Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-16 / 139. szám

6 CSONGRÁD MEGYE PÉNTEK, 2000. JÚN. 16. Fejlesztési tervek Történelmi panteon :: a történeti értékek Csak a megye ügye Az 55 hektáros park maradandó élményt nyújt a látogatóknak. (DM/DV fotó) A legrégibb alkotmány A magyar képviselőház 1896 április 21-i ünnepélyes ülésén iktatta törvénybe a honfoglalás 1000. évfordulóját: „A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhítattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát ol­talmába fogadta, fejedelmeit bölcsesség­gel, népét erővel és önfeláldozó hazasze­retettel megáldotta és az országot jó- és balsorsban segítve, annak életét ezer éven át, sok viszontagság között is, fenntartot­ta." A törvényhozás tagjai ezt követően ­július 5-én - Pusztaszerre mentek „a leg­régibb alkotmány ezredik évfordulóját" megünnepelni és Árpád fejedelem szobrát felavatni Az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékpark a Dél-Alföld egyetlen, sajátos vonzerővel bírá, nemzetközi viszonylat­ban is mind jobban is­mertté váló idegenfor­galmi és történeti látvá­nyossága. Csongrád Me­gye Közgyűlése éppen ezért folyamatos és ki­emelt figyelemmel kísé­ri a park fejlődését, amelynek érdekében annak működtetését 1995-ben egy közhasz­nú társaságra bízta. Az elmúlt időszak tapaszta­latai pedig igazolták: az ÓNTE egyre igényesebb feltételek mellett, remek programkínálattal várja a vendégeket. Ennek is köszönhető, hogy az or­szág kiállítóhelyei kö­zött a leglátogatottab­bak között tartják szá­mon, miként kulturális­gazdasági társaságként is a legjobbak közé so­rolható. Legenda vagy valóság Bár kezdetben vitára adott okot, hogy Pusztaszer vagy Ópusztaszer lenne-e méltó és történelmileg hű helyszí­ne a tervezett emlékpark kia­lakításának, napjainkban ta­lán már eltekinthetünk e kér­dés taglalásától. A legenda és a valóság részleteinek egyértelmű tisztázása, össze­egyeztetése ez idáig még a történészeknek sem sikerült. Ugyanakkor el kell(ene) gondolkodni azon is: vajon Európa más népei miért „ke­zelik" nagy tisztelettel az őstörténetükre utaló hagyo­mányokat, mondákat? Nem szólva arról, hogy mit je­leníthet) a magyarok számá­ra - még ha az sokak szerint inkább legenda, mintsem történelmi valóság -, hogy Árpád vezér és kísérete 31 napig táborozott Szeren. A feljegyzések szerint ugyanis e tájon fejeződött be a hon­foglalás, valamint az új haza elsó „alkotmánya" szintén e helyen született meg, ahol napjainkban már méltó kö­rülmények között tiszteleg­hetünk honfoglaló őseink emléke előtt. - A közel 55 hektáros emlékpark kiépítése, fejlesz­tése - a dr. Trogmayer Ottó vezette régészeti feltárások­kal párhuzamosan - az 1970-es években kezdődött. Ebben óriási szerepe volt Er­dei Ferencnek, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kárának. Javaslatára az ak­kor még Sövényházának ­1974 óta ismét Opusztaszer­nek - nevezett egykori Pal­lavicini-uradalom központjá­ban álló település határában kiépült a magyarokat és a művelt világot, a most már több mint 11 évszázaddal ezelőtt lezajlott honfoglalás­ra emlékeztető park. Jelenle­gi formáját a 90-es években érte el, s történetében egy új szakasz kezdődött 1995-ben, a Feszty-körkép átadását kö­vetően - idézte fel a múlt eseményeit Nagy László, a parkot üzemeltető kht. ügy­vezető igazgatója. - A me­gyei közgyűlés ugyanis még az év őszén döntött arról, hogy a korábban múzeumi osztályként működtetett in­tézményt közhasznú társa­sággá alakítja. Ezzel