Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-22 / 144. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚN. 22. HAZAI TÜKÖR 7 A Chalaban együttes marokkói zenével szórakoztatta a közönséget a régi zsinagógában a zene ünnepén. (Fotó: Frank Yvett) Holokausztmementó L

iebman Béla alul látható fotója egy évig feküdt az asztalomon. Eredetileg egy kézirathoz tartozott, amelynek más sorsa lett, aztán a visszajuttatni való dolgok közé került, onnan pedig még tovább, a szerkesztőségi papírtenger hullámai fel-felkapták, erre-arra vetődött az időszerű, ám pár nap alatt kosárérett papírok között. Egy sarka, egy részlete azonban mindig kilátszott, a legnagyobb kapkodásban is vonzotta a tekintetet, s az ember sosem tudta, vádlónak, figyelmeztetőnek vagy megbékéltnek látja-e, talán minden nap másnak, de akárhogy volt is, a szívszorító cipőhalmok fényképe mindig újra kezembe akadt. Egy nap azt olvastam egy olasz lapban, hogy Magyarországon „politikai" antiszemitizmus van; és ahogy a fotóra pillantottam, valami nem stimmelt. Aki a politikai antiszemitizmus fogalmát kitalálta, el is fogadtatta, hogy a holokauszt már nemcsak emlék és fájdalom, hanem politikai játszma és taktika is. A demokratikus politika szemérmesebb lett hitleri és sztálini elődjénél: a nacionalista oldalon eufemizmusok, célzások és sokatmondó szünetek váltották fel a szalonképtelen antiszemitizmust (ott is, ahol egyértelmű törvényt hoztak e téren); másfelől viszont az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni harc megtalálta helyét a liberális és szocialista pártok politikai taktikázásában: a politikai okokból rasszizmussal vádolt demokratikus jobboldal Európa legtöbb országában állandó védekezésre és magyarázkodásra szorult, s olyan megoldatlan ügyekben vesztette el a kezdeményezést, mint például a szélsőjobb szavazatait biztosító illegális bevándorlás vagy a betelepülők társadalmi integrációja. A holokauszt politikai tagadása, és a holokauszt, mint politikai tőke fertelmes alternatívái egymásnak. Hiszen ugyanazt tagadják meg: az aktualizálhatatlan, személyes és közösségi fájdalmat a zsidóktól, valamint a lehetőséget a többségi nemzettől, hogy az eltávolító hatású politikától mentesen gondoljon bele az 1944ben szétszakított zsidó családok fájdalmába, a rettegésbe, a megalázottságba, az éhínségbe és mindazokba a borzalmas jelenetekbe, amelyek 600 ezer magyarországi zsidó elpusztításához vezettek. Hiába akadályozza törvény a holokauszt tagadását, és azt, hogy a szólásszabadság joga kiterjedjen az antiszemitizmus hirdetésére, ha a politikai holokauszt-biznisz süket táborokat képez a közvéleményben, és mai érdekeknek rendeli alá a történeti tisztánlátást. L

iebman Béla fotója nemcsak, hogy nem veszett el asztalomról. Én: őrzöm. A több ezer levetett cipő hétköznapisága, a drámai űr, amely a zsinagógában, a zsidó önazonosság legfontosabb helyén honol, úgy üti szíven az embert, mint a népirtások koponyahalmai. Csak épp nem ismeretlen őskegyetlenségű törzsi felfordulás, ami történt, nem diadalmasan halmokba emelt harci zsákmány, amit látunk, hanem szegedi utcákon munkába, iskolába menet kikopott egyszerű, emberi cipők. Panek Sándor Liebman Béla felvétele 1945-ből: a dél-alföldi zsidók deportálásakor összegyűjtött cipők a szegedi zsinagógában Siker a magyar színházak fesztiválján Gyalog galopp Miskolcon Marokkói és francia muzsika szólt A zene ünnepe Szegeden is Az utóbbi hetekben egymást érik a színházi fesztiválok: Kisvárdán a határon túli együttesek immár tizenkettedik alkalommal mutatkoznak be, a napokban ért véget a fővárosban megrendezett országos színházi találkozó, Miskolcon pedig június végéig tart a „Magyar színházak fesztiválja 2000", amelynek programjában vasárnap este nagy sikerrel lépett fel a Szegedi Nemzeti Színház társulata. Június 15-étől 30-áig a Miskolci Nemzeti Színház öt játszóhelyén rendezik meg „Magyar színházak fesztiválja 2000" címmel azt az országos seregszemlét, amelyre az utóbbi évek legizgalmasabb hazai színházi produkcióit hívták meg. A rendezvénysorozattal az is a szervezők célja, hogy a nézők képet alkothassanak arról, a millennium évében hol tart a magyar színjátszás, milyen változások, tendenciák jellemzik. Kicsit irigyelhetjük Szegeden a miskolci közönséget, hogy ambiciózus