Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-02 / 128. szám

6 CSONGRÁD MEGYE PÉNTEK, 2000. JÚN. 2. Bevétel nélkül - elvárásokkal terhelve „Államfüggö" önkormányzatok i w A franciaországi regionalizmusról A bretonok másképp csinálják Orbán István alelnök: - Helyben kellene rangsorolni a kitűzött célokat. (Fotó: Schmidt Andrea) Európa és hazánk István korában Egy könyv születése A Sík Sándor könyvesboltban keresgélve, egy szép kivitelű kötet akadhat a kezünkbe. A könyv borítóján három körben három térkép. Az első körben kontinensnyi földrész Európa, a másodikban a Kárpátok által határolt medence, míg a harmadikban a Tisza és Maros kanyargó vonala jelzi a mai Csongrád megye területét. A kötet címe Európa és Magyarország Szent István korában. Az államalapítás 1000. évfordulójára egy könyv született, mely szakmai körökben méltán nyert igazi elismerést, a mindennapi olvasó ugyanakkor nem sokat hallott róla. A gondolat akkor indult útjára, amikor 1996 végén a megye jeles közéleti, tudományos, idegenforgalmi személyiségeiből álló, az úgynevezett millecentenáriumi rendezvényeket előkészítő megyei bizottság értékelte a honfoglalás 1100. évfordulójára rendezett megemlékezéseket. A megnyugtató értékelésen túl sok szó esett az államalapítás ezredik évfordulójára való felkészülésről is. A bizottság megállapította, hogy Csongrád megyének nincs az államalapításhoz. Szent Istvánhoz köthető konkrét tárgyi emléke, ezért a megyei millenniumi programok kialakításánál az Árpád fejedelemtől Szt. Istvánig terjedő kor és a jelen időszak értékeinek bemutatására kell a hangsúlyt helyezni, törekedve arra, hogy az évforduló, a megemlékezés minél többet tudjon adni a megye lakosainak. 1996 decemberében hangzott el először, hogy a megyei történészei tollából készüljön egy szent István korát bemutató történelmi monográfia. A megyei közgyűlés akkori elnöke megbízást adott a dr. Kristó Gyula történész vezette „Középkorász műhelynek" a monográfia elkészítésére. Dr. Kristó Gyula és dr. Makk Ferenc szerkesztőpáros vezetésével húsz szerző kezdett a munkához. Az idő sürgetett, a feladat nagy volt, hiszen a szerkesztők nem fogadtak el már megjelent tanulmányt, publikációt. A szerzők dolgoztak, a megyei közgyűlés pedig biztosította a megjelenéshez szükséges fedezetet. Csak ilyen összehangolt munka eredményeként kerülhetett a kötet, a terveknek megfelelően, 2000 márciusában az olvasó kezébe. A négyezer oldalas tanulmánykötet, 20 szerző munkája, három térbeli metszetben mutatja be az 1000 körüli makro- és mikrovilágot. Az első színtér országonként, földrajzi egységenként haladva ad képet az ezredforduló Európájának sokarcúságáról. A következő szint a Kárpátmedence, a XI. század elején megszülető Magyarország. Tovább szűkítve a kört, a harmadik egység szűkebb hazánk a Tisza-Maros-régió földrajzi és tárgyi emlékeiben tükröződő mindennapi élet. A maga nemében egyedülálló könyv számtalan tény és összefüggés felsorakoztatásával arra keresi a választ, hogy a színes európai tablón hol helyezkedett el Szent István állama. Varga István A megyei önkormányzatok feladatai - a megcsorbult hatáskör ellenére - még mindig elég sokrétűek, és egy jelentós részük nem is szorítható a szűk megyehatárok közé. A megyék ugyanis a törvény által meghatározott, főként oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények működtetésével összefüggő, kőtelező teendőik mellett, önként vállalt feladatokat is elláthatnak. Orbán Istvánnal, a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnökével arról beszélgettünk, milyen gondot okoz a közgyűlésnek - törvényben előírt kötelezettségei mellett - az önként vállalt feladatok megoldása. - Miként értékelhető a megyei önkormányzat törvényben előirt kötelezettségeinek teljesítése? - Csongrád megye kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat. Azon kevesek közé tartozunk, akik eddig még nem kényszerültek arra, hogy működési hitelt vegyenek fel. Természetesen másként kell értékelni a fejlesztési hitelek szerepét, amelyek segítségével javulhat a működés minősége, lehetőség nyílhat bizonyos többletfeladatok ellátására. Persze az ilyen esetekben is szükség van a megDM/DV információ A megyerendszer a Szent István alapította állammal, Magyarországgal együtt most ünnepli millenniumát. Az államok, már az ókorban is többnyire úgy szerveződtek, hogy a központi hatalom alá területi és helyi szervek rendelődtek. Az országépítő István király is ezt a struktúrát követte. Az első közigazgatási egységek, az úgynevezett királyi vármegyék, kifejezetten a központi hatalom meghosszabbított kezeként működtek. Ezek székhelyén a király által kijelölt személy, a megyésispán, mint afféle területi kormányozó gyakorolta a hatalmat. Az egy-egy vár holdudvaraként létrejött megye két egységből állt. Az egyik ilyen volt az úgynevezett várispánság, mely a várhoz tartozó népek, a katofontolt döntéshozatalra, hiszen egy beruházás akkor tekinthető előnyősnek, ha van remény a kiadások megtérülésére, illetve később költségmegtakarításra is lehet számítani. - Gyakran merül fel bizonyos célok, feladatok önkéntes támogatásának igénye. - Valóban, erre - az önkormányzati törvényben szereplő kötelezettségeken túl - van törvényes lehetőség. A gond csak az, hogy a megyei önkormányzatoknak nincs igazi gazdasági autonómiájuk. Ez persze nem újkelet probléma, hiszen az egykori tanácsrendszerben sem volt ez másként. Ugyanakkor nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a mai kor követelménye gyökeresen eltér az akkoritól. - Miben látná ön a megoldást? - Tudjuk: míg a megyei önkormányzatoknak nincs, addig a településeknek van adókivetési joga. Ennek ellenére gyakran még ők sem tudnak megbirkózni a rájuk háruló feladatokkal, hiszen azok költsége meghaladja pénzügyi lehetőségeiket. Csongrád megyében az idén is 47 település igényelte az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak járó támogatást. Ezek az adatok pedig bizonyítják: szerencsés volna náskodók, a földművelők és az udvarnokok igazgatási formája volt. A megyéhez, az ispánsághoz tartoztak továbbá más szabad elemek, például a király, vagy a korábbi arisztokrácia birtokai, annak lakossága. Később a várispánság eltűnt, az ispán fokozatosan kiterjesztette hatalmát a szabad elemek fölé is. A tizenharmadik században, mikor a szerviensekből és a katonáskodó várjobbágyok vezetőiből kialakult a nemesség, megszületett a nemesi vármegye. Ez a társadalmi réteg most már megyénként szerveződött, maga intézte sorsát, magának választott bfrákat (úgynevezett szolgabírákat). A központi hatalom tisztségviselőjeként továbbra is megmaradt a főispán, az alispán pedig mint a megye első embere működött. Vagyis, ez az igazgatási egység egyrészt önkormányzat volt, másrészt pefelülvizsgálni a törvényt és a jelenleginél nagyobb önállóságot adni a megyéknek, illetve a településeknek. A normatív támogatások ugyanis mindkettőt, de különösen a megyéket, túlságosan „államfüggővé" teszik. Nemzetközi téren viszont számtalan jó példa szolgál arra, miként lehet egy térség érdekeit hatékonyan képviselni. Helyben ugyanis célszerűbben rangsorolhatnánk, hogy mikor milyen célra kellene fordítani a rendelkezésre álló pénzt, a kivethető és beszedhető adót. - A Csongrád Megyei Önkormányzat kötelező teendői mellett milyen egyéb feladatokat részesít előnyben? - Kiemelkedő fontosságú a területfejlesztés, a környezetvédelem feltételeinek javítása, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése. Ezek szinte végeláthatatlan feladatokat rónak az önkormányzatra, amelyekre már a költségvetés tervezésekor is