azonban nem változott meg az a ko­rábbi szándék, hogy a park ­a honfoglalás szellemiségé­hez kapcsolódva - közisme­reteket nyújtva járuljon hoz­zá a haza, a nemzeti egység erősítéséhez, a szellemi és kulturális értékek őrzéséhez. Csongrád megye ügye? Bár a park megszületését a nemzeti összefogás szán­déka vezette, állami támoga­tás is segítette, fejlesztése az eltelt közel három évtized alatt mégsem vált nemzeti üggyé. Lényegesen a Feszty­körkép átadása sem változta­tott ezen a helyzeten: úgy tűnt, hogy az ÓNTE további fejlődése csupán Csongrád megyének fontos. Ennek el­lenére már a millecentenári­umra készülve erőteljes hangsúlyt kapott a park nemzeti történeti emlék­hellyé nyilvánítását szorgal­mazó kérés, amelynek telje­sítése máig várat magára. - A megyei önkormány­zat, mint a park építményei­nek legfőbb tulajdonosa (a magyar államé a föld, amelynek kezelője a Kiskun­sági Nemzeti Park, haszná­lója a Csongrád Megyei Közgyűlés és csak működ­tetője a kht.) ennek ellenére, folyamatosan támogatja a kht. fejlesztési elveit, elkép­zeléseit. A közhasznú társa­ságnak ugyanis elsősorban magának kell biztosítani a működési és egyéb költsé­gek fedezetét - mondta az igazgató. - Az indulást ne­hezítette az a körülmény, hogy a társaság - anyagi és jogi feltételek, tapasztalatok híján kezdhette meg munká­ját. Ehhez társult még bizo­nyos szakmaj körök ellenál­lása. Mégis sikerült megte­remteni és fenntartani az új működési rend alapjait. A közhasznú társaság nem csu­pán az elődök által létreho­zott eredmények megőrzését tűzte ki célul, hanem a ko­rábbi múzeumi kiállító­helyből idegenforgalmi von­zerővel bíró, kulturált művelődési, szabadidőköz­pont létrehozását is. Szeret­nénk elérni, hogy a határain­kon belül és kívül élő ma­gyarok magukénak érezhes­sék az emlékparkot, és fon­tosnak azt, hogy életükben legalább egyszer ellátogas­sank ide. Ópusztaszer össze­tartozásunk, magyarságunk szimbóluma, benne nemzeti múltunkat, kulturális öröksé­günket védjük. Ezzel pedig jelenünket és jövőnket szol­gáljuk - hangsúlyozta az ügyvezető. Egyre több a látnivaló A pusztaszeri tájvédelmi körzetben található ÓNTE Kht. vezetésének új feladatot jelentett, hogy a parkban lát­ható kulturális örökséget, mint komplex turisztikai ter­méket mutassa be. Foglal­koznia kell(ett) a támogatott­ság kérdésével, gondoskod­nia arról, hogy Ópusztaszer ne csak a Feszty-körképet jelentse, hanem a park egé­szét. így érhették el, hogy ezidáig közel 2 millió láto­gatója volt a parknak, akik döntő többsége elismeréssel szól az ott látottakról. Mára a kormány érdeklődése is fo­kozódott a park iránt, bár anyagiakban ez még nem meghatározó. - A kormányzat direkt pénzügyi segítsége nélkül (kivételt képeznek az alkal­mi pályázatok), valamint külső befektetők híján, a té­nyek ellenére, a kht. eredmé­nye sok munkát igénylő, komplex feladat. Az áruvá lett kultúra, az őrzendő, fej­lesztendő, hozzáférhetővé tett nemzeti múlt, mint kom­lex turisztikai termék, csak etikus módon kerülhet piac­ra. Nekünk ugyanis a megis­merés lehetőségeinek megte­remtésével is foglalkoznunk kell. Ráadásul az első évek különleges érdeklődése mára a normál szintre csökkent. Ilyen körülmények között pedig nem várható az egyéb­ként szükségszerű többletbe­vétel biztosítása. Ezért me­rült fel új szolgáltatási for­mák bevezetése, a pályázati tevékenység bővítése. Az el­múlt időszakban már az is nyilvánvalóvá vált - muta­tott rá Nagy László -, hogy a közhasznú szerződésben