Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-24 / 146. szám

SZOMBAT, 2000. JÚN. 24. BORKULTÚRA 11 Több pénz a konferenciaturizmusra Sikeres szezonkezdet gyár turisztikai bevételek az év első harmadában közel húsz százalékkal emelkedtek az elözö esztendő hasonló időszakához képest, és megközelítik az egymilliárd eurót, miközben 7,7 millió látogató érkezett hazánkba A turizmus további dinamikus fejlődése érdekében a Gazdasági Minisztérium jelentós infrastruktúra fejlesztéseket tervez, így például a konferencia-turizmusban élenjáró városok - mint Szeged - konferenciaközpont építéséhez összesen 3,5 milliárd forintos támogatásra pályázhatnak. „A turizmus ma, Magyarországon egy kialakulóban lévő, és rendkívül dinamikusan fejlődő üzletág" - szögezte le dr. Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium a turizmusért felelős helyettes államtitkára a napokban Budapesten, egy újságírókkal folytatott kötetlen megbeszélés alkalmával. „Egyre többen felismerik a turizmusban rejlő lehetőségeket. Többek között ennek tudható be, hogy a honi turisztikai bevételek ez év első harmadában meghaladták a 900 millió eurót." Ez azért is fontos - hangsúlyozta az államtitkár - mert a nemzeti össztermék tíz százalékát adó turisztikai bevétel a tavalyi koszovói válság miatt jelentősen csökkent, és alig érte el a 2,5 milliárd dollárt. (Igaz, a szakértők előzetes becsléseikben még ennél is kevesebbre, 1,5 milliárd dollárra számítottak.) Szembeötlő a fejlődés a gyógy turizmusban, hiszen a gyógyszállókban töltött vendégéjszakák száma 41 százalékkal emelkedett, s több, mint háromszorosára nőtt a vendégéjszakák száma az ifjúsági szálláshelyeken is. Dr. Kraft Péter hangsúlyozta: a nemzetgazdaság, és a turizmusból élő 300 ezer polgár számára ma már nem az a fontos, hogy a látogatók száma növekedjék, sokkal lényegesebb ennél, hogy a Magyarországra látogató turisták minél több vendégéjszakát töltsenek el itt, s hogy ez idő alatt minél több pénzt költsenek. A magyar polgárok utazásaik során naponta 900 millió forintot költenek el külföldön. Ám míg egy szezonban 800 ezer vendégéjszakát töltenek magyar turisták Spanyolországban, addig a spanyolok nálunk csak 175 ezret. Az államtitkár hangsúlyozta a konferencia-turizmus jelentőségét is. Ennek támogatásáról a Gazdasági Minisztérium a közeljövőben dönt. Elsősorban konferencia-központok építéséhez nyújtanának anyagi támogatást. Az államtitkár szerint adottságai, s a térség gazdasági- kulturálisés tudományos életében betöltött pozíciója alapján Szeged is sikerrel pályázhatna a támogatásra. „A délszláv válság csak részben probléma. Szeged számára lehetőség is, hiszen nemzetközi béke- s újjáépítési konferenciák központja lehet a város, melynek konferencia-turizmusa ezáltal föllendülhet" - vélte Kraft Péter, aki azt is elmondta: bár a konferencia-turizmus honi aránya ma még csak 4 százalék, szeretnék ezt legalább 12 százalékra bővíteni. Ehhez azonban az is kell, hogy a létesülő konferencia-központok építését az állam is támogassa. Az államtitkár szerint a „turisztikai célelőirányzat" alapjából 3,5 milliárd forintot kellene konferencia-központok építésére fordítani. Az összegre pályázni lehetne, s a támogatás az építés összköltségének 33 százalékát tehetné ki. A szaktárca egy pesti, és három vidéki központ építését támogatná, akár már jövő januárban. Az államtitkár szerint Szeged amennyiben szállodai kapacitását megfelelőképpen tudja bővíteni - rövid időn belül a régió konferenciáinak központja, s egyben a konferencia-turizmus hazai meghatározója lehet. „Ha sikerül a keresletet növelni a szegedi szálláshelyek iránt, akkor a kínálat hamarosan ki fogja elégíteni az igényeket" utalt a Szegeden jelenleg is zajló szállodai beruházásra dr. Kraft Péter. Az államtitkár véleménye az, hogy az M5-ÖS autópálya Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakasza is rövidesen megépül. Szerinte ugyanis a pályát üzemeltető, s építésére koncessziós jogot szerzett magántársaság nem vonhatja ki magát a kormány autópálya-építési koncepciójának hatásai alól. Kéri Barnabás Erdészek és a millennium Székesfehérvár (MTI) Az erdők védelmi és közjóléti funkcióját, a természetszerű erdőgazdálkodást, az apró és nagyvad-gazdálkodást, valamint a természetvédelmet tanulmányozták Fejér megyében az Országos Erdészeti Egyesület Székesfehérvárott megrendezett millenniumi emlékülésének mintegy hétszáz erdész résztvevője pénteken. Az erdészek az emlékülés első napját a „terepen" töltötték: a Velencei-tó térségében, a Kelet-Bakonyban, a Sárréten és a Mezőföld északi térségében tanulmányozták az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a vadgazdálkodás helyzetét, és eredményeit. Szombaton ünnepi közgyűléssel folytatódik a rendezvény. Grétsy László nyelvész bemutatja az erdészek támogatásával „A mi nyelvünk" címmel a millenniumra megjelentetett, 265 költő és író 465 lírai és prózai alkotását magába foglaló gyűjteményes kötetet. A 150 éves múltra visszatekintő egyesület 1879-ben már tartott közgyűlést Székesfehérvárott, most pedig a millennium tiszteletére választotta rendezvényének színhelyéül az egykori koronázó várost. Augusztus 1.: változik a jövedéki törvény Nem érdemes kivágni a tökét Polgár Mihály mórahalmi borászt is érinti a jövedéki törvény módosítása. (Fotó: Gyenes Kálmán) Péntekig a szőlőtermesztők tíz százaléka tett eleget a regisztrációs kötelezettségnek, amelyet a jövedéki törvény módosítása ró rájuk. A határidő június 30-án jár le - hangzott el a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságán tartott tegnapi sajtótájékoztatón. A borhamisítást ez a jogszabály-módosítás legfeljebb visszaszorítja, de meg nem szűnteti. Információink szerint Csongrád megye kétezerötszáz szőlőtermesztőjéből négyszáz kívánja felszámolni ültetvényét. Augusztus elsejétől a jövedéki törvény hatálya alá kerül a bor. A változás a Vám- és Pénzügyőrség Délalföldi Regionális Parancsnokságának területén mintegy 32-33 ezer gazdát érint. A bor adóztatása a jövedéki törvény hatálya alá kerül, így az eddigi tizenegy forintos fogyasztási adó helyett literenként öt forintos jövedéki adót kell utána fizetni. A jogszabály célja, hogy megteremtse az ellenőrzés lehetőségét, és visszaszorítsa a borhamisítást. - Az illegális üzelmeket ez a jogszabály sem képes teljesen megszűntetni, csupán keretek közé szorítja nyilatkozta lapunknak Vörös László, a vám- és pénzügyőrség dél-alföldi jövedéki osztályvezetője. Annyi változás mégis történik, hogy kereskedelembe kerülő bor regisztrált területről származhat, nyilvántartott szőlőből készülhet. Nagy mennyiségű hamis bor szállítása ezentúl jóval nagyobb kockázattal jár mint korábban. Az osztályvezető ugyanakkor elmondta, hogy a literenként száz forint körül kapható, borként árult zavaros lé forgalmazása reményeik szerint 2001. január 1. után szorulhat vissza; ekkor válik ugyanis kötelezővé a zárjegy. Vörös László nem mert becslésekbe bocsátkozni arról, mennyi lehet a hamisított borok aránya a vendéglátásban és a kereskedelemben, de annyit megjegyzett: jóval több mint húsz százalék. - A borhamisítás Csongrád megyére soha nem volt jellemző - mondta Kalmár ' István, a Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára. - A borkommandó megjelenése óta BácsKiskun megyét is elhagyták a zavarosban halászok, és olyan területekre szorultak vissza, ahol a hegyközségek nincsenek megszervezve. A jövedéki törvény változása az úgynevezett házikerti és a regisztrált szőlőtermelőknél ad okot a legtöbb félreértésre. Információink szerint Csongrád megyében négyszáz termelő - a regisztráltak tizenöt-húsz százaléka - készül ültetvénye felszámolására. A regisztrációval megnövekedett költségek miatt kívánnak felhagyni ezek a zömmel idős emberek a szőlőtermeléssel. Vörös László jövedéki osztályvezető elmondta: a kötelező regisztrációt követően sem állítja megoldhatatlan feladat elé a gazdákat a bürokrácia. A papírmunka nem igényel könyvelőt, így jelentős többlet költséggel sem jár. A regisztrálás határideje június 30-án lejár. A dél-alföldi vámparancsnoksághoz tartozó Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyében harmincezer szőlőtermelő, kétezer egyszerűsített adóraktár- és két-háromszáz bor adóraktár engedélyes ügyfelet várnak a jövő hét pénteki