Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-26 / 147. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 2000. JÚN. 26. kommentár A kisebbik jugoszláv köztársaság államfője európai módon viselkedett az elmúlt hét végén, amit na­gyon nehezen emésztettek meg a nagyobbik jugoszláv köztársaság régóta hatalmon lévő vezető politikusai, akik abszurdumnak tartanak minden olyan cselekede­tei és gesztust, amely hiányzik a kelléktárukból. Nincs például a diplomáciai tarsolyukban tolerancia, komp­romisszumkészség és humanizmus, van viszont erő, abból is a nyersebbik fajta. Az a balkáni „durr a sze­me közé". Mondjam azt, hogy faragatlanok? Mon­dom. Pár hónappal ezelőtt helyhatósági választásokat rendeztek Montenegróban, amelyen a jugoszláv had­sereg is felvonult, mégpedig abból a célból, hogy fino­man nyomást gyakoroljon a választópolgárokra. A szerbiai vezetés ugyanis a tőle megszokott módon a hadseregen keresztül fitogtatja erejét. A nagyobb vá­rosokban minden sarkon katona és rendőr állt pár­ban, imigyen demonstrálva a kisjugoszláv egységet. A montenegrói polgárok döntöttek is a sorsukat illetően, s a helyhatóságok többségébe - főként a nagyobb vá­rosokban - azokat a politikusokat juttatták he na­gyobb számban, akik nem kifejezetten Milosevics-pár­tiak. Jegyezzük meg: a rókának becézett Milosevics nem ekkor kapta az első fricskát a függetlenségre tö­rekvő montenegróiaktól, akik már korábban úgy hatá­roztak, hogy európai útra lépnek. M ilo Gyukanovics nyilvános bocsánatkérése az újabb lépés az Európa felé vezető úton. Kis lé­pés ez a montenegrói államfő, de nagy az országa éle­tében. Szegedi részvétellel Marosvásárhelyi napok Marosvásárhely (MTI) Az európai nyitottság, a tolerancia és a békés együttélés szellemében, neves romániai és külföl­di személyiségek részvé­telével zajlottak le a ma­rosvásárhelyi napok ren­dezvénysorozat szombati eseményei. 518 évvel ezelőtt, „Szent Iván havának 22. napján Cor­vin Mátyás parancsba foglal­ta, hogy három napon át vásár tartassék" a legjelentősebb székelyföldi városban, ame­lyet akkor Székelyvásárhely­nek neveztek. Ennek emléké­re az idén már negyedszer rendezték meg a marosvásár­helyi napokat, amelyen más külföldi vendégek mellett az idén is részt vesznek Maros­vásárhely magyarországi test­vérvárosainak - Zalaegerszeg, Kecskemét, Budapest XI. ke­rülete és Szeged - küldöttsé­gei. A szerdán indult rendez­vénysorozat első napjaiban a leköszönő polgármester. Fo­dor Imre átvette az Európai Tanács képviselőjétől az Eu­rópai Unió Marosvásárhely­nek adományozott diszzászla­ját, amelyet azért kapott a vá­ros, mert vezetése az elmúlt években szakmailag korszerű, európai stílusú közigazgatást valósított meg és példát muta­tott a kétnyelvűségben. A marosvásárhelyi napok keretében állították fel a tele­pülés közepén álló vár bejára­tánál Borsos Tamásnak, „a vár első főbírójának", azaz a város első polgármesterének szobrát, amelyet felavatása napjára virradóan ismeretlen tettesek meggyaláztak. Az in­cidens sem tudta azonban meghiúsítani a marosvásárhe­lyi napok vasárnap zárult si­keres rendezvényeit. Ezek sorában szombaton délelőtt az ökuméne szellemé­ben lezajlott istentisztelet volt a város Keresztelő Szent Já­nosról elnevezett római kato­likus plébániatemplomában Jakubinyi György gyulafehér­vári érsek részvételével, dél­után pedig a templomkertben felavatták Márton Aron. egy­kori erdélyi püspök szobrát. ' Márton Áron éppen 56 év­vel ezelőtt, 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban mondott beszédében tiltakozott a Ko­lozsvár környéki zsidók de­portálása ellen és határozottan fellépett annak leállításáért. Ezer Weizman és Jasszer Arafat Kairóban Diplomáciai nagyüzem Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Jasszer Arafat palesztin vezető megbeszélése Kairóban. (MTI Telefotó/AP/Amr Nabil) Kairó (MTI) Ezer Weizman izraeli el­nök vasárnap Kairóban óva­tosan dicsérte Bassár el­Aszad leendő szíriai elnö­köt. Weizman, akinek várha­tóan ez lesz az utolsó hivata­los látogatása Kairóban, rö­vid megbeszélést folytatott Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel.. Weizman ezután fejtette ki véleményét a rö­videsen megválasztandó szíriai vezetőről. Mint fogal­mazott, Bassár el-Aszad or­vos és az orvosok általában jó emberek. A fiatal szír ve­zető fő érdemeként azt emelte ki. hogy nem katonás jellem. Ami az Izrael és Szíria közötti béke kilátásait illeti, az izraeli elnök úgy vélte, hogy nehéz jóslatokba bo­csátkozni. Hozzátette azon­ban, hogy a szíriai vezető személyisége lehetővé tesz bizonyos „pozitív várakozá­sokat". A kétoldalú tárgyaláso­kon Hoszni Mubarak kije­lentette: arra számít, hogy az új szíriai vezető felújítja a béketárgyalásokat Izraellel. A tárgyalások januárban szakadtak meg. Weizman beszámolt az egyiptomi el­nöknek a legutóbbi izraeli kormányválságról. Az ál­lamfó ennek ellenére úgy vélekedett, hogy Barak kor­mánya nem gyenge. Az egyiptomi elnök néhány órá­val korábban Jasszer Arafat­tal, a Palesztin Hatóság el­nökével tárgyalt. A megbe­szélésen az izraeli-palesztin tárgyalások helyzetét tekin­tették át. Mind Arafat, mind Weizman rövid látogatása után elutazott Kairóból. Zágráb (MTI) Milo Gyukanovics montenegrói államfő bocsánatot kért Horvát­országtól mindazokért a szenvedésekért és anyagi károkért, ame­lyeket honfitársai okoz­tak Horvátország népé­nek az 1991-95-ös bal­káni háború kezdetén. A Nyugat-barát monte­negrói államfő azt követően kért nyilvánosan bocsána­tot, hogy a dél-horvátorszá­gi Csavtat városban szom­bat délután tárgyalást foly­tatott Stipe Mesic horvát köztársasági elnökkel. Gyu­kanovics és Mesic most ta­lálkozott először személye­sen. „Magam és Montenegró polgárainak nevében bocsá­natot kívánok kérni Horvát­ország minden állampolgá­rától, különösen Dubrovnik és Konavli lakosaitól az összes szenvedésért és anya­gi károkért, amelyeket a montenegrói nép bármely tagja okozott ezeknek a tra­gikus eseményeknek az ide­Horvát-montenegrói csúcstalálkozó Gyukanovics bocsánatot kért jén" - hangoztatta Gyukano­vics. A jugoszláv és a horvát hadsereg 1991-ben csapott össze, miután Horvátország egyoldalúan kinyilvánította elszakadását Jugoszláviától. Különös heves tüzérségi támadás zúdult Dubrovnikra és térségére, és túlnyomó­részt montenegrói katonák alkották a jugoszláv hadse­reg támadó-alakulatait. Rá­adásul az ostrom idején montenegrói önkéntesek százai fosztogatták végig Dubrovnik térséget. (Abban az időben Gyukanovics volt Montenegró miniszterelnö­ke, és akkoriban még vakon támogatta Szlobodan Milo­sevicset, mígnem 1997-ben szembefordult korábbi pél­daképével.) Horvátország és Monte­negró közeledésének útján eddig az volt az egyik leg­főbb akadály, hogy a jugo­szláv-horvát konfliktus ki­robbanásának kezdetén, 1991-ben montenegrói kato­nák és önkéntesek