biz­tosított üzleti tevékenységet tágabban kell értelmezni, il­letve a közhasznú feladatok köre bővíthető. Ez utóbbiak sorában említhető - többek között - a közművelődés, a múzeumpedagógia és egyéb kulturális szolgáltatás. A több lábon állás érdekében bekapcsolódtunk a konferen­ciaturizmus szervezésébe is, de készen állunk pedagógiai, környezetvédelmi és más if­júsági táborok fogadására is. Ma már szolgáltatásaink szé­les skáláját is fel tudjuk ajánlani, a borkóstolástól a horgászatig, a lovasbemuta­tótól a kocsikázásig. Ezzel is el szeretnénk érni, hogy a lá­togatók - a körkép és a kutu­rális örökséget bemutató szabadtéri múzeum megte­kintésén túl - tartalmas napi programok keretében, ma­randandó élménnyel távoz­zanak innen. Kiemelkedő, nagy rendezvényeink közül a júniusi Hunniális, illetve a Szent István-nap évente több tízezer látogatót vonz. Emel­lett azonban fontos esemé­nyekként tartja számon a közvélemény a nemzeti ün­nepi megemlékezéseket, az egyházi ünnepekhez kapcso­lódó, valamint a néphagyo­mány által megőrzött nép­szokások felelevenítését. Rendszeresen szervezünk időszakos kiállításokat is, a jól ismert, állandó bemutató­ink, a régészeti, viselettörté­neti, néprajzi látnivalók mel­lett. Mindezen feltételekkel, amelyek mellett nem hang­súlyozhatjuk eléggé a párat­lan szépségű monostorrom, a jurtaépületek és a skanzen jelentős vonzerejét sem. Erőfeszítéseink alapján pe­dig reményt látunk arra, hogy a parkot hosszú távon is a honfoglalást követő sorsdöntő események, a későbbiek során kialakult középkori egyházi, tehát nemzeti kultúra emlékhelye­ként, valamint a feudális ma­radványok végleges felszá­molását jelentő földosztás hivatalos helyszíneként tart­ják majd nyilván és talán nem kell sokat várni az ÓN­TE nemzeti történeti emlék­hellyé nyilvánítására sem. Az ópusztaszeri emlék­parkban az 1996-os megyegyűlés alkalmával és azt kővetően, kisebb fejlesztés eredményeként megfelelő formában sike­rült rendezni az Árpád­szobor környezetét, amely így alkalmassá vált az ün­nepi rendezvények méltó fogadására. Megújult a több, mint százéves em­lékmű, restaurálták az ott elhelyezett Arpád-szobrot, helyükre kerültek az em­lékművet karéjba fogó zászlótartók, amelyeken ünnepi alkalmakkor a me­gyezászlók lengenek. Az emlékpark központját kijelölő Árpád emlékmű és környezete szinte kínálta, hogy itt alakuljon ki az Árpád-házi királyok, a középkori Magyar­ország és tágabb értelemben a magyar történelem reformko­rig terjedő időszakának je­lentós személyiségeit bemutató szobor-panteon. Az Árpád-szobor környeze­tében a 1999. augusztus 20-án avattuk föl Géza fejedelem mellszobrát, Tóth Sándor szob­rászművész alkotását. Ez a szobor már azzal a szándékkal került ide, hogy a továbbiak­ban a középkori magyar király­ság történelmi jelentőségű személyiségeit ábrázoló további portrészobrok elhelyezésével egy reprezenta­tív emlékhely alakulhasson ki. Az emlékművek - különö­sen akkor, ha azok művészi ér­tékkel, esztétikai minőséggel is bírnak - mindenkor alkalma­sak voltak arra, hogy érzelmi­leg is elérhetővé tegyék a me­görökítésre érdemes eseményt, sokoldalú érzelmi-intellektuá­lis viszonyt alakíthassanak ki a szemlélőben a szoborban me­görökített személlyel kapcso­latban. Az eredmény abban mutatkozik meg, hogy általuk élményszerűbben rögzülhetnek a nemzeti tudatot építő és gaz­dagító ismeretek. Ezért is me­rült fel, hogy az Árpád vezér millenniumkor felállított ro­mantikus emlékművét király­szobrok és fedelem