Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-15 / 164. szám

SZOMBAT, 2000. JÚL. 15. FESZTIVÁLNYÁR 7 Júliusban nyitják meg a táblakép-festészeti biennálét Elmúlt korok hősei Ég- és diszletszlnek £

lromlott az idő, tapasztalhatták a minap a Szegedre látogató turisták, de nem mi rontottuk el. Viszont az sem elképzelhetetlen: mikor az olvasó kinyitja az újságot, már hétágra süt a nap. Ez tudatos várospolitikai szervezőmunka eredménye. Azért a rosszidős Szegednek is van hangulata, állapítottuk meg hetilapos kolleganőmmel a minap, a Hunyadi főpróbája előtt, amidőn még fólia feszült a zenekari árok fölött, és a szabadtéri nézőtere egy egészen nagyméretű esernyőtároló sajátosságait mutatta. Az, hogy a borongós Szegednek borongósszeged-hangulata van, voltaképp érthető, egy borongós város csak elég körülményes módon tudna vidám napsütésben úszni. Igaz, később rőtvörös izzás jelent meg az alkonyi égen, amely szín összecsengett az előadandó darab Székely László létrehozta, egyébként kitűnő, komor diszletszíneivel. Az ég a Hunyadi diszletszíneibe öltözött. - Este, mikor kezdett betódulni a közönség, indult a voltaképpeni főpróba, s fölgyúltak a reflektorok, nos, este kiderült és csillagdíszbe öltözött az ég. Ennek kél olvasata lehetséges, 1.) az Égi Főrendezés elérendő célként határozta meg a közönség fokozott kifagyasztását, miután azt hitte, idelenn Az ember tragédiája van soron, azon belül az eszkimószín; 2.) odafönn elhúzták a függönyt, s kíváncsidundi puttófejek kandikálnak a Dóm térre, fürtös fejjel, pufókul, gondolatban együtt dúdolva a közönséggel: „Meghalt a cselszövő..." Éppen ideje, mondtuk a Filmtékában előzetesen megtekintett, szembeszökően depresszív alkotás után; ránk fér egy kis pozitívum. - A JATE-klubban a felszolgálók és a közönség aránya 3:1 volt, ezért aztán rövid meggondolás után távoztunk, éppúgy, mint a Roxyból s a Gintonicból; egyáltalán, mindenhonnan távoztunk. De most itt a hétvége, és az időjárásnak - elvárható módon - talán eszébe jut: Szeged mégicsak mediterrán város, levonja a levonható tanulságot s helyrehozza a helyrehozandókat, amivel, ha nagyon igyekszik, és ha a controlling jóváhagyja, szerezhet nálunk egy jó pontot. Ezt azonban ne kiabáljuk el, még elbízza magát. Farkas Csaba Családi nap a vadasparkban Szuromi Pál: Szomorú és elgondolkodtató, hogy egy szegedi kiállításon a dél-alföldi művészet nem képviselteti magát kellő mértékben. (Fotó: Nagy László) $ ö uj N «/» ?yS o O programok MA ÉS HOLNAP Munkatársunktól Július 16-án, vasárnap immár második alkalommal rendez családi napot a Szegedi Vadaspark, az Alkotóházzal közösen. Az ügyességi játékok fél 11-kor kezdődnek. Most mi van? kérdezgetik, akiket érdekel a Szegedi Kortárs Balett sorsa. Az együttes színházból történt botrányos kirúgása után a június 30-i közgyűlésen született egy határozat, s a hivatalosság úgy veszi, ezzel a probléma meg van oldva. De mi a probléma? És valóban megoldás született vagy egy új helyzet? Vagy maradt minden a régiben, csak volt egy sajátságos műbalhé? Korognai Károly színházigazgató a jövő évadra nem újította meg a Szegedi Kortárs Balett táncosainak szerződését. Lett botrány, s annak megoldásáért, hogy a kortárs táncművészet szegedi rajongói ne rövidüljenek meg, a sikeres, elismert együttes ne menjen szét vagy ne szerződjön máshova, úgy látszott, fontolóra vétetett a Korzó mozi átalakítása kortárs művészeti központtá. A színházat fönntartó önkorés 15 óra 30 percig tartanak. A Buborék Gyermekszínház előadását 11 órától tekinthetik meg az érdeklődők, délután 2 és 6 óra között pedig kézműves foglalkozásra várnak mindenkit. mányzat és a minisztérium is mintha