Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-12 / 161. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 2000. JÚL. 12. MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 10 órától Etka-jóga. Egész napos el­foglaltság gyermekeknek: aszfalt­rajzverseny, gyurmaszobor készí­tés, üvegfestés. A S7.ITI EGYESÜLET MAN­DALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgo­zom", munkaügyi tanácsadás. 14­lól 17 óráig, .Álláskereső-klub". ÉREM- ÉS TELEFONKÁR­TYAGYŰJTŐK KLUBJA (Tisza L. krt. 14.) szerdán du. fél 3 és fél 5 között, vasárnap de. 8-12 óráig. A SZENTMIHÁLYI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN a (Kap­isztrán u. 50.) 15.30-tól „Olvasóra" gyermekek és felnőttek részére. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVO­DÁK NEMZETI HÁLÓZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) 16-től 18 óráig óvodás gyermekek szülei részére ingyenes jogi és pszichológiai ta­nácsadást tart. A SZIT1 EGYESÜLET IFJÚ­SÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 16.30-tól 17.30 óráig mobilitás (külföldi csoportos cse­rékkel kapcsolatos) tanácsadás. 17.30-tól AMIGA számítógépes­klub. HANGFORRÁS ZENEI MŰ­HELY a Forrás Szálló halljában 17 és 20 óra között. Házigazda: dr. Polgár Gyula. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ ren­dezésében Varga Mátyás színház­történeti Kiállítóház Kertjében (Bé­csi krt. 1 l/A.) 18 órakor: A nemzet­közi néptáncfesztivál 29 éve. Ven­dég: dr. Simoncsics András a fesz­tivál igazgatója. Házigazda: Czené­né Vass Mária népművelő. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR ér­tesíti látogatóit, hogy Dóm téri köz­pontja és a levéltár július 3-ától 15­éig zárva tart. Július 17-étől szep­tember 2-áig hétfőtól-szombatig 9.30-tól 16 óráig lesz nyitva a könyvtár. A SOMOGYI KÖNYVTÁR kiskundorozsmai fiókkönyvtárában megnyílt a „Mesterek dicsérete" ki­állítás. Megtekinthető július 28-áig a könyvtár nyitvatartási idejében. ^yl^PKGEDI J^O^^ÚCIÓ Az Ifjúsági Házban 8 órától intcrnetszalon valamint lehet biliárdozni és dartsozni, 10 órától játszóház és filmvetítés, megtekinthető a Molnár Gyula természetfotóiból rendezett ki­állítás. Az IH rendezésében ki­rándulás Algyőre - kerékpár­túra, indulás 9 órakor az IH elöl. a Százszorszép Gyermek­ház rendezésében látogatás a szegedi tűzoltóságnál, gyüle­kezés 9 órakor a gyermekház­nál (bérlelet hozz magaddal), a Csillag téri fiókkönyvtárban 10 órától Krynn sárkányai címmel, foglalkozás, 10 órától az északvárosi fiókkönyvtár­ban: motorkerékpár régen és most, a múzeumban de. 10 órától: múltba vezető tárgyak. A foglalkozást Kopasz Kinga vezeti. Hasba lőtte húgát Ujfeherto (MTI) Játék közben véletlenül hasba lőtte 6 éves húgát egy 12 éves fiú Újfehértón - kö­zölte a balesetről az ügyben eljáró Szabolcs-Szatmár-Be­reg Megyei Rendőr-főkapi­tányság illetékese. A kislány nyolc napon túl gyógyuló súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedett, jelenleg a nyír­egyházi kórházban kezelik. A nyomozás eddigi meg­állapítása szerint a testvérpár hétfő délután a házuk udva­rán játszott a szüleik által il­legálisan tartott kispuskával. A lánynál lévő fegyvert a fiú el akarta venni, s a huzako­dás közben eldördült a csőre töltött puska. A kihallgatott családfő a rendőröknek azt mondta, hogy a fegyvert a kertben sokszor megjelenő rókák, il­letve más dúvadak elriasztá­sára tartotta és használta. A kispuska azért került a gyerekekhez, mert nem tá­rolták biztonságos körülmé­nyek között. A dogmák végórái MA DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácso­sa 15 és 16 óra között in­gyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. 