tömege vett részt a Dubrovnik ellen intézett támadásban. Bár a kétoldalú kapcsolatokban enyhülés következett be, mi­után Gyukanovics szakított Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnökkel, egy, a horvát elnöki hivatalhoz közel álló magas rangú tisztviselő pén­teken jelezte, hogy bocsá­natkérést várnak a monte­negrói államfőtől. Ez a két­oldalú kapcsolatok helyreál­lításának előfeltétele, és a jó szándék jeleként értékelnék a demokratikus Montenegró részéről - mondta a Reuters­nak a neve elhallgatását ké­rő horvát tisztviselő. A Dubrovniktói mintegy 15 kilométerre délre fekvő Csavtatban Stipe Mesic óva­tos formában ugyan, de arról biztosította tárgyalópartne­rét, hogy Zágráb meg kíván­ja könnyíteni a szomszédos Montenegrónak az Európá­hoz való közeledésre tett erőfeszítéseit. A megbeszé­lésen a két fél infrastruktu­rális beruházási tervekről tárgyalt, emellett szó volt a Prevlaka-félsziget problé­maköréről is. A Tanjug jugoszláv hír­ügynökség élesen bírálta Gyukanovicsot azért, mert bocsánatot kért Horvátor­szágtól. A Tanjug szerint a montenegrói államfő ezzel „gyakorlatilag magasztalta Mesicet szakadár politiká­jáért, amely tragikus ese­ményekhez vezetett a volt Jugoszláviában". A belgrá­di hírügynökség azt írta, hogy a hovát államfő elő­feltételül szabta a Gyuka­noviccsal való találkozó­jának a bocsánatkérést „olyasvalamiért, ami soha nem létezett, jelesül a Hor­vátország elleni állítólagos agresszióért". London (MTI) Az olajárak „összeom­lásszerű zuhanását" vár­ja a következő öt éven belül Ahmed Zaki Jama­ni, Szaúd-Arábia egykori nagyhatalmú olajipari mi­nisztere. A globális ener­giaforrások tanulmányo­zását célzó központ veze­tője a The Sunday Te­legraph brit lapnak adott interjújában kijelentette, az alternatív energiafor­rások elterjedése egy év­tizeden belül véget vet a „kőolajkorszaknak". - A nagy kereslet miatt egyelőre magas marad a nyersolaj ára. Bizfos vagyok Jamani az olajárak összeomlását várja Új energiaforrások jönnek? abban, hogy valamikor a jö­vőben összeonjlik - mondta Jamani az OPEC-tagállamok legutóbbi bécsi tanácskozá­sán hozott minimális kvóta­emelés kapcsán. „Ez be fog következni, mert a kőolajtermelők, ame­lyek hatalmas nyereségre tet­tek szert a jelenlegi árakból, nagyon sokat költenek a fel­tárásokra és a fejlesztésekre. Az elmúlt három hónapban jelentós felfedezések történ­tek. Nagy olajmezőre buk­kantak Kazahsztánban. Az oroszok hatalmas mezőre lel­tek a Kaszpi-tenger északi ré­szén... Jemenben és Egyip­tomban is találtak új mező­ket, továbbá Afrika nyugati partjain, Angolában, Nigériá­ban... Ehhez hozzá kell tenni az iraki tényezőt. Úgy gon­dolom, az irakiak nem sokáig lesznek a piacon kívül. Ami a kínálati oldalt illeti, könnyű olajat találni és termelni" ­fejtegette Jamani. Az alternatív energiaforrá­sok elterjedése kapcsán rá­mutatott: A hibrid motorok ­amelyeket a japánok már el­kezdtek bevezetni - mintegy 30 százalékkal csökkentik a benzinfelhasználást. A elekt­romos áramra alapuló üzem­anyag-cellás technológiák egy évtizeden belül majdnem 100 százalékkal csökkentik a benzinfogyasztást... „Meg­győződésem, hogy öt év múl­va, meredek visszaesés lesz az olajárban... Harminc év múlva pedig hatalmas olaj­készletek lesznek - és nem lesz rá vásárló. Harminc év múlva az olaj nem okoz prob­lémát... A .kőolajkorszaknak' nem azért lesz vége, mert ke­vés lesz az olaj, hanem hosszú távon