támogatta volna az ötletet, ám a június 30-i közgyűlésre egészen más tartalmú előterjesztés készült. A testület határozattá emelte a dr. Ványai Éva alpolgármester által jegyzett javaslatot, miközben elvetette az SZDSZ-es Nagy Sándor képviselő módosító indítványát és a saját kulturális bizottságának javaslatait is. A szlnházfönntartó önkormányzat szerint a fent említett határozat megoldja a balett sorsát, a balett vezetői szerint nem old meg semmit, csak egy újabb rossz helyzetet teremt. Az együttest a saját alapítványa fogja működtetni - így szól a megoldás, a helyzet pedig az, hogy hivatalosan senki sem tárgyalt az alapítvánnyal arról, hogy ezt vállalja-e? A balett számára a régi zsinagóga jelöltetett meg játszóhelyként. De nem határoztak meg számára játszási kötelezettséget a zsinaMűvészettörténészekből, grafikusokból és festőművészekből álló zsűri válogatta ki a beküldött 367 festményből azt a 83 alkotást, amelyet a nyolcadik országos táblaképfestészeti biennálé alkalmával állítanak ki Szegeden, a Horváth Mihály utcai képtárban július 22. és szeptember 10. között. A zsűri egyik tagja, Szuromi Pál szegedi művészettörténész úgy véli, a mértéktartó, kicsit konzervatív modernizmus lesz a meghatározó az idei tárlaton, amelyen a legprogresszívebb törekvések nem képviseltetik magukat. - Hogyan nyerte el Szeged a táblaképfestészeti biennálé megrendezésének jogát? - A nyolcvanas évek végén a magyar képzőművészetben minden műfajnak kialakult a helyi bázisa. A grafikáé Miskolc, a kisplasztikáé Pécs, a textilművészeté Szombathely. A festészetnek is kellett egy hely, ahol a kortárs művészek eredményeit bemutatják, és ez Szeged lett. Ebben az is szerepet játszott, hogy a Dél-Alföldön nagy hagyománya van a festészetnek. - Milyen szempontok szerint válogatják ki a kiállításra kerülő alkotásokat? - Az idén szerencsés szellemiségű zsűri jött össze, mivel kizárólag a minőség elvét vette figyelembe. Ennek tudható be, hogy míg a korábbi években száz-száztíz munka került a kiállításra, most csak nyolcvanhárom. Élnek még rossz kulturális beidegződések, például az, hogy ha Szegeden a képtár három szintes, akkor mind a három szintet meg kell tölteni alkotásokkal. Szerintem pedig annyi szintet kell megtölteni, amennyi jó munka van. Nem mondom, hogy a nyolcvanhárom alkotás gógában. Meghatározták viszont, hogy az eddigiekkel azonos minőségű produkcióit - az idén egyet, jövőre négyet - bemutatja a színház. Megvásárolja. Abból az idei 13, a jövő évben 35 millió forintból, amelyet erre fordítható összegként fog tartalmazni a színházi költségvetés. A zsinagóga mintegy a kamaraszínház alternatívájaként jelenik meg a határozatban. Csakhogy ez nem megoldás, hanem - hajókedvünk van - vicc. Ha rosszkedvünk van - hülyeség. Mert a zsinagógában nem lehet előadást tartani. Nem fűthető, nincsenek kiszolgáló helyiségek, stb. Az eddigiekkel azonosan magas színvonalú, a színházba szánt előadásokat úgy lehetne létrehozni, ha az együttes ugyanúgy használhatja a színházi infrastruktúrát, mint eddig. Korognai direktor ezt szóban meg is ígérte, de írásban az ígéret még nem mindegyike remekmű, sőt a korábbi évekhez képest valamivel erőtlenebb a kiállítás. Ennek legfőbb oka talán az, hogy az országosan ismert, rangos művészek, akik korábban évről-évre küldtek Szegedre képeket, most nem jelentkeztek. Ezért az igazán rangos munkákat meg tudjuk számolni a kezünkön. Az ország minden részéből érkeznek festmények, de az szomorú és elgondolkodtató, hogy egy szegedi kiállításon a dél-alföldi művészet nem képviselteti magát kellő mértékben. - A kiállított művek alapján milyen fejlődési irányzat figyelhető meg a kortárs festészetben? - Örülök annak, hogy a tárlaton kialakult egy olyan nívós mag, tíz-húsz rendszeresen kiállító művész, akik állandóságot, színvonalbeli minőséget adnak a rendezvénynek. Ennek köszönhetően az mostani alkalommal is ugyanazok a díjazottak, mint két évvel ezelőtt. Ha ezek a művészek nem lennének, ez a biennálé nagyon szegényes képet festene a magyar piktúráról. Stiláris szempontból az a határozott megosztottság, jelent meg. A próbaterem, az öltözők, az iroda, a balettrepertoár díszletei és a miegymás használatáért állítólag 1 millió 700 ezer forintot kérne bérleti díjként a színház. Mellesleg ez az összeg kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit a teátrum a Tantusznak fizet, ugyancsak próbahely bérleti díjaként. Ebből arra is lehet következtetni, hogy az előterjesztésben előforduló összegek nem annyira az önkormányzattól, mint inkább a színháztól származnak. De: a kulturális bizottság például nem 35, hanem 42 milliót szavazott volna a balett számára, s ezt az összeget nem a légből kapták a képviselők, hanem ülésükön maga a színház gazdasági igazgatója közölte velük: 42 millió a balett produkciós költsége, (így „jött ki" egyébként az idei 13 millió az egyetlen előadásra! Ezt nyilván véletlenül felejtették az elfogadott határozatban.) Foglaljuk össze! A balettet a saját közalapítványa működteti, tehát nem a színami tíz évvel ezelőtt is érvényesült, vagyis egyik oldalon álltak a konstruktív szellemű művészek, másik oldalon az expresszív művészek, a harmadikon a szürrealisták, mára megszűnt. Ahogy a társadalmi élet más területén is műfajok és stílusok keverednek egymással, a képzőművészetre ugyanez jellemző: a cél minél érdekesebben, összetettebben megjeleníteni valamit. Sajnos azonban a szegedi tárlaton éppen a legprogresszívebb törekvések nem képviseltetik magukat. Ezen a biennálén a mértéktartó, kicsit konzervatív modernizmus a meghatározó. - Mennyire van helyük a kevert műfajú alkotásoknak egy-egy kiállításon ? - A művészeti gyakorlatban egyre több az átmeneti forma, különböző műfaji ötvöződések jönnek létre, miközben a rendezvények, például egy-egy grafikai vagy festészeti biennálé, leszűkítik a tárlatok színvonalát azzal, hogy például szobrászati kiállításra nem vesznek be úgynevezett képes szobrot. Ezáltal éppen a legérdekesebb kísérletek kimaradnak a kiállításokról. ház, mint költségvetési intézmény. Ám a működéséhez a színház hozzájárul évi 35 millió forinttal, mert ennyiért . vesz tőle négy előadást, továbbá rendelkezésére bocsátja (ha igaz) mindazt az infrastruktúrát, mint eddig. Ehhez az kell, hogy a színházi költségvetésbe ugyanúgy beépüljön ezután is a balett pénze (a központi támogatás is csak így marad meg), mint eddig. Hivatalosan tehát marad három tagozatú a szegedi teátrum: lesz továbbra is balett tagozata. Csak balett együttese nem lesz. Egyesek szerint így nyer vagy 70 millió forintot. Ha ugyanis a balett produkciós költségekhez hozzászámítjuk a rájuk rakodó színházi infrastrukturális költségeket, olyan 100 millió körüli összeget kapunk. Ebből ezután csak 35-öt kell a színháznak kiadnia. Nos, szerintem többet. Nem sok pénzt nyer a színház azon, hogy kitette a balettet, - Mi a véleménye a képzőművészet társadalmi elismertségéről? - Minden kornak megvannak a maga hősei. Ha a művészet világát nézem, akkor a mai virtuális, mediális korban, ahol a mozgás, a dinamika a meghatározó, az olyan passzív, meditatív műfaj, mint a képzőművészet, háttérbe szorul. A mi korunk hősei művészeti értelemben az operatőrök, a fotósok és a filmesek. - Visszatérhet még a képzőművészek hőskora? - Vissza kell, hogy térjen. Nem tudom mikor, talán évtizedek múlva. Abból az