Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-29 / 150. szám

2 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚN. 29. kommentár Pofon Putyinnak £

Uentmondásos értékelések születtek az elmúlt fél évben Oroszország első emberének politikusi tevékenységéről. A negyvennyolc éves volt felderítő, Vlagyimir Putyin elnökségének első hónapjaiban egy sor népszerű intézkedést hozott, leszorította a politikai színtérről a Jelcin-klán leguláltabb figuráit, koncepcióváltást és nagyobb aktivitást hirdetett az ország kül- és belpolitikájában, a csecsenföldi győző és a vaskezü reformer szerepében tetszelgett. Mindezek eredményeképpen Oroszország a nemzetközi porondon láthatóan jobb pozícióba kerüli az utóbbi hónapokban, mini Jelcin regnálásának utolsó szakaszában volt. A kamerák előtt harcművészeti tudását szívesen fitogtató Putyin tegnap azonban nagy pofont kapott odahaza: a föderációs tanács, vagyis az orosz felsőház hatalmas többséggel elvelelte a felsőház összetételének megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatát. Már hónapok óta lehetett róla hallani: az orosz parlament felsőháza úgy zsong, mint a méhkas, mert a 178 fős testület tagjainak egyéni érdekeit is sértik Putyin elképzelései a közigazgatás átalakítására, a központ és a régiók viszonyának újratárgyalására. A hatalmas ország ma is nyolcvankilenc régió társulásaként működik, amit különféle gazdasági egységek érdekszférái oszlanak fel. Az elmúlt években a központi halalom alig avatkozott be a helyi politikai kérdésekbe, így minden régiónak külön szerződése van a föderatív központtal, a helyi törvényhozások sokszor a szövetségi alkotmánnyal ellentétes jogalkotási gyakorlatot folytatnak, a legtöbb köztársaságban valamilyen kiskirály kormányoz, többnyire arra használva fel hatalmát, hogy valamilyen ügylettel saját bankszámláját gyarapítsa. Várható volt, hogy a szenátorok Putyin tervét a központi hatalom megerősítésére - ami egyben a regionális vezetők befolyásának megtörését is jelenti - nem fogadják kitörő lelkesedéssel. A

tegnapi szavazás jelezte: Putyin rendszerének igazi próbája a belpolitika lesz. Nehéz lenne ma megjósolni, egyáltalán megvalósíthatók-e azok a közigazgatási és gazdasági reformok, amelyek bevezetése nélkül Oroszország bizonytalansági tényezőnek fog számítani a világpolitikában. Az orosz felsőház elvetette A magyar forradalom előzménye Lengyel '56 Poznan (MTI) Poznanban, a nagylengyelországi (wielkopolskai) vajdaság székhelyén ünnepélyesen megemlékeztek az 1956-os poznani munkásfelkelés 44. évfordulójáról. Nyolc órakor a székesegyházban Juliusz Paetz poznani érsek szentmisét mutatott be, amelyen jelen voltak az egykori események még élő résztvevői, a vajdaság és a város elöljárói és a Szolidaritás szakszervezet képviselői. Délelőtt koszorúzási ünnepség volt az 56-os emlékhelyeknél, köztük a felkelés legfiatalabb áldozata, a 13 éves Romek Strzalkowski emléktáblájánál. Délután tartják a fő ünnepségeket a Hipolit Cegielski gépgyár főkapuja és a Mickiewicz téren álló 56-os emlékmű előtt. Utóbbi helyszínen istentiszteletet rendeznek a 44 évvel ezelőtti események áldozatainak emlékére. 