színidirektoruk, Hegyi Árpád Jutocsa állandó offenzívában van, alig kezdődött el a mostani színházi találkozó, máris a jövő évi miskolci országos operafesztivált szervezi - ami eddig hagyományosan a mi Tisza-parti társulatunk privilégiuma volt. „Nehéz volt elfogadtatni a város vezetésével, hogy ez a legolcsóbb és leghatékonyabb kitörési lehetőség Miskolc számára, ha az acélvárosi arculatot kultúrvárosi arculattá kívánja változtatni. Ha minden a tervek szerint halad, egy évről évre bővülő repertoárú operafesztivál jön létre ebben az eurorégióban, amely Szlovákiától Olaszországig és Németországig válogat Európa operaprodukcióiból és a magyar termésből" - olvasom a Színház címú folyóiratban a miskolci direktor optimista nyilatkozatát. Nemcsak az operafesztivál terve, hanem a most zajló színházi fesztivál is impozáns, öt helyszínen mintegy negyven előadás várja a publikumot. Gyanítom, az eddigi programból sokan kíváncsiak lettünk volna például a zalaegerszegiek Hegedűs a háztetőn előadására Kulka Jánossal a főszerepben, Lőrinczy Attila Kaposvárott nagy sikerrel futó darabjára (Balta a fülbe), vagy a további programból számos produkcióra. A Szegedi Nemzeti Színház repertoáijából vasárnap este a Méhes László rendezte Gyalog galoppot láthatta a zsúfolásig megtelt miskolci nagyszínház közönsége. „A szegedi társulat szinte a lehetetlent kísértette meg, amikor a már klasszikusnak számító Monthy Pythonfilm után színpadra állította a Gyalog galoppot. Akik a nézőtéren ültünk, bizton állíthatjuk, a kísérlet sikerült, fergeteges, sodró tempójú, vérbő humorú előadást láthattunk. A csak erre az előadásra érkező francia vendégek is elragadtatottan nyilatkoztak. Hegyi Árpád Jutocsa, a miskolci direktor pedig a jövő évadra egy hetes vendégjátékra hívta a produkciót" - kelti a szegedi prózai társulat jó hírét a miskolci fesztiválújság. Szegedet nem csak ez az egy előadás képviselte: jövő kedden a Menyegzővel és A csodálatos mandarinnal Juronics Tamás bizonytalanságban lebegő balettegyüttese vendégszerepel Miskolcon. H. Zs. Két napon keresztül még a zenélő szökőkút is muzsikált a Dugonics téren a francia eredetű zene ünnepe tiszteletére. Az 1982-ben indult programsorozat célja, hogy évente egyszer szabaddá és ingyenessé tegye a zene élvezetét. Egy újkori, de a világ minden táján elterjedt francia kulturális hagyomány egyik helyszíne volt Szeged ezekben a napokban, hiszen városunkban is megtartották a zene ünnepét. A Fete de la musique rendezvénysorozata 1982-ben Néptáncgála a színházban Munkatársunktól A Szeged Táncegyüttes és az SZTA Alapfokú Művészeti Iskola immár tizedik alkalommal rendezi meg a nemzetközi néptánctalálkozót június 20-ától Szegeden. Az együttes hét csoportja mellett finnországi, németországi és bulgáriai néptáncegyüttesek vesznek részt a találkozón, amelynek gálaestje ma, csütörtökön este 6 órakor lesz a Nagyszínházban. A „Mikor én küs leány vótam" című gálaprodukcióban bemutatkozik a turkui, a salzkotteni, a veliko tarnovói és a padeborni vendégegyüttes, fellép a Szeged Táncegyüttes felnőtt csapata valamint a Kardos, a Zsendice, az Eben-guba, a Nyisztor, a Göncöl és a Kerekes csoport. Kézmüvestábor Makón Munkatársunktól A Kertvárosi Általános Iskola és a Makói Kulturális és Közművelődési Kht. szervezésében ötödik alkalommal rendezik meg a népi kézműves alkotótábort július 24-29. között. A szakágak szabadon választhatóak a szövéstől a bőrművességen keresztül a mézeskalács-készítésig. Jelentkezni június 24-éig lehet Erdei Gáboménál a Kertvárosi Altalános Iskolában (Makó, Návay Lajos tér 12.). kezdődött, és lényege, hogy a közönség nemcsak koncerttermekben és nemcsak belépőjegy ellenében hallgathat zenét, hanem utcákon, tereken, vasútállomásokon, parkokban, múzeumokban, egyszóval mindenütt, ahol közönség lehet. A zene ünnepén amatőr és hivatásos zenészek lépnek fel, és a helyszíntől függetlenül eltekintenek minden tiszteletdíjtól. Magyarország 1993-ban csatlakozott a hamar nemzetközivé váló programsorozatba, és mára Budapest mellett több vidéki nagyváros is megrendezte a maga zeneünnepét, Megint szegényebb lett egy kiváló tudóssal Szeged és egyeteme. Mint családja tudatta, hosszú szenvedés után 2000. 'június 14-én, nyolcvannyolcadik évében elhunyt Hencz Aurél. 