Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-17 / 140. szám

SZOMBAT, 2000. JÚN. 17. HIRDETÉS 5 Közgyűlési vita az egészségügyről Privatizáció vagy ajánlattétel? A szegedi képviselőtestület tegnapi közgyűlésének napirendi pontjai közül a leghevesebb vitát a városi egészségügyi szakellátás átalakítása váltotta ki. A képviselők ugyanakkor egyhangúlag fogadták el azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint Szeged részt kíván venni a délszláv újjáépítésben, s az amerikai Toledo, és a jugoszláviai Szabadka testvérvárosok között koordinációs szerepet vállal. Eszerint Szegeden dönthetnének az akár egymilliárd(l) dolláros támogatás felhasználásáról. Már a napirend előtt is az egészségügy átalakítása volt terítéken a tegnapi képviselő-testületi ülésen. Dr. Kozma József, az MSZP frakcióvezetője javasolta, a privatizációval a három, ide vonatkozó törvény elfogadásáig csak szakmai előkészítés szintjén foglalkozzék a város. Dr. Bartha László polgármester válaszában hangsúlyozta, a közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatban nincs szó privatizációról, pusztán ajánlatkérésről. Bartha szerint ez csak együttgondolkodást jelent, amelynek végeredményeként megszülethet a javaslat a városi szak- és fekvőbetegellátás működtetésének átalakításáról. Azt azonban nem tagadta a polgármester, elképzelhető, hogy a legmegfelelőbb megoldás a privatizáció lesz. Újhelyi István (MSZP) szerint nincs lényegi különbség a két megfogalmazás között, hiszen gyakorlatilag az ajánlattétel is a privatizációról szól. Dr. Péter Szilveszter (Fidesz) szerint az egészségügynek, s így a betegeknek is a legrosszabb a bizonytalanság, ezért a 2000. december 31-i határidőig be kell kérni az ajánlatokat, s nem szabad tovább várni. Básthy Gábor (MSZP) úgy vélte, nem ajánlatokat kell kérni, sokkal inkább eldönteni, mit is akar a város, míg dr. Szabó László (MDF) szerint az alapellátás privatizálását is komoly vita előzte meg, ám annak az átalakulásnak sem lettek vesztesei. „Nem tudjuk, mi lesz ennek a vége, de tennünk kell valamit, hogy jobbítsunk az egészségügyi ellátáson" - mondta dr. Szabó László. A képviselők a vita végeztével elfogadták az ajánlattételek bekéréséről szóló határozati javaslatot. Kisebb vita bontakozott ki a közterület-használat engedélyezéséről szóló rendelet megváltoztatása kapcsán. Gila Ferenc (MSZP) nehezményezte, hogy a továbbiakban olyan, üzleti alapon működő céghez, mint a Szegedi Nemzteközi Vásár- és Piacszervező Kft., ne kerülhessen hatósági jogkör még akkor sem, ha a cég százszázalékos önkormányzati tulajdonban van. A közgyűlés határozata alapján ezentúl nem névjegyzék, azaz a „reménylista", hanem pályázat alapján döntenek majd a szociális bérlakások kiutalásáról. Bár az MSZP szerint ez ellentétes a kormány koncepciójával, Szöllősi Béla szerint nincs olyan kormányrendelet, amely meghatározná, miként kell dönteni a szociális bérlakások odaítéléséről. Ráadásul szerinte az új rendszerrel könnyebben juthatnak szociális bérlakáshoz a rászorultak, hiszen az önkormányzat száz üres lakását pályázati úton ők is megszerezhetik. Az ellenzék is támogatta azt a javaslatot, amely szerint Szeged is vegyen részt a délszláv újjáépítésben a ICMA, azaz a Nemzetközi Város/Megye Fejlesztési Szervezet felkérésére. A Szerbiai Nemzetközi Fejlesztési Programban Szeged két testvérvárosával, Toledóval és Szabadkával együtt vehet részt, amelyhez amerikai pénzügyi támogatást fog kapni. így a tervek szerint a jövőben Szegedről irányíthatják annak az akár egymilliárd(l) dolláros támogatás felhasználásáról. A képviselők döntöttek a dorozsmai Bölcs utcai óvoda bővítéséről is, ahonnan helyhiány miatt 51 gyermeket kellett elutasítani, ám a nyolcmilliós beruházáshoz még forrást kell találni. A közgyűlés levette napirendjéről a színház és a szabadtéri adósságállományáról szóló előterjesztést, s azt csak június 30-án tárgyalják. Kéri Barnabás Jehova Tanúiról Munkatársunktól Rendhagyó helyszínen, a Jehova Tanúi egyház szegedi gyülekezetének Szent István tér 5. szám alatti épületében rendezik meg a szegedi Közéleti