Amerikában, Svédországban megfigyelhető tendenciából, hogy a monstrum épületek helyett a városokban is kisebb házakat építenek, arra következtetek, a világ egyre inkább rájön: a gigantomán modell hosszú távon járhatatlan, és újra visszatérünk egy nyugalmasabb, intimebb, emberközelibb életformához. Egy nyugodtabb világban pedig becsülete van a látásnak, ami a mostani kapkodó, sietős világban csupán hatodrangú. Hegedűs Szabolcs hiszen a táncosok - amint föntebb írtuk és ha igaz továbbra is használhatják az infrastruktúrát. A balettnek rendelkezésére áll állandó játszóhelyként a régi zsinagóga. Egy szintén jelképes bérleti díjat nyilván el kérnie kezelőjének, az Ifjúsági Háznak érte. A balett-alapítvány, ha bolond lesz, akkor fizet is egy olyan helyért, ami a balett céljaira nem használható. Azt még nem tudni, miből fizetik az együttes tagjainak a bérét. Továbbá azt sem, mi lesz azután, hogy remélhetőleg 2002ben megnyílik a felújított kamaraszínház? „Visszaveszik" a kortárs balettet - ha még életben lesz? És itt lesz? Nincs válasz. Arra a legfontosabb kérdésre sincs, hogy az enyhén szólva bizonytalan helyzetbe hozott művészek vajon hogyan lesznek képesek az eddigivel azonos színvonalon produkálni? Akármi is történik ezután, egy kérdés és egy válasz még ide kívánkozik. Mire volt jó ez az egész? Semmire. Sulyok Erzsébet A Dóm téren szombat este fél kilenctől Erkel Hunyadi László című operáját tekinthetik meg, vasárnap, ugyanebben az időpontban Cserháti és vendégei. A TIT XXXVII. pedagógiai nyári egyetemén szombaton Endreffy Zoltán és Kelemen András tart előadásokat, Etika, morál, iskola, és Egységesülő világ és a nemzeti azonosságtudat címmel. Vasárnap fakultatív programok lesznek. Vasárnap 16 óra 30-kor ünnepi hangverseny a Dómban. Előadók: Pertti Eerola orgonaművész és Aulikki Eerola operaénekes. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken; „Boldog századvég"; a Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móraemlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai láthatóak. valamint Keresztes Dóra és Orosz István tárlata is látogatható. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Feketeházban Uralkodók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépkiállítás a Bánffy család gyűjteményéből. Maderspach Katalin kamaratárlata vasárnap kivételével 8-20 óráig látható a Főnix Imbiszben. (Takaréktár u. 8.) Nagy Gábor kiállítása az Art-Tér Galériában tekinthető meg, hétköznapokon 10-től 17 óráig. (Deák F. u. 31). A Szög-Art Galériában Victor Gaga és Constantin Raducan kiállítása látogatható. A Szegedi Egyetem Rajzművészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása hétköznapokon 10-18 óráig a Dél-magyarországi MÉH Rt. irodaházában (Bocskai u. 8/B). Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában Szegedi Molnár Géza emlékkiállítását tekinthetik meg, mely 10 és 18 óra közt tekinthető meg. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Patay László gyűjteményes kiállítását lehet megtekinteni. Ferroglobus Kereskedőházi; H-6728 Szeged, C Kereskedő köz 3. a Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu Játszóház - hátrányos helyzetűeknek Munkatársunktól A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász „Nyári napközi - Játszóház" néven tíz napos programot rendezett hátrányos helyzetben lévő fiataloknak. A tábor célja az értékes szabadidős nyári elfoglaltság biztosítása volt. A napközi olyan családoknak nyújtott segítséget, melyeknek anyagi lehetőségei nem engednek meg táborokat, utazásokat. A játszóház a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatásával jött létre. Érthetetlen történet Az elmeszelt" balett