Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-14 / 163. szám

Hamisított UV-biztonság (6. oldal) / ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ PÉNTEK, 2000. JÚL. 14., 90/163. ÁRA TELE-7-TEL: 49 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) Építészeti elemzés készült a városközpontról Harmónia és diszharmónia a Belvárosban Kiss István építész 650 fotóval illusztrált tanulmányt készített Szeged történeti városközpontjáról, a Tisza Lajos körút és a Tisza határolta területről. Azt kutatta, melyek a Belváros megmaradt értékei, s hol kerültek „testidegen" elemek az utcák és terek szövetébe. Álljunk meg az Anna-kút mellett, fordítsunk hátat a gyógyvizes forrásnak, nézzünk az „olajos toronyház" irányába, s az „épületes" látvány megszemlélése után már könnyebben elképzelhetjük, miről szól Kiss István építész „Szeged történeti városközpont - Városépítészeti elemzés" című munkájaA Belváros arcának változásairól szóló elemzés szerint a (fölújítás előtti) Centrum Áruház KGST-színvonalú, az „olajos ház" a New York-i Lever House „bánatos karikatúrája", a Kossuth Lajos sugárút sarkán csillogó üvegpalota pedig ugyancsak teljesen idegen környezetétói, s magától Szegedtől is. A tanulmánykötet elsó láncszeme a szegedi Belváros egyeztetés alatt álló, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének. Kiss István elemzésében azt vizsgálja, mi illik Szeged történeti belvárosába, s melyek azok az elemek (épületek, lámpatestek, padok, térburkolatok, stb.) amelyek társaságában elromlik a városlakók közérzete. „Igaz, hogy minden épület egyéniség, de egyik sem csupán önmagáért létezik: kívánatos, hogy szomszédjaival, környezete térszerkezetével is köszönő viszonyban legyen" - foglalta össze az elemzés alapgonTTHON (Mai mellékletünk a 11-13. oldalon.) AZ EGESZ DISZKÓ LÉGKONDICIONÁLT! Soproni Ászok, 0,51. dobozos 125R 105Ft Akció csak ma! A Széchenyi fér, Kárász utca, Dugonics tér közti sétautat megtöri a „belógó" zenélő szökőkút. (Fotó: Nagy László) dolatának lényegét Kiss István. A 650 fényképfölvétellel szemléletessé tett tanulmány 1996-os keltezésű - hasonló, föltáró munkáknak nemigen volt hagyományuk a korábbi években. Bár az építész emlékezete szerint Takács Máté már 1970-ben jelezte, hogy Szeged belvárosa védelemre szorul, de a „Mit védjünk?" kérdésre még nehezen találtak választ a felsőbb utasításra, központilag összeállított receptekből szerkesztett „szakácskönyvekből" dolgozó városrendezők. Az „ocsú és búza" szétválasztása ma is nehéz és hálátlan feladat - a szerző mégis vállalkozott erre. „Szeged belvárosában rendkívül szép, harmonikus részek találhatók, mert az árvíz utáni újjáépítés irányítói megőrizték a középkori eredetű városszerkezetet is, amely a körutas-sugaras utcaráccsal a tervszerű és a „véletlen" kivételes egységét adja" - fogalmaz Kiss István. Ráadásul az újjáépítés utáni évtizedek városrendezői még egységes stílusú, vagy ha úgy tetszik: „egylényegű" lámpatestekből, korlátokból, s más, utcaképet meghatározó kellékekből válogathattak. A két háború között már éreztette hatását a hagyományokat elsöprő Bauhaus, majd a fejlett Nyugatot másolni óhajtó „utánzási mánia", de a harmónia a hatvanas években bomlott meg igazán: odáig fajult a helyzet, hogy az egységes városképet „változatossá" kívánták tenni - az eredmény a Belváros több pontján megtekinthető. Kiss István szerint az akkoriban kiépülő lakótelepeken jól jött volna egy kis változatosság, a Belvárosban viszont a „bűvészinas-effektus" érvényesült: a mester sikeres mutatványával helyenként fölsült a tanonc. Kevésbé látványos példaként említhető, hogy az önmagában nem éppen sikerületlen Dugonics téri szökőkutat éppen a Kárász utca, Jókai utca, Aradi vértanúk tere tengely vonalában helyezték el. Apróságnak tűnő ügyetlenségnek látszik, de a sétálókat kitérőre kényszeríti a kúthoz vezető följáró. Kis kiigazítással szó szerint kiküszöbölhető lenne ez a tévedés - nem úgy, mint a Belváros arcán sokkal