Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-01 / 127. szám
CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚN. 1. UNIVERSITAS 9 Megszűnik a papírforma? A vizsgaeredmények nyilvánosság elé tárása legfeljebb a hallgató önérzetét sértheti, személyiségi jogait azonban nem csorbítja. (Fotó: Schmidt Andrea) A PR és ai angol pázsit A londoni Queen Mary and Westfield Főiskolán 20 fős PR (public relations, azaz közkapcsolati) csoport dolgozik. Kiadványokat szerkesztenek. Több saját újságot adnak ki. Rendezvényeket szerveznek. Sajtóközleményeket írnak nap mint nap. Ápolják a kapcsolatot a leendő és volt hallgatókkal, a város polgáraival, a gazdasági szférával. Saját bankkártyájuk van, mellyel fizetni: rang. 25 ezer végzett hallgató „élő" lakcímét tartják nyilván. Elektronikus postafiókot tartanak fenn, amelyen keresztül a végzettek egymással levelezhetnek. Emlék- és ajándéktárgyak tömegét készítik eL Katalógusba szerkesztik és közreadják, melyik oktató milyen terület szakértője. Minderre nagyon sokat költenek. Nem azért, mert nagyon sok pénzük van. Éppen ellenkezőleg. Nagy-Britanniában 1981 óta folyamatosan csökken a felsőoktatás központi támogatása. Az egyetemek és főiskolák belátták: saját bevétel után kell nézniük. Rájöttek, hogy a leendő, jelenlegi és egykori hallgatók, a vállalatok, a város közössége pénzt hozhat nekik, no meg eszmei támogatást. Természetesen csak akkor, ha az egyetem is nyújt valamü cserébe. Elmentek hát az Egyesült Államokba, hogy megnézzék: ott hogyan csinálják. Hogyan érik el, hogy az egyetemek híresnél híresebb egykori diákjai versengenek azért, kinek a réztáblája díszítse az új egyetemi épület falát - természetesen a beruházási költségek jelentős részének átvállalásáért. Hogy az utód nélkül eltávozó idős emberek alma materükre hagyják a házukat. Hogy a hátrányos helyzetű hallgatóknak számtalan magánalapítású ösztöndíj áll a rendelkezésére. Hogy az egykori hallgatóknak 40 év után is élő a kapcsolatuk egykori egyetemükkel. Hogy egy főiskolai beiskolázási kampány éppolyan intenzív és profi, mint bármely ipari vállalat reklámhadjárata. Szóval, a britek elmentek az amerikaiakhoz, de azzal jöttek haza: ez náluk biztosan nem működik majd. Mások a hagyományok, a szokások, a kultúra, a habitus. Eltérő a társadalmi, a gazdasági szisztéma. Mások az egyetemek. Mások az emberek. De azért csak kipróbálták a tengerentúlról hozott ötleteket. És legnagyobb meglepetésükre azt tapasztalták: a dolgok nagy része náluk is működik. A harminc évvel ezelőtt még egy-két fős információs irodákból integrált PR-osztályokat hoztak létre, amelyek nagyon sok pénzt, időt és figyelmet fordítanak arra, hogy mások az egyetemre fordítsák pénzük, idejük és figyelmük egy részét. Mi a briteknél könnyebb helyzetben vagyunk: nem kell Amerikába mennünk tapasztalatszerzés végett. A múlt héten a TEMPUS Európai Egyetem-menedzsment Programja keretében két napon keresztül brit, belga és francia egyetemi PR-szakemberek tartottak előadásokat a Szegedi Tudományegyetemen az ország különböző felsőoktatási intézményeiből érkező résztvevőnek. Beszéltek a sajtókapcsolatokról, a közösséggel történő kommunikációról, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokról, az intézményen belüli információ-áramlásról, a külügyi iroda működéséről, az oktatási programok „értékesítéséről", a kiadványok fontosságáról, a támogatásszerzésről, az internetes PR-lehetőségekről, a végzett hallgatók megtartásáról, a marketingről. Helybe hozták a tapasztalatokat, ötleteket. G yanítom, abban követjük majd a briteket, hogy azt mondjuk: ez nálunk biztosan nem működik. Mások a hagyományok, a szokások, a kultúra, a habitus. Eltérő a társadalmi, a gazdasági szisztéma. Mások az egyetemek. Mások az emberek. Azt viszont nem tudom, abban is követjiik-e majd a briteket, hogy azért kipróbáljuk. Az rendben van, hogy angol pázsitot nem akarunk, hiszen, mint tudjuk, ahhoz több száz év kell. A jó egyetemi PR-hez viszont talán kevesebb is elég lenne. Keczer Gabriella Rektori konferencia Budapest (MTI) A főiskolai hallgatók 20-30 százalékát