Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-20 / 142. szám

6 UNIVERSITAS / KEDD, 2000. JÚN. 20. Az agykapacitás és a dollár hányadosa Több jut kutatás-fejlesztésre Klebelsberg és Kolozsvár öröksége Döntöttek az egyetem címeréről Dr. Burger Kálmán emlékére Az elmúlt év őszén a tiszteletére szervezett tudomá­nyos ülésen köszöntöttük Burger Kálmán akadémi­kust, a Szegedi Tudományegyetem professzorát 70. születésnapján. Reméltük, hogy még több, ehhez ha­sonló alkalomból ünnepelhetjük. Határtalan optimiz­musa, reménykedése és életkedve azonban nem tudott felülkerekedni a talán mindannyiunkra leselkedő be­tegségen, és mélységesen megrendülve hallottuk a hírt, hogy június 8-án elhunyt. A lelki fájdalom mellett mindannyiunkban a pótolhatatlan hiány és veszteség érzete ébred eltávozásával. Hiszen veszteség érte a tudományos világot, ahol közel ötvenéves kiemelkedő tudományos munkásságá­ból származó eredményeiből nagyon sok külföldi és hazai kutató merített ötleteket, tanult tapasztalatiból. Veszített a nemzetközi és hazai tudományos élet. Ő je­lenlétével már nem, csak alkotásaival növeli a magyar tudósok, kutatók tekintélyét és becsületét, mint ahogy tette azt vendégkutatóként és -professzorként a Stock­holmi Műszaki Egyetemen, a Stuttgarti Műszaki Egye­temen, az East Anglia Egyetemen és a világhírű Prin­ceton Egyetemen, nem feledkezve meg az ELTE és a JATE szervetlen és analitikai kémia tanszékein kifej­tett kimagasló színvonalú oktató és kutatómunkájáról. Az előhbin kezdte el 1954-ben nagy ívű tudományos pályafutását. Négy év múlva már megszerezte a tudo­mányok kandidátusa, 1966-ban a tudományok dokto­ra címet, 1990-tűl az MTA levelező, majd 1993-tól ren­des tagjai közé választotta. 1994-ben a nemzetközi tag­ságú Accademia Peloritana dei Pericolanti levelező tagjai sorába emelte. Veszített a tudományos közélet, ahol számos szerve­zetben aktívan vett részt. Veszteség érte Szeged váro­sát, tagja volt a Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratóriumának, és kiemelkedő képességű professzo­ra volt a város egyetemének, ahova 1983-ban a JATE rektorának felkérésére került a Szervetlen és Analiti­kai Kémia Tanszék élére. Megszervezte a környezet­és természetvédelmi oktatást és kutatást koordináló regionális centrumot, és vezette a környezetkémiai doktori programot. 1986-90 között tudományos rek­torhelyettes volt, és múlt évi nyugdíjba vonulásáig el­nöke az egyetem habilitációs bizottságának. Szakmai szemponthói a legnagyobb veszteség azon­ban talán jelenlegi és leendő tanítványait érte, akik már nem hallgathatják kiemelkedő szakmai színvona­lú és csodálatos didaktikával felépített, világos, átte­kinthető, élvezetes előadásait; akiktől már nem kéri számon a vizsgákon nagy nyugalommal, mérhetetlen segítőkészséggel, a lényegre összpontosítva azt a tu­dást, aminek átadása élete legnemesebb célja, és talán legnagyobb odaadásra ösztönző cselekedete volt. Szel­lemisége a számos, nevével fémjelzett tudományos dol­gozat és előadás mellett fennmarad tíz tudományos monográfiájában, amiből 5 angol, 2 orosz és 1 japán nyelven jelent meg, 3 tankönyvét még sokáig forgat­hatják haszonnal egyetemi hallgatók és végzett szak­emberek. Mindannyiunk vesztesége óriási. De Burger Kál­mán példaadó emberi tulajdonságait, derűjét, bölcses­ségét, irigylésre méltó nyugalmát barátai, munkatár­sai, tanítványai és ismerősei mindig őrizni fogják. Kálmán! Tudjuk, jólesett neked is, ha munkádat és tevékenységedet hivatalosan is elismerték (mint ahogy tették például a legnagyobb szakmai elismerést jelentő Széchenyi-díjjal), de nem feledjük azt, hogy legna­gyobb örömödet e téren mindig is munkatársaid szak­mai sikerei és a tanítványaid szemében megcsillanó felismerés fényei nyújtották. Mintha hallanánk meg­nyugtató és az örök optimistára jellemző, derűs meg­jegyzésedet, hogy ne csüggedjünk, az élet megy to­vább! Igen, biztosan. De azért tudnod kell: nélküled nem úgy, mint ahogy veled ment volna. Dombi András Emberi kapcsolatokra oktatnak Szabó Gábor: Nemcsak a fejlett országoktól, hanem a régió többi államától is le vagyunk maradva. (Fotó: Miskolczi Róbert) Diplomákat osztanak Munkatársunktól A Szegedi Tudomány­egyetem három karán tarta­nak ezen a hétvégén diplo­maosztó ünnepségeket. A Mezőgazdasági Főiskolai Kar végzős agrármérnök hallgatói június 23-án, pén­teken 10 órakor vehetik át oklevelüket a hódmezővá­sárhelyi Fekete Sasban. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar harmincötödik tanévzáró-diplomaátadó ün­nepi tanácsülése ugyanezen a napon 11 órakor kezdődik a szegedi Ifjúsági Házban. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon olyan sok pedagógus végez, hogy az okleveleket két alkalommal adják át. Először június 24-én, szombaton fél 10-től, 11-től és 12.30-tól, másodszor va­sárnap fél 10-tól és 1 1 -tői a belvárosi moziban. Gyógyszerészek ülése Munkatársunktól „A gyógyszer-nagykeres­kedelem helyzete napjaink­ban Magyarországon" cím­mel szervez tudományos ülést az MTA Szegedi Terü­leti Bizottságának gyógysze­részeti szakbizottsága a Ma­gyar Gyógyszerészeti Tár­saság Csongrád megyei szer­vezetével közösen. Az ülés június 21-én, szerdán 18 óra­kor kezdődik a SZAB szék­házában. A Széchenyi-terv vitéjo Munkatársunktól A Gazdasági Minisztéri­umban kidolgozott Széche­nyi-tervnek a régiók fejlődé­sére, különösen a Dél-AI­földre gyakorolt hatásáról rendeznek vitaülést június 21-én, szerdán 15 órától a Szegedi Akadémiai Bizott­ság székházában. A vitaindí­tó előadást Geiszhauer Éva, a Gazdasági Minisztérium Gazdaságelemzési és Prog­ramfejlesztési Főosztályának vezetője tartja. A vitában előzetes felkérés alapján ket­ten - dr. Lengyel Imre kan­didátus, az MTA Regionális Tudományos Bizottságának alelnöke és dr. Valastyán Pál, az MTA doktora, a SZAB Innovációs Munkabi­zottságának elnöke - szólal­nak fel. A vitaülést a SZAB Gazdaságtudományi Szakbi­zottsága, a Szegedi Tudo­mányegyetem Gazdaságtu­dományi Kara és a Ma­gyar Közgazdaságtudományi Társaság Csongrád megyei szervezete közösen rendezi meg. Felkészítő tábor Munkatársunktól A Tehetségért Mozgalom szervezésében felvételi elő­készítő tábort rendeznek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán július 9-től 19-ig. Felkészí­tés a következő tantárgyak­ból lesz: magyar, történelem, angol, német és francia. Az előkészítést egyetemi okta­tók tartják. A tábor önköltsé­ges, a részvételi díj az ellá­tástól függ. Az óradíj 200 forint. A tábor részvételi di­jának csökkentésére ösztön­díj igényelhető. Érdeklődni az 544-128-as és az 544-129-es telefonszá­mon, vagy a Tehetségért Mozgalom irodájában (Sze­ged, Tisza Lajos krt. 103.) lehet. Régi nó­ta, hogy Magyar­országon nemcsak a fejlett nyugati országok­hoz, hanem közép-kelet­európai társainkhoz ké­pest is kevés pénz jut kutatás-fejlesztésre. Az azonban új információ, hogy jövőre 18, 2002­ben pedig 19 milliárd fo­rintot szán K+F-re a kor­mány. Erről nemrég Sza­bó Gábor, az Oktatási Minisztérium kutatás-fej­lesztésért felelős helyet­tes államtitkára beszélt Szegeden. Az Európai Unióban a múlt év második felében át­fogó felmérést készítettek, melyből kiderült: csak a csúcstechnológiára épülő szektoroknak van komoly munkahelyteremtő képessé­gük. A vizsgálatból azt is igazolta: kisebb a munkanél­küliség ott, ahol jelentős pénzt fordítanak kutatás-fej­lesztésre. A célzott felmérést Munkatársunktól A Szegedi Tudomány­egyetem tanácsának leg­utóbbi ülésén határoztak arról, milyen legyen az intézmény új címere. A testület tagjai két tervezet közül választhattak. Aranyozott girff, kezében fáklyával, kapubástya és ba­bérágak. Ezek a legfonto­sabb motívumai annak a el­mernek, amelyet a Szegedi Tudományegyetem új szim­bólumaként választott ki két változat közül az intézmény tanácsa. A elmert dr. Szegfű László, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolai Kar tan­székvezető főiskolai tanára tervezte. Az új elmer közepén he­gyes talpú pajzs áll. Az ebben látható aranyozott griff Kle­belsberg Kunó címerének boglárpajzsából került át, ki­fejezve az elismerést az egy­kori kultuszminiszter munkás­az EU azért készítette, hogy kiderüljön, mi az oka a fej­lett európai országok gazda­sági lemaradásának az Egye­sült Államokhoz és Japán­hoz képest. A válasz előre várható volt: a rosszabb ver­senyképesség elsődleges oka a kisebb K+F ráfordítási há­nyad. A kutatás-fejlesztés fon­tossága tehát aligha vitatha­tó, ugyanakkor Magyaror­szág jelenlegi helyzetéről e tekintetben nem sok jó mondható el. Nemcsak a fej­lett országokhoz, de a térség többi államához képest is le vagyunk maradva; Szlové­nia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország is jóval többet költ kutatás-fejlesz­tésre, mint mi. A forráshiány mellett - vagy annak követ­keztében - kevés a kutatónk, különösen az ipari szektor­ban. Azt, hogy ezen a hely­zeten változtatni kell, már egy ideje senki nem vitatja, eddig azonban a gazdaság erőtlenségére hivatkozva el­maradt a K+F-keret jelentős emelése. Az erőteljesebb ütemű gazdasági növekedés, a sága iránt, amelyet a szegedi megteremtésében végzett. A griff által tartott aranyozott fáklya a világosság eszköze a sötétségben, éppen ezért a tu­dományok megjelenítésének gyakori formája. Az ezüst sá­vok 1719 óta a Tiszát és a Marost szimbolizálják. Egy­szerre utalnak tehát a régióra, illetve Szeged városára, mint csökkenő adósság és munka­nélküliség viszont azt jelzi: egyre egészségesebb a gaz­daság. A jelenlegi 6 százalé­kos GDP növekedési ráta már lehetővé teszi, hogy több jusson kutatás-fejlesz­tésre. Szabó Gábor szerint ez a gazdasági növekedési ütem 3-5 évig tartható; most van tehát itt az ideje, hogy je­lentősen emeljük a K+F rá­fordításokat. Egyrészt báto­rítani kell a Magyarországon működő külföldi tőkét, nagyvállalatokat, hogy itt is végezzenek kutatásokat, másrészt javítani kell a kis­és középvállalkozások tech­nológiai színvonalát. Mindez már nemcsak elképzelés, ha­nem elhatározás, hiszen a kutatás-fejlesztés, mint prio­ritás bekerült a Széchenyi­tervbe, és a miniszterelnök is bejelentette, hogy 2001-ben 18, 2002-ben pedig 19 milli­árd forintot szán a kormány erre a területre. A cél az, hogy a K+F-re fordítható pénzösszeg 