szobrok karéja vegye körül, tiszteletet parancsoló emlékhellyé impo­záns látványú térséggé alakítva a szertartásteret. Az emlékhelyre javasolt személyiségek és szobrok ter­vezete: Géza (elkészült), Szent István (Csongrád Megyei Köz­gyűlés millenniumi programja keretében 2000 .augusztus 20­ra elkészítteti, Varga Imre al­Az emlékpark évente ha­gyományosan megrendezett programjai sorában egyre népszerűbb a Szent Vince­napi vesszővágás és borün­nep, amelyet a Szent Vince Borrenddel közösen szervez­nek. A népi hagyományok megismertetése, ápolása je­gyében a tavasszal húsvéto­lásra váiják az érdeklődőket. Természetesen nem marad­hat ki az ünnepi sorból a pünkösdölő sem. A június­ban a Hunniális, a magyar történelem hagyományait őrző ünnepség'ezreket vonz az emlékparkba, csak úgy mint a Szent István-nap, amely az idén a millennium szellemében zajlik, folklórp­kotása). Szent László, Köny­ves Kálmán, III. Béla, D. And­rás, IV. Béla, Kun László, Ká­roly Róbert, Nagy Lajos, Lu­xemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, n. La­jos, Werbőczy István, Dózsa György, Thököly Imre, II. Rá­kóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Báthory István, Bocskai Ist­ván. Ezek a 19 megyezászló kö­zeibe kerülnének, amelyek az egységes hatás kedvéért azonos léptékben ábrázolnák a történelmi személyiségeket. Valamennyi portré bronzból öntve készülne és egységes magasságú, de elsősorban a rajta elhelyezett portré stílusá­val, jellegével összhangban kivitelezett posztamenseken helyeznék el, mindegyikét más-más megye megbízásá­ból, más-más művész alkotá­saként. Amennyiben a me­gyék elfogadják a kezdemé­nyezést - választhatnának a javasolt névsorból. Árpád fejedelem em­lékművétől távolabb, a főbejá­rat közelében pedig Szer le­gendájának útra bocsátója, Anonymus alakja kaphatna kortárs szobrász által megal­kotott méltó emlékművet. Az emlékpark fejlesztési tervében kiemelt helyen sze­repel Anonymus szobrának felállítása. Új szobor készül, amelynek helyét a főbejárattól (Szegedi kapu) balra eső terü­leten jelölték ki. A tervezet szerint Anonymus emlékének kortárs alkotó szobra tiszte­legne. Fontos, hogy értékes, vonzó és méltó emlékmű szü­lessen, amely képes lenne Li­geti Anonymus emlékművé­nek romantikus felfogásával versenyre kelni, de amely szándékaik szerint népszerű lehetne a legszélesebb közön­ség számára. A cél: jelkép értékű köztéri alkotás felállítása, amely a megyei önkormány­zat és az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékpark Kht. reményei szerint a park egyik legfőbb látványossága lehet­ne. Az emlékmű tervezésére országos és nyilvános pályázat keretében szeretnék késztetni a szakma neves képviselőit. A Csongrád Megyei Közgyűlés és a Képző-és Iparművészeti Lektorátus közösen mintegy 1 millió forint értékben biztosí­taná a meghívásos pályázat fe­dezetét. rogrammal, kézművesvásár­ral. Az ÓNTE természetesen több állandó és időszakos ki­állítással is igyekszik növel­ni a látogatók számát. Ezek közül ki kell emelni a Feszty-körképet, valamint a Szer monostor és kora (régé­szeti értékek bemutatása), a Promenád 1896 (viselettör­téneti kiállítás), a Kis ma­gyar panteon (a magyar szel­lemi élet nagyjainak arckép­csarnoka), a szabadtéri nép­rajzi gyűjtemény (dél-alföldi skanzen), illetve az Erdő és ember (az erdő és az ember évezredes kapcsolatát bemu­tató kultúrtörténeti) című ki­állítást. Az oldalt írta és szerkesztette: N. Rácz Judit Programok, kiállítások

Next

/
Thumbnails
Contents