érintheti az Oktatási Minisztérium javaslata, amely szerint a 2001. július 31-éig lezajló államvizsgák esetében az intézményi tanácsok dönthetnének arról, hogy a diplomához megkövetelik-e a nyelvvizsgát. Kiss Adám, a szaktárca felsőoktatásért és tudományos ügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Rektori Konferencia budapesti ülésén a Bokros-csomag nyelvi képzésre gyakorolt leépítő hatásával, illetve a nyelvvizsga akkreditációk kapcsán kialakult helyzettel indokolta a javaslatot. A felvételi változások kapcsán szólt arról is, hogy 2001től bevezetik az egységes, 120 ponton alapuló számítási rendszert. A tervek szerint a hozott pontszámba 10 pont erejéig az érettségi eredménye is beszámítana, nyelvvizsgáért, illetve a tanulmányi versenyeken elért helyezésekért pedig összesen maximum 5 pontot kaphatnának a felvételizők. A változás értelmében számítógép osztaná szét a helyeket. A minisztérium azonban semmiképpen sem szeretné, hogy a hallgatói létszám 5 százaléknál nagyobb mértékben változzon egy-egy intézménynél, illetve a régión belüli elvándorlás fokozódjon. A finanszírozási rendszer átalakulása kapcsán elmondta: az egyetemek és főiskolák költségvetésében az idén 2,68 milliárd forint pluszforrást terveznek, amiből 800 millió a „bértartalom". Az összeget a kormány pozitív döntése esetén július 31-éig megkapják az intézmények. Mészáros Rezső, akit a konferencia ismét elnökévé választott, a képzési és fenntartási normatívák „összemosásának rendszerét" kifogásolta. Kiss Adám'válaszában egyetértett azzal, hogy hosszú távon ezeket szét kell választani. Könyvbemutató Munkatársunktól Az ünnepi könyvhét rendezvényeihez kapcsolódik az a bemutató, amelyen Nagy L. János szegedi és Péntek János kolozsvári nyelvész „A kreatív nyelvhasználat és az iskola" című, a Nemzeti Tankönyvkiadónál idén megjelent művét ismerhetik meg az érdeklődők. A könyvbemutatót a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának főépületében, az első emeleti tanácsteremben tartják június l-jén 16 órakor. Idöfizika Munkatársunktól Kisfaludy György időfizikus előadás-sorozatának következő állomása Szeged lesz. A Bartók Béla Művelődési Házban június 3-4én, szombaton és vasárnap délelőtt tíz, illetve kilenc órai kezdettel tart előadást, melyben a következő témákat érinti: a tér-idő-energia kapcsolatai, időhullámok, rezonanciák, valamint a teremtés és a fény kapcsolata. Kisfaludy végzettségét tekintve nem fizikus, hanem számítógépes szakember, de már 15 éve az idő fizikája kutatásának szenteli életét. Elméletének kifejtését könyv formájában is megjelentette és megalapította a vezetése alatt működő időfizikai laboratóriumot. Ahány kar, annyi szokás. Ez jellemzi a vizsgákra jelentkezés és az írásbeli eredmények közzétételének módját a Szegedi Tudományegyetemen. A jövőt az jelentheti, hogy a diákok számitógépen iratkoznak fel a vizsgákra. Az ehhez szükséges programot ősztől tesztelik. Tumultus, lökdösődés, kiabálás - egy füzet felett. Ez a kép fogadja időnként azt, akik a vizsgaidőszak előtt egy-két héttel a bölcsészettudományi karon, a történelem tanszékek folyosóján jár. A hallgatók olykor egymásra sincsenek tekintettel, csak az számít, hogy ki-ki a számára legmegfelelőbb napra iratkozzon fel a vizsgára, mielőtt betelik az előírt létszámkeret. Hasonló, a baleset veszélyét is magában hordozó jelenetek bizonyára más karokon és tanszékeken is előfordulnak, különösen a tömeges képzést folytató szakokon. A vizsgákra jelentkezés módjában nincs egységes eljárás a Szegedi Tudományegyetemen. A tanárok, illetve a tanA magyar biológiai antropológia százhúsz éves történetének fontosabb eredményeit vették számba a múlt héten Szegeden rendezett kétnapos konferencián. A tanácskozás nemcsak a múltról szólt, a résztvevők felvázolták a tudomány jövőbeni feladatait. A világon az elsők között alapította meg Török Aurél orvosprofesszor 1881-ben a budapesti egyetemen az embertani tanszéket. Ettől az évtől számítják a magyar biológiai antropológia történetét. Az azóta eltelt százhúsz év tudományos eredményeit tekintették át a szakma