11/210. alatt. Telefon: 62/420-259. DR. VÁNYAI ÉVA al­polgármester, a 18-as vá­lasztókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 15 és 16,30 óráig a polgár­mesteri hivatal ügyfélszol­gálatán. KALMÁR FERENC, a 23-as választókerület (Ró­kus) képviselője fogadóórát tart 17 és 18 óra között a Somogyi-könyvtár Francia utcai fiókkönyvtárában (Kossuth L. sgt.-Francia utca sarok). - El kelt felejteni azt a taná­ri fejekben éld dog­mát, hogy a középis­kola az egyetemre készít fel, és erre hivatkozva megpró­bálunk minél több isme­retet a diák fejébe suly­kolni - jelentette ki az idei szegedi pedagógiai nyári egyetemen Környei László, az Oktatási Mi­nisztérium helyettes ál­lamtitkára, aki szerint a tudásközpontú oktatás helyett piacképes ismere­tek átadására kell töre­kedni. Egy héten át tanácskoznak a közoktatás különböző kérdé­seiről a szakemberek a tegnap Szegeden megnyílt harmin­chetedik pedagógiai nyári egyetem alkalmával. A „Ha­gyomány és modernizáció a közoktatásban" című prog­ramsorozatot Nógrádi Zoltán, a Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács ügyvezető igazgatója nyitotta meg a Sze­gedi Biológiai Központ előadótermében. - A gazda­ságfejlesztés nem hajtható végre a humán erőforrás, vagy más néven a társadalmi tőke, valamint az oktatás fejlesztése nélkül. E három területnek pe­dig integrálódnia kell egy egységes területfejlesztési po­litikába -> hangsúlyozta meg­nyitójában Nógrádi Zoltán. Esélyteremtés, hatékony­ság, piacképes ismeretek. Ezek voltak a kulcsszavai an­nak az előadásnak, amelyet Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes állam­titkára tartott a közoktatás fej­lesztésének koncepciójáról. ­Egy hatékonyan és jól működő oktatás önmagában még nem biztos, hogy esélyt teremt a fiatalok számára - je­lentette ki Környei László, aki úgy véli: a hatékony tudás mellett az iskolának önmene­dzselő képességekkel is fel kell „vérteznie" a diákokat. Előadásában a helyettes ál­lamtitkár a közoktatást eddig Környei László helyettes államtitkár szerint a rendszerváltás kezdetén súlyos hibákat vétettek a közoktatás fejlesztésében. (Fotó: Schmidt Andrea) jellemző gyakorlat, a minél több tudás átadása helyett a piacképes ismeretek továbbí­tására helyezte a hangsúlyt. Maga is elismerte, hogy ma még senki sincs teljesen tisz­tában azzal, mit takar ponto­san ez utóbbi fogalom, hiszen évtizedek múlva derül ki, mi­lyen képességek és ismeretek bizonyulnak versenyképes­nek. Már most vannak azon­ban olyan képességek - tette hozzá -, mint az empátia és kommunikációs készség, vagy a csoportmunkára való képes­ség, amelyek fontosabbak a részletes tudásanyag átadásá­nál. - El kell felejteni azt a ta­nári fejekben élő dogmát, hogy a középiskola az egye­temre készít fel, és erre hivat­kozva