határidőig. Eddig mindössze tíz százalékuk tett eleget a bejelentési, illetve engedélykérelmi kötelezettségnek. Aki ezt elmulasztja, az súlyos büntetésre számíthat. Tóth-Szenesi Attila Törzsasztal a borkultúráról és a gasztronómiáról A pohárnok, a mesterszakács és a zenebohác Szombaton este hét órakor indul a Telin Televízióban a Törzsasztal, a Kontraszt Produkciós Iroda és a Délmagyarország Kft. közös műsora. A borkultúrát és gasztronómiát népszerűsítő magazin havonta egyszer jelentkezik. Összeállításunkban a szerkesztő mellett két ismert szegedi „törzsvendég" is megszólal. Eleinte Szegeden és Hódmezővásárhelyen, a Telin Televízióban lesz látható a Törzsasztal, Horváth Zoltán szerkesztő borászati-gasztronómiai műsora. A jövőben vélhetően más alföldi városok televízióinak képernyőjén is megjelenik a havonta jelentkező magazin szignálja. - Bánfi Tibor grafikussal való találkozás adta az utolsó lökést ahhoz, hogy készítsek egy ilyen stílusú műsort mondja a szegedi tévés. Gyönyörű borcímkéket rajzol és szépen tud beszélni a palackban tárolt nedűről. A borászathoz ugyan nem értek, de folyamatosan tanulok. Fontos, hogy olyan műsorral lepjem meg a nézőket, amilyen eddig még nem volt régiónkban. A magazin állandó szakértője Somodi Sándor, az ásotthalmi borász, aki egy évtized szorgos munkájával méltán szerzett hírnevet a környék borainak. A hónapról hónapra jelentkező magazinban az alkotókkal barangolhatjuk be a csongrádi, a HaHorváth Zoltán: Ilyen még nem volt! (Fotó: Nagy László) jós-bajai vagy a kunsági borvidéket vagy más, távolabbi tájakat. Például a németországi Pfalzot és környékét. - Borbarát rovatunkban dr. Gellért Ákos, az űjszegedi Gellért Szabadidőközpont tulajdonosa vall a borhoz fűződő viszonyáról - mondja a szerkesztő. - Tizenkét éve él Németország legnagyobb borvidékén. Ismeri az ottani borász-szakmát, úgy látja, van még mit tanulnunk. Az ottani borfesztivál május elejétől október végéig tart. A szüretet a forgatócsoportunk is elcsípi, ősszel ugyanis Pfalzba kaptunk meghívást. A szombati adásban megismerkedhetnek e rovat másik vendégével, Papp Csabával, a Délmagyarország munkatársával, aki Strasbourgban végzett el egy vendéglátó-ipari iskolát, ahol pohárnoki diplomát szerzett. Erről a szakmáról, valamint a borkóstolás menetéről is beszél majd az élő műsorban. A Törzsasztal a bor szépségeinek bemutatása mellett hasznos információkkal is igyekszik szolgálni a termelőket. Kalmár István, a Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára beavatja a termelőket, hogyan kell regisztráltatniuk magukat és adóraktári engedélyért folyamodni a vám- és pénzügyőrséghez, közeledik ugyanis a június 30-i határidő. Azért az igazi szakmáról is szót ejtenek: megtudhatják a nézők, hogyan célszerű védekezni a szőlő kártevői, a peronoszpóra, a lisztharmat, a különféle rovarok ellen. Horváth Zoltán a borászatot és a gasztronómiát a műsorban nem kívánja elkülöníteni egymástól. Ehhez megtalálta az ideális alanyokat is két állandó házigazda, Kovács Zsolt, a Régi hídhoz címzett vendéglő tulajdonosa és Frank Sándor mesterszakács személyében. Mindkettőjüknek van televíziós gyakorlata. Frank Sándor a nyolcvanas évek elején a Főzőcske, de okosan című műsorban volt Molnár Margit vendége, míg Kovács Zsolt tíz évvel később a Virradóra, majd a Szieszta - saját szavai szerint - zenebohócaként szórakoztatta a nézőket. - Célom, hogy bemutassam a gasztronómiának olyan finomságait, amelyekről kevesebb szó esik, mégis szerves részét képezik - mondja Kovács Zsolt. - Beszélek majd a szivarokról vagy a koktélokról amellett, hogy vendéglőm néhány specialitását is feltálalom. Igyekszek lendületet és színt vinni a magazinba, míg Frank Sándortól az erőt és a tartalmat várhatják a nézők. - Nem vagyok beszélős típus - mondja a mesterszakács. - Munkánk a háttérben zajlik, hiszen bent vagyunk a füstös sparherd mellett. Frank Sándor a nézőkkel meg kívánja ismertetni a gasztronómia finomságait. Az egyik adásban például a mártásokról beszél, amelyekről méltatlanul kevés szó esik, holott fontos kiegészítője az úgynevezett főételeknek. A többiről majd a Törzsasztalban. T. Sz. A.