képviselői a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában tartott kétnapos konferencián. A tanácskozás a Szegedi Tudományegyetem embertani tanszékének hatvan évvel ezelőtti megalapításának is emléket állított. Az akkor intézetként működő tanszéket Török professzor tanítványa, is lehet székek döntésén múlik, milyen megoldást alkalmaznak. A természettudományi kar Bolyai Intézetében és a SZEF-en a folyosókon elhelyezett lapokra iratkozhatnak fel a hallgatók. Az orvostudományi karon - a tülekedést is megelőzendő - a tanszékek tanulmányi felelőseinél jelentkezhetnek vizsgára a diákok ügyfélfogadási időben. Az állam- és jogtudományi karon a hallgatói önkormányzat is szerepet vállal a vizsgákra jelentkezés lebonyolításában. Ettől az évtől előzetesen felmérik a diákok vizsgaidőpontokra vonatkozó igényeit, és azokat továbbítják a tanszékekhez. A diákok igényeihez igazodó oktatók közé tartozik Besenyei Lajos, a polgári jogi és polgári eljárásjogi tanszék vezetője is, aki a hallgatói által kért időpontokban tartja a vizsgákat. - Olyan is előfordult, hogy mintegy húsz hallgatóm szombati napra jelentkezett, így aztán akkor is bejöttem vizsgáztatni - mondja a jogászprofesszor. Az SZTE hallgatói önkormányzata (HŐK) alapvető követelményként fogalmazta meg a karok tanulmányi és vizsgaszabályzataiban, hogy az oktatók már az Bartucz Lajos hozta létre a Horthy Miklós Tudományegyetemen 1940-ben. - A magyar biológiai antropológia története két nagyobb szakaszra osztható: a második világháború előtti és utáni időkre - mondta dr. Farkas Gyula, az SZTE embertani tanszékének egyetemi tanára, a konferencia szervezője. A hazai tudományos munka a második világháború után indult erőteljes fejlődésnek, a magyar szakemberek eredményeit azóta külföldön is jegyzik. A szegedi tanszéken dolgozó tudósok - a biológia, biológus és régész szakos hallgatók oktatása mellett - elsősorban az ember biológiai jellegében mutatkozó variációkat vizsgálják a társadalmi háttér figyelembe vételével. A vizsgálatok tárgyai az ásatásokból származó csontmaradványok. Már a tanszékalapító Bartucz Lajos is kisebb gyűjteményt állított össze a Móra Ferenc 1930-as évekbeli ásatásaiból fennmaradt csontleletekből. Bartucz pro• f • * első órán közöljék a diákokkal: melyek a kurzus teljesítésének feltételei, a vizsgázás módjától az eredmények közzétételéig. Jancsák Csaba HÖK-elnök szerint meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a tanár mindezeket csak a szorgalmi időszak végén ismerteti tanítványaival. Az írásbeli vizsgaeredmények közzétételének módja is változatos képet mutat. Leggyakrabban a tanszékek hirdetőtábláira vagy a tanárok ajtajára kifüggesztett névjegyzékből értesülhetnek a diákok arról, milyen jegyet írathatnak be leckekönyvükbe. Az eredmények nyilvánosság elé tárása egyes véleményekkel ellentétben - legfeljebb a hallgató önérzetét sértheti, különösen bukás esetén, de személyiségi jogait nem csorbítja. Besenyei Lajos azzal érvel, mivel az egyetemi szabályzatok szerint a vizsgák nyilvánosak, így azok eredményét is annak kell tekinteni. Sőt - mint mondja - éppen a nyilvánosság jelent garanciát a „bundázástól" mentes vizsgára. Az eredmények kifüggesztését a megkérdezett karok közül sehol sem találták aggályos fesszor ezekre alapozva kezdte el a történeti embertani kutatásokat, amelyek jelenleg is a tanszéken folyó munka homlokterében állnak. A történeti embertani kutatások során a tudósok olyan kérdésekre keresnek választ, mint például milyen volt a férfiaknők aránya, meddig éltek az emberek, milyen betegségek fordultak elő náluk. A szegedi tanszéken folyó tudományos munka kiegészül még a fiatalok testi fejlődésének vizsgálatával. - A gyermek normális testi fejlettségének megállapításához bizonyos referencia értékekre van szükség. Az antropológus feladata az, hogy a legfontosabb testi méretekből kiindulva meghatározza azokat az életkor és nem szerint változó intervallumokat, amelyeken belül a gyerek testi fejlettsége normálisnak tekinthető - magyarázza a munka lényegét Farkas Gyula. A vizsgálatok eredményeit egyebek mellett a beiskolázáskor vagy a sorozáskor is figyelembe veszik. A gyerekek fiziológiai érését jelentkezni megoldásnak, egyedül a SZÉF oktatási főigazgató-helyettese, Bajúszné Kabók Katalin jegyezte meg: néhány oktatóban felmerült, nem állítják-e pellengérre ezzel a diákokat. Hozzátette: bár a nyugati egyetemeken nem divat ez a megoldás, itthon egyelőre nincs jobb. A Bolyai Intézet néhány oktatója az interneten is hozzáférhetővé teszi az írásbeli dolgozatok eredményeit. Mások viszont - például Lednitzky András, az orvostudományi kar tanulmányi osztályának vezetője - éppen ebben látják a személyiségi jogok sérülését. Ugyanakkor szeptembertől elkezdik az egyetemen annak az Egységes Tanulmányi Rendszerre keresztelt szoftvernek a tesztelését, amely egyebek mellett alkalmas arra is, hogy a hallgatók számítógépen jelentkezzenek vizsgára, és eredményeiket letöltsék. A személyiségi jogsértést azzal küszöböli ki a program, hogy minden egyes diák saját kóddal és jelszóval férhet hozzá vizsgajegyeihez. Ez az eljárás azonban csak akkor lehet a jövő útja, ha elegendő számítógép áll majd a hallgatók rendelkezésére. Hegedűs Szabolcs vizsgálva 1980-84 között országos felmérést végeztek, amelynek során megfigyelték, milyen összefüggés mutatkozik például a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége, a gyerekek születési sorrendje, a testvérek száma vagy a település nagysága, illetve a fiatal serdülési ideje között. Az antropológiának számos olyan szakterülete van, amelyek gyakorlati problémákra keresnek megoldásokat. Miután a sportantropológia szakemberei megállapították, mely sportágakban milyen az ideális testalkat, ezeket figyelembe véve lehet például edzéstervet kidolgozni az élsportolónak készülő fiataloknak. Az ipari antropológia pedig megadja a konfekció-, a bútor- vagy a közlekedési eszközöket gyártó ipar számára az egyes embertípusok testméreteire jellemző értékeket, amelyek alapján kényelmes ruhákat és egyéb használati eszközöket lehet gyártani. H. Sx. Munkatársunktól Egy-két héten belül itt a nyári szünet, ilyenkor az önálló jövedelemre vágyó diákok munkalehetőség után néznek. Hasznos tudniuk, hogy Szegeden egy éve működik a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Fürge Diák Iskolaszövetkezet. • A diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó Fürge Diák Iskolaszövetkezetet 1994-ben alapították Pécsett, ma már országos hálózattal rendelkezik. Mint Kálny János igazgató elmondta, a szövetkezet saját dolgozóként foglalkoztatja a diákokat. Az alsó korhatár 16 év, felső nincs. Kifejezetten középiskolásoknak és egyetemi, főiskolai hallgatóknak megfelelő rövid, egy-két hetes alkalmi munkákat vállalnak el. A szövetkezet a munkáltatóknak a tisztességesen elvégzett munkát, a munkavállalóknak a korrekt fizetést biztosítja. A fő „profil" a kézbesítés, a szórólapoktól a küldeményekig. Emellett könnyű fizikai, betanított, műszakos munkákra (élelmiszer-feldolgozás, gyümölcsszedés, kukoricacímerezés), valamint szakképesítést igénylő feladatokra (számítógépes adatrögzítés, fordítás, tolmácsolás, hosstesskedés) is gyakran nyílik lehetőség. Nyárra, a szezonális munkák idejére különösen bő munkalehetőség-kínálat ígérkezik, nem csak Szegeden, hanem a megye más településein is. A társaság szövetkezeti formában működik, vagyis a dolgozni vágyók egy részjegy belső használatú értékpapír megvásárlásával tagsági viszonyt létesítenek a cégnél. Ezt azonban csak az első munkavállaláskor kell kifizetni, addig a diákok díjmentese.' értesülnek minden munkalehetőségtől, és tagként az ország bármely Fürge Diák irodájánál munkát vállalhatnak. Munkavállalási kötelezettség nincs, és a tagsági viszony megszüntetésével a részjegy visszaváltható. A szövetkezetnél a diákoknak csak egyszer kell jelentkezniük, attól kezdve a társaság keresi a diákokat, ha nekik való munkát talál. Kálny János elmondta, lehet, hogy nem azonnal és nem az éppen elképzelt munkát, de előbb-utóbb minden dolgozni vágyó diáknak tudnak megfelelő feladatot adni. A magyar antropologia százhúsz éve csontok „beszélnek" Fürge, diákoknak