mélyebb sebhelyeket hagyó, durva beavatkozások nyomai. (Várostörténeti elemzésünket rövidesen folytatjuk.) Nyilas Péter Hol a milliárdos vagyon? Újabb vita pártingatlanokról Budapest (MTI) Kovács László szocialista pártelnök csütörtökön az Alkotmánybírósághoz fordult, az állami ingatlanok pártok által történő használatáról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó, szintén az idén elfogadott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. A pártingatlanok használatával összefüggő jogszabályok megsemmisítését az MSZP elnöke arra hivatkozva kezdeményezi, hogy a törvényeket szerinte alkotmányellenes módon - a képviselők egyszerű többségének szavazatával fogadta el az Országgyűlés, nem pedig kétharmaddal. A Fidesz Országos Elnöksége sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az MSZP láthatóan nem tud azonosulni az Országgyűlés által elfogadott, a pártok ingatlanhelyzetét rendező törvénnyel - áll a párt elnöksége által közreadott közleményben.. A Fidesz országos elnöksége nyilatkozatával arra reagált, hogy a szocialisták a jogszabállyal összefüggésben Alkotmánybírósághoz fordulnak. - A Magyar Szocialista Párt tíz éven át volt haszonélvezője egy súlyosan alkotmányellenes, igazságtalan ingatlanelosztásnak, amelynek következtében egymagában több állami ingatlant használhatott, mint a többi magyarországi párt együtt — fogalmaz a testület. A közlemény fogalmazói azt a kérdést is felvetik: elszámolt-e valaha az MSZP az MSZMP-től átvett vagyonnal az átalakulást követően, és az utódpárt közölte-e a nyilvánossággal, hogy milliárdos vagyonnal alakult át? NB l-es tévéközvetítések A „magyar 1 "-é a jog Budapest (MTI) A Magyar Televízió és a UPC Broadcast Centre 23.5 millió német márka (3.125 milliárd forint) plusz áfa összegért megvásárolta a magyar NB l-es labdarúgó-mérkőzések közvetítési jogát a 2000/03-as idényekre. A Népstadion különtermében megtartott sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy az ml televízió érvényesítette a korábbi szerződésben szerzett opciós jogát, valamint jelezte, hogy együttműködési ajánlatot fontolgat más ajánlattevőkkel a tenderkiíró tudtával és egyetértésével. A két nyertes 2003/04 és a 2004/05-ös idényre is opciós jogot szerzett. Ha összesen öt évre kívánják megszerezni a közvetítési jogot, akkor 44.7 millió márkát (5.945 milliárd forint) kell fizetniük. A győztesek készpénzzel térítik az összeget, 25 százalékot fizetnek ki egyszerre, majd negyedévenként törlesztik a többi részletet. A szövetség a tervek szerint e jelentős összeg kétharmadát folyósltja majd az élvonalbeli kluboknak, míg a fennmaradó részt tartalékolják, illetve a jövőépítésre fordítják. Szabadtéri premier: Hunyadi László Munkatársunktól Ma és szombaton este fél 9től a Dóm téri szabadtéri színpadon is bemutatják az elmúlt őszszel a Szegedi Nemzeti Színházban Tóth János rendezésében színre vitt első nemzeti zenedrámánkat, Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját. A címszerepet Daróczi Tamás énekli, Szilágyi Erzsébetet Fekete Veronika. Hunyadi Mátyást Dér Krisztina, V. Lászlót Albert Tamás, Cilleyt Gyimesi Kálmán, Gara nádort Berczelly István, Gara Máriát Fonyó Barbara, Rozgonyit Altorjay Tamás és Gábor Géza, Szilágyi Mihályt Lőrincz Zoltán és Bakó Antal alakítja. A mai és a szombati előadás előtt is lehet még jegyet kapni 17 és 20 óra között a Dóm téren, a Somogyi-könyvtárral szemközti kioszkban, vagy napközben a Deák Ferenc utcai jegyirodában. Jelenet a Hunyadi László Dóm téri főpróbájáról. (Fotó: Karnok Csaba) A Vaslady London (MTI) Több mint százezer fontért kelt el egy jótékonysá'gi árverésen Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök fekete retikülje. Az ismeretlen vevő százezer fontot (több mint 43 millió forint) ígért a bőrtáskáért, amelynek kikiáltási ára 50 font volt. Egyébként a hand bag.com internetes cég szervezte az árverést brit közéleti személyiségek, hírességek kézitáskáiból egy rákbeteg alapítvány javára.