjainkban heten alusszák át egy fedél alatt az éjszakákat... Bátyi Zoltán Az építészet csodája. Ki tudná megmondani, hogy ez a ház miért nem dói össze?... Hazatér a Koestler-hagyaték