2002-re a jelen­legi 0,85 százalékról a GDP 1,5 százalékára növekedjen. Szabó Gábor hangsúlyoz­ta, hogy a megemelt összeg az egyetem egyik anyavárosá­ra. A három ostrompárkány­zatú toronnyal erősített kapu­bástya Kolozsvár címeréből került e jelképbe annak megö­rökítéseként, hogy az egyete­met 1872-ben Kolozsvárott alapították, s onnan került a trianoni döntések következté­ben Szegedre. így az SZTE a kolozsvári egyetem jogutódja. csak akkor biztosítja az or­szág technológiai fejlődését, ha azt egy hatékonyan működő rendszerben, jól használjuk fel. Magyaror­szág legnagyobb vonzereje a befektetők szemében a ked­vező „agykapacitás/dollár hányados", ami azt jelenti, hogy jól képzett munkaerő elfogadható áron áll rendel­kezésre. Ahhoz, hogy ezt a jövőben is fenn tudjuk tarta­ni, a csúcstechnológiára épülő vállalkozásoknak be kell szállniuk a humán­erőforrás-képzésbe. Ennek egyetlen lehetséges módja, hogy a gazdasági szféra részt vesz azoknak az új tí­pusú képzéseknek a finan­szírozásában, amelyekre a fejlett technológiák alkalma­zásához szükség van. Az ugyanis ma Magyarországon nem járható út, hogy e kép­zésekhez más, hagyományos szakok rovására csoportosít­sanak át központi költségve­tési támogatást. Márpedig a „hi-tech" nemcsak a csúcs­berendezéseket, hanem az azokat működtető, jól kép­zett embert is jelenti. Keczer Gabriella A babérágak egyrészt kifeje­zik az egyetem tudományos eredményeit, a képzésben nyújtott magas színvonalat, de emléket állítanak az intéz­ményhez kötődő minden hősnek és áldozatnak egya­ránt. A „Veritas" a tudomá­nyos igazságok megismerésé­nek és hirdetésének igényét, a „Virtus" az ehhez szükséges erények mindenkori követel­ményét, a „Libertás" pedig az előző két princípium megva­lósulásának alapfeltételét - az egyetemi autonómiát - fogal­mazza meg. A körirat - Universitas Scientiarum Szegediensis Szegedi Tudományegyetem ­kinyilvánítja, hogy az egyete­mes kultúrának éppúgy része kíván lenni az intézmény, mint a magyarnak. A körirat használható pecséten, illetve zászlón is. A körirat aranya a beérett termésre, az oktatás és tudományos kutatás eredmé­nyességére célozhat. E hónap végéig még lehet jelentkezni arra a mentálhi­giénés posztgraduális szak­képzésre, amelyet a korábbi Testnevelési Egyetem szege­di konzultációs központja in­dít szeptemberben. A korábbi Testnevelési Egyetem (ez év elejétől a Semmelweis Egyetem része) szegedi konzultációs köz­pontja 1993 óta folytat men­tálhigiénés posztgraduális szakképzést. A hat féléves, levelező tagozatos rendszer­ben - havonta egy hétvégén - folyó oktatás célja olyan komplex mentálhigiénés szemléletmód, ismeretanyag és készségek kifejlesztése, amelyek birtokában a vég­zett hallgatók hatékonyab­ban és tudatosabban folytat­ják eredeti segítő hivatásu­kat. A képzés tehát elsősor­ban a segítő foglalkozásúak - óvoda- és gyógypedagógu­sok, tanárok, ápolók, vé­dőnők, szociális munkások, jogászok, katonák, rendőrök, lelkészek - számára lehet hasznos, mert megtanulják az emberi kapcsolatokhoz szükséges ismereteket in­tegrálni saját szakterületük­be. Az érdeklődők június 30­áig még jelentkezhetnek az ,„Alapítvány a Mentálhigiéné Oktatására" címén (6701 Szeged Pf.: 1238). A jelent­kezőknek felvételi beszélge­tésen kell részt venniük. Ér­deklődni a 62/319-078-as te­lefonszámon dr. Ónody Sa­roltánál lehet. H. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents