Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-30 / 151. szám

PÉNTEK. 2000. JÚN. 30. CSONGRÁD MEGYE 11 Az oldalt szerkesztette: N. Rácz Judit Jószágokat is nevelnek Csanádpalotán Beváltak a lakásotthonok Csanádpalotán két éve élnek lakásotthonokban az állami gondoskodásra szoruló kiskorúak. A két családi háznál mindig van felnőtt, és itt is pontos rend szerint telnek a gyermekek napjai. Az azonban mégis jobb, hogy míg a nevelőotthonra szükségszerűen jellemzőek voltak a „katonás" körülmények, itt családiasabb a légkör: a takarítás, a rendrakás mellett a jószágok gondozása, etetése is mindennapi feladat. Immár két éve annak, hogy egy meleg nyári napon rendhagyó házavatót rendeztek Csanádpalotán. A vadonatúj épületek egyikének nappalijában tartották az ünnepséget, melyre országgyűlési képviselők, vállalkozók jöttek el. Az ünnep a gyerekeké volt; azoké, akik az otthonból átköltözhettek abba a két házba, melyeket az akkori törvénymódosítás értelmében építtetett fel Csongrád Megye Önkormányzata a községben. - Azóta bebizonyosodott itt is az, ami máshol; a lakásotthonokban sokkal eredményesebb a későbbi életre való nevelés, mint a „katonás" körülményeket igénylő az intézményekben. Öt szakember így jobban oda tud figyelni tizenkét fiatal egyéni gondjaira, fejlődésére a családi házban. Erősödik a személyes kötődés, és jobban megvalósulhat a személyre szabott nevelői munka - mondja most Kovács Sándor gyermekotthonvezető, akinek a csanádpalotai házak mellett egy vásárhelyi közösség nevelői munkájának koordinálása is a feladata. A két házban összesen huszonnégyen laknak, családi körülmények között. A feladatok legalábbis ugyanolyanok, mint egy családban: a gyerekeknek itt is ki kell vinniük a szemetet, fel kell takarítaniuk, rendbe kell tenniük a szobájukat, melyeket egyébként saját ízlésük szerint alakítgatnak. Továbbá el kell látni a jószágokat is; abban a házban, ahol a kisebbek laknak. A gyerekek a két évvel ezelőtt befogadott kutyus mellett tyúkokról, libákról is gondoskodnak. Mivel a nevelők szolgálata állandó, folyamatosan ügyelnek rájuk a felnőttek. - A helybelieknek nem volt újdonság korábban sem, hogy itt állami gondozott gyerekek élnek. A lakásotthonok létét is tudomásul vették, és örülnek annak, hogy az intézményünk (gy még jobban illeszkedik a faluközösséghez. Ez abban is megnyilvánul, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a helyi vállalkozókkal, akik sokat segítettek, segítenek nekünk. A gyerekek a nyarat ugyanúgy töltik, mint a családban élő kortársaik: most úszótanfolyamra járnak a városi fürdőbe, hamarosan a Balatonhoz mennek üdülni az iskolával, majd a tanév megkezdése előtt, augusztusban még egyszer a Balatonnál, a GYIV1 szervezésében. A hódmezővásárhelyi otthon lakói gyakran maguk is besegítenek a finom falatok elkészítésébe. (Fotó: Tésik Attila) Kiskorúak lakásotthonai Csongrád megyében Település Felszámolt Új lakásotthonok nevelőotthonok Balástya + Csanád palota + 2 Csongrád + Hódmezővásárhely + 1 Nagymágocs + 2 Szegvár + 2 Szentes + 6 Opusztaszer épül A megyei önkormányzatok egyik legszebb és egyben talán legnehezebb kötelező feladata, hogy a családból kiszakadt gyermekeknek megpróbáljanak teljes körű otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátást biztosítani. Az ezzel kapcsolatos tennivalóikat pedig „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló 1997. évi XXXI. törvény határozza meg. Az örökölt adottságok, a szűkös helyi anyagi lehetőségek, a szükségesnél alacsonyabb összegű állami normatíva azonban országszerte inkább gátolta, mint segítette a nemes célok valóra váltását. Csongrád Megye Önkormányzata - a nehézségek ellenére - évek óta példaértékűen igyekszik eleget tenni a gyermekvédelmi feladatokkal összefüggő kötelezettségeinek. Ezek mikéntjéről, illetve az aktuális feladatokról, gondokról kérdeztük Dóczi Tamást (D. T.), a megyei önkormányzat oktatási tanácsosát, valamint Galambos Lászlót (G. L.), a Csongrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) igazgatóját. - A gyermekvédelmi törvény konkrétan milyen feladatokat ró a megyei önkormányzatokra ? D. T.: - Kötelező feladatukká tette a gyermekvédelmi szakellátást, azaz otthont kell biztosítaniuk a családi nevelésből kiszakadt gyermekeknek. Ebben Csongrád megye, megelőzve a gyermekvédelmi törvényt, az elsők között lépett, hiszen már a 90-es évek közepén megkezdte az általa működtetett, nagy létszámú nevelőotthonok „kiváltását". A gyermekeket kisebb lakásotthonokban helyeztük el, illetve igyekszünk elhelyezni. A teljes körű otthont nyújtó intézményi hálózat fenntartásán túl a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladainak ellátása szintén megyei feladat. így, bár Szeged is tart fenn csecsemő- és gyermekotthont, e szolgáltatást számukra is a megye nyújtja. G. L.: - Többek között ez azt jelenti, hogy például mi végezzük el a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő kiskorú személyiségvizsgálatát. Meg kell határoznunk a gyermekvédelmi szakellátásra szorulás mértékét, milyenségét és javaslatot tenni arra, hogy az érintett kiskorú nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerüljön. Az erre vonatkozó határozatot viszont az illetékes gyámhivatal hozza meg. - Mi indokolja ezt a nagyon körültekintő eljárást? G. L.: - Egyrészt a törvény kimondja: anyagi okok miatt senki sem kerülhet gyermekvédelmi ellátásba. A településeken működő gyermekjóléti szolgálatok, illetve a helyi önkormányzatok feladata a prevenció, azaz segítséget nyújtani ahhoz, hogy ne kelljen kiszakítani a kiskorút a családi kötelékből. Sajnos ez ma részben oldható meg. Ha viszont elkerülhetetlen a beutalás, akkor meg kell találnunk a legkedvezőbb megoldást, éppen a gyermekek jogainak védelme érdekében. Első helyen természetesen az örökbeadás szerepel. Ha erre nincs mód, igyekszünk nevelőszülőknél elhelyezni a családjukból átmenetileg vagy végleg kikerült gyermekeket. A hivatásos nevelőcsaládok számát az idén kettővel növeltük, mivel a fenntartó biztosította a működésükhöz szükséges anyagi fedezetet. A hagyományos nevelőszülők száma szintén folyamatosan nő, mely annak is köszönhető, hogy a törvény értelmében a gondozási, neveltetési díj jelentősen megemelkedett. A nevelőszülők munkáját egyébként rendszeres képzéssel igyekszünk segíteni. Az intézményes nevelést, ellátást pedig végső megoldásként kezeljük, amely csecsemő-, gyermek-, illetve lakásotthoni elhelyezést jelent. D. T.: - Természetesen ma már ezekre is szigorú előírások vonatkoznak. Két év múlva pedig a törvényben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket is biztosítanunk kell. Mindezek megvalósításának szakmai koordinálásában folyamatos, jó munkakapcsolatban vagyunk a megyei gyámhivatallal is. Ez mégsem lesz könnyű feladat, hiszen a kis létszámú lakásotthonokban nevelkedő gyermekek mellé adott számú nevelőt, gyógypedagógust, pszichológust, gyermekvédelmi ügyintézőt kell majd alkalmazni, ami finanszírozási gondokat jelenthet. A központi költségvetés által gyermekenként jelenleg biztosított 480 ezer forintos normatív támogatást ugyanis átlagosan évi 260 ezer forinttal kell kiegészítenie a megyei önkormányzatnak! - Emellett meg kell oldani a speciális gondoskodásra szoruló gyermekek elhelyezését is. D. T.: - Valóban. A fogyatékosok, a szenvedélybetegek, a beilleszkedési, magatartási, gondokkal küszködők részére speciális gyermekotthonokat kell működtetnünk. Ezt a megyéknek önállóan kell megoldaniuk, hiszen semmiképpen sem célszerű őket együtt nevelni a többi gyermekkel. A 14-18 évesek között pedig egyre több a deviáns fiatal, akik fogadására egyetlen nevelőszülő sem vállalkozik. A megyei önkormányzat egy ilyen 15 személyes otthon létrehozására már be is adta a pályázatot. Ezt 2002-ig szeretnénk beindítani a megye valamelyik nagyobb városában. G. L.: - Az enyhe értelmi fogyatékosok egy része jelenleg Szentesen, hatlakásos, korszerű otthonban él, míg a középsúlyosak Hódmezővásárhelyen. Ez utóbbiak azonban egy százéves épületben laknak, amely nem felel meg a törvényi követelményeknek. Ezért az önkormányzat évek óta keresi a megoldást arra, hogy a városban építeni tudjon egy iskolát és speciális gyermekotthont. Fogyatékosok szakiskoláját működtetünk Makón is, ahol szeptembertől a kerti munkás és a varró szakmát is elsajátíthatják az enyhe értelmi fogyatékosok. Azonban az ottani, 11 éve elkészült épület sem felel meg a gyermekvédelmi törvény előírásainak, mivel nincsenek különválasztva a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők és a diákotthonban elhelyezettek. Ezért vagy át kell alakítani az épületet. vagy helyette lakásokat kell vásárolnia a megyei önkormányzatnak. Jelenleg Ópusztaszeren épül egy lakásotthon, jövőre pedig várhatóan átvesszük a most a fóti gyermekváros által fenntartott csanyteleki otthont. - Mi történik a nagykorúvá vált fiatalokkal? G. L.: - A törvény kimondja, hogy jár nekik otthonteremtési támogatás, de utógondozási ellátásban is részesülhetnek. így 18 éves kora után senki sem kerül az utcára. Akik nem tudnak gondoskodni magukról maradhatnak az otthonban, lakhatnak albérletben, hiszen 24 éves korukig jár nekik támogatás. Ez indokolt esetben jó, de sajnos akadnak, akik visszaélnek ezzel lehetőséggel. A felsorolt gondok, kötelezettségek komoly felelősséget, illetve tennivalót rónak a megyei önkormányzatra, valamint az ellátásért felelős szakemberekre. Hiszen csak most több mint ezer kiskorú és fiatal felnőtt - köztük több mint 200 Szegedről és környékéről - tartozik ellátórendszerünkhöz, akik a megye különböző településeiről kerültek hozzánk. A feladatok teljesítésére azonban hosszabb távon csak úgy lesz lehetőség - minden jó szándék és szakmai elhivatottság mellett -, ha a kormányzat a mostaninál többet áldoz erre a célra. N. R. J. Korzikára is eljutottak Úttörők a szentesiek A megyei önkormányzat Rigó Alajos nevét viselő gyermekintézményében megközelítőleg nyolcvan kislányról és fiúról gondoskodnak. A jól képzett szentesi szakemberek szinte úttörőnek számítanak a szűkebb s tágabb környezetükben, hiszen még meg sem született a gyermekvédelmi törvény, ök már részesei lettek a lakásotthonok kialakításának, a korábbi meglehetősen sivár épületben. A kicsik és nagyok jól érzik magukat a családias környezetben, s van köztük olyan, aki nem is szeretne a szüleivel élni. Erdőháti Nagy Lászlóné a vezetője a megyei önkormányzat szentesi gyermekotthonának, s egyben az igazgatóhelyettese a Rigó Alajos nevét viselő oktatási intézménynek. A képzett és lelkes kollektíva úttörőnek számit abból a szempontból, hogy a gyermekvédelmi törvény bevezetése előtt két esztendővel igazi családias körülményeket teremtettek az állami gondoskodásra szoruló lányoknak és fiúknak. Egy eredményes pályázatnak köszönhetően olyan csodálatos lakásotthonokat alakítottak ki, hogy az ember mindig úgy érzi magát náluk, mintha csak haza menne. Hiszen ott vannak a jó ízléssel berendezett szobák, a tágas étkező, a mindig tiszta mellékhelyiségek, no és a kamra, mert nélküle aligha képzelhető el egy háztartás. A lakásotthonokban úgy élnek ezek a gyerkőcök, mintha igazi családban nevelkednének. Nem csupán a tanulás ám a dolguk, hanem örömmel veszik ki részüket a házimunkából is. Most éppen a László-napi torta készült, mert kijár ám az is az ünnepeltnek. A tizenhárom éves Pataki Tímea is boldogan segített a konyhában. Mint mesélte, takarítani is szeret, mert akkor mindig tiszta az otthonuk, amelynek vezetője Földesi Éva. Vele minden kis titkukat megosztják a lányok és a fiúk, a kicsik s a nagyok, mert hiszen az óvodástól a huszonévesekig élnek egy lakásban. Tímea is nagyon ragaszkodik hozzá, ezt még a kívülálló is rögtön felfedezi. Azt mondta a kislány, hogy azért szeret az intézményben, mert mindazt megadják nekik, amire szükségük van. Az igazgatónő kapcsolatainak köszönhetően már Korzikára is eljutottak, de jártak Németországban, és folytathatnánk a sort. S még alig fejeződött be a tanév, már kirándultak a tiszai strandra, ahol bográcsban rotyogott nekik a finom eledel. Most meg tervezgetik a dunakanyari utazást. Lovász Annamária arról számolt be, hogy a testvére is vele van, ennek pedig nagyon örül. A 22 éves Rostás Veronika már dolgozik. A szentesi kórházban takarít, és segít a nővéreknek is. A lakásotthonban nagyon jó lenni, említette Vera, mert megtanult például főzni, és azt is elsajátította, hogyan lehet önállóan intézni az ügyeit. A jövedelmét összerakja, mert lakásra gyűjti a pénzét. Egy-egy döntése meghozatala előtt pedig mindig kikéri a gyermekotthon vezetőinek véleményét. Vera különben úgy van vele, hogy neki sokkal jobb itt élni, mint a szüleivel. Márpedig ha így van, mindenképpen Érdőháti Nagy Lászlónét és kollégáit illeti az elismerés. A gyermekintézmény vezetői oly módon fogalmaztak, hogy a lakásotthonokban az ő munkájuk nem is annyira hivatás, sokkal több annál: életforma. Hiszen az ottani gyerekekért talán jobban aggódnak, mint a sajátjukért odahaza... És mindent elkövetnek annak érdekében, hogy széppé varázsolják a mindennapjaikat, no és felkészítsék őket az önálló életre. Balázsi Irén Nagyon szeretik otthonukat a gyerkőcök. (Fotó: Tésik Attila) Megyei gyermekvédelem Család nélkül. és szakellátás családiason