megpróbálunk minél több ismeretet a diák fejébe sulykolni. A középfokú okta­tásnak olyan alapot kell adnia a fiataloknak, hogy képesek legyenek erre építve az egye­temen helytállni és bővíteni tudásukat. Ha valaki erre azt mondja: így a tanulók nem fe­lelnek meg a felvételi követel­ményeknek, azt válaszolom, hogy akkor majd ez utóbbit kell a középiskolai tudásszint­hez igazítani - hangzottak a helyettes államtitkár kisebb felzúdulást kiváltó szavai. Környei László a közokta­tás két fó problémájára tért még ki: a hatékonyságra és az oktatás tartalmára. Az előadó rámutatott arra a meglepő el­lentmondásra, hogy míg a kö­zoktatás támogatásának a GDP-hez viszonyított arányá­ban nincs különbség hazánk és a nyugat-európai országok között, addig a magyar peda­gógusok a nemzeti összter­mékhez viszonyítva fele annyit keresnek, mint francia vagy német kollégáik. A he­lyettes államtitkár szerint e fe­lemás helyzet kialakulása arra is visszavezethető, hogy a rendszerváltás kezdetén sú­lyos hibákat vétettek a közok­tatás fejlesztésében. Csökken­tették a kötelező óraszámot és az egy osztályba járó gyere­kek számát, és megengedhe­tetlennek tartották a pedagó­gus munkanélküliséget. Ezek következménye, hogy 52 OECD-országra kiterjedői fel­mérés szerint nálunk jut a leg­kevesebb, tizenegy diák egy tanárra. Környei László sze­rint el kell felejteni azt a téves szemléletet, hogy összefüggés lenne az osztálylétszám és tu­dásszint között, valamint el kell dönteni, milyen intéz­ményrendszert működtetünk, mert - mint mondta - nincs még egy olyan bonyolult struktúrájú közoktatási rend­szer a világon, mint a miénk. Az oktatás tartalmi kérdé­seiről szólva Környei Uíszló a kidolgozás alatt álló kerettan­terveket megfelelőnek minősí­tette, bár hozzátette: a minisz­tériumnak nem sikerült telje­sen érvényesítenie a szakmai lobbikkal szemben a piacké­pesebb tudás átadására irányu­ló törekvését. A helyettes ál­lamtitkár a közoktatás felada­tai között fontosnak nevezte a diákok és a pedagógusok munkájának értékelésére is al­kalmas mérési rendszer beve­zetését. Hegedús Szabolcs 75 éve Deficitmentes a közkörház A kórházi bizottság szombaton délután ülést tartott a városháza tanács­termében a polgármester el­nökletével. Az ülésen tár­gyalták a jövő évi költség­vetést, melyből kitűnt, hogy a közkórháznak a jövő év­ben 2 milliárd 600 millió korona lesz a kiadása, így ­55 ezer koronás betegápo­lási díjak mellett - a költ­ségvetés deficitmentes lesz. Az ülésen a közkórház megbízott főrvos igazgatója elmondta, hogy a kórház felszerelése tarthatatlanul hiányos, a betegek egyrésze lepedő nélküli ágyakban, rongyos matracokon és hu­zatnélküli párnákon fek­szik, mert tíz év óta az ágy­neműfelszerelést semmivel sem pótolták. (1925) 50 éve Amerikai letartóztatások A lapok új rendőri in­tézkedésekről számolnak be a béke hívei ellen. Bir­mingham (Alabama) rendőrsége letartóztatta lakásán San Hall-t, az alabamai Kommunista Párt elnökét „csavargás" vádjával. Pears rendőrka­pitány kijelentette, hogy Hall-nál petfeiót találtak, amely tiltakozik az ame­rikai csapatok Koreába küldése ellen. A birming­hami rendőrbiztos kije­lentette, hogy a rendőrség Birminghamben „le fog tartóztatni