Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-13 / 162. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 13. FESZTIVÁLNYÁR 7 OSKOLA csemege 6720 Szeged, Oskola u. 16. Tel.: 62/425-689. ÚJ NYITVA TARTÁS: H-P.: 6-21-ig. Sz.: 6-21-ig. Vas.: zárva Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőházi H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu AlJkEGEDI Az Ifjúsági Házban 8 órá­tól internetszalon, valamint lehet biliárdozni és dartsozni, megtekinthető Molnár Gyula természetfotóiból rendezett kiállítás. A Csillag téri fiók­könyvtárban 10 órától: „A népmesék sárkányai" címmel, foglalkozás, 10 órától az északvárosi fiókkönyvtárban: Molnár Adél vezetésével asz­faltrajzverseny. A múzeum­ban de. 10 órától: A bronzkori népek nyomában - történelmi foglalkozás gyermekeknek. 0} ELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 COOP SZEGED RT. TESCO 6724 Szeged, Rókusi krt 42-64. H-Szo.: 6—22-ig. Vas.: 8—20-ig. Fotókiállítás Ópusztaszeren Munkatársunktól A Tisza-völgyi cianid­szennyeződés és az árvíz idején készült fényképekből kiállítás nyílt az Ópusztasze­ri Nemzeti Történeti Emlék­parkban, a Feszti-körkép épületének előcsarnokában. A dokumentáció része annak a kiállítási anyagnak, amit a vízügyi szolgálat a hannove­ri világkiállításon is bemu­tat. A tárlat a hónap végéig tekinthető meg. A Korzó mozi sor­sáról még nincs dön­tés mondta dr. Ványai Éva kulturális alpolgármester. A szegedi belváros frekventált he­lyén eddig üzemelt film­színházra most azt irták ki, hogy nyári szünet van, de optimista beállítódású emberek sem gondolják, hogy kulturális intéz­ményként fog tovább működni. Archívumokban kutat a zongoratanárnő A mozgókép hatalma Újság, könyv, brossura, katalógus, szórólap, ügyviteli nyomtatványok! A szegedi Péterffy Gabriella nemrégiben járt Hollywoodban, ahol a Warner Brothers Stú­dió archívumában a ma­gyar származású ameri­kai filmrendező, Kertész Mihály munkásságát ku­tatta. A Király-König Pé­ter Zeneiskola zongora­tanárnője jelenleg egy Juhász Jácintról szóló emlékköteten dolgozik. - Engem már gyermekko­romban hatalmába kerítettek a mozgóképek, s ez a varázs a mai napig tart - kezdi a be­szélgetést Péterffy Gabriella. - Az a tudat, hogy filmekkel foglalkozhatok, egyszerre nyugtat meg és hoz izgalom­ba. A zeneművészeti főisko­la után részben a filmek ked­véért végeztem el az egyete­men az angol szakot. Kertész Mihály életével már hosszabb ideje foglalkoztam, s több publikációm is megje­lent róla a Filmkultúrában, amikor a közeli múltban a Soros Alapítvány ösztöndíja­saként tovább kutathattam a munkásságát az Egyesült Ál­lamokban, a világ leggazda­gabb stúdiógyűjteményeként számon tartott Warner Brot­hers archívumában. - Mit kell tudni Kertész Mihályról? - Többek között azt, hogy ő rendezte a világhírű Casab­lanca című filmet. Igaz, a stáblistán nem Kertész Mi­hályként, hanem Michael Curtizként tüntették fel. Ker­tész Mihály a századelő egyik meghatározó magyar filmes személyisége volt, aki itthon közel negyven, külföl­dön pedig körülbelül száz­húsz filmet készített. A né­mafilm korszak egyik legter­mékenyebb és legképzettebb alkotója 1926-ban vándorolt ki Amerikába, Hollywoodba, ahol a Warner testvérek szá­mára rendezte a hatalmas kö­zönségsikert arató, mozgal­mas történelmi és vadnyugati filmek egész sorát, köztük Erről Flynnel a Robin Hoo­dot vagy Humphrey Bogart­tal a Casablancát, de említ­hetném az Aranyvárost, a Noé bárkáját és a Hét tenger ördögét is. - Az Amerikába kivándo­rolt magyar filmesek majd' mindegyike vitt va­lami nóvumot magával Hollywoodba. Kertész Mihály mit adott az ame­rikaifilmgyártásnak? - Kertész erőssége a for­dulatos cselekménybonyolí­tásban, a száguldó tempóban és a romantikus hangvétel­ben állt. Profilját leginkább a kosztümös, nagy statisztériát felvonultató, kalandos törté­nelmi filmek adták, de más műfajban is otthonosan moz­gott, így készített korabeli thrillert, musicalt és film-no­irt is. - Kertésznek is van vala­milyen szegedi kötődése, mint például az Oscar-dí­jas Zsigmond Vilmosnak, aki itt született és élt ti­zennyolc évet a Tisza­partján? - A budapesti születésű Kertész Mihály a Színiaka­démián végzett, ami után Pécsre, majd Szegedre szerződött. A kapcsolata te­hát annyi a várossal, hogy itt játszott az 1908/1909-es színházi évadban. A filmipar hazai fellendülése után azon­ban szakmát váltott, s szí­nészből filmrendező lett ­nagy szerencséjére. És a mi szerencsénkre, mert alkotá­sait azért néha műsorra tűzik a filmklubok. Ezzel kapcso­latosan az a véleményem, hogy a mozinak nemcsak az a feladata, hogy új filmeket mutasson be, hanem az is, hogy ápolja és őrizze az érté­keket. A Szegeden is megje­lent multiplex érdekes szín­folt lehet, ha az nem megy a hagyományos mozi rovására. A törpék, az artmozik és az óriások, a multiplexek küz­delmét látva kicsit Cinema Paradiso-érzésem van. Nem szabad megengedni, hogy ebben a csatában a kettő kö­zött elhelyezkedő, hagyomá­nyos filmszínház megsem­misüljön, főleg egy olyan vá­rosban, mint Szeged, amely­nek a kultúrájához és szelle­mi életéhez szervesen hozzá­tartoznak a belvárosi mozik. - Most éppen kinek az életét, munkásságát ku­tatja? - Juhász Jácintról szeret­nék egy emlékkötetet Írni, amihez a Filmintézet, a Duna és a Magyar Televízió, vala­mint a Magyar Rádió archí­vumában gyűjtöm az anya­gokat. De a kötetben meg­szólalnak majd Juhász Jácint kollégái és barátai is. Már beszélgettem Kozák András­sal, Cserhalmi Györggyel, Almási Évával, Bálint And­rással, Jancsó Miklóssal és Kósa Ferenccel. Szabö C. Szilárd Péterffy Gabriella: A törpék és óriások küzdelmét látva kicsit Cinema Paradiso-érzésem van. (Fotó: Miskolezi Róbert) Mi lesz a Korzóval? Buszok a kamionos találkozóra Munkatársunktól A X. nemzetközi kamio­nos countrytalálkozó idejé­re a Tisza Volán Rt. bőví­tett menetrendet vezet be. A július 14-i, pénteki kami­onparkolós programok az autóbusz-állomásról meg­közelítőleg óránként induló helyközi járatokkal, vagy a félóránként induló 79-es helyi járatokkal érhetők el. A rendezvény kezdésé­hez igazodva néhány 79-es autóbusz a kamionparkoló­ig közlekedik majd. A szik­sóstói programokra július 15-én, szombaton a 7F jel­zésű buszokkal lehet eljut­ni. A menetrendben meghir­detett járatokon felül meg­közelítőleg óránként közle­kednek majd járatok, me­lyekről a pénztárakban ad­nak felvilágosítást. Mozisors, avagy nincs még döntés... (Fotó: Nagy László) MA A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 13-tól 15óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁ­LÓZATA (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) jogi ta­nácsadója dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig az óvodás gyermekek szülei részére in­gyenes jogi tanácsadást tart. ÚJ DIMENZIÓKAT, le­hetőségeket hoz az életbe a transzcendentális meditáció címmel, Csányiné Zsóka előadása 17.30 órától a Béke u. 1. sz. alatt az emeleten. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR értesíti látogatóit, hogy Dóm téri központja és a levél­vel „Érzelmek skálája" cím­mel előadás. hogy Korognai Károly szín­igazgató nem köt új szer­ződést a balettegyüttes tagjai­val, szépen formálódott az álom egy új művészeti intéz­ményről, a Kortárs Zóna (KorZó) névre hirtelen el is keresztelt, s a kortárs művé­szeteknek otthont adó köz­pontról - a Korzó mozi he­lyén. Használhatta volna tovább­ra is filmek játszóhelyeként a Mozgókép Kft., balettelőadá­sok megtartására a Kortárs Balett, helye lehetett volna benne a zenekarnak és befog­adó színházként sok más pro­dukciónak. Nem volt rossz szava az elképzelésről se a vá­rosnak, se a minisztériumnak. De szilárd akaratuk, követke­zésképpen pénzük se hozzá. Úgy látszik. Mert a Kortárs Balett helyzetét is megtár­gyaló, június 30-ai közgyűlé­sen erről az egészről már szin­te szó sem esett. Butik a szomszédban Balett-játszóhelynek a kis zsinagógát jelölte meg a közgyűlési határozat, a mozi­sorssal pedig nem foglalkozott senki. Hogy a balett számára így milyen helyzet te­remtődött, ez egy későbbi Írá­sunk témája. Most a mozi azért került megint a szegedi­ek látóterébe, mert a járókelők építkezést észlelnek körülötte és nem tudják, ez a fenti ter­vekben szereplő KorZó építé­se, avagy valami más. Más. Hogy mi, azt nem si­került pontosan kideríteni. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szegedi kirendeltsé­gén annyit tudtam meg, hogy ruházati szalon céljára adta bérbe az állami tulajdonú műemlékház eddig kihaszná­latlan irodahelyiségeit az épü­let kezelője, a TÁKISZ. Az ott dolgozó kőművesek szerint nem bála-, hanem exklúzív olasz butik lesz itt. A mozisors szempontjából ez csak azért érdekes, mert a Korzó és a Mozgókép Kft. vezetői koráb­ban nagyon szerették volna megszerezni ezeknek a helyi­ségeknek a bérleti jogát. így bővíthették volna szolgáltatá­saikat: kellemes kávézót és konferenciatermet képzeltek el, ahol egyebek mellett isko­lásoknak is tarthattak volna komplex művészeti előadáso­kat. Ilyesmit csinálnak több, szerencsésebb városban a mo­zik, de a szegedi gyerekek ettől eddig is és alighanem ez­után is megfosztatnak. Vörösné Sélley Emma, a Korzó vezetője nem tudja, mi lesz a mozi sorsa. Azt tudja, hogy a közgyűlés előtt 60 mil­liós felújítási minimálprog­ramról volt szó és arról, hogy ez lehetővé teszi a balett, a szimfonikusok és a mozi működését a Korzóban. Aztán hirtelen megváltozott a kon­cepció, s egy héttel a testületi ülés előtt bejelentették, hogy a balett tagjai a kis zsinagógá­ban táncolhatnak... A mozira kitették a „NYÁ­RI SZÜNET" táblát, ami a nyár végével lekerülhet ugyan, de a Korzóban nem­igen látunk több új filmet. Egyszerűen azért, mert a for­galmazók nem adják oda a kó­piákat a régi moziknak, csak a tár július 3-ától 15-éig zárva tart. Július 17-étől szeptember 2-áig hétfőtől-szombatig 9.30-tól 16 óráig lesz nyitva a könyvtár. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR kiskundorozsmai fiók­könyvtárában megnyílt a „Mesterek dicsérete" kiállítás. Megtekinthető július 28-áig a könyvtár nyitvatartási idejé­ben. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjáték klub. PRT-buli a Kócsagban 21­órától. A KASS GALÉRIÁBAN (Vár u. 7.) 16.30 órakor Ke­resztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása nyílik. A kiállítás Kass János grafikusművész nyitja meg. A KÖZÉLETI KÁVÉ­HÁZBAN (Royal Szálló) 18 órakor: Szeged és környéke II. világháborús hősei és áldo­zatai - könyvbemutató. Ven­dég: Kanyó Ferenc a könyv szerzője. Házigazda: Tandi Lajos újságíró. A BIBLIOTÉKA KÖNYV­TÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 18.30 órakor Fejes Rita szí­nésznő és Trömböczky Péter író-rendező közreműködésé­Élőre lehetett tudni, hogy a régi filmszínházak nehéz helyzetbe kerülnek, amint megépül a Szeged Plaza, ben­ne a multiplex mozival. Az önkormányzati cég, a Szegedi Mozgókép Kft. vezetői ezért azt képzelték el, hogy előre menekülnek és az egyik álta­luk működtetett belvárosi mo­zit, a Korzót megkísérlik több­funkciós intézménnyé fejlesz­teni. Az elképzelések szeren­csés találkozásának tűnhetett, amikor a Szegedi Kortárs Ba­lett vezetői is nyilvánosságra hozták azt az ötletüket, hogy a Korzó átalakított épületében a színháztól elkülönült, önálló együttesként működnének. Kapóra jött mindez a kulturá­lis önkormányzatnak, hiszen az alpolgármester gondja a Szegedi Szimfonikus Zenekar új helyének megtalálása. Füstbe ment terv Azzal a kultúrbotránnyal egyidőben, amikor kiderült, multiplexeknek. Nem rosszin­dulatból, hanem üzleti megfon­tolásból. A forgalmazó ugyanis abban érdekelt, hogy minél na­gyobb bevétele legyen a mozi­nak, mert a kópiáért bevételará­nyosan fizetnek neki. Vesztesek Mivel a multiplex vonzóbb­nak ítéltetett, ott nagyobb bevé­telre számítanak, következés­képpen a premierfilmek kópiáit csak a multiplex mozi kapja meg. Esélye sincs a régi mozi­nak, hogy versenyezzen a nézőkért. Egy példa: az új Bru­ce Willis-íilmből 19 kópiát for­galmaznak. De nem a 19 me­gyének adják, mint régebben, hanem az ország 18 multiplex mozijának, az összes régi mozi pedig a maradék egy kópiáért kénytelen sorbaállni. Nincs verseny, csak győztesek és vesz­tesek vannak. A Korzóban csak reprízeket láthatott már júniusban is a néző. Hogy valaha itt még fil­met fognak vetíteni, annak cse­kély a valószínűsége. Megkér­deztük a kulturális alpolgár­mestert, miért változott meg a Korzó-hasznosítás terve és ha már - akkor mi lesz a mozival ezután. Dr. Ványai Éva azt mondta, hogy túl sokat, mint­egy 100 milliót kellett volna költeni a mozi átalakítására, a többfunkciós kortárs művészeti központ kialakítására, s ha eh­hez kapott is volna egyszeri központi támogatást a város, a folyamatos működtetésre már nem lett volna pénz. A Korzó sorsáról még nincs döntés ­közölte az alpolgármester. Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents