Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-13 / 162. szám
Mi lesz a Korzóval? Kitették a „NYÁRI SZÜNET" táblát, ami hetek múlva lekerülhet ugyan, de a moziban nem látunk több új filmet. (7. oldal) Tollí toalett papír, 16 tekercs 369Ft 299Ft ccíó csak ma! t-^vVége* értek a felvételik a felsőoktatásban (4. oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ Szegeden is átlépheti az ezer forintot a karaj ára Ki tudja, hol áll meg? A holnapi rendkívüli közgyűlés előtt Az Aragóé a Pick harmada CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 13., 90/162. ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) Az Arago az elmúlt időszakban számos szórt tulajdonosi struktúrájú cégben jutott irányító pozícióba viszonylag alacsony tulajdoni hányaddal, s az Eravis, BAV, Zalakerámia sor a Pickkel folytatódik. Mivel azonban a pénteki - alaptőkeemelésre felhatalmazást kérő rendkívüli közgyűlésen nem szerepelnek személyi kérdések, az elemzők biztosra veszik, hogy a menedzsment a helyén marad. A szaksajtó pedig egyre biztosabb abban, hogy az Arago nem a Pick ellen megy, sokkal inkább vele, s az eddigi lépések is azt sugallják , hogy az eddigi történések a menedzsmenttel egyeztetve zajlottak. Legjobb példa erre a szavazati korlát legutóbbi, 5 százalékról 33 százalékra történő emelése. Az Arago valószínűsíthetően megáll ennél a 32,98 százaléknál, s nem csupán azért, mert már így is elköltött a Pick-papírokra legalább tízmilliárd forintot, vagy már ennyivel is többségben lehet a közgyűléseken, hanem azért, mert 33 százalék felett kötelezően vételi ajánlatot kellene tennie. Vagyis minden felajánlkozótól meg kellene vásárolnia a Pickrészvényeket, mégpedig az elmúlt 90 nap tőzsdei átlagárának 130 százalékán. Kovács András Az Arago Befektetési Holding Rt. a Magyar Tőkepiac tegnapi számában jelentette be hivatalosan, hogy részvényátruházással megszerezte a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. részvényeinek 32,98 százalékát. Tegnapi lapunkban szinte szó szerint írtuk ugyanezt, ám a szám akkor még 19,2 százalék volt. Sűrűsödnek a történések a közgyűlés előtt. Húsbolt a Mars téri vásárcsarnokban. Vajon mindenhol folyamatosan emelik? (Fotó: Nagy László) A húságazat legtöbb szereplője szerint augusztusra elérhetjük a kilónkénti ezer forintos karajárat. A sertéshúshoz a Mars téri Vásárcsarnokban tegnap nyolc- és kilencszáz forint közötti áron lehetett hozzájutni - az emelkedés üteme június eleje óta töretlen. A drágulást az aszály és a sertés magas világpiaci ára együttesen okozza. Aki eddig húsevő volt, az ezután sem éri be a zöldséggel - mondja a Mars téri Vásárcsarnok egyik üzletének tulajdonosa, Hustiák Zsolt. A forgalom csökkenése minimális a sertéshús árának június elején kezdődött emelkedése óta. Nála a rövidkarajnak 880 forint, míg a hosszúkarajnak 840 forint a kilónkénti ára. A szomszédos bolt tulajdonosa, Mondovits László biztos benne, hogy augusztusban ezer forintért is vásárolhatunk meg egy kiló karajt. A bevétel csökkenésétói azonban nem tart. Mint mondja, a tapasztalat azt mutatja, a megemelkedett árak pótolják az elmaradt vevők okozta kiesést. Az árrés 15-16 százalékos, amely - bevallása szerint - a vállalkozás költségeit épphogy fedezi. Az áremelkedést szerinte az okozza, hogy a nagy sertéshús-felvásárlók visszaélnek erejükkel, míg a többiek „mennek utánuk". - A magyar emberrel bármit meg lehet csinálni, jámbor lélek, hagyja magát. Az áremelkedés valódi okai között a szakemberek a gonosz monopóliumokat és a magyar néplélek rejtelmeit nem emlegetik. Sokkal inkább az aszályt, amelynek következtében a tavalyi duplájára emelkedett a takarmány ára, így júniusban 25-30 százalékkal kell többet fizetni a felvásárlóknak az élő sertésért. Ezen túl nőtt a világpiaci ár, nagy kereslet van. A Pick Rt. Japán vagy Dél-Korea mellett új piacokra, például Romániába, Horvátországba vagy Szlovéniába is értékesít sertéshúst. - A karaj ára három éve gyakorlatilag változatlan volt, amelyet sokáig már nem lehetett fenntartani - válaszol Forró Sándor, a Pick Rt. állatforgalmi vezetője arra a kérdésre, hogy ezzel az emelkedéssel helyre kerül-e a sertésár vagy visszaáll egy korábbi szintre. - Augusztusra vélhetően eléri az ezer forintot a karaj kilónkénti ára, csökkenés utána már nem lesz. Lengyel István, a Dorozsmahús Kft. üzemvezetője nem ért egyet azokkal, akik szerint az áremelkedés meg sem áll ezer forintig. A drasztikus drágulásról szerinte - hetente tfz százalékkal nő a bolti tőkehúsbontás alapjául szolgáló félsertés átvételi ára - a kereskedők is tehetnek. - A lángolt kolbászt például hétszáz forintért adjuk a kereskedőknek, miközben kilencszáz forintért látom kitéve - mondja az üzemvezető. - A cégnek húsz forint a haszna rajta úgy, hogy a boltba is mi szállítjuk az árut. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban egyeztetés alatt áll a közelmúltban kidolgozott új támogatási rendelet. Gazdasági napilapokban megjelent nem hivatalos információk szerint a szaktárca akkor utal 39 forintos támogatást a gazdáknak, ha a feldolgozó a legjobb minőségű sertésért kilónként 265-270 forintot fizet. Tóth-Ssenesi Attila Minden valószínűség szerint nem egyetlen napon lett négyszázezer részvénnyel gazdagabb az Arago, annál is inkább, mert tegnap a tőzsdén mindössze 4800 Pick-paptr fordult meg, 9950 forintos átlagáron. Érdekesebb a bejelentések időbeni ütemezése, különösen annak fényében, hogy holnap rendkívüli közgyűlés lesz a Picknél. Megfigyelők emlékeztetnek arra is, hogy ha a külföldi tulajdonosok az Arago-hfr hallatán mégis részt szerettek volna venni a közgyűlésen, már lemaradtak róla, mert nem tudták időben értesíteni letétkezelőiket. Ám az eddigi jellemzően alacsony részvételi arányt figyelembe véve lehetséges, hogy ennél hosszabb idő alatt sem sikerült volna összetrombitálni az új tulajdonos „ellensúlyozásához" szükséges szavazatokat. Olajos perek... Sándarfalvi mesterek Van, ahol korábban sem ment a kontármunka. (Fotó: Miskolczi Róbert) Nyúlik, mint a rétestészta és sötét, mint az éjszaka. Ilyen minden olajügy! Ennek a kilencvenes évek elején elburjánzó bűncselekmény típusnak a föltárása a hatóságok szerint bonyolult és nehéz. Mivel számos homályos részlet zavarja a tisztánlátást, dr. Pigniczki Józsefet, a Csongrád megyei főügyész helyettesét arra kértük, készítse el a látókörükbe került olajos ügyek leltárát. Már abban is eltér a szakértők véleménye, mi számít olajügynek. A főügyészhelyettes szerint például a gázolajjal fűtőknek a lakás nagyságától függő támogatási kedvezményével való visszaélés nem klasszikus olajügy. Ezért aztán Csongrád megyében, a sajtóban megjelent 70-80 esettel szemben, mindössze 20-25 bűncselekmény minősíthető olajügynek. A leltárkészítést nehezfti, hogy olajügynek csak utólag nevezik azokat az eseteket, mikor a háztartási olaj „szőkítése", rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala, az ezzel összefüggő adócsalás, fiktív számlák forgalmából álló olajüzlet, jövedéki adóval való visszaélés. Élen jár Csongrád megye az olajügyek földerítésében, hiszen Magyarország fertőzött területei közül itt volt az első olajos per és az első jogerős Ítélet. Csongrád megyében 1993-ban rendeltek el, több ügyben is, olajjal való visszaélés miatt büntetőeljárást. Mára befejezett ügynek számít az akkor elkezdődött, több mint ötven vádlottat érintő olajos per: a Csongrád Megyei Bíróság július 7-én 41 vádlottat elmarasztalt, 8 vádlottat fölmentett; az akkor kiszabott legsúlyosabb szabadságvesztés: három év hat hónap; de az ftélet súlyát befolyásolja, hogy az elkövetők 1993 óta büntető eljárás alatt állottak, annak összes hátrányával. E perben egyes vádlottaknak, a szabadságvesztés mellett, mellékbüntetésként anyagi kártérítést kell fizetniük, másoknak pedig főbüntetésként több százezer forintot. Ezen túl a bűnösnek kimondott vádlottakat kötelezte a bíróság, hogy egyetemlegesen 4 millió 500 ezer forint bűnügyi költséget fizessenek. Az ítélet azonban nem jogerős, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. 1994. január l-jétől 2000. június 25-ig Csongrád megyében a bíróságok 13 ügyben hoztak jogerős ítéletet. A Csongrád Megyei Bíróságon öt olajügy végére nem került még pont. Pillanatnyilag 3 ügyben nyomoz a rendőrség, illetve az adórendőrség. Tudjuk, olajügyben több száz ember érintett vádlottként, ám az igazi nagy halak nem kerültek horogra, mert egy bizonyos szint után elszakadt a szál, csak a kis halak dobódtak szárazra. Sokára, nagyon sokára zárul le egy-egy úgynevezett olajügy. A mérleghez tartozik, hogy a milliárdos nagyságrendű okozott kárral szembe mindössze néhány milliós büntetés állítható. Ezért gondoljuk, hogy ha az igazságszolgáltatás időben elbírál(hat)ta volna az ügyeket, a kiszabott büntetések is súlyosabbak lehettek volna. Ú. I. Munkatársunktól Megvallom, poros üzemudvarra számítottam Sándorfalván, lustán nyújtózó szürke macskával, sörösüveggel, olajos rongyokkal. Ezzel szemben itt áll egy frissen tatarozott, halványsárga üzemépület, családi házakat megszégyenítő hatalmas termoplán üvegablakokkal, sehol egy fakupac, vagy fűrészpor-halom, kínos a rend. Amikor '93-ban belevágtak a vállalkozásba, sem az épület, sem az udvar nem volt ilyen. Akkor hárman voltak, sokat dolgoztak, kevés pénzért. Ma több mint húszan vannak éves szinten 100 milliós forgalmat hoz a cég. Egy ilyen méretű vállalkozást egyébként semmi nem kötelez arra, hogy minősítést szerezzen, a Délfának kétmillió forintot kellett tisztán kitermelnie ahhoz, hogy megszerezze a tanúsítványt. Miska bácsi azt mondja, izó, vagy nem izó rendesen kell dolgozni, s hozzáteszi, igazi mesterember soha nem adott ki a kezéből kontármunkát. (Katkó Krisztina cikke az 5. oldalon.)