mindenkit, akiről tudják, hogy kom­munista". (1950) 25 éve Szent-Györgyi a rákról A Nobel-díjasok há­romévenként megrende­zett találkozóján, ame­lyet legutóbb Lindauban tartottak meg, Szent­Györgyi Albert ismertet­te a rákbetegség keletke­zésére vonatkozó új, elektromágneses elméle­tét. A professzor elekt­romágnesességi kutatá­sai azt mutatják, hogy míg az egészséges szö­vetben ezek az elektro­mágneses reakciók jelen vannak, addig a rákos szövetben az egész lánc hiányzik, és semmi sem tartóztatja fel a rákos sejtek elterjedését. Szent-Györgyi további kutatásai arra irányul­nak, hogy pontosan megtalálják a lánc törés­pontját, azt, hogy a lánc melyik szeme hiányzik, és hogyan lehet pótolni. (1975) A Délmagyarország pályázatának díjnyertes müve Menekülésünk naplója (16.) „Ez a napló egy gyer­meké. Egy 11 éves kis­lány írta, a második vi­lágháború utolsó hét hó­napjában, mely idö alatt szüleivel és nővérével a harcok elól Szegedről el­menekülve, keresztül utazott az országon, egészen a nyugati hatá­rig, Szombathelyig." 1945. május 6. Leírom azt, amit tegnap este kifelej­tettem a naplóból. Hát igy történt: A mi vagonunkban van kályha és tüzelünk is benne. De útközben leesett a könyökcső. Estefelé az ab­laknál állva érzem és látom ám, hogy a tető alól ömlik a füst. (Ekkor még álltunk.) De nem vettem figyelembe. Később Apu elkiáltja magát: ég a vagon! No lett erre nagy kapkodás, futkosás, vízlo­csolás. Felkaptunk minden vizes edényt és belülről kezdtük locsolni a mennye­zetet. Közben kiabáltunk, hogy másszon ki valaki a tetőre, mert megégünk, ha lángra lobban. Közben a vo­nat elindult, s ez a szél még inkább élesztette. A vége az lett, hogy én. Apu s még pá­ran kiugrottunk, miután leál­lítottuk a vonatot. Csak az volt a baj, hogy lejtőn vol­tunk és a vonat nem bírt fé­kezni, s visszagurult. így ál­landóan mozgásban volt. Er­re a mozgásban lévő kocsira ugrott fel két ember, utánuk egy orosz, baltával a kezében és feszíteni kezdte a tetőt és kivágták a parazsas részt. A tűz lassan elaludt. Összes­epertünk, rendbe hoztunk mindent. Később lefeküd­tünk. Ez az egyik. A másik pedig: Miután az este lefeküdtünk, egyszer csak elkiáltja magát valaki kfvül hogy az összes férfiak szálljanak ki, azonnal. De a vonat közben döcögve, na­gyon lassan ment. Hát a vé­gén kiderült, hogy a vonatot kellett tolni, mert hegyre mentünk föl, s nem bírta a mozdony. Kiszálltak hát, és tolták. Ma reggel azután me­sélte egy ember, aki a mel­lettünk levő vagonban lakott, hogy ők azt hitték, hogy az oroszok kiabálták, hogy az összes férfiak szálljanak ki, s így nem hogy nem szálltak ki, hanem még be is drótoz­ták az ajtót, s magukban na­gyon sajnálták a többi nőket. Szerintük még azt is kiabál­ták, hogy harisnya. Pedig ez csak képzelődés. Hát ez volt a mi tegnapi kalandunk. 1945. május 7. Ma éjjel, vagyis hajnalban behúztak bennünket a Keleti pályaud­varra. Most nem tudom, hány óra, lehet, de nagyon régen itt vagyunk már. Dél lehet, s még itt állunk. Majd Kőbánya-felsőre megyünk innen. Na végre! Elindul­tunk. Most Kőbánya-felsőn vagyunk. Itt hallottuk az oro­szoktól - de ez komoly! ­hogy Németország feltétel nélkül letette a fegyvert. A magyar katonákat pedig Ja­pán ellen viszik harcolni. 1945. május 8. Ma reggel elindultunk Kőbánya­felsőről Alsóra. Onnan egy kórházvonat visz majd ben­nünket egészen Ceglédig. Most Kőbánya-Kispesten va­gyunk. Állunk. A mai újság­ban az van, hogy a Buda­pestre visszatérő menekülte­ket állásvesztéssel sújtják. Nem tudom, hogy ez csak Budapestre vonatkozik, vagy vidékre is, mindenhová? Most Pestszentlőrincen vagyunk. Fél egy lehet, most hagytuk el Alberti-Irsát. In­nen talán a második állomás Cegléd. Nagyon gyorsan me­gyünk, mint egy személyvo­nat. S nem vesztegelünk. Egy kórházvonathoz va­gyunk csatolva. A táj már is­merős. Majd kiugrok a bőrömből örömömben. Itt még a levegő is más. 1945. május 9. Ma reggel elindultunk Ceglédről, s most hagytuk el Kecskemé­tet. A szerencse kedvezett nekünk. Nyársapát előtt az őrházban kis Imrét láttuk. Ő is látott bennünket és intege­tett is. Ledobtuk az előre megírt levelet, melyre kő volt kötve. Nyársapát állo­máson Imre bácsi volt szol­gálatban. Csak mi hátul vol­tunk, és csak akkor válthat­tunk pár szót, mikor az állo­más elé értünk, és akkor már elég gyorsan ment a vonat. Azután Nagymamáék háza elé is akartunk ledobni egy levelet. A kapuban azonban Nagymama és Nagypapa kint álltak. Észrevettek ben­nünket és két kézzel integet­tek. A levelet is ledobtuk. Az állomáson Sanyi bácsi, Ilon­ka néni, Ica, Micó és Zsuzs­ka vártak bennünket, mert Apu Nagykőrösön megkérte a szolgálattevőt, hogy telefo­náljon a kecskeméti osztály­mérnökségre, Sanyi bácsi­hoz. így aztán majd minden­kit láttunk. Csak Juliska né­nit, Böskét, Sanyit és Évikét nem. De ez volt a legfonto­sabb. Ilonka néniék mond­ták, hogy Szatymazon min­denünk megvan. A malac le­vágva vár bennünket, szalon­na, zsír, kolbász és hús alak­jában. A szőlő is szép, az ud­var is rendben van tartva, a bútorban sincs semmi hiány. Azután ők mondták azt is, hogy Nagypapáéktól semmit, még egy gombostűt sem vit­tek el. így a miénk is meg­van. Pedig ott sok minde­nünk volt. Nekem és Apunak cipő, azután függönyök, ru­hák, fehérneműk. Egyszóval sok minden. Alkalmam csak most, este nyílik az írásra. Bőhm néniéknél vagyunk. Itt fogunk aludni. Holnap hoz­zuk otthon rendbe a szobá­kat. Tényleg, alig hiányzik valami, csak a bárányt, a bort és a szőlőt vitték el. Meg ta­lán pár ruhaneműt. Ami megvan, az Bába bácsiéknál van. 1945. május 10. csütörtök Ma reggel elkezdtük a takarí­tást. Most nem érek rá írni. 1945. május 11. péntek Most már rendben van min­den. Tiszták a szobák, a ké­pek a falon vannak, ragyogó minden. S most végre igazán haza érkeztünk. Istennek ezerszer legyen hála. Megkö­szönni elégszer nem tudjuk, de szüntelenül arra gondo­lunk. A jó Isten segítsen ben­nünket továbbra is, és enged­je, hogy máskor ne kelljen elhagyni ezt az édes otthont, melyet pótolni nem tudja semmi kincs, fény, pompa és gazdagság. Ez a kis napló velem volt bajban, veszély­ben, búban-örömben, min­dig. S én írtam szorgalma­san. írtam, hogy ha hazaérek, elolvassam százszor is hét küzdelmes, nehéz hónapnak a történetét, melyben az Isten mindig velünk volt, megőri­zett bennünket a legnagyobb veszély és baj közepette is. S most „Isten nevében" befejezem. Radányi Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents