Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-03 / 129. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 2000. JÚN. 3. nettó 3.627.000 Ft-tól Baunok Orosz birodalmak Ö

t évvel ezelőtt egy nyári estén a francia Riviéra egyik legelegánsabb és méregdrága szállodájának - a Negresconak - étteremajtaján nem nyert bebocsátást a kis magyar csapat. A bejáratnál tábla hirdette - szabad fordításban zártkörű rendezvény zajlik az exkluzív vendéglátó helyen. Oroszok múlatták az időt, és folyatták a pezsgői odabenn. Amennyi kintről pillantásra elkapható volt: elegáns urak, ruhacsodákba csomagolt, arannyal telerakott hölgyek élvezték az osztályon felüli nyaralást. Nem volt ebben már akkor semmi meglepő, még a Szovjetuniót megjárt, s az ott látottak és megéltek lidércnyomása alól évekig szabadulni nem tudó számára sem. Ekkortájt már köztudott volt: a francia Riviérán megannyi orosznak háza van, s temérdek kis orosz, ukrán, litván birodalom lelhető fel a világ milliomos negyedeiben. Ők azok az ügyesek, akik a változások zavarosában sikerrel halászgatva - egyesek már előbb - teremtettek maguknak óriási, valutában is tetemes vagyont. l^jcm egyedüli és különleges hát a volt ukrán mi1 V niszterelnök, Ixtzarenko, a maga külföldre menekített magánszámláján elhelyezett 114 millió dollárjával, s vélhetően vagyonszerzésének módszerei - állami programokból elcsípett milliók, csúszópénzek sem ismeretlenek dollármilliomos, egykori „uniós" társai előtt. A nagy szovjet birodalom széthullásával egyidőhen két végletre szakadtak a társadalmak is: a mérhetetlenül elszegényedőkre és a dollárban mérhető vagyonnal bíró gazdagokra, akik már régen nem egykori hazájuk földjén élvezik felemelkedésüket. S hiába egy - nem is jelentéktelen - réteg utolérhetetlen vagyoni kiugrása, a lömeg a szegénységgel birkózik, reménytelenül. | t . / Á(xL ' de tcM^ Schüssei elzárkózott a megfigyeléstől Bécs (MTI) Wolfgang Schüssei osztrák kancellár a Der Standard című lap értesülése szerint elutasította azt a javaslatot, hogy az EU-tizennégyek megfigyelőcsoport ausztriai kirendelésével készítsék elő a szankciók feloldását. A lap brüsszeli tudósítójának értesülése szerint a néhány napja nagy titokban Schüssei elé teijesztett tervet a soros EU-elnökség szervezte azoknak az országoknak a segítségével, amelyek hetek óta igyekeznek enyhülést elérni a szankciók két legkeményebb támogatójánál, Franciaországnál és Belgiumnál. Ezekben az országokban - Dániában, Finnországban, Luxemburgban és Spanyolországban - most nagy a csalódottság, különösen mivel a megfigyelési mechanizmust maga Schüssei vetette fel először, bár később már azt javasolta, hogy az EU bizottsága készítsen jelentést, a bizottság azonban ettől elzárkózott. Ugyanakkor szinte minden osztrák megoldási javaslatban - amelyek zöme a hasonló eseteket nézve rögzített eljárás kidolgozását indítványozta - szerepelt a megfigyelés, amelynek alapján megalapozott véleményt lehetne szembeállítani a szankciók alapjául szolgáló feltételezésekkel. Az Azoriszigeteken tartott csúcs után a győzelmi jelentések arról szóltak, hogy valószínűleg meg lehet találni a kiutat, ha Ausztriát néhány hónapra megfigyelés alá helyezik, s a tapasztaltak alapján döntenek a tizennégyek a szankciók feloldásáról. Az EU-ajánlat lényegében egy az EU vezetői által kijelölt csoport több havi megfigyelő tevékenységét, majd jelentéstételét irányozta elő abban a reményben, hogy a jelentés nyomán a francia soros elnökség - azaz év vége - után feloldhatják a szankciókat. Több EU-kormányfő találkozót is szervezett volna Jacques Chirac és Schüssei között, de ez most ismét elérhetetlen távolba került. Heidi Glück, Schüssei szóvivője a Der Standard érdeklődésére csupán annyit mondott: nem lenne okos most kommentálni az ügyet, de „vannak érdekes dolgok, amelyek éppen úgy zajlanak, ahogyan kell". Leállított gázszállítás Moszkva (MTI) Oroszország leállította jugoszláviai gázszállltásait, Belgrád felhalmozott adósságai miatt - erősítették meg Moszkvában. Energetikai szakértők szerint ezzel függ össze, hogy a Nis, a szerbiai olaj- és gázipari tröszt vezetői sürgősen Moszkvába utaztak, hogy rendezzék a problémákat a Gazprommal, illetve az orosz kormányzattal. Ugyanakkor a jugoszláviai orosz gázszállítások ügye mindig is politikai kérdés volt, az energiahordozó a NATO katonai akciója idején is folyamatosan érkezett az országba (Magyarországon keresztül, noha a jugoszláv félnek a Mollal szemben is mindig voltak kisebb-nagyobb tartozásai). Belgrád nemcsak most nem fizetett, de korábban is jelentős összeggel tartozott, így elemzők szerint elsősorban politikai megfontolásokat kell keresni Moszkva váratlan döntése mögött. 6728 Szeged. Dorozsmai út 48. Tel /Fax: 62 463-333 Hódmezővásárhely, Szántó Kovács J. u 178. Tel /Fax: 62/249-750 AZ ÚJJÁSZÜLETETT FORD TRANSIT Egyesült Államok Vád alá helyezték Washington (MTI) Pénzmosási ügy miatt vád alá helyezték az Egyesült Államokban Pavlo Lazarenko volt ukrán miniszterelnököt közölték csütörtökön amerikai igazságügyi forrásból. A San Franciscó-i szövetségi bíróság a hétrendbeli pénzmosás mellett bűnszövetkezetben való részvétellel, és lopott javak 23 rendbeli szállításával is vádolja a bukott politikust. A 47 éves Lazarenkót nemzetközi körözés alapján vették őrizetbe az Egyesült Államokban tavaly áprilisban, miután hazájában közpénzek elsikkasztásával vádolják. Az ukrán hatóságok szerint a volt kormányfő 1994 és 1999 között körülbelül 114 millió dollárt mentett ki illegálisan az országból, és helyezett el saját számláira különböző amerikai bankokban. A pénz egy részéhez még energiaügyi miniszterként jutott, állami földgázszerződések vételével és eladásával, majd 1996-97-ben, kormányfőként, további milliókat tett zsebre az állami programokból, és jelentős csúszópénzeket fogadott el cégektől és magánvállalkozóktól. Miután túl feltűnő volt gyors meggazdagodása, Leonyid Kucsma államfő leváltotta őt. Ezt követően távozott Ukrajnából. Amerikában a szennyes pénzt elsősorban ingatlanbefektetésekkel akarta tisztára mosni. Megvett például egy csaknem 7 millió dolláros kaliforniai birtokot, amit korábban Eddie Murphy bérelt. Lazarenko ráadásul készpénzzel fizetett, ami az Egyesült Államokban ekkora összeg esetében mindig gyanút kelt. Ukrajna mellett kiadatási kérelemmel fordult az Egyesült Államokhoz Svájc is, ahol Lazarenkót egy 1998. decemberi feljelentés alapján szintén pénzmosással gyanúsítják. Akkor az oda panamai útlevéllel érkező Lazarenkót letartóztatták, de 2,59 millió dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Végül az Egyesült Államokban vízumszabálytalanság miatt vették őrizetbe. Ha a vádak beigazolódnak, akár 20 évi börtönre és 500 ezer dolláros pénzbüntetésre is ítélhetik. Peresz a belutá? Jeruzsálem (MTI) Az Izraeli Munkapárt elnöksége egyhangúlag megszavazta, hogy Simon Peresz legyen a párt államfőjelöltje. Peresz a szavazás után kijelentette: búcsút int a hagyományos értelemben vett politikai életnek, hogy államfőjelöltként ezentúl a nép egységének ügyén munkálkodjon. A 76 esztendős Simon Peresz kétszer volt Izrael miniszterelnöke, betöltötte a védelmi és a külügyminiszteri posztot is, és a közel-keleti békefolyamatban betöltött szerepéért 1993-ban Nobel-békedíjat kapott Ellenfele a jobboldali Móse Kacav lesz. Túszonként egymillió Jojo (MTI) A Fülöp-szigeteki emberrablók egymillió dollár váltságdíjat követelnek minden egyes túszukért. „Intézzük el a problémát, és fizessetek nekünk a 21 fogoly mindegyikéért 40 millió pezót (ez mintegy egymillió dollárt)" idézte a muzulmán emberrablókat a velük folyatott tárgyalás után a manilai kormány egyik neve elhallgatását kérő közvetítője. Roberto Aventajado, a kormány főtárgyalója nem akarta megerősíteni a váltságdíj-követelést, de azt mondta: fejenként egymillió dollár túl sok lenne. Soros bankja Brüsszel (MTI) Soros György alapítja meg Montenegró első nemzetközi bankját - jelentette be a magyar származású pénzember Brüsszelben. Soros Miroszlav Ivanisevics montenegrói pénzügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatót. Ezen a belga hírügynökség jelentése szerint elmondta, hogy a pénzintézetet nemzetközi befektetők csoportjával közösen hozza létre Euromarket Banka néven. A pénzintézet júliusban kezdi meg munkáját, összesen 5 millió dolláros kezdő tőkével. A podgoricai székhelyű bank magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt hitelez majd. Jövőre megnyitják a bank egy fiókját a montenegrói tengerparton is. Összecsapások Moszkva (MTI) Groznijban a lázadók támadást intéztek a városparancsnokság egyik egysége ellen, s két kormány katonát megsebesítettek - ismerte el a csecsenföldi orosz parancsnokság. A Kavkaz-Centr csecsen tájékoztatási központ bejelentése szerint viszont Groznij ipari övezetében csaknem két óráig tartott a heves összecsapás, s a muszlim egységek 15 orosz katonát öltek meg, megsemmisítettek öt teherautót, továbbá két páncélozott harcjárművet. Krzaklewski vállalja Varsó (MTI) Marian Krzaklewski, a Szolidaritás -Választási Akció (AWS) elnöke péntek reggel bejelentette, hogy amennyiben a pártelnökség úgy határoz, és személyét a kisebbik koalíciós partner, a Szabadság Uniója (UW) is elfogadja. vállalja a miniszterelnökséget. Az AWS elnöke a Rádió Plus kereskedelmi rádióban tette a bejelentést. 0 0 0 0 16 szelepes turbódízel motorok nagyobb raktér alacsonyabb üzemeltetési költség biztonság, komfort Károly-díj Clintonnak Jürgen Linden, Aachen város polgármestere megtapsolja Bili Clintont, miután az amerikai elnök nyakába akasztotta a Károly-díjat. (MTI Telefotó/dpa/Gero Breloer) Aachen (MTI) Első amerikai elnökként a rangos kitüntetés ötvenéves történetében, Bili Clinton pénteken Aachenben szabadtéri ünnepség keretében vette át a német város polgármesterétől az idén neki ítélt Károly-díjat. A díj odaítéléséről döntő kuratórium indoklása szerint az amerikai államfő az Európa és az Egyesült Államok közötti együttműködés előmozdításáért, valamint a Boszniában és Koszovóban tanúsított „bátor fellépésért" kapta a rangos díjat. Méltató beszédében Gerhard Schröder kancellár rámutatott: Clinton figyelme akkor sem fordult el Európától, amikor a 90-es évek elején összeomlottak a földrész kommunista rendszerei. Az ő érdeme, hogy az Egyesült Államok 1992 után is megőrizte érdeklődését az öreg kontinens, az ott végbemenő fejlemények iránt. Vezetésével az Egyesült Államok elkerülte a 20-as években önként választott izolacionizmust, amely utóbb Európában Hitler, Mussolini és Sztálin kezére játszott. A német kormányfő kiemelte, Jiogy Clinton döntő fontosságú szerepet játszott a NATO tavaly végrehajtott keleti bővítésében. „Alapigazság, hogy a biztonság oszthatatlan, s ez azt parancsolja nekünk, hogy a jövőben is tartsuk nyitva az atlanti szövetséget újabb tagjelöltek előtt" - hangoztatta Schröder. A NATO-ról szólva a kancellár megismételte a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos német fenntartásokat. Mint mondta, az Egyesült Államoknak szuverén joga meghozni azokat a döntéseket, amelyeket külső biztonsága szempontjából szükségesnek tart. Mivel azonban ez a kérdés hatással lehetne más államokra is, a NATO érdekei azt diktálják, hogy partneri szellemben kezeljük a témát jelentette ki a német kancellár. A gyönyörű kora nyári időben rendezett aacheni ünnepségen megjelent Johannes Rau német szövetségi elnök, Wolfgang Clement észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök, valamint a Károly-díj számos korábbi kitüntetettje. Köztük volt János Károly spanyol király, Václav Havel cseh elnök, Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter, Franz Vranitzky volt osztrák kancellár, Walter Scheel korábbi német államfő, Jacques Delors, az Európai Unió Bizottságának volt elnöke és Edward Heath brit exkormányfő. A nyolcvanon jóval túl járó Heath némi megütközést keltett, amikor bírálóan szólt Clinton kitüntetéséről. Mint mondta, nem érti, miért kap Károlydíjat az amerikai elnök. Szerinte a tavalyi koszovói háború aligha járult hozzá Európa békéjéhez.