Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-24 / 146. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 2000. JÚN. 24. kommentár Európa tanácstalan A

Z Európai Unió továbbra sem tud túllépni az elmúlt évekbeli legnagyobb politikai dilemmáján. Az Ausztria elleni EU-szankciók, amelyek meghozataluk idején oly frappánsan megmutatták a tagállamok választói számára, hogy kormányaik nem engednek az újfasizmusnak, demonstratív céljaikon kívül egyelőre nem jutottak egyébre. Ausztria ellenáll, s a szankcióknak eddig csak annyi eredményük lett, hogy a faji megkülönböztetés kérdését tartósan belekeverték a belpolitikai taktikázásba. A kérdés lassan inkább az: vajon az uniós kormányok a belpolitikában mit érhetnek el a „hazai" szélsőjobb ellen? Nyugat-Európában észrevehető tanácstalanság övezi a kilencvenes években különösen lábra kapó szélsőjobboldalt. Szavazati eredményei meggondolkodtatóak ugyan, de a politikai elemzők paradoxona szerint e pártoknak feltételezhetően több a szavazójuk, mint a szimpatizánsuk. A szavazatok elemzéséből az derül ki, hogy az emberek nem a demokratikus rendet utasítják el, hanem éppenséggel a nyugati társadalom civilizációs „rendjét" veszélyeztető jelenségek ellen tiltakoznak a szélsőjobbra leadott szavazatokkal. Az évente több százezrekben mérhető afrikai és ázsiai illegális bevándorlás létbizonytalanságban élő, sokszor egész városnegyedeket megtöltő „párhuzamos" közösségeket eredményezett, s ezeknek sem szándéka, sem lehetősége nincs arra, hogy a viselkedéstől a munkamorálig átvegyék a nyugati normákat. E helyzettel szemben a hivatalos politika még nem jutott túl az idegengyűlöletet és a társadalmi kirekesztést ostorozó retorikán. A szocialisták általában a tömeges honosítással igyekeznek úrrá lenni a problémán, bár ez épphogy az országba vonzza a bevándorlókat, a jobboldal pedig jobbnak látja a fajüldözést elítélő licitben nem alulmaradva kerülni a határozott lépéseket. A külvárosi bűnözéstől a drogkereskedelemig, az embercsempészettől a feketemunkáig számos területre kiterjedő bevándorlási probléma így a populista nemzeti pártok igazi szavazatgyűjtő terepévé vált, anélkül, hogy a rájuk szavazók tömegesen elfogadnák e pártok újnáci hajlandóságát. A

szélsőjobbra leadott szavazatok egy másik megosztottságra is figyelmeztetnek. Nyugat-Európában a hivatalos politika évek óta nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a választókkal elfogadtassa az európai egységesítést, és azt, hogy a gazdaság világméretű folyamataihoz alkalmazkodni kell. Míg a nemzetközi tőke alapvető érdeke, hogy liberális, szélsőjobbtól mentes kormányok álljanak az országok élén, a multinacionális folyamatokban veszélyt látó szavazók számára csábítóvá válhat a könnyen érthető populista politika, akár az EU bővítése kapcsán is. luA jOtK cUf Brüsszel és Ausztria Szankciós ügyek Merénylet Mexikóban Nyomozók vizsgálják Lilly Tellez mexikói újságírónő kocsiján a golyó ütötte lyukakat Mexikóvárosban. Tellez, egy országos tévécsatorna híradójának műsorvezetője, megúszta sérülés nélkül a merényletkísérletet, de a gépkocsivezető és a testőr megsebesült. (MTI Telefotó/AP/Claudio Cruz) Üzleti lehetőségek Haider Líbiában Ingatlanszemfényvesztés? Bukarest (MTI) Romániában a kormány sürgősségi rendeletet alkotott államilag elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásáról, az országban hivatalosan bejegyzett és elismert valamennyi felekezet számára - jelentették a pénteki romait napiJar, pok. Az Isarescu-kabinet csütörtöki ülésén elfogadott jogszabály értelmében a romániai egyházak püspökségenként, illetve felekezeti központonként tíz-tíz, templomnak nem számftó elkobzott ingatlant kapnak vissza. A kormányrendelet arról is intézkedik, hogy az egyházaktól az állam által bármilyen jogcímen elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására két hónapon belül különbizottságot hoznak létre az egyházügyi államtitkárság, valamint az igazságügyi, a közigazgatási, a pénzügyi, a művelődési, az oktatási és a területrendezési tárcák képviselőiből. A különbizottságban meghívottakként részt vesznek az ingatlanaikat visszakövetelő egyházak képviselői is, hogy megindokolhassák vallásfelekezeteik igényeit. Egyházi illetékesek emlékeztetnek rá, hogy a román kormány két évvel ezelőtt már elfogadott egy sürgősségi rendeletet a romániai magyar és más kisebbségek egyházaitól jogtalanul elvett néhány ingatlan visszaadásáról. Magyarnak lenni (42.) A tisztánlátás végett Párixs (MTI) Az Ausztria ellen