Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-13 / 162. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 13. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Tóth-Szenesi Attila újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső. illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Happy end. Becseiné Balázs Julianna tegnapelőtt este a Fő fasorról utazott taxival a Tavasz utcai Fonalfeldolgozóhoz. A sofőr az új híd után a Szilién sugárúttá kanyarodott, majd a Retek és a Rózsa utcán jutott el a célhoz. Olvasónk nem érti, miért választotta ezt az útvonalat a pilóta. Talán vidékinek nézték? - tette fel a kérdést. Sárkány Lukács, a Rádió Taxi vezetője a Klapka térnél fordult volna csak le a Nagykörútról, hiszen ez rövidebb út és a viteldíj körülbelül kétszáz forinttal kevesebb. Intézkedése gyors volt: olvasónktól elnézést kért, valamint visszafizeti az 1125 forintos tarifát. A hosszabb utat választó taxisról ennyit mondott: „Nálunk farkastörvények uralkodnak, kollégánk szigorú büntetésre számíthat." Köszönet 1. Kertész László (461-675) Nacsa Lászlónak és édesanyjának köszöni, hogy a bordányi úton megtalált autóstáskáját visszajuttatták neki. Köszönet 2. Papp László köszönetét és elismerését fejezi ki a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságnak, hogy dolgozóik gyermekei részére kiváló napközis tábort szerveztek, így biztosítva a kicsik kulturált és tartalmas szórakozását. Áram. Hajdú Lászlóné (493-053) már harmadik hónapja kapja meg ugyanazt a számlát a Démásztól. Ilyenkor el kell mennie az ügyfélszolgálatra, ki kell várnia a reklamálókkal teli sort, hogy töröljék tartozását. Olyan eset is előfordult már, hogy a számítógépek ügyfélfogadási időben álltak, mert az irodákban számláztak. A csípésszámlálás „trükkjei" Csőbe húzott szúnyogok A mohó vérszívókat üvegcsőbe szippantják a számlálók. (Fotó: Karnok Csaba) szúnyog támadása kevés - a légi-földi, biológiai-kémiai beavatkozáshoz kellő számú „ellenség" szükséges, lévén az irtás igen drága mulatság. A szúnyogszámlálás adatait lapunkban hetente közöljük. A mérés módszeréről azonban (rögtönzött közvélemény-kutatásunk szerint) egészen fantáziadús elképzelések kapnak szárnyra. Néhányan föltételezték, hogy az önkéntes „vértanút" bekenik valami szúnyogcsalogató anyaggal, sorsára hagyják, aztán ha már végképp nem bírja tovább, megolvassák rajta a vörösre duzzadt csípéseket... A valóság egyszerűbb és fájdalommentes (legalábbis a fölmérők szempontjából). Dr. Szító András hidrobiológus, a szegedi szúnyoggyérítés szakmai irányítója elmondta: egyszerűen foglyul ejtik a csípésre készülő rovarokat. Hét lelkes fiatal - egyetemisták, főiskolások, illetve a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány szegedi intézetének munkatársai - hetenként egyszer körbejárják a városban kijelölt tizenegy mérési pontot, s egyszerű üvegcsövecskében gyűjtik az őket támadó szúnyogokat. Mi az Aradi vértanúk terén lehettünk szemtanúi egy szúnyogfogásnak. Előbb György Andrea egyetemi hallgató, negyedéves biológus-kutató ér a helyszínre, majd Csehó Gábor, ugyancsak negyedéves, biológia-környezetvédelem szakos főiskolai hallgató is a tettek mezejére lép, s végül Andrea mutatja be a szúnyogejtés mesterfogásait. Vaskos kémcsőre emlékeztető üveghengert vesz elő, amelynek egyik végén műanyag csövecske himbálódzik. A „csutorát" szájába kapja, majd vár, „hosszú, méla lesben." Amint egy gyanútlan szúnyog a számláló csupasz karjára ereszkedik, Andrea az üveghenger homorú, lyukas, kúp formájú talpát a vérszívóra csapja, majd kicsit megszívja a szájában tartott csövet. A hengerben keletkező vákuum beszippantja a szúnyogot, amely így vér helyett csupán éhkoppot nyelhet. A mérés időtartama a szúnyogsereg létszámától függ. Általában tíz percig gyűjtik a rovarokat, majd az eredményt „fölszorozva" kiszámítják, hány szúnyog gyűlne össze egy óra alatt. Ha száz fölötti eredményt kapnak, másnap elrendelik a beavatkozást. Dr. Szító Andrástól megtudtuk még: a mérést legjobb alkonyat előtt fél órával kezdeni, mert a fényérzékeny szúnyogok akkortájt bújnak elő; a mérőpontnak utcai lámpától, meleg motorháztetőtől (azaz: minden szúnyogcsalogató fény- és hőforrástól) távol kell lennie; a szúnyogszámoló egyedül álljon egy képzeletbeli, tízméteres sugarú kör közepén, mert így nem oszlik meg a csipkelődő természetű rovarok figyelme. A közhiedelem szerint a szúnyogok este tíz óra tájban „elülnek". Ez igaz - kivéve, ha fülledt, párás a levegő; ezenfelül mindig akadnak éjszakai kóborszúnyogok is. Hajnali négy-öt óra tájban aztán megújul a roham; az ellencsapás házilagos eszközei (szúnyogháló, elektromos riasztó) azonban jól kiegészítik a légi és földi hadjárat arzenálját. Nyilas Páter A művésztelep öt éve Munkatársunktól A hét közepén volt a Szegedi Grafikai Művésztelep estje a Bartók Béla Művelődési Házban, ahol a házigazda tisztét Szuromi Pál művészettörténész töltötte be. A beszélgetés főként a művésztelepek funkciójáról és konkrétan ennek a művésztelepnek az eddigi, ötéves múltra visszatekintő működéséről szólt. A házigazda először arról beszélt, hogy a alkotótáborok hátrányos helyzetben vannak, hiszen a közönség nem szokott ilyen rendezvényekre ellátogatni. Utána a szegedi helyzetre terelte a szót, arról mesélt, hogy miért nem alakult itt művésztelep már sok évvel ezelőtt, hiszen már az 1800-as évek végén volt szó arról, hogy sokat lendítene a város hímevén egy ilyen kezdeményezés. Beszéltek a művészetek mostani állásáról, hogy szokás a műfajokat egybemosni, tehát nem is igazán hívhatják a művésztelepet grafikainak. Annál is inkább, mivel nincs egy olyan hely, ahol állandóan tudnának találkozni, a technikai felszereltséget is mindenkinek magának kell biztosítania. A művésztelepen idén Páldi Lívia, Erdélyi Gábor, Gerhes Gábor, Huszár Imre, Imre Mariann, Király András, Koronczi Endre, Lévay Jenő, Seres Szilvia, Szűts Eszter, Kovács Keve és Nicola Percy vettek részt. „Szúnyogszezon" idején lapunkban rendszeresen közöljük a legfrissebb csípésszámlálás eredményeit. A város tizenegy pontján, hetente ellenőrzik a „szúnyogsűrűséget", s az eredménytől függően rendelik ei az irtást. A mérést végző önkéntesek vérét nem szívják a szúnyogok: a számlálók foglyul ejtik a rovarokat. Bár a szúnyogpermetező repülőgép párafelhője elől mindig elbújik néhány ügyes vérszívó, azt a legszigorúbb szegediek sem vitatják, hogy eddig az idei szezonban is kicsinyke képzavarral élve rövid pórázon tartották a csípős rovarokat. A sikernek azok az önkéntesek is részesei, akik Szeged tizenegy pontján hetenként megszámlálják a szúnyogokat. Ha a „szúnyogsűrűség" eléri a kritikus szintet, a szakemberek elrendelik a beavatkozást: fölszáll a repülőgép, útnak indul a hideg-meleg ködfújó autó. Persze az is igaz, hogy az éjszakai nyugodalom földúlásához már egyetlen kiéhezett nőstényszúnyog is (mert hogy közismerten csak a „gyengébbik rovarnem" egyedei szívják a vérünket!) éppen elegendő. A forró éjszakában nyugodni vágyó ilyenkor rovarirtó palackot vagy kisebb ruhadarabot ragad, világot gyújt, s szúnyogvadászatra indul. Természetesen eredménytelenül, mert a rutinos rovar azonnal fedezékbe vonul - lámpaoltás után viszont csaknem rögtön körbezümmögi áldozatát, aki másnap azonnali irtást követel a környéken. A beavatkozás elrendeléséhez viszont néhány bujkáló ,,/zó, vagy nem \zó, rendesen kell dolgozni!" Miska bácsi és az auditor Munkakép. A sándorfalvi asztalosüzem húsz embernek ad kenyeret. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jöjjön ki, nézzen meg egy olyan tipikus asztaI o s i p a r i kisüzemet, amelynek ISO-minősítése van. Ilyet úgysem látott még, nincs is más a megyében szólt nemrégiben a meghívás. Pálfi Ferenc minőségügyi szakmérnök invitált Sándorfalvára, a Délfa Kft.-hez. Forgácsszagú kisriport reményével indultam útnak, de ilyen időben képtelenség száraz fára gondolni és koncentrálni. Nekidőlök az autó átmelegedett ülésének és hallgatom, amint vendéglátóim egyike, Pálfi Ferenc a minőségbiztosításról beszél. „Az ISO bizonyítvány... évente audit, minőségügyi kontroll..., szívem csücske lett a Délfa ..." Ehhez most túl meleg van. ISO-ról amúgy sem könnyű frni, mert az emberek meglátják a három betűt és könnyen továbblapoznak az újságban. Én sem szégyellem annyira, hogy nem tudom és nem is nagyon akarom elképzelni: hogyan szerzett bizonyítványt egy tipikusnak mondható vidéki kisvállalkozás, minden átlagos bújával, bajával. Megvallom, poros üzemudvarra számítottam, lustán nyújtózó szürke macskával, sörösüveggel, olajos rongyokkal. Ezzel szemben itt áll egy frissen tatarozott, halványsárga üzemépület, családi házakat megszégyenítő hatalmas termoplán üvegablakokkal, sehol egy fakupac, vagy fűrészpor-halom, kínos a rend. Pernyész Zoltán ügyvezető kis híján megsértődik, mikor meglepettségemet látja. Amikor '93-ban belevágtak a vállalkozásba, sem az épület, sem az udvar nem volt ilyen. Akkor hárman voltak, sokat dolgoztak, kevés pénzért. Ma több mint húszan vannak, éves szinten 100 milliós forgalmat hoz a cég. Megdolgoztunk azért, hogy ne legyen mindegy, mit mutatunk magunkból - mondja az ügyvezető. Egy ilyen méretű vállalkozást egyébként semmi nem kötelez arra, hogy minősítést szerezzen. Jó, némileg nyomja a piac, meg előre kell nézni, de hát akkor is, a megyében egyetlen hasonló méretű asztalosipari cég sem gondolta még úgy, hogy nem tud minősítés nélkül működni. Pálfi Ferenc azt mondja, ez azért van így, mert egy cég felkészülése nem kis áldozattal jár. A teljes működést át kell szabni, mindennap ezerszer rá kell szólni a melósra, hogy Józsi azt ne oda tedd, hanem ide és fgy, mindent dokumentálni kell a rendeléstől a vevőreklamációig, hatványozódnak az adminisztrációs feladatok, újra kell gondolni a hulladéktárolást, a szállítást és még száz ilyen feladatot. Aztán ott van az anyagi oldal, a Délfának kétmillió forintot kellett tisztán kitermelnie ahhoz, hogy megszerezze a tanúsítványt. A minőségbiztosítási szakember és az ügyvezető szerint két dolgon múlik, hogy egy társaság belevág-e a fentiekbe: egyrészt a szemléletmódon, másrészt egységes a csapaton. Az egy esztendőnyi felkészülési idő alatt itt annyit kérdeztek, hogy habosra beszéltük a szánkat - meséli Pálfi Ferenc, aki Miska bácsi hozzáállásával példálózik. Az öreg szaki elmúlt már hatvan, mégis a gép mellől kell elhívni. Azt mondja, izó, vagy nem izó, rendesen kell dolgozni, s hozzáteszi, igazi mesterember soha nem adott ki a kezéből kontármunkát. Az, hogy nem a papírért csináltuk, abból is látszik, hogy engem bizony nem tudott megfogni kérdéseivel az auditor - mosolyog huncutul. A szakmai önérzetesség egyébként a minőségbiztosítás szemüvegén keresztül így néz ki : a cég minden tagja hibátlan munkára törekszik. Máskülönben mint mondják - egyből megkapják a konkurenstől vagy a vevőtől, hogy „na te izós, elrontottad, mire van nagy mellényed". Többek között ezért nem akar tévedni sem a szabadságra ritkán menő főnök, sem az ajtókeretet pácoló melós. Búcsúzóul megkérdezem, ami egész úton a fejemben járt: kitér-e a minőségügy arra, hogy az izzadt testekre tapadó száraz fűrészport hogyan kell eltávolítani? Mosolyogva mondják a szabályt: azt ezer éve egyszerűen vízzel mossák le. Katkö Krisztina Diagnózis a Telinen Munkatársunktól A Diagnózis című egészségügyi magazin pénteken a szokott időben, 19 órakor jelentkezik a Telin TV-ben. A műsor témái között szerepel a vérnyomásmérés helyes technikája, a pattanásos bőr kialakulása, a kullancscsípés következményeként fellépő betegségek kezdeti tünetei, a bélrendszer gyulladásos betegségeinek szövődményei és gyógykezelése, valamint a sclerosis multiplex diagnosztikai lehetőségei és jellemző tünetei. Az adásban beszámolót láthatnak a Semmelweis Ignác születésének 182. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségről is. Egy környezetvédelmi téma is helyet kapott a pénteki műsorban: a Reghős Bendegúz Szabadidőközpont mögött lévő illegális szemétlerakóról a szomszédban lakó idős hölgy mondja el véleményét. Napközisek Munkatársunktól A Dél-alföldi Népművészeti Egyesület alkotóházi napközis tábort szervez 6 és 14 éves gyerekek részére. A tábor július 17-től 21-ig tart, korlátozott számú jelentkezéseket még elfogadnak. Az egyesület címe: Árboc u. 1-3. IfBII