már senkinek sem lesz rá szüksége". Jamani. aki 1962-86 kö­zött volt Szaúd-Arábia nagy­hatalmú olajipari minisztere, és akit a fejlődő országok for­radalmi olaj-politikája atyja­ként tartanak számon, úgy vélte, hogy országa is komoly gazdasági nehézségekkel fog szembenézni a kőolaj iránti kereslet fokozatos visszaesé­sével. A megszólaltatott elemzők egyetértenek Jamani előrejel­zésével. Úgy vélik, az számos iparági szakember vélemé­nyét tükrözi, ám még kevesen mentek el addig, hogy a kő­olajkorszak végét megjósol­ják. A Dresdner Kleinwort Bensőn elemzője szerint „az OPEC maga jelenti a veszélyt az olajárakra, egyszerűen azért, mert hatalmas tartalé­kokat halmozott fel. Csak Szaúd-Arábiának 100 évre elegendő kőolajtartalékai vannak" - mutatott rá a szak­ember. Csaó és a pápa Vatikánváros (MTI) A Vatikán élesen bírálta Kínát amiatt, hogy újabb püs­pököket szentelnek fel az álla­mi vezetéshez hű katolikus egyház számára II. János Pál pápa hozzájárulása nélkül. Fi­gyelmeztette Pekinget, hogy ez a gyakorlat súlyosan veszé­lyezteti kapcsolataik rendezé­sét. A Fides vatikáni hírügy­nökség jelentette, hogy Han­csouban felszentelték Mattew Csaót, akinek püspöki kineve­zéséhez a pápa nem adta hoz­zájárulását. Kínában hetven püspök van, aki elvben tízmil­lió katolikus hívőt képvisel. A gyakorlatban viszont a katoli­kusok egyik fele a -kormány­párti egyházat támogatja, a másik fele pedig Rómához hű. Albright díszdoktor Gdansk (MTI) Madeleine Albright ameri­kai külügyminisztert vasárnap a gdanski egyetem díszdokto­rává avatták. A laudáció sze­rint azért kapta a megtisztelő címet, mert következetesen küzdött a szláv népek iránt táplált nyugat-európai előíté­letek felszámolásáért, fontos szerepet játszott Lengyelor­szág NATO-csatlakozásának elősegítésében, és egyike volt azoknak, akik leleplezték a térség legújabb kori történel­mének elferdítését célzó, a ko­rábbi totalitárius rendszerek cenzúrája által alkalmazott mesterkedéseket. Egy háborús bűnös Szarajevó (MTI) A NATO vezetése alatt álló bosznia-hercegovinai béke­fenntartó erők letartóztatták a háborús bűnök elkövetésével vádolt szerb Dusko Sikiricát. A 36 éves Sikiricát a hágai Nemzetközi Törvényszék 1995-ben vádolta meg azzal, hogy muzulmán és horvát foglyokat gyilkolt meg, ami­kor a boszniai háború idején a hírhedt Keraterm börtönláger vezetője volt. Dél-Korea felfüggeszt Washington (MTI) A két Korea közötti ellen­séges viszony bizonyos fokú oldódására való tekintettel Szöul úgy döntött, hogy egyelőre felfüggeszti rakéta­fejlesztési tervét. A dél-koreai vezetés annak ellenére döntött a befagyasztás mellett, hogy az Egyesült Államok az év elején beleegyezett abba, hogy Szöul nagy hatótávolsá­gú, az észak-koreai főváros el­érésére is alkalmas rakétát fej­lesszen ki. Izrael nem enged Jeruzsálem (MTI) Ehud Barak izraeli minisz­terelnök kijelentette: készen áll a tárgyalásokra Szíriával. Hozzátette azonban, hogy a Kineret (Tiberias)-tó kérdésé­ben nem hajlandó engedni. Barak az izraeli kormány heti ülésén leszögezte, hogy a zsi­dó állam nyitott a tárgyalások­ra, de ragaszkodik az ország északkeleti részén lévő tóhoz. Ez a tó Izrael legfontosabb vfztartaléka. Szíria két nappal ezelőtt jelezte, hogy kész meg­kezdeni a tárgyalásokat Izrael­lel. Damaszkuszban közölték: a békekötés feltétele az 1967. július 4-i határok elismerése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents