Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-29 / 150. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚN. 29. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával GAZDAOLDAL 7 Felelősek az égiek is Megzsarolt talajok Még emlékezhetünk rá, az év elején hónapo­kig a belvízzel küszkö­dött a Tiszántúl. Ezt köve­tően hosszú ideig tartó­san magas maradt a fo­lyók vízszintje, több tér­ségben pusztító árvíz fe­nyegetett. Ki gondolta volna akkor, hogy május közepétől napjainkig a növénytermesztést az aszály fogja sanyargat­ni? Míg az őszi gabonák területét a tél végi belvíz apasztotta, most a mara­dékot sok helyen a szá­razság károsítja. Nincsenek jó helyzetben a tavaszi vetésű növények, fgy a kukoricával sem. Napjaink­ban az a vélemény kristályo­sodhat ki, hogy 2000-ben nem lesz igaz a tapasztalatokon alapuló alapszabály: a rossz búzatermést majd a jó kukori­catermés fogja kárpótolni. Felvetődik a kérdés, hibáz­tunk-e valahol, mit kell más­ként tennünk, jobban csinál­nunk a jövőben, a kudarcok elkerülése érdekében? Ezen kérdésekre térségenként és helyenként eltérően ugyan, de igennel és nemmel is vála­szolhatunk. Csatorna, ha nincs tisztítva Az esetek többségében a legfőbb tanulság az, hogy a belvizek kialakulásának meg­előzése céljából csatornáinkat az átlagos csapadékviszonyok időszakában is rendben kell tartanunk. A talajműveléssel kapcsolatban megállapíthat­tuk, hogy a belvizek kialaku­lásáért nemcsak az átlagon fe­lüli mennyiségű csapadék okolható, hanem a talajműve­lés minősége is. A hibák miatt a talajban tömörödött, vízzáró rétegek alakultak ki. Szak­nyelven mondva: tárcsatalp betegség a talaj felszíne alatt 15-20 centi mélyen, eketalp betegség a talaj felszíne alatt 25-32 centimétemyire. E ked­vezőtlen helyzetet közép­mély- vagy mélylazltással szüntethetjük meg. Megelőzé­se érdekében talajunkat válto­zó mélységgel kell művel­nünk. Azon is el kell gondolkod­nunk, hogy igen rapszodikus, hazai éghajlati viszonyaink közepette szabad-e ennyire háttérbe szorulnia az öntözés­nek, mint a szárazság elleni küzdelem egyik legkézenfek­vőbbnek tűnő módszerének. Természetesen az öntözés műszaki lehetőségeinek ki­használása vagy megteremté­se mellett komoly szerepük van a jövedelmezőségi számí­tásoknak, valamint a beruhá­záshoz, illetve a technológiai folyamatok véghezviteléhez szükséges pénzügyi fedezet­nek. Ez azonban összetettebb kérdés annál, hogy nélkülöz­hetné az átgondolt, hosszú tá­vú stratégiára épülő, az öntö­zésfejlesztést és öntözővíz­használatot segítő kormányza­ti szerepvállalást. Kevés műtrágya Napjainkban kijelenthet­jük, hogy a kukorica termésé­nek nagyságát a köztermesz­tésben szereplő hibridek nem korlátozzák. A legszerényebb termőképességűek is - jó vi­szonyok között - hektáron­ként megadják a 90-100 má­zsa májusi morzsolt termést. A legtöbb termést adó hibri­dekből 130-150 mázsa is le­jön egy hektárról. Akkor mi az oka annak, hogy sok gaz­dának csak 50-60 mázsás lesz a termése? A válasz tőmon­datban is összefoglalható: a kevés műtrágya és a kevésbé jó gyomirtás. Milyen volt a helyzet 2000-ben? A „nagykönyv" szerint a műtrágya nagy részét már 1999 végén el kellett vol­na szórni. Hogy mennyit? Azt mindenképpen meg kellene állapítani a talaj tápanyag-el­látottságától függően. A jelen­legi általános tapasztalat az, hogy talajunknak kevesebb tápanyagot adunk vissza, mint amit a növényekkel kivonunk belőle. Egyszóval talajainkat elsődlegesen a rossz pénzügyi helyzet miatt zsaroljuk ki. A kukorica gyomirtásával kapcsolatban érvényes a leg­inkább az az állítás, hogy a kukoricatermesztés felületé­nek aprózódását nem követte a szaktudás megfelelő helyre való áramlása. Adataink pedig azt bizonyítják, hogy a gyo­mosodás önmaga meghatá­rozza a termésmennyiséget. Sokan helytelenül olyan gyom irtószereket használnak, amelyek csak a kikelt gyomo­kat irtják. A későbbi gyomke­lést nem akadályozzák meg. Ha nem tervez valaki kulti­vátorozást (ekézést), akkor olyan gyomirtó szert használ­jon, vagy annak olyan haszná­latát kérje a munkát végző szakemberektől, amely a ku­korica növényállományát a betakarítás időszakáig tisztán (gyommentesen) tartja. Közepes termés? Idén az jár jól, aki meré­szen korán vetett. Azaz, tala­jának állapota lehetővé tette a korai vetést. Az optimális ve­tés időszakában a szokatlanul magas hőmérséklet valósággal kiszippantotta a nedvességet a magágyból. Sok táblán ezért rosszul alakultak a kelési fel­tételek, kettős kelést okoztak. Ez azt jelenti, hogy a növény­állomány kiegyenlítetlen lett, s ez eleve terméscsökkenést okoz. A termelő mindig re­ménykedik. Most abban, hogy talán véget ér az aszályos peri­ódus, s talán számithatunk egy közepes termésre. Dr. Széli Endre tudományos osztályvezető, Gabonatermesztési Kutató Kht. Csökkennek a földbérleti díjak Másodvetésre készülnek Vásárhelyen A napokban kezdődött meg a búza betakarítása a Hódmezővásárhely Hód-Mezögazda Rt.-nél Egy korábbi kalászos faj tabemutatón Egyed Béla az rt. vezérigazgatója el mondta, a jelenlegi ag rárgazdasági feltételek mellett a szántóföldi kul túrák nem termeszthető ek jövedelmezően. Ám akkor még mindenki re ménykedett az esőben Mára megváltozott a helyzet, kiderült, gyenge termés várható. Az elmúlt héten befejező­dött az árpa, a borsó és a rep­ce betakarítása, s ezek közül a borsó a becslésekhez képest jobb termést adott. A vetőmag minőségével a hozzáértő, ala­pos szakmai munka miatt nincs gond, az tehát már el­mondható, hogy borsóból leg­alább jó vetőmag áll rendelke­zésre. Az aszálynak ugyanis az az egyetlen előnye, hogy a gombabetegségek nem tá­madták meg a vetőmagot. A többi vetőmag minőségét és az egyéb paramétereket beta­karítás után lehet majd biztos pontossággal megtudni. A belvíz miatt a részvény­társaság szántójának 22 szá­zaléka károsodott, több száz hektár eleve vetetlen maradt, s összesen 1279 hektár pusztult ki. Az aszály miatti károso­dást is beszámítva 4572 hek­tár ad termést a Hód-Mező­gazda Rt.-nél a saját és integ­rált földterületeken. Az őszi búzánál 30-32 szá­zalékos hozamkieséssel szá­Még tart az aratás. Forró nyár, gyenge hozamok. (Fotó: Nagy László) mólnak, őszi árpánál 52-vel, repcénél pedig 36 százalék­kal, de az aszály miatt a kuko­ricánál valószínűsíthető a leg­nagyobb termésveszteség. Kukoricából már eleve jelen­tős a ki nem kelt terület nagy­sága - 1513 hektár, áru- és si­lókukoricából pedig 527 hek­táron nem kelt ki növény. Pedig a Hód-Mezőgazda Rt. öntözött, próbálta mérsé­kelni a veszteségeket. Össze­sen 1000 hektárnyi az öntö­zött terület nagysága, legna­gyobb részén őszi búzát, hib­rid kukoricát, siló kukoricát, napraforgót és lucernát ter­mesztenek. Átlagosan 42 milliméter hektáronkénti ön­tözővizet számolva 27,70 fo­rintba kerül egy köbméter víz. A meglehetősen költsé­ges öntözés mellett ez az ár még nem tartalmazza a cég amortizációs és üzemeltetési költségeit. A régiót már második éve sújtó rendkívüli természeti katasztrófák nehéz helyzet Esőért kiáltanak a növények. (Fotó: Gyenes Kálmán) Szaktanácsadói névjegyzék 2000 Sora. 1. Név Antal Sarolta Lakcim 6931 Apátfalva. Kossuth u. 84. 2. Dr. Balogh Sándor 6723 Szeged, Budapesti krt. 20/a. 3. 4. Benke József Dr. Berek Imre 6771 Szeged, Bánya u. 3. 6722 Szeged, Hajnóczy u. 11. 5. 6. 7. Dr. Bicsérdy Gyula Bodnár Károly Borús Gábor 6800 Hódmezővásárhely, Liget sor 41. 6821 Székkutas, József A. u. 34. 6800 Vásárhely. Oldalkosár u. 12. 8. Dóczi Istán 6900 Makó. Petőfi u. 18/a. 9. 10. Fackelmann István Dr. Fenyvessy József 6723 Szeged, Eperjesi sor 17. 6726 Szeged, Lövölde u. 31. 11. Futó Tamás 6723 Szeged, Vajda u. 24/b. 12. 13. 14. 15. Géczi Lajos Mihály Gyömbér László Dr. Hegedűs Antal Héjjá István 6792 Zsombó. Gárdonyi Géza u. 32. 6726 Szeged. Mária u. 18. 6771 Szeged, Makai út 98. 6800 Vásárhely, Munkácsy Mihály u. 2. 16. 17. Herezeg Pál Dr. Hodúr Ceeilia 6800 Vásárhely, Kodály Zoltán u. 3/a. 6725 Szeged, Ybl M. u. 8. 18. Huszár Lajos 6800 Vásárhely, Balassa u. 18/a. 19. Jankóné dr. Forgács Judit 6771 Szőreg, Sztv u. 30/b. 20. 21. 22. Ka hódi István Kahódi Istvánné Dr. Kispéter József 6758 Röszke, Tanya 353. 6725 Szeged. Bécsi krt. 8-16, 6723 Szeged, Tabán u. 6. 23. Kocsis József 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. Komoly Tamás I)r. Kovács Erzsébet I)r. Echoczky János Dr. Lóczi János Makra Lászlóné dr. Molnár Sándor Móritz Miklós Nagy József Pásztor Kálmán Pataki Péter Pető Sándor Polner Frigyesné Prohászka Ottó Ruszity Mláden Dr. Szabó Gábor I)r. Szalay János Torna Gerelv Dr. Tóth Mihály 6723 Szeged, Hont Ferenc u. 22/a. 6800 Vásárhely, Somogyi Béla u. 78. 6723 Szeged, Bihari u. 29/a. 6635 Szegvár, Kórógy u. 79/c. 6600 Szentes, Móra Ferenc u. 9/2. 6800 Vásárhely, Liget sor 22. 6800 Vásárhely, Teleki u. 31. 6722 Szeged, Nemes-Takács u. 3-7/B. 6635 Szegvár, Petőfi u. 16. 6800 Vásárhely, Ferenc u. 24. 6640 Csongrád, Liliom u. 1. 6647 Csanytelek, Szent László u. 37. 6783 Ásotthalom, I. ker. 18. 6723 Szeged, Csongrádi sgt. 77/b. 6932 Magyarcsanád, Széchenyi u. 39. 6724 Szeged, Ősz u. 34. 6800 Vásárhely, Mikszáth Kálmán u. 24. 6758 Röszke, II. Körzet 156. 6729 Szeged. Udvari u. 8. Dr. Tóthné Dr. Szita Klára 6720 Szeged, Dózsa György u. 10. Dr. Véha Antal 6725 Szeged, Szél u. 41. Szakterület Növénytermesztés, Környezetgazdálkodás (mintavételezés, talajerőutánpótlás). Ökonómia, gazdálkodás Ökonómia, gazdálkodás (EU csatlakozás, élelmiszeriparunk verseny-képessége) Állattenyésztés Környezetgazdálkodás, Állati eredetű termékek feldolgozása, Növényi eredetű termékek feldolgozása Állattenyésztés, Állatorvoslás, állategészségügy (állathigiénia) Állattenyésztés (nyúltenyésztés, szarvasmarhatenyésztés) Növénytermesztés, Ökonómia, gazdálkodás, (számítógépes rendszerszervezés, számvitel) Szántóföldi növénytermesztés, Kertészeti növénytermesztés, Növényvédelem, Tápanyag-gazdálkodás, Biotermelés Szántóföldi növénytermesztés, Állattenyésztés, Vadgazdálkodás Állati eredetű termékek feldolgozása (hús, hal, baromfi, tejtermékek) Szántóföldi növénytermesztés, Gyepgazdálkodás, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Kertészeti növénytermesztés. Szőlészet, Borászat Kertészeti növénytermesztés. Szőlészet, Borászat Kertészeti növénytermesztés, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Szántóföldi növénytermesztés, Növényvédelem. Tápanyag-gazdálkodás Növénytermeszlés, Állattenyésztés, Növényvédelem Állati eredetű termékek feldolgozása, Növényi eredetű termékek feldolgozása, Zöldség és gyümölcsfeldolgozás Takarmánygazdálkodás, tartósítás, tárolás, Állattenyésztés, Vadgazdálkodás Állati eredetű termékek feldolgozása (hús, hal, baromfi, tejtermékek) Agrolurizmus (vendéglátás keretében közvetlen termék értékesítés) Agrolurizmus (vendéglátás során közvetlen termékértékesítés) Állati eredetű termékek feldolgozása (élelmiszeripari termékek ionizáló kezelésének kimutatása), Növényi eredetű termékek feldolgozása (élelmiszeripari termékek ionizáló kezelésének kimutatása) Műszaki technika. Zöldség gyümölcsfeldolgozás, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Vadgazdálkodás Növényi eredetű termékek feldolgozása (sütő-, édes-, malom- és tésztaipar) Állattenyésztés Kertészeti növénytermesztés, Növényvédelem, Tápanyaggazdálkodás Egyéb mezőgazdasági tevékenység Takarmánygazdálkodás, Állattenyésztés, Kisállattenyésztés, Vadgazdálkodás, Egyéb élelmiszeripari tevékenység Állati eredetű termékek feldolgozása (hús, hal, baromfi) Kertészeti növénytermesztés, Biotermelés Egyéb mezőgazdasági tevékenység Növényvédelem, Tápanyaggazdálkodás Növényvédelem, Tápanyaggazdálkodás Erdőgazdálkodás, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Műszaki technika. Növényi eredetű termékek feldolgozása. Logisztika Szántóföldi növénytermesztés, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Műszaki technika, Állati eredetű termékek feldolgozása, Növényi eredetű termékek feldolgozása Egyéb mezőgazdasági tevékenység Állattenyésztés, Takarmánygazdálkodás, tartósítás, tárolás Kertészeti növénytermesztés. Szőlészet, Borászat, Egyéb mezőgazdasági tevékenység Környezetgazdálkodás, Növényi eredetű termékek feldolgozása (sütő-, édes-, malomipar, takarmány) Műszaki technika. Növényi eredetű termékek feldolgozása (malom, sütő-, takarmány-, növényolaj-, keményítő ipari technológiák) elé állítják a Hód-Mezőgazda Rt.-t is. A részvénytársaság és jogelődje több mint fél év­százados történetében nem fordult még elő olyan, mint tavaly: az rt. még nagy értékű és kitűnő hozamú, minőségű állatállományának sem tudta biztosftani a szénát. Ezáltal nemcsak a terméskiesés, de az is növelte a veszteséget, hogy az állománynak vásá­rolni kellett a takarmányt. Sajnos, az idei szálastakar­mány-szükséglet sem terem meg ebben az aszályos idő­szakban. Ezért a károk mér­séklése érdekében a búza be­takarítása után a silókukorica másodvetését tervezik, éppen a tömegtakarmányok biztosí­tása érdekében. A tervek sze­rint 200 hektáron vetnének újra. Mindezek ellenére a Hód­Mezőgazda Rt. - az országos tendenciának megfelelően ­kénytelen lesz mérsékelni a földbérleti díjakat. Erre az 1994. évi LV. törvény 17. pa­ragrafusa ad lehetőséget: „Ha­szonbérlő arra az évre, amely­ben elemi csapás, vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést illetve haszonbér-elengedést igényel­het" - áll a törvényben. Természetesen ez kénysze­rű és sajnálatos lépés, s min­denki abban bízik, hogy a kormányzat hatékony megol­dást talál az agrártermelők ár­veszteségeinek felszámolásá­ra, az agrártámogatások eme­lésére. Hód-Mezőgazda Rt. Lovas­verseny Munkatársunktól Országos minősítő díjug­rató A és B kategóriás lovas­versenyt rendez a Hód-Me­zőgazda Rt. a társaság kiállí­tási centrumának területén (a 47-es főút Kutasi úti 195-ös kilométerénél). A Hód-Mezőgazda Rt. Aranyági Ménese július 1­jén és 2-án, szombaton és vasárnap naponta reggel 9 órától folyamatosan tartó versenyszámokat mutat be. A belépés díjtalan. Tanácsadás, termelőknek Munkatársunktól Július 4-én és 11-én 8 és 12 óra között a Szakta­nácsadási Központ növény­termesztés, kertészet, nö­vényvédelem témakörökben helyszíni tanácsadást szer­vez mezőgazdasági termelők részére. A szolgáltatást személyesen vagy telefonon keresztül lehet igénybe ven­ni. Telefonos visszahívásra nincs lehetőség. Cím: SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely, Andrássy út 15. Telefon: 62/246-466. A Gazda­oldalt szerkesztette: Fekete Klára HOGY MINDEN SIMÁN Áy MENJEN,

Next

/
Thumbnails
Contents