Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-15 / 138. szám
CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚN. 15. UNIVERSITAS 7 A távoktatás fejlődése ti Gépies" tanulás A JATEPress jövője még bizonytalan Szükség van az egyetemi kiadókra Szönyi Etelka főszerkesztő: A JATE-n jól bevált rendszert kellene kiterjeszteni a Szegedi Tudományegyetem egészére is. (Fotó: Miskolczi Róbert) A távoktatás még gyerekcipőben jár hazánkban. A nyolcvanas évek végi megjelenésekor tapasztalt távolságtartást és lekicsinylést a társadalom nagy része még ma sem vetkőzte le. A távoktatással foglalkozók szerint azonban a módszer előnye az oktatás térbeli és időbeli rugalmassága. Míg öt évvel ezelőtt a távoktatás a periférián volt az európai országokban, addig napjainkban mintegy 2,5 millióan tanulnak ebben a képzési formában az Európai Unióban. A távoktatás felértékelődése elsősorban az utóbbi évek technológiai fejlődésének és a szellemi erőforrások, a tudás felértékelődésének köszönhető. Az előző megállapítás Lajos Tamástól, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárától származik, aki egy nemrég Szegeden rendezett konferencián beszélt a távoktatás helyzetéről. A hazai állapotokról szólva kijelentette: nálunk is léteznek kezdeményezések, de ezek nem mindig felelnek meg a távoktatásra jellemző feltételeknek. Vagyis időnként olyan képzést is távoktatásnak állítanak be, amely valójában nem az. Lajos Tamás szerint hazánkban jelenleg hatvanezer hallgatót tartanak nyilván hivatalosan a távoktatásban, valójában ötezer körül van azok száma, akik klasszikus értelemben vett távoktatásban vesznek részt. A távoktatást - Fábricz Károly egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Távoktatási Központjának igazgatója szerint - az a felismerés kényszeríttette ki, hogy a mai gazdasági fejlődés mellett egy ember nem fejezheti be 25 éves korában az ismertek elsajátítását. A távoktatás nyolcvanas évek végi megjelenését azonban a társadalom nagy része távolságtartással és lekicsinyléssel fogadta, s ez az ellenérzés sokszor még ma is érzékelhető. - Egyes kollégák azonban rájöttek arra, hogy ebben lehetőségek rejlenek: az internettel bárkit elérünk a világon, akikhez a tananyag a korábbi költségek töredékéért juttatható el - mutat rá a távoktatás előnyeire Fábricz Károly. Ennek ellenére - mint mondja - „most is fehér holló az, aki az egyetemen a távoktatás felé kacsingat". A távoktatási központot 1996-ban hozták létre az akkori JATE-n, és része volt az Európai Uniós által 11 keletközép-európai országban felállított 40 irodának. A szegedi központ pályázatokon nyert pénzből olyan CD-n forgalmazott oktatóprogramot dolgozott ki, amellyel magyar nyelvet tanulhatnak az Európai Unióban. Most egy újabb nyelvoktató programmal kívánnak pályázni. Az igazgató szerint a távoktatás hatékonyabb a leveÁtszervezés Budapest (MTI) A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen július 10-i hatállyal megszűnik a külgazdasági, az alkalmazott gazdaságtan, a jövőkutatás és az alkalmazott menedzsment tanszék - közölte Chikán Attila. Az egyetem rektora hozzátette: a tanszéken dolgozók egy rélező képzésnél, mert amellett, hogy nem kíván személyes kontaklust, az interneten keresztül történő állandó kapcsolattartás miatt a hallgatón nem uralkodik el a magára hagyatottság érzése. A képzési forma időbeni rugalmasságát igazolja, hogy a tanuló bármikor beléphet a rendszerbe, amely a tananyag továbbításán túl adminisztrál, és akár azt is megszabhatja, mennyi idő alatt hajtsa végre a diák a feladatot. Egy-egy távoktatási program kidolgozása sok időt, pénzt és nem utolsó sorban szakértelmet igényel, hiszen egy multimédiás tananyag összeállításakor más szempontokat kell figyelembe venni, mint egy hagyományos tankönyv megírásakor. Egy könyv adaplálása távoktatásra 2-4 hónapi munkát igényel és mintegy 1 millió forintot emészt fel. A kezdeti nagy összegű befektetés után azonban a rendszer működtetésének költségei minimálisak. Az egyetemen a távoktatásba bekapcsolódók egyike a gazdaságtudományi kar, ahol idén végeznek először a hároméves főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatók. A távoktatásos közgazdász képzés egyelőre inkább hasonlít a levelező tagozathoz, hiszen félévenként hét-nyolc konzultációt tartanak a diákoknak és vizsga is személyes megjelenést igényel. Az oktatás szervezője, Czagány László egyetemi docens a levelező képzéstől való eltérést hangsúlyozva elmondta, hogy az oktatás az egyéni tanuláson alapul. A jövőben jelentős technikai fejlesztést kívánnak végrehajtani és a klasszikus távoktatásra alkalmasabb tananyagot szeretnének összeállítani. Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán a távoktatás nyomtatott segédanyagokhoz kötődő formáját már régóta alkalmazzák, viszont az elektronikus képzési forma még nem honosodott meg. - A távoktatási módszer alkalmazására a posztgraduális képzésben és a tanártovábbképzésben van lehetőség - közölte Bonifert Domonkosáé, a Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Intézet igazgatója. A főiskolai karon két korszerű távoktatási programot dolgoztak ki. Az egyik a posztgraduális képzésben a jövő tanévtől bevezetendő mentálhigiénés, családterápiás program, a másik az alkalmazott nyelvészeti tanszék gondozásában elkészített „Társadalom és nyelv" multimédiás továbbképzési program. Az intézet szolgáltatásaira igényt tartók között végzett felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezetteknek csak egyharmada venne részt távoktatásos továbbképzésben. Az ezt elutasítók elsősorban arra hivatkoznak, hogy szoftverkezelői ismereteik hiányosak, és nem férnek hozzá az internethez. Hegedős Szabolcs a Közgázon sze átkerül az újonnan szerveződő tanszékekre, mintegy 50 dolgozót pedig elbocsátanak. A tervezett létszámleépítések kapcsán elmondta: a napokban készül el a távozók listája. Érzékeltette: senkit sem érhet váratlanul a bejelentés, és az intézkedés nem jelent drámai változást az egyetem működésében. A Szegedi Tudományegyetemen működő kiadók könyveiből rendeztek kiállítást a könyvhéten az egyetemen. A tárlat célja az volt, hogy a január elsejétől egységes intézményt alkotó karok megismerjék egymás könyvkiadói tevékenységét. A legnagyobb kiadó és nyomda vezetőjével, Szönyi Etelkával a JATEPress pénzügyi helyzetéről, a pályázati rendszer hibáiról és az integráció utáni elképzelésekről beszélgettünk. A JATE Kiadó, az országban az első fecskék között, 1988-ban jött létre, kísérleti jelleggel. Három év alatt azonban 9 millió forintos deficitet termelt, elsősorban azért, mert fő feladatának nem az egyetemi könyvek, jegyzetek kiadását tekintette, hanem a nagy könyvkiadókkal versenyezve próbált piacot szerezni. A kísérlet kudarca után az egyetem vezetése úgy döntött, még egy esélyt ad az akkor már körülbelül húsz éve működő sokszorosító üzem mellett egy egyetemi kiadónak. A József Áttila Tudományegyetem nyomdáját és kiadóját összefogó JATEPress 1991-ben kezdte meg működését Szőnyi Etelka főszerkesztő vezetésével. A profilt az egyetemi kiadványokra szűkítették. - Milyen finanszírozási rendszerben működik a JATEPress? - A kiadó működési feltételeinek anyagi alapját a hallgatói fejkvóta jelenti. A rendszer úgy működik, hogy a hallgatói fejkvóta 30 százalékát forgótőkeként megkapjuk, a könyvek, jegyzetek eladásáMunkatársunktól Az Országos Tudományos Diákkör Közgazdaságtudományi szekciója 2001 márciusában, Szegeden a Gazdaságtudományi Kar szervezésében tartja országos döntőjét. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara meghirdeti hallgatói számára a Tudományos Diákkör (TDK) helyi döntőjét. A jelentkezési határidő 2000. szeptember 23. A jelentkezéshez mellékelni ból származó bevételből pedig visszafizetjük a pénzt. Emellett egy ideig költségvetési támogatást is kaptunk. A rendszer évekig jól működött, a kiadó és a nyomda kijött a kapott pénzből, és egyre több, egyre jobb minőségű jegyzetet adtunk ki. Néhány év múlva azonban kormányzati döntés született arról, hogy az általános forgalmi adót rá kell terhelni a mi kiadványainkra is ugyanakkor az áfát nem igényelhetjük vissza. Ez teljesen versenyképtelenné tett volna bennünket. Nem maradt más megoldás: le kellett mondanunk a költségvetési támogatásról. Azóta önfenntartóan, csak a fejkvótából és a nyomdánk termelte haszonból működünk; évente körülbelül 15 millió forint „forog át" rajtunk. Az elmúlt évek igazolták: nagy szükség van egyetemi kiadóra. Hozzávetőleg 450 könyvet adtunk ki; ezek közül körülbelül 250 tankönyv vagy jegyzet, a többi tanulmánykötet, diákmunka, konferenciakötet, egyetemi acta. E munkák nagy részének kiadását más, nagyobb kiadók nem vállalnák, hiszen legtöbbjüket csak a hallgatók, az oktatás vásárolja, és a példányszámuk is kicsi. Ugyanakkor rendkívül nagy szükség van a megjelentetésükre. - Egy ideje a felsőoktatási tankönyvkiadásban is pályázati rendszer van, amit többen szidnak, mint dicsérnek. Milyenek a tapasztalatai e téren? - A minisztérium 1997-ben vezette be a felsőoktatási tankönyvpályázatot. Az első évben igen sikeresek voltunk: 17 könyvvel pályáztunk, ebből 14 nyert. Sokan valószínűleg későn „kapcsoltak" ezért kevés volt a jelentkező és sok a kell egy két-három oldalas témavázlatot a témavezető aláírásával. A dolgozat leadási határideje 2000 november 10. A helyi döntőt várhatóan november utolsó hetében rendezik meg. A TDK-val kapcsolatos információk a következő hallgatóktól kérhetők: Fülöp Katalin (Il.évf.), Lengyel István (III.évf.), Zsolnai Aliz (III.évf.). Halmost Péter (IV.évf.), lmreh Szabolcs (V.évf.) szétosztható pénz. Ez nagy lökést adott a JATEPressnek: ekkor tudtuk megteremteni a többszínnyomás és a fóliás borítás technikai feltételeit. A második évre sajnos megjelentek a lobbik, és a bírálatok is meglehetősen szakszerűtlenek voltak. Úgy jártunk, hogy egy többkötetes tankönyv plusz munkafüzet pályázatunkból egyedül a második kötethez való munkafüzet nyert - természetesen semmi értelme nem lett volna ezt a kiadványt önmagában megjelentetni. A harmadik évben reálisan osztották szét a támogatást, az idén viszont megint a feje tetejére állt a pályázati rendszer. Egyrészt 450 millió forintról 150-re csökkent a pályázati keret, ráadásul azt is két részre osztották. A régi típusú támogatási rendszerben, amelyben a költségek 50 százalékára lehet pályázni mindössze 30 milliót hagytak meg. A maradék 120 millió pedig arra szolgái, hogy azt a könyvmennyiséget, amire a könyvtáraknak szükségük van, felvásárolják a nyertes kiadóktól, és átadják a könyvtáraknak. Ez több szempontból is ésszerűtlen. Egyrészt attól, hogy megveszik tőlem a könyvet, nem lesz alacsonyabb a költségem. Másrészt a piacomat is leszűkítik, mert a könyvtárak már nem fognak tőlem vásárolni abból a kiadványból, amit eleve megkapnak a pályázati keretből. Mindezek alapján erre az új típusú pályázatra mi nem is jelentkeztünk, a régi típusúra viszont igen. Ennek ellenére nemrég azt az értesítést kaptam, hogy az új típusú pályázaton nyertünk. Ezzel viszont nem tudunk mit kezdeni, így hát visszautasítottam a támogatást. Ennyit a pályázati Munkatársunktól Geiszhauer Éva, a Gazdasági Minisztérium Gazdaságelemzési és Programfejlesztési Főosztályának vezetője tart előadást 2000. június 21-én 15 órakor a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában „A Széchenyi-tev hatása a régiók fejlődésére, különös tekintettel a Dél-Alföldre" címmel. Felkért hozzászólók: Lengyel rendszerről. Pedig a felsőoktatási könyvkiadás rászorul a dotációra, mert soha nem lesz piacképes, és nem is szabad ezt elvárni. - Mi lesz a JATEPress sorsa az integrált egyetemen? - A Szegedi Tudományegyetemen jelenleg három kiadó és két nyomda működik. A mi kiadónk és nyomdánk (melynek új neve József Attila Tudományos és Egyetemi Kiadó és Nyomda) mellett a tanárképző főiskolai karon van egy kiadó saját nyomda nélkül, az orvosegyetemnek pedig van egy nyomdája kiadó nélkül. Emellett a Bolyai Intézetnek is van egy saját, szűk profilú kiadója, a Polygon. Eddig még semmi nem változott a korábbi állapotokhoz képest: mi továbbra is a négy volt JATE-kar hallgatói fejkvótáját használjuk. Nem tudok arról, hogy lenne valamilyen hivatalos álláspont a jövőre vonatkozóan. Az ésszerű mindenképpen az lenne - én erre már kidolgoztam és benyújtottam egy koncepciót -, ha a kiadókat és a nyomdákat is összevonnák egyetlen szerves egységbe, anélkül, hogy bármelyiket megszüntetnék. A JATEPressnél az elmúlt 9 évben 35 millió forintos fejlesztést valósítottunk meg, így a táblaborításon és a keménykötésen kívül szinte mindent tud a technikánk. Meggyőződésem, hogy - a SZOTE nyomdai kapacitásával bővülve - az egész tudományegyetem tankönyv-, szakkönyv-, jegyzetés tudományos publikáció kiadási igényét magas színvonalon ki tudnánk szolgálni. A JATE-n jól bevált struktúrát kellene kiterjeszteni a Szegedi Tudományegyetem egészére. Keczer Gabriella Imre kandidátus (SZTE GTK), az MTA Regionális Tudományos Bizottságának alelnöke és Valastyán Pál, az MTA doktora, a SZTE innovációs igazgatója, a SZAB Innovációs Munkabizottságának elnöke. A találkozót a SZAB Gazdaságtudományi Szakbizottsága, a SZTE GTK és az MKT Csongrád Megyei Szervezete rendezi. Kinevezések az egyetemen Munkatársunktól Tanszékvezetői és docensi kinevezésekről, valamint magister emeritus cimek adományozásáról döntött keddi ülésén a Szegedi Tudományegyetem tanácsa. A Szegedi Tudományegyetem tanácsának tagjai dr. Molnár Árpád egyetemi tanárt bízták meg a természettudományi kar kémiai tanszékcsoportjának, és egyúttal a szerves kémiai tanszéknek a vezetésével. A testület több tanszékvezető megbízásáról is döntött. Ennek alapján a TTK fizikai kémiai tanszékét dr. Visy Csaba egyetemi tanár, a gazdaság- és társadalom-földrajzi tanszéket dr. Becsei József egyetemi tanár, a geometria tanszéket pedig dr. Kurusa Árpád egyetemi tanár vezeti. A konzervatórium oktatói közül Gönczy László további jogviszonyban alkalmazott főiskolai docenst bízták meg a kamarazene tanszék irányításával, a rézfúvós tanszék vezetését Nagy Zsolt főiskolai docensre bfzták, a vonós tanszék élére Sin Katalin fqjfikolai docens, a zongora tanszék élére pedig Kerek Ferenc főiskolai docens került. A tanács tagjai a világbanki programiroda igazgatójává dr. Rácz Béla egyetemi tanárt választották. A konzervatórium igazgatói teendőit a tanács döntése értelmében a jövőben Kerek Ferenc látja el. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar oktatói közül többen kaptak docensi kinevezést: Kiss Mária Rita és dr. Nagy Edit az alkalmazott társadalomismereti tanszéken, dr. Latzkovits Miklós a magyar irodalom tanszéken és dr. Bagota Mónika a matematika tanszéken. Az egyetemi tanács magister emeritus címet adományozott a JGYTFK két nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanára, dr. Gácser József és Cs. Pataj Mihály számára. A testület az SZTE Sport és Rekreációs Bizottságának élére dr. Mészáros Tamás egyetemi tanárt, az általános orvostudományi kar dékánját választották, a kulturális bizottság élére dr. Seres László egyetemi tanár, a hallgatói ügyek rektorhelyettese. Konferencia a zsidóságról Munkatársunktól A Szegedi Akadémiai Bizottság székháza ad otthont a Szegedi Zsidó Hitközség, valamint más intézmények és civil társaságok által szervezett hagyományőrző tudományos tanácskozásnak június 16. és 18. között. Az első két napon zajló tanácskozáson elsősorban szegedi és az ország már területeiről érkező egyetemi oktatók tartanak előadásokat egyebek mellett a vatikáni dokumentumokban és II. János Pál pápa beszédeiben fellelhető, a zsidósággal kapcsolatos megnyilvánulásokról, továbbá a szegedi zsidóság egészségügyi és oktatási intézményeiről, az egyetemi hallgatók helyzetéről a Numerus Clausus törvénybe iktatásakor, a munkaszolgálatosként meggyilkolt Perkátai László szegedi költőről, a holokauszt helyi megnyilvánulásairól. A harmadik napon délelőtt 10 órától gyászistentiszteletet tartanak a szegedi zsinagógában a munkaszolgálatban, gettókban és haláltáborokban elpusztult szegedi áldozatokért. Diákköri döntö A Széchenyi-terv és a régió