1913. február 16-án született Szaknicán, ahol apja gimnáziumi tanár volt; Juhász Gyula kartársa itt és késó'hb Makón is. Gyermek- és ifjú korát már Makón töltötte. Jogi tanulmányait Budapesten és Szegeden folytatta (19301934). Pályáját szellemi szükségmunkásként a makói városházán kezdte, majd 1936-ban a tanügyigazgatásba került. A front átvonulása 1944 decemberében Léván (Hont-Bars vm.) tanfelügyelőként érte. A megye tanitóságát igyekezett visszatartani a meneküléstől, az ő és családja sorsa 1945 tavaszán mégis a kényszerű távozás lett. Makón Csanád vármegye tanfelügyelője volt (1945-1949). E kis megye fölszámolásával került a szegedi egyetemi könyvtárba, melynek egy mozgalmas időszakban (1953-1958) igazgatója is volt. Leváltása 1956-beli, a forradalom iránt rokonszenvező - ám, az önbíráskodási törekvéseket is elhárító magatartásának a következménye volt. 1984-i nyugdfjazásáig ugyanitt különböző státusokban kutatói tevékenységet folytatott. Mára már forrásmunkává vált első jelentős művét (A művelődési intézmények és a művelődési igazgatás fejlődése 1945-1961 [(1962)] a Területígy Szeged is, ahol az Alliance Francaise immár ötödik alkalommal szervezett kulturális programokat ebből az alkalomból, ezúttal a MASZK Egyesülettel közösen. Kedden a régi zsinagóga estjének látogatói hallgathatták .meg a Chalaban együttes koncertjét, akik alapvetően marokkói zenéz játszanak, noha tagjai között marokkói mellett van magyar, francia és örmény is. A Chalaban muzsikája a multikulturális társadalom sokszínűségét tükrözte, azt a fajta gazdagságot, amely egy olyan ország zenéjét jellemzi, amely a legHencz Aurél. (Archív fotó) rendezési törekvések Magyarországon. Az államigazgatási jogi szabályozás aspektusából című, könyvként is napvilágot látott kandidátusi értekezése követte (1975). Benne ismerhető fői először az a forrásközelség és forráshűség, mely minden későbbi, az államigazgatási (közigazgatási) jog és a közigazgatás-történet határterületére eső munkáját is jellemzi. A magyar közigazgatás-történtet egykori nyomtatott forrásait és későbbi irodalmát senki sem ismerte olyan jól, mint ő, s e könyvtári föltáró és földolgozó munkát egyikünk sem végezhette volna el oly alapossággal, mint éppen ő. Munkáját a makói és szegedi diáktárs, Erdei Ferenc is inspirálta, mintegy közigazgatás-történeti „utánmunkálatként" az ő szociográfiái nyomán frta a hetvenes években a tanyáról és a községről szóló tanulmányait és könyveit. A közigazgatás komplex tudományos vizsgálata című, országosan kiemelt témakörbe illeszkülönbözőbb - arab, berber, afrikai, európai - zenei hatások metszéspontjában helyezkedik el. A zenekar tagjai Said Tichiti, Hamid Baidou, Dávid Yengibarjan, Raphael, Palya Bea, Matisz László és Kis Sándor remek zenét szolgáltattak nemcsak a zsinagógában, hanem a Bounty-teraszon is. Ugyancsak a zeneünnep része volt tegnap a Dániel Mille Trio koncertje is a régi zsinagógában, ahol a Dániel Mille, Jean-Christopher Maillard és Gerard Carocci felállású jazz trió lépett fel. P. J. kedtek a Felsőfokú közigazgatási szakemberképzés Magyarországon (1981) és a Törekvések a közszolgálati etika kialakítására (1987) cimű monográfiái. Ez utóbbival méltán nyerte el az állam- és jogtudomány akadémiai doktora fokozatát (1989). A jogi karon, az idősb Martonyi János vezette államigazgatási jogi és pénzügyi jogi tanszéken előbb meghívott előadóként, majd címzetes egyetemi docensként (1969), utóbb pedig címzetes egyetemi tanárként (1981) tanított. Eletfölfogásának a kulcsszava a segités volt. Amennyire tudta, emberileg s egzisztenciálisan segítette a diktatúrák által hátrányos helyzetbe hozottakat; fiatal kutatók is bátran fordulhattak hozzá: ő ott, a könyvtár alsó szintjén lévő műhelyében, a hírlaptár és az országgyűlési nyomtatványok közelében nem fukarkodott útmutatásaival és jó tanácsaival. Bennem is könyvhalmok közepett örökké írógépét verő, ám sietős föladatait egy-egy hasznos beszélgetésért készséggel félbeszakító emberként marad meg. A búcsúzó század részese és tanúja volt. A népi mozgalom - Erdei Feriék és Bibó Pistáik (ű még így emlegette őket!) - vonzásában és példájára alkotott. Legjobb művei biztosan túlélik. Ruszoly József Hencz Aurél temetése 23-án (pénteken) 13 órakor, katolikus szertartás szerint lesz a református temetőben. Hencz Aurél halálára