Kávéház június 20-i programját. A délután 6 órakor kezdődő kerekasztal-beszélgetés vezetője Tráser László újságíró (Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdió). Beszélgetőtársai: dr. Máté Tóth András teológus-professzor, dr. Oláh Tibor, az orvostudomány kandidátusa, sebész főorvos, Szilágyi Árpád építész, valamint Samu Attila, a Magyarországi Jehova Tanúi regionális képviselője, akik a Jehova Tanúi egyház társadalmi megítéléséről, a vér nélküli orvosi ellátásról, a Szent István téri Királyságterem fölépítéséről, valamint az egyház hitéletéről és karitatív tevékenységéről mondják el gondolataikat. napló HETFON A SZOCIALISTA PÁRT irodájában (Tisza L. krt. 2-4. 1/122.) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart 15-16 óra között. KATONA GYULA, a 13as választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Móra Ferenc Általános Iskolában (Kolozsvári tér). A történeti kettős arca „A világörökség része lehetne fi ••• Oskola utca: toronyház takarja a dómot. (Fotó: Karnok Csaba) Kiss István építész elkészítette a szegedi Belváros épített értékeit megóvó és kiemelő szabályozási tervet. A Kiskörúton belüli történeti Belváros háztömbjeinek föltárása, az utcák és terek „emberi léptékű" rendezése a környezet minőségének javítását szolgálja. Négyéves munka gyümölcse érik be lassan: Kiss István szegedi építész elkészítette a történeti Belváros (a Kiskörút és a Tisza határolta terület) „helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét." Az építész szaknyelvet értők számára beszédes elnevezés „konyhanyelven" annyit jelent, hogy a páratlanul szép szegedi belváros értékeinek védelméről, a meglévő, de rejtett szépségek kibontásáról szóló építési terv született, amelyet a közeljövőben a közgyűlés tehet kötelező érvényűvé. Kiss István lapunk érdeklődésére röviden összefoglalta a terv kidolgozásának előzményeit. Mint mondta, a tervezet előkészítése még 1996-ban kezdődött. Nóvák István városi főépítész hivatalának ellátása kezdetétől programjává tette a szegedi Belváros rehabilitációját, s akkor bízta meg Kiss Istvánt a Kiskörúton belüli terület föltérképezésével. Azért esett éppen rá a választás, mert az építész Békéscsaba központjának rendezési tervének megalkotásával bizonyította, hogy alkalmas e nem kis feladatra. Kiss István először is helyzetfölmérő tanulmányokat állított össze. A Belvárost bejárva több mint ezer fényképet készített, s „egy idegen szemével" szemlélte az utcákat, tereket, épületeket, háztömböket. „Igen sok meglepetést hozott számomra ez a munka. Különös kettősség jellemezte a fölmérést: sok rejtett értékre bukkantam, de szembesülnöm kellett az ordító hibákkal is" - mondta az építész. Az 1996-os városépítészeti elemzés a szegedi történeti Belváros árvíz utáni újjáépítésekor, valamint az azt követő évtizedekben teremtett építészeti értékeket rögzítette. Ugyanabban az évben készült a közművek rekonstrukcióját vizsgáló elemzés is. Az 1997-ben befejezett „közterület-szabályozási program és közlekedési tanulmány" a közterületek formálását, valamint a járműközlekedés szervezési lehetőségeit vizsgálta. „A telekbeépítés és az udvarok elemzése" (1998) című anyag a történeti Belváros beépítésének anatómiáját elemezte, a tavalyi rehabilitációs program a helyi építési szabályok elveit fogalmazta meg. Mindez talán ugyancsak „kínaiul" hangzik a „civil füleknek". Pedig - hangsúlyozta az építész - minden elemző anyagban rólunk, városlakókról esik szó. Arról, hogyan határozza meg szinte észrevétlenül mindennapjainkat egy-egy jól vagy éppen nagyon rosszul beépített terület; harmonikus, vagy ellenkezőleg: zűrzavaros utcakép, tér, vagy park. A városépítészet minősége ugyanis mindannyiunkat befolyásol, „tudat alatt dolgozik." Kiss István szerint „a városépítészetben nincsenek szakmai kérdések; csak emberi kérdések vannak." Szeged egyik holland vendégét elkápráztatta a Belváros szépsége, s elragadtatásában még azt sem tartotta lehetetlennek, hogy a történeti városközpont egyszer a világörökség részévé váljon. (A Belváros építészeti állapotáról szóló elemzéseket a közeljövőben részletesen is bemutatjuk olvasóinknak.) Nyilas Pátar lorrás Büntetik a kerekezöket Munkatársunktól Ezentúl büntetésre számíthat az, aki kerékpárral vagy segédmotorral megy végig a szegedi Kárász utcán, illetve a Széchenyi tér fősétányán. A rendőrök 1-10 ezer forint helyszíni bírsággal sújthatják azokat, akik a gyalogosokat veszélyeztetve kerekeznek a sétálóutcán. A büntetést csekken kell befizetni. „Bánátosok" sikere Munkatársunktól Közel harminc éve alakult meg a deszki Bánát Kulturális Egyesület. A szerb kultúra ötödik Európa-fesztiválját a napokban rendezték meg az ausztriai Linzben, ahol a deszkiek harmadik helyezést értek el. A fesztiválra 29 szerb nemzetiségű együttes érkezett a kontinens számos országából. Az első helyen egy bosnyák, a másodikon pedig egy német csapat végzett. A fesztivál eddigi történetében azonban a deszkiek a csúcstartók, mivel a „bánátosok" tavaly Belgrádban is harmadikok lettek és idén is övék a bronzérem. Más együttesnek még sohasem sikerült megismételnie a korábbi eredményeit. Orvosok és igazságügy DM-információ A Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara tegnap Szegeden, az orvosegyetem szemészeti klinikájának tantermében tartotta vezetőségválasztó közgyűlését és szakmai napját. A Békés és Csongrád megye szakértőit tömörítő közel 300 tagot számláló kamara mostani ülésén főleg a műszaki, mezőgazdasági, közgazdasági, valamint építész szakértők számára hangzottak el továbbképző jellegű előadások, a délelőtti plenáris ülésen pedig az igazságügyi szakértői munkát érintő adózási kérdésekről volt szó. VIII. SZEGEDI. eójtirál 2000. IUNIUS 21-25. Habzó sörök, ízletes harapnivalák, jó hangulat - ez jellemezte az eddigi rendezvényeket. (Fotó: Nagy László) RENDEZŐK: DM DEtMAGYARORSZAG KONYV-, LAPKIADÓ ÉS NYOMDAIPARI KFT. tÉfe Négyet kell aludni a nyitásig... Hm alapítva 1876 SZEGEDI NEMZETKÖZI VÁSÁR ÉS PIAC KFT. o -PARK Kft. Ha június, akkor sörfesztivál. Észre sem vettük, hogy ilyen gyorsan elrohant egy esztendő és a napokban ismét csapra ver(het)jük a söröshordókat a Mars téren. Június 21-25-e között immár nyolcadszor népesedik be a vásár területe - csarnokok, pavilonok, sörkertek várják az árpalére szomjúhozó szögedieket. Meg mindazokat, akik távolabbról érkeznek. Merthogy idén (is) lesznek vidékiek, meg külföldiek, csakúgy, mint tavaly, amikor a szegedi rendezvényen köszöntötték a kétmilliomodik látogatót! E sorok írója még jól emlékszik arra az első „beharangozóra", amikor - a Délmagyarország, a Nemzetközi Vásár és Piac Kft. és a Puskás és Tsa. Kft. elhatározása nyomán - vázolnom kellett a kedves Olvasó, no meg a sörfogyasztó polgár előtt, hogy voltaképpen mit is jelent a Tiszaparti városnak ez a rendezvény. Puskás Lászlóval, a fesztivál akkori és mostani igazgatójával ültem egy irodában, valahol az Ősz utcában, s arról faggattam, hogy milyen söröket ihatunk, lesz-e valamilyen étek a nagyérdemű számára, meddig tart nyitva a fesztivál. Puskás úr már akkor is határozott volt az elképzeléseiben, ám koránt sem annyira, mint most. Sok volt, bizony, az ismeretlen. Ezt az 1993 óta eltelt években mindig felemlegetjük. S azt a hihetetlen akaraterőt is, amellyel a három szervező immár nyolc éve hisz és bízik abban, hogy Szeged városának szüksége van egy ilyen népi összejövetelre. A sörfesztivál pedig évről évre bizonyítja létjogosultságát. Kulturált, mindenki ízlésének megfelelő módon szórakozhat az ember. Azóta ugyanis hangulatos, színes forgatag várja a Mars térre látogatót. Olyan, amelyre csak az igazán nagyok képesek: például a müncheni Oktoberfest... Ne essünk túlzásba. Még nem értük el a bajorok színvonalát, de nyilván nem is ez a cél. Hanem az, hogy egy-egy gyöngyöző korsó vagy pohár sör mellett elbeszélgessünk családtagjainkkal, barátainkkel, ismerőseinkkel. (Szemtanúja voltam olyan esetnek valamelyik évben, amikor két Szegeden élő jó ismerős 6 éve nem találkozott egymással! A sörfesztivál kellett tehát, hogy ismét kibeszélgethessék magukat...) Szóval, tekintsünk előre: még négy nap és újra találkozunk a Mars téren. Mi ott leszünk. Kisimre Ferenc