1956 június 28-án a poznani Sztálin Művek (ma Cegielski gyár) munkásai „kenyeret, szabadságot" jelszavakkal általános sztrájkot tartottak a normarendezések és az alacsony munkabérek ellen tiltakozva, és tömegesen a város utcáira vonultak. Csatlakoztak hozzájuk más poznani üzemek munkásai is. Fegyveres harcok robbantak ki a rendfenntartó erőkkel, amelyekben több mint 70-en életüket vesztették, és több százan megsebesültek, hozzávetőleg 7(X) embert letartóztattak. A poznani események mintegy az 1956-os magyar forradalom előképét jelentették. A rendszerváltozás után Poznanban utcát neveztek el a lengyel és magyar 56 két gyerekvértanújáról, Romek Strzalkowskiról és Mansfeld Péterről. A két utca összeér, és mindkét áldozatnak emléktáblája is van. Az elnök első veresége Borisz Berezovszkij (a háttérben, középen) orosz-izraeli ipar- és sajtómágnás, az Állami Duma képviselője a felsóház ülésén figyeli a Putyin-törvénytervezet „vergődését" a szinte egyhangú szavazás nyomán. (MTI Telefotó/AP/Mihail Metzel) Moszkva (MTI) Alighanem első komolyabb belpolitikai kudarcát szenvedte el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök: a felsőház majdnem egyhangúlag elvetette törvénytervezetét a felsóház összetételének megváltoztatásáról. A föderációs tanács (felsőház) titkos szavazással, meggyőző többséggel döntött amellett, hogy vétót emel a törvény ellen: 129-en szavaztak a törvénytervezet ellen, s csak 13-an mellette. A központi hatalom erősítésének jegyében megalkotott jogszabályt heves viták közepette a múlt héten pénteken fogadta el az állami duma. A szóban forgó törvénytervezet a felsőház összetételének megváltoztatását, a köztársasági és területi vezetők visszahívhatóságát, továbbá a helyi törvényhozások feloszlatásának a lehetővé tételét célozza. A legnagyobb vitákat a szenátorok megválasztásának kérdése váltotta ki. Jelenleg a 178 tagú föderációs tanács az ország 89 szubjektuma törvényhozó és végrehajtó hatalmának a vezetőiből áll. A törvénytervezet ezen úgy változtatott volna, hogy a felsőház tagjait a regionális parlamentek titkos szavazással választanák meg, s a helyi végrehajtó hatalom vezetőinek (kormányzók), illetve a törvényhozó hatalom vezetőinek csak jelölési jogot biztosított volna. Már kedden kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a föderációs tanács elfogadja-e a törvénytervezetet, ugyanis a felsőház alkotmányügyi bizottsága, illetve föderációs ügyekkel foglalkozó bizottsága úgy döntött, javasolja, hogy átdolgozásra adják vissza a törvénytervezetet. A föderációs bizottság azt is javasolta, hogy a jogszabály kidolgozására hozzanak létre egy egyeztető testületet. Ezt a javaslatot a szenátorok döntésükkel elutasították. A felsőházi vétó előtt Jegor Sztrojev, a föderációs tanács elnöke úgy vélekedett, hogy az orosz szenátus tagjai „sietség nélkül, körültekintéssel és okosan" fognak szavazni. Hozzátette: nem lesz szembenállás az államfő és a felsőház között, még akkor sem, ha a szerdai ülésen elvetik a törvénytervezetet. Frankfurt (MTI) Az előzetes várakozásoknál kétszer nagyobb ütemben nőtt májusban a havi német importszámla, amelyet elsősorban az energiahordozók drágulása duzzasztott fel. A szövetségi statisztikai hivatal szerdán közzétett adatai szerint áprilishoz képest átlagosan 2 százalékkal drágultak az importtermékek. Elemzők előzetesen 0,9-1 Németország Dráguló import százalékos havi importár-inflációt jósoltak. Áprilisban 0,3 százalékos havi visszaesést mértek. Éves szinten 11,7 százalékkal volt magasabb májusban a külföldről beszerzett termékek és szolgáltatások ára Németországban az áprilisi 9,8 százalékos éves importdrágulás után. A Dow Jones és a Reuters által előzetesen megkérdezett elemzők 10,4-10,5 százalékos éves importár-emelkedést vártak a múlt hónapra. A vártnál magasabb importdrágulás fő felhajtóerejét az olaj és az olajtermékek adták: ezek kiszűrésével csak 1 százalékos volt havi és 6,7 százalékos az éves importszámla-emelkedés májusban - közölte a statisztikai hivatal. Májusban 15 százalékkal drágult az importált nyersolaj és 13,4 százalékkal emelkedtek a kőolajtermékek árai. Ausztria és Magyarország Nő a kétoldalú árucsere Bécs (MTI) Az idei év első negyedében a Magyarországra irányuló osztrák export 13,7 százalékkal 10,8 milliárd schillingre, tavaly egész évben 6,6 százalékkal 40 milliárd schillingre emelkedett. Magyarország ezzel világviszonylatban az osztrák áruk negyedik legfontosabb felvevő piaca - áll az osztrák gazdasági minisztérium szerdai sajtóközleményében. A Magyarországról származó osztrák import 2000 első negyedében 19,5 százalékkal 8,1 milliárd schillingre bővült. Magyarország ezzel az importpiacok listáján az ötödik. Ausztria Magyarországról származó importja 1999-ben 8 százalékkal 30 milliárd schillingre emelkedett. A magyarországi osztrák befektetések értékét a minisztérium 22 milliárd schillingben adta meg, ami a Magyarországon megvalósított közvetlen külföldi befektetések 10 százaléka. Összesen 6 ezer osztrák vállalat tevékenykedik Magyarországon. A gazdasági minisztérium közleménye szerint Kismarton (Eisenstadt) szerdán osztrák-magyar gazdasági megbeszélések színhelye. Josef Mayer, a gazdasági minisztérium külgazdasági osztályának szekcióvezetője és Bálás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulását és Magyarország Európai Uniós csatlakozásának kérdéseit vitatja meg egyebek között. Washington (MTI) Bili Clinton elnök valószínűleg csak „korlátozott zöld fényt" ad az ösz folyamán az országos rakétavédelmi rendszer (NMD) kiépítésének megkezdéséhez, ha a július hetedikére beütemezett rakétakísérletét sikeresen végrehajtják. Védelmi és kormányzati forrásokból egyaránt megerősítették azokat a korábbi sajtótalálgatásokat, amelyek szerint a Fehér Ház a színfalak mögött lépéseket kezdett annak elkerülésére, hogy végleges, a következő vezetés kezét megkötő döntést hozzon az NMD telepítéséZöld fény a rakétavédelemnek? nek teljes körű megkezdéséről. A „korlátozott döntés" hívei azt mondják: Bili Clinton elnöknek tulajdonképpen nem arról kell határoznia őszig bezáróan, hogy hozzákezdjeneke a rendszer gyakorlati kiépítéséhez, elég csupán azt kinyilvánítania, hogy kivitelezhetőnek tekinti-e az NMD-t. Érvelésük alapján magára a telepítésre - tehát az Aleutszigetek legtávolabbi csücskére tervezett radarállomás megépítésére és az első száz elfogó rakéta ugyancsak Alaszkában történő rendszerbe állítására - vonatkozó döntést már az új vezetés hozná meg valamikor 2001 és 2003 között. „Jelen pillanatban egyik irányba se akarjuk elkötelezni magunkat" - közölte egy nevét elhallgató magas rangú kormányforrás a The Washington Post szerdai számában. A lap megszólaltatta Sandy Berger nemzetbiztonsági főtanácsadót, aki leszögezte, hogy az elnök „még semmiféle döntést nem hozott". Szerinte nincs értelme találgatni, hogy milyen álláspontot fog végül is kialakítani, hiszen „nagyon sok függ a júliusi rakétakfsérlettől éppúgy, mint az Oroszországgal, Kínával és a NATO-szövetségesekkel folytatandó konzultációktól". A politikai manőverezés nyilván azt célozza, hogy az elnök kibújjon a nagy felelősséggel járó és szerfölött kényes döntés alól. Az amerikai terv ellen ugyanis nemcsak Oroszország és Kína tiltakozik, az európai NATOszövetségesek közül is jó néhányan ferde szemmel nézik Washington készülődését. Bíráló élű okfejtésük vezérmotívuma az, hogy az NMD nemcsak felrúgná a rakétavédelmi rakétarendszerek korlátozásáról 1972-ben megkötött, a hadászati egyensúly sarokkövének tekintett - az atomfegyverek bevetését eleve öngyilkos lépéssé tevő - ABM-szerződést, de újabb fegyverkezési hullámot indítana el, hanem azt eredményezné, hogy Európának csupán a veszélyből jutna, a pajzs nyújtotta védelemből nem. A The Washington Post által idézett védelmi források szerint a „korlátozott szabad jelzés" csak arra adna engedélyt a Pentagonnak, hogy megkezdje a tárgyalásokat az építkezési vállalkozókkal, illetve a tél folyamán a helyszínre szállíttassa a szükséges nyersanyagokat és berendezésékét. Maga az építkezés legkorábban 2001 nyarán indulhatna be, vagyis a végleges, a munkálatok tényleges végrehajtására vonatkozó döntést már az új elnök hozhatná meg jövő tavasszal. A Pentagon szerint mindazonáltal szükség van az előzetes engedélyre, ha azt akarják, hogy az előirányzott 2005-ös időpontra készen álljanak a rendszer alapelemei. Ráadásul a rövid alaszkai nyár nem biztosit tág „időablakot" az építési munkákhoz, így elkerülhetetlen, hogy az elnök meghozza a döntést az előkészületi munkák megkezdéséről, ha jövő júniusban már betonozni akarnak. hírek Katonahalál Szerzseny-Jürt (MTI) Legalább tíz orosz katona halt meg azokban az összecsapásokban, amelyek a szövetségi erők és a csecsen lázadók között zajlottak le az elmúlt napokban Szerzseny-Jürt közelében - közölte a Kreml sajtószolgálata. A szakadárok szóvivője közölte, hogy a harcokban 30 orosz katona vesztette életét. A Csecsenföldön állomásozó orosz haderők vezérkara cáfolta ez utóbbi jelentést, ugyanakkor Viktor Kazancev, az észak-kaukázusi orosz csapatok parancsnoka azt közölte, hogy a szövetségi erők bekerítettek egy 150200 fős lázadó egységet Szerzseny-Jürt térségében. Kínai nem Peking (MTI) Kína addig nem támogatja sem Japánt, sem Németországot abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljon, amíg a BT-nek nem lehet állandó tagja a jelenleginél több fejlődő ország jelentette ki egy neve elhallgatását kérő, magas rangú kínai diplomata. Eddig ez volt a legegyértelműbb kínai megnyilvánulás a japán és német tagsági kérelemmel kapcsolatban. Amíg az ENSZ nem hajlandó növelni az állandó BT-tagok számát, addig az állandó tag Ktna sem támogatja újabb fejlett országok belépését. Lezárult az Elián-ügy Washington (MTI) Az amerikai legfelsőbb bíróságnak a visszatartást közvetett módon elutasító állásfoglalása nyomán Elián González kubai kisfiú lehetőséget kapott arra, hogy szerdán, apja kíséretében - közép-európai idő szerint a késő esti órákban - elhagyhassa az Egyesült Államokat, pontot téve a csaknem háromnegyed éve vajúdó, erős indulati hullámokat kavart, váratlan fordulatokban gazdag és számtalan bírósági fórumot megjárt ügyére. Az amerikai főváros közelében külön bérelt repülőgép állt az apa és fia rendelkezésére, hogy hazatérjenek Kubába. „Tisztítás" Bukarest (MTI) „A román jegybank (BNR) folytatja a bankrendszer megtisztítását" cím alatt a Ziarul Financiar beszámolt arról, hogy a pénzintézet elhatározta a bírósági csődeljárás beindításának kezdeményezését a csaknem két hónapja felügyelete alá vont Felekezetek Nemzetközi Bankja nevű bukaresti pénzintézet ügyében. Ezzel szinte egyidejűleg a román nemzeti bank bejelentette: „különleges elszámolási rendszernek" veti alá az Unirea kereskedelmi bankot, amely súlyos kifizetési gondokkal küzd. A román jegybank bevonta a Columna Bank működési engedélyét és közölte, hogy az utóbbi években gyakorlatilag az összeomlás állapotában lévő pénzintézet felszámolását fogja kezdeményezni.