igyekszünk tekintettel lenni. A megye gazdasági stratégiájában ugyanis az ezekre vonatkozó igényeknek, legalább bizonyos mértékben, de érvényesülniük kell. Erre napi munkám során magam is fokozott figyelmet fordítok, ezért is vállaltam fel a gyűrűirányú tervezett autópálya ügyének „kezelését". De a testvérmegyei együttműködések szélesítése részben szintén dig a központi hatalom szerve is. Ez a struktúra túlélte Mohácsot, és a Habsburgberendezkedést is. (Igaz, II. József, aki összbirodalmat akart létrehozni, összevonta a megyéket és helyettük kerületeket hozott létre, de ez az állapot csak rövid ideig állt fenn. A '48-as forradalom utáni időkben is hasonló dolog történt, de az átszervezés itt is csak addig tartott, amíg az alkotmányosságot kikapcsolták az ország életéből.) 1867 után megszűnt a nemesi megye. Az 1861-es jobbágyfelszabadítás, majd később a kiegyezés lényeges társadalmi átalakulást hozott. A polgáijog elnyeréséérinti tevékenységi körömet, hiszen a nemzetközi kapcsolatoknak nem csupán politikai, hanem egyéb társadalmi, gazdasági vetülete is van. Ez utóbbiak érvényesülésén alelnöktársaimmal közösen munkálkodunk. - Információink szerint ön foglalkozik a tiszai célrégió megszervezésével is. - így van. E folyamat elindításában ugyan csak a katalizátor szerepét játszotta a folyó súlyos ciánszennyeződése. A Tisza problémája sokkal régebbre nyúlik vissza, de arra eddig senki sem figyelt igazán. Márpedig ez öt ország gondja, ami nem korlátozódik csupán arra, hogy árvizek idején mederben tartsák a folyót. A Tisza egész vonalán élőket érinti a szennyvíz-, illetve a belvízgondok kezelése is. Ezért úgy gondolom: az egyegy cél érdekében felálló programrégióknak a jövőben óriás szerepe lehet. Jelentőségük jóval meghaladhatja a statisztikai tervezési régióékét. Azt azonban mindenképpen sikernek lehet elkönyvelni, hogy a megye kezdeményezésére napokon belül hivatalosan is megalakul a tiszai célrégió, amelyhez várhatóan hét vagy tíz megye csatlakozik, de számítunk arra, hogy a megyei jogú városok is társulnak hozzánk és igyekeznek segíteni a kitűzött célok mielőbbi megvalósítását. N. Rácz Judit vei a lakosság olyan rétegei is bekerültek az alkotmány bástyái mögé, melyek eddig nem vehettek részt a megyei önkormányzat működésében. Ezután a polgárok az addig kiváltságot élvező nemességgel azonos jogokat gyakorolhattak. A megye a monarchiabeli magyar állam külön struktúrájában is megmaradt, egyrészt önkormányzati, másrészt a közAz Atlanti Óceán parti Bretagne félszigeten így nyár elején, a mi napnyugtánkhoz képest két órával később, este tizenegy körül alkonyodik. Lehet, hogy nincs összefüggés, de talán ez is oka lehet annak, hogy friss kutatási eredmények szerint a franciák legszívesebben ezen a területen, éppen a mi testvérmegyénkben, Finistereben szeretnének élni. (A népszerűségi lista második helyén is egy szomszédos megye neve szerepel). Kollegáimmal nemrég tett, itteni, rövid tanulmányutamon jómagam is igazolódni láttam az idevágyódás indokoltságát. Bretagne varázsa, vonzása úgy hiszem, nem csupán a gazdaságban, a gazdaság sokféleségében, a történelmi városok, falvak sajátos atmoszférájában, a tengerparti tájék szépségében rejlik, hanem a harmónia tudatos keresésében. Abban az igényben, mely mindezt megteremteni kívánja. A breton népcsoport igen büszke múltjára, származására, az itt lakók keltáknak vallják magukat s ez az identitás természetesen nem jelent elkülönülést a francia nemzettesttől. Sokkal inkább jelent bizonyos területi azonosságtudatot, a helyi társadalom önbecsülését és az utóbbinak értékként való kezelését. Ez az alapállás valódi regionalitást hozhatott létre, melynek nemcsak történelmi gyökere, de igen komoly törvényes alapja van. E regionalitás legfőbb jellemzője, hogy a központi kormányzat hatalmának leadható részét ténylegesen leadta, a közszférát megtestesítő - egymással nem rivalizáló - települési, kistérségi, megyei, regionális önkormányzatoknak. Ez részben, a törvény által szentesített, területi szintnek megfelelő, világosan elhatárolható hatásköröket jelent, részben pedig, egyes közigazgatási szinteken a helyi forrásképzés lehetőségét, adókivetési jogot is. Ez utóbbi joggal a bretoniakélponti hatalom területi szerveként. Ez a kettősség egészen 1945-ig tartott. (Ezen az állapoton Trianon sem változtatott, a megyék száma kevesebb lett, de, a struktúra ugyanaz maradt. Sőt, az utódállamok is a megye valamilyen változatát hozták létre, Románia például, mint tudjuk, megtartotta ezt a területi rendszert.) A második világháború után az 1950-ben kiépülő közigazgatásban a megye még nagyobb szerepet kapott mint addig, hiszen a központi hatalom a megyéken keresztül gyakorolta a hatalmat. A megye még jobban megerősödött, óriási hivatallá lett. Sok-sok osztályával és a megyei pártbizottsággal együtt egy rendkívül erős alakulattá vált. így működött egészen 1991-ig, addig, mtg a koalíciós kormány át nem szervezte a régi struktúrát. Ma a megye számos innék is, hiszen a rendszer nem központfüggő. (Finistere megyében az állami támogatás aránya mindössze huszonhárom, a Szeged nagyságú bresti városközösségben pedig csupán kilenc százalék). Franciaországban a közszféra és a piacgazdaság elválik ugyan, de a kistérségeknek, megyéknek, régióknak, önkormányzatoknak, hatásköreik és pénzeszközeik révén leehetőségük nyílik területfejlesztésre, a helyi piacgazdaság kedvező befolyásolására. Minderre a politikai felhatalmazás teremt alapot. Fontos a felismerés miszerint: a többszintű helyi hatalom sokkal cselekvőképesebb a központinál, hiszen a helyi viszonyokat átlátja, fgy a helyi társadalmat, a helyi gazdaság még fel nem használt erőforrásait közvetlenül tudja aktivizálni, s ez közvetve a nemzetgazdaság számára is előnyös. A területfejlesztés magyarországi intézményrendszerének kialakításánál deklaráltan Franciaország volt az egyik minta. Pedig ott a központ nem teremtett megosztottságot a megyei jogú városok mesterséges elkülönítésével, delegálási alapon kreált megyei területfejlesztési tanács felállításával. (Utóbbit és a törvény módosítása óta kormányzati dominanciával bíró, úgynevezett regionális fejlesztési tanácsot az általam megkérdezett EU szakértők sem tudták hova tenni, ezt a formációt afféle kakukktojásnak tartják.) Ott nem egy hamis, megideologizált, bonyolult, hierarchikus, újraosztó rendszer erősödött meg. Ott, a helyi források apadásával nem ül az országra az egyre riasztóbb tehetetlenség, vagy a tunyaság melyben többek a mindenható központtól, vagy annak meghosszabbított kezéből várják a mannát (miközben az élelmesebbek a zavarosban halásznak). Ott nem esnek hasra a multiktól sem. Ott, az Európai unió nem mentőöv, hanem élő eszmerendszer. Nagy Imre megyei főépítész tézményt (kórház, iskola, múzeum, könyvtár, levéltár, szociális létesítmények stb.) tart fönn. Fontos szerepet vállalnak a területfejlesztésben, és a külfölddel való kapcsolattartásban. Felvállalták az Európai Uniós felkészülés megszervezését, a határ menti megyék vezetői pedig - így Csongrád megyéé is - a szomszédos országokhoz tartozó teriiletekkel való kooperáció elősegítők az eurorégiók kialakításának hatékony szervezői. A megyék megalakulásuk óta számtalan metamorfózison mentek keresztül, de mint területi közigazgatási szervek, minden történelmi folyamatot - legyen az társadalmi, hadi vagy politikai esemény - szinte változás nélkül túléltek. Ez a szerveződési modell az elmúlt évezredben, szinte folyamatosan működőképesnek bizonyult. Az ispánság metamorfózisa Ezeréves Csongrád megye Az oldalt szorlcosztatta: N. Rácz Judit