bevezetett EU-szankciók káros jellegét hangsúlyozta pénteken a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribüné: az újság szerint a büntető intézkedések hátterében belpolitikai megfontolások állnak, s ráadásul a szankciók a célt sem érték el, hiszen a lépés csak megerősítette az osztrák kormánykoalíciót, képessé téve azt a lakosság összefogására a közös ellenség, az Európai Unió elleni hadjáratban. „Az Ausztria ellenes szankciókat különösen lelkesen pártolták Franciaországban, ahol mind Jacques Chirac gaulle-ista államfő, mind Lionel Jospin szocialista miniszterelnök azon versenyzett (közben már a 2002-es elnökválasztásra figyelve), hogy vajon melyikük helyezkedik keményebb álláspontra az Cújfasizmussal' szemben" - olvasható a cikkben. „De hazai politikai megfontolások álltak a szankcióknak adott támogatás mögött a német és a belga kormány esetében is: mindkettő üzenetet akart küldeni szavazói számára, hogy elfogadhatatlan szélsőjobboldali pártok beválasztása a kormányba" frja a szerző. „Egyesek azzal érvelhetnek, hogy az Európai Uniónak - miközben 12 űj tagállam felvételére készül, melyek közül sokan csak nemrégiben szabadultak ki a kommunizmus igájából egyértelműen ki kellett nyilvánítania alapértékeit. Ám az a meggondolatlan mód, ahogy ezeket a szankciókat bevezették, esetleg éppen rossz üzenetet küldött: ugyanis Közép- és Kelet-Európában sokan mondják, hogy miután sikerült megszabadulniuk Moszkva uralma alól, nem akarják, hogy most meg Brüsszel mondja meg, hogyan intézzék politikájukat..." - mutat rá az angol nyelvű napilap cikke. Klagenfurt (MTI) A Jörg Haider klagenfurti tartományi főnök a „nyitás első szakaszaként" értékelte hét hét leforgás alatt immár második lfbiai útját. Az Osztrák Szabadságpárt korábbi vezetője Tripoliból visszatérvén csütörtök este Klagenfurtban hangsúlyozta, hogy az észak-afrikai államban tett látogatása kizárólag a gazdasági kapcsolatok útjának egyengetését szolgálta, nem pedig politikai célokat követett. Haider újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy nem találkozott Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel, jelezte viszont, hogy meg fogja hívni KadAhány ember, annyi értelmezés születhet a Magyarok Világszövetségében dúló viszály láttán-hallatán. Egyszerű a magyarázat: a magyar sajtónak valamiért nem érdeke a tisztán láttatás, nem érdeke a frontvonalak meghúzása, valamilyen oknál fogva nem érdeke az ellentétek tisztázása. Mintha a magyar sajtónak csakis az volna az érdeke, hogy minden magyar arra gondoljon: érdemtelen emberek ülnek az MVSZ-ben. Nos, nem a sugalmazott és sejttetett forintokról, hanem súlyos elvekről van szó. Az MVSZ jövőjének mikéntje a tét. Az első törésvonal akkor születhetett a két tábor között, amikor a most megválasztott MVSZ-elnök, Patrubány Miklós még alelnökként kijelentette: érdemes megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a szervezet, miután „kistafírozta", útravalóval ellátta a kormány, nos, attól kezdve kizárólag a tagdíjakból tartsa el magát... Ekkor állhatott fel az úgynevezett erdélyi-amerikai „szövetség" az Egyesült Államokban alakult és mérvadó magyar hafit Karintiába. A karíntiai tartományi vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a Líbia elleni nemzetközi gazdasági embargó feloldása után az ő útja előtt eddig csak az angolok és a franciák vették észre, hogy micsoda óriási piac szabadult fel Líbiában. Líbiai tartózkodásának eredményeiről szólva Haider utalt a karintiai HypoBank és a líbiai állami bank között létrejött megállapodásra. Wolfgang Kulterer, a karintiai bank elnöke elmondta, hogy a Hypo egyik számláján keresztül folyik majd a jövőben Ausztria líbiai olajvásárlásainak egy része. szervezetek ugyanis ebben látják annak biztosítékát, hogy a mindenkori hazai kormányoktól függetlenül tevékenykedjen az MVSZ. Ez kristálytiszta logikára vall, a magyarországi körülmények idealizálása mellett. Ami működik az államokban, az nem biztos, hogy beválik a Duna-Tisza közén. A másik törésvonal a Kárpát-medencei régió új elnöke, a Borbély Imre megfogalmazta gondolatokhoz és tervekhez köthető. Szerinte nem fogják nagyon jól érezni magukat a világszövetségben azok, akiknek semmi közük sincs a nemzeti gondolathoz, akik internacionalisták, kozmopoliták. Az MVSZ a nemzeti gondolat műhelye, a tiszta nemzetpolitika helye - jelentette ki. Borbély szerint az „MVSZ nagyon különös társadalmi szerveződés, hiszen létének értelme, célja, foglalatosságának tárgya a magyar nemzet. Ebből a szempontból úgy is mondhatnánk, hogy egy politikával foglalkozó civil szervezet. Az általa megfogalmazott politikai dimenziók rövid és hosszú távú nemzetstratégiára vonatkoznak. Ebből kiindulva dolgozza ki a programját. Mostanra érett be a nyolcéves önkeresési, probléma-megoldási folyamat, és létrejött az a nagyon világos tézisrendszer, amelynek megvalósítása mentén fog ezentúl cselekedni a világszövetség. Ez viszont óhatatlanul is szelekciós szerepet fog betölteni." Ez a szemlélet nemcsak Magyarországon, hanem a világ bármely táján érvényes. Erdély és a többi leszakított nemzetrész a Kárpát-medencében olyan helyzetben van, mint a történelem folyamán kisebbségbe került bármelyik nemzeti közösség. Egy nyelvidegen vagy vallásidegen uralom alá került közösségben a meghatározó politikai törésvonal az idegen hatalomhoz fűződő viszony mentén alakult ki: kollaboráció vagy önállóság, kooperáció vagy autonómia. Ez olyan vízválasztó, amely fölött nincs átjárás - fogalmazott Borbély. A nemzet szempontjából egyértelmű, hogy a megmaradást és a gyarapodást az autonómia, az önállóság, a szabadság hármasában lehet csak keresni. Az elzász-lotharingiai németek, akik a kollaborációt választották, negyven év alatt eltűntek a demokrácia kellős közepén, a legát járhatóbb' európai határ mentén, míg az autonómiát választó dél-tiroliak, még ha nehézségekbe ütköztek is, nem kooperáltak, Rómát elutasították, amíg 1971ben meg nem kapták az önrendelkezést. Nos, ha az MVSZ a tiszta nemzeti gondolat hordozója, értelemszerűen Erdélyben is az autonomisták lesznek azok, akik ebben a társadalmi szervezetben otthon érzik magukat, ahol hasonszőrű gondolkodókkal tudnak kommunikálni, szemben azokkal, akik Bukarest felé orientálódnak - szögezte le Borbély Imre. A Kárpátmedencei régió elnöke szerint a világszövetség Erdélyben át fogja vállalni a társadalomépítést mindama területeken, amelyeket az utóbbi hét évben elhanyagoltak, például a regisztrációt. „Magam voltam a motorja annak, hogy ez belekerüljön az MVSZ programjába. Erre korábGuszinszkij-ügy Moszkva (MTI) Az amerikai kongresszus továbbra is tiszteletre méltó állhatatossággal, tapintatlanul beavatkozik Oroszország belügyeibe - áll abban a közleményben, amelyet pénteken tett közzé az orosz külügyminisztérium, válaszolva az amerikai képviselőház Guszinszkij-üggyel kapcsolatos minapi határozatára. Az orosz főügyészség közben kihallgatásra beidézte a sajtómágnást. Az orosz külügyminisztérium közleménye rámutat, hogy az amerikai képviselőház által nemrégiben elfogadott, „az orosz sajtószabadsággal" foglalkozó határozatában a hidegháború elcsépelt megállapításai szerepelnek „az újságírók rendszeres megfélemlítéséről, a tömegtájékoztatási eszközökre való nyomásgyakorlásról és a cenzúráról..." Szárazság és a búzatermés Szófia (MTI) A bolgár mezőgazdasági minisztérium májusban és júniusban alábecsülte a szárazság hatását a búzatermésre, de ennek ellenére nem lesz szükség importra - közölték kereskedők és feldolgozók pénteken. Egybehangzó véleményük szerint a várt alacsonyabb termés még mindig elég nagy lesz ahhoz, hogy teljesen kielégítse a ha?, zai keresletet, amelyet a minisztérium évi 2,2 millió tonnára becsül. Ugyanakkor a szófiai árutőzsde igazgatóhelyettese szerint a kormány több mint 3 millió tonnás termés-előrejelzése és a várhatónál sokkal jobb minőségi prognózisa eltúlzott, a szárazság negatív hatásait szeretnék ezzel legalább szavakban kisebbíteni. ban pénz is érkezett, csak másra költötték. Tudnunk kell, hányan vagyunk, hol élünk" - mondta. A készülő státustörvényt az első lépésnek tekinti a helyes úton. Társai és az 6 véleménye szerint a három kezelési mód - a betelepítés, az amputáció, illetve az autonóm fejlődés és integráció - közül eddig a második változat valósult meg Magyarországon a korábbi kommunista tradíció folytatásaként. Semmi politikai tett nem volt a magyarországi politikum részéről, amely valóban az integrációt, az önállóságot segítette volna elő, szólamokon és pénzügyi segélyeken kívül. A státustörvény az első olyan lépés, amely arra irányul, hogy Magyarország ne mintegy bemeneküljön az EU-ba a saját kisebbségei elől. Ez az első olyan intézkedés, amely köti az anyaországhoz a határon túli magyarokat, de csak az első lépés. Ideális megoldásnak a teljes állampolgárság megadását látná, tudja viszont, hogy az anyaországi politikai kultúra ezt nem teszi lehetővé. Nos, ezen politikai törésvonalak mentén kell megítélni az MVSZ-ben történteket. Pataki Sándor