Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-22 / 144. szám

CSÜTÖRTÖK. 2000. JÚN. 22. A HELYZET 11 Régiók és a gazdasági térszerkezet Ki mellé álljon a kormány? Régió­építés: po­I i t i k a i vagy gaz­d a s á g i kérdés? Igaz-e, hogy ha­zánkban elsősorban az uniós csatlakozás remé­nyéből fakadó pénzszer­zési lehetőség motiválja a regionalizmus fontos­sságának hangsúlyozá­sát? Milyen eséllyel vehet részt a régiók versenyé­ben a Dél-Alföld, ha a kormányzat - vélhetően a politikai lobbiharcok eredményeként - nem áll kellő erővel ezen, orszá­gosan is egyedülálló erő­feszítéseiről ismert minta­régió mellé? Lehet-e az elismerés egyik fajtájá­nak nevezni azt a véle­ményt, mely szerint az it­teni felkészülés előbb­utóbb úgyis meghozza gyümölcsét? Még mindig vitatott kér­dés: miként oszlanak meg a régióépítés, -fejlesztés fel­adatai a társult megyék, il­letve a kormányzat között. Ennek megválaszolása - ép­pen a sokrét feltételrend­szer miatt - nem könny . Ezért is használtuk ki az Ópusztaszeren megtartott régiónapi rendezvény kínál­ta lehetőséget arra, hogy minderről megkérdezzük az ott jelenlévő előadókat, dr. Nemes-Nagy Józsefet, az ELTE Regionális Földrajz Tanszékének vezetőjét, Nógrádi Zoltánt, a Dél-al­földi Regionális Fejlesztési Tanács ügyvezető elnökét, Gáspár Mátyást, a Magyar Teleház Szövetség ügyve­zetőjét, dr. Schwertner Já­nos régióigazgatót, dr. Per­ger Évát, a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási és Területpolitikai Államtitkár­ságának politikai főtanács­adóját, valamint dr. Frank Józsefet, a DARFT soros el­nökét. Nemes-Nagy József: - A regionalitás lényege nem a régióhatárok kialakftásával kapcsolatos, többnyire álvi­tán alapul. Az sem lenne szerencsés, ha azt csupán az EU-tagsághoz kötődő felté­telként, uniós pénzek elnye­résének lehetőségeként érté­kelnénk. Az elmúlt tíz évben ugyanis jelentősen megvál­tozott az ipar térbeli eloszlá­si szerkezete. Erősen diffe­renciált fejlődés tanúi va­gyunk, amely felvet egy jo­gos aggodalmat: a Balassa­gyarmat és Békéscsaba vo­nal mentén „kettészakadhat" az ország, hiszen hazánk nyugati részét jellemzi csak a 30-40 százalékos ipari fejlődési ütem. Ugyanakkor itt, a Dél-Alföldön láthatóan kemény erőfeszítéseket tesz­nek, hogy mielőbb „ledol­gozzák" az egyelőre főként objektív okok miatti hátrá­nyokat. Nógrádi Zoltán: - Tud­juk, hogy mi, még a kor­mány segítségével sem len­nénk képesek teljes mérték­ben ellensúlyozni, kiküszö­bölni a meglévő hiányossá­gokat. Ahhoz, hogy a régió­érdekeket kellőképpen érvé­nyesíthessük, uniós segít­ségre is szükségünk lenne. Ezért igyekszünk megfelelni a brüsszeli elvárásoknak, ezt célozta a 12 operatív prog­ram elkészítése, valamint a DARFT intézményi hátteré­nek, munkaszervezetének kialakítása. Fontosnak tart­juk, hogy munkánk eredmé­nyeként a kormány partner­ként fogadja el egyes javas­latainkat, ötleteinket. Ezek megfogalmazásában pedig úgy szeretnénk támaszkodni a megyei, kistérségi, telepü­lési elképzelésekre, hogy azok érdekei ne csorbulja­nak. Azt tapasztaljuk ugyan­is, hogy a nyitott társadalom iránti igény alapján beleszó­lási jogot kérnek a régióju­kat érintő kérdések eldönté­sébe. Gáspár Mátyás: - A tár­sadalom öntudatra ébredése e régióban kiemelten meg­mutatkozik. Az országban elsőként itt, Nagymágocson kezdték el ringatni a tele­házmozgalom bölcsőjét is. A nemzeti teleházstratégia pedig - Phare-támogatással - szeptemberig készül el, hi­szen közös jövőkép nélkül nehéz lenne összefogni több száz, aktív közreműködőt. Schwertner János: ­Kétségtelen tény, hogy e ré­gióban különös hangsúlyt kap a térség jövőjét fontos­nak tartó szakemberek mel­lett bizonyos vállalkozók és magánszemélyek közrem ­ködése is. Nem is lenne he­lyes, ha az itt élők elsősor­ban a kormányzat segítségé­re számítanának. Az ország térszerkezete pedig a piac­gazdasági viszonyok függ­vényében változik. Ezért ne­künk arra kell törekedni, hogy a dél-alföldi terveket megismerje és megvalósí­tásra érdemesnek tartsa a működő hazai és nemzetkö­zi tőke. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy nélkülözhető lenne a kor­mányzati támogatás. Frank József: - A gond „csak" az, hogy nem vezet erre autópálya, főforgalmi vasútvonal és a Tisza sem nemzetközi víziút. Egyedül pedig képtelenek vagyunk ekkora beruházások megva­lósítására. A jelenlegi felté­telek mellett viszont miért jönne ide egy tőkeerős be­fektető? Különösen, ha nem érzi, nem látja, hogy a térsé­get kiemelten támogatná a kormányzat. Ugyanakkor ta­pasztalható: az utak sokszor abba az irányba kanyarod­nak, ahol erősebb a politikai lobbi! Sajnálatos az is, hogy a legjobb mintarégiói státu­sunk hozadéka sem jelentős. Mi itt kemény munkával ké­szttjük a Phare-pályázatokat, nyerünk meg támogatásokat, aki pedig semmit nem tesz, annak ugyanannyit odaaján­dékoz(!) a kormány mond­ván: a regionalitás lényege az, hogy az egyes térségek fejlettségi szintjei közeledje­nek egymáshoz. Az uniós pénzek viszont lassan émek ide. Egyelőre még az 1996­ban, 1998-ban nekünk ítélt támogatást sem kaptuk meg. Ráadásul - a hírek szerint ­még az idei SAPARD-pén­zekre sem számíthat Ma­gyarország. De így hogyan lehet letörölni a térképről a keleti országrész elmaradá­sát jelző fehér foltokat? Perger Éva: - Valóban, a kormánynak van felelőssé­ge, feladata abban, hogy megteremtse a fejlődés alap­feltételeit. A felmérések is azt mutatják: a gazdasági szabályozás sokkal erőtelje­sebb hatást tud kifejteni egy terület fejlődésére, mint bár­milyen más eszköz. Azt szintén el lehet fogadni, hogy az itt élők egyre türel­metlenebbek, szeretnének kézzel fogható eredménye­ket is látni. De a kormányzat sincs könnyű helyzetben. Nálunk még nem alakultak ki az igazi régiók, ezért nem állhat ki mellettük egyértelműen, mert azzal kemény politikai támadá­sokra, vitákra adhat okot. Az utóbbi időben mégis ész­revehető, hogy egyre inkább tisztában van azzal, mekko­ra erőt képviselnek a régiók. Rádöbbent arra is, hogy las­san haladnak a beruházások. Ezért született döntés a Szé­chenyi-terv elkészítéséről, amelyhez viszont remekül csatlakozik, csatlakozhat a dél-alföldi régió, mivel kész projektekkel rendelkezik, míg másoknak esélyük sincs bejutni erre a versenypályá­ra. N. Rácz Judit Mert 2 hónapon át mindennap 25 000 Ft-ot nyerhet, akciónk végén pedig 1000 000 Ft-tal lehet gazdagabb! VISA V/SA VISA IHHffl —• IHHffl ELETET Autómodellek versenye Munkatársunktól Idén immár ötödik alkalom­mal rendezik meg június 24-én és 25-én Szegeden a Tamiya­kupa versenysorozatot. A ve­télkedésben rádió-távirányítás­sal működő, front és összke­rékhajtású autómodellek vesz­nek részt több kategóriában, melyek „eredeti" társaik tize­dére kicsinyített másai. A hét­végi esemény a magyar Tami­ya-kupa ez évi sorozatának ne­gyedik fordulója lesz. Az eddi­giektől eltérően idén nem a Széchenyi tér, hanem a Radnó­ti Miklós Gimnázium udvara ad otthont a rendezvénynek, melyet mindkét napon délelőtt 10 órától bárki megtekinthet. Dorozsmai nyertes Munkatársunktál Befejeződött a Szerencsejá­ték Rt. által az 5-ös lottóval az ötkarika jegyében címmel meghirdetett országos akció. Ebben azok vehettek részt, akik öt héten keresztül a szel­vényen szereplő négy mezőt megjátszották. Az így kapott sorszámokat az ország minden megyéjében naponta kisorsol­ták. s a szerencsés nyertes 50 ezer forintos értékpapírral lett gazdagabb. Ezzel még nem ért véget a nyereménylehetőség, mert ha a nyertesek kitöltöttek egy pályázati lapot, akkor részt vettek a Beregfürdőn megtar­tott olimpiai napok elnevezésű sorsoláson. A gálaműsor kere­tében megyénként egy-egy ne­vet húztak ki az urnából, s Csongrád megyében a kiskun­dorozsmai Németh Irénre mo­solygott a szerencse, hiszen a Szerencsejáték Rt. költségén ott lehet Sydneyben, az olimpi­ai játékokon. Jöjjön el egy valódi eröünnepre! Jöjjön el a Kőbányai Erös Ember Csapat-Világbaj­nokságra. melyet idén Cserkeszölőn, július 1-én és 2-án rendezünk meg. Nézzen farkasszemet a világ legerősebb embereivel! Legyen szemtanúja, aminl legerősebb hazánkfia, Fekele László megmutatja ellenfeleinek, hogy milyen is a magyar virtus A Kőbányai büszke rá, hogy támogathatja ebben. Nekünk elhiheti, ha eljön, már a látványtól is szomjas lesz. És mi oltaná jobban a szomjai, mint egy korsó jb hideg Kőbányai. Egészségére! Szurkoljunk együtt Fekete Lászlónak, aki minden támogatásunkat megkapja! Együtt a régiófejlesztésről (balról jobbra): Gáspár Mátyás, dr. Schwertner János, dr. Perger Éva, Nógrádi Zoltán, dr. Frank József és dr. Nemes-Nagy József. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents