Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-14 / 137. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 2000. JÚN. 14. MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN délelőtt 10 órakor Etka-jóga. A SZITI EGYESÜLET MANDALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás; 14től 17 óráig „Álláskeresőklub" ÉREM- ÉS TELEFONRA R T Y A G Y Ű J T ő K KLUBJA (Tisza L. krt. 14.) délután fél 3 és fél 6 óra között. A SZENTMIHÁLYI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Kapisztrán u. 50.) 15.30-tól „olvasóÓra" gyerekek és felnőttek részére. EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. III. 305.), tel.: 423-474) 16-tól 18 óráig óvodás gyermekek szülei részére ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadást tart. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa Gy. u. 5.) 16.30-tól 17.30-ig mobilitás (külföldi csoportos cserékkel kapcsolatos) tanácsadás. 17.30-tól Amiga számítógépes-klub. HANGFORRÁS ZENEI MŰHELY a Forrás Szálló halljában 17 órától. Házigazda: dr. Polgár Gyula. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ rendezésében a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében 18 órakor „Ide nézz, a Figurára!" Táncházmozgalom Erdélyben címmel tart előadást. Vendég: Makai Zoltán (Nagyvárad). Házigazda Fehér Zsuzsa riporter; NYÁRESTI ORGONAKONCERT 19 órakor a rókusi templomban. Márffy Gabriella orgonaművész (Svájc) és Kiss Mariann hegedűművész hangversenye. BALOG JÓZSEF KABARÉ 22 órakor az ALTERRA - Kortárs Előadóművészeti Központban, a régi zsinagógában (Hajnóczy u. 12.). Csütörtökön és pénteken is! HOLNAP A MAGYAR VETERÁN REPÜLŐK SZÖVETSÉGÉNEK szegedi szervezete 14 órakor tartja összejövetelét a Kazinczy u. 2. sz. alatti klubhelyiségében. AZ ALSÓVÁROSI KULTÚRHÁZBAN 15 órától kerámia szakkör felnőtteknek. ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30 órától 18 óráig a Technika Házában (Kígyó u. 4.). Energiatakarékossági kiállítás hétköznap 8-tól 18 óráig. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) kedden: 15 órától hímző szakkör, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek. Holnap: 16 órától tehetségkutató kézműves szakkör gyermekeknek. Előzetesben Ábrahám Béla Budapest (MTI) A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte Ábrahám Béla rendőr ezredest, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatóját - közölte a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője. Kandikó Gyula elmondta, hogy a nyomozó hivatal az ezredest egyrendbeli zsarolással és többrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítja. Jövő tavasszal indul az alvasás éve A könyves szakma felelőssége 75 éve A fogadalmi templom A fogadalmi templom építésének idei programjában a két torony felépítése szerepel. A tornyok rohamosan emelkednek, nemsokára elérik a kupola magasságát és - ha valami váratlan akadály meg nem szakítja a munkát - már az ősszel felkerülnek rájuk a keresztek. A fogadalmi templom építéséhez tartozik tulajdonképpen a templom környékének rendezése is. Feltöltötték, és most aszfaltozzák a Somogyi utcát és a Templom teret. A templomépítés jövő évi programjának fő pontja a homlokzat kiképzése lesz. Foerk Ernő, az építés irányítója már készíti a részletterveket. (1925) 50 éve Könyvnapi kiállítás A könyvnapok alkalmából a szegedi múzeumban a Somogyi-könyvtár értékes kiállítást rendez. Ez a kiállítás igen hasznosan járul hozzá a könyvnapokhoz, mert módszeres elrendezésben mutatja be egyrészt a könyvnapi könyveket, másrészt felhívja a látogatók figyelmét a kiemelkedő marxista-leninista tudományos és szépirodalmi alkotásokra. Az ízlésesen és igen tanulságosan elrendezett kiállítási anyag különösen azért lesz hasznos minden látogató számára, mert mindennap állandó tárlatvezetést tartanak és külön felhívják a figyelmet az egyes művekre. (1950) 25 éve Kilencezer lakás Elkészült az előzetes gyorsjelentés az építésügyi ágazat munkájának első öthavi eredményeiről. A korábbinál korszerűbb munka -és üzemszervezési módszerek felhasználásának eredményeként a termelés növekedésének mintegy kilencven százalékát a termelékenység növelésével, hatékonyabb munkával érték el. Az ország lakásállományát csaknem kilencezer új otthon átadásával gazdagították, s jelenleg hatvanezer lakás építésén dolgoznak. (1975) Monok István: Az olvasási kultúrán nem kampányszerűen lehet változtatni, hanem tervezett kulturális politikával. (Fotó: Miskolczi Róbert) A magyar kiadói világ nem ment bele abba a zsákutcába, hogy csak olyan könyveket adjon ki, amit megvesznek véli az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Monok Istvánnal az ünnepi könyvhét alkalmából a könyvkiadásról, az olvasási szokásokról és a könyvtári hálózatról beszélgettünk. - Egy évvel ezelőtt vette át az Országos Széchényi Könyvtár irányítását. Milyen feladat várt önre ezen a poszton? - A megbízást azzal a szándékkal fogadtam el, hogy a nemzeti könyvtárat az ország első együttműködő könyvtárává alakítsuk, amelynek feladata a többi könyvtár szolgálata, szakmai kontrollja. Ezt a funkcióját a nemzeti könyvtár nem tudta betölteni az elmúlt időszakban, mert a Bokros-csomagot követő nagyarányú létszámleépítéssel párhuzamosan nem egyszerűsödött az intézmény 54 osztályt és 8 főosztályt magában foglaló struktúrája. Az is gondot jelentett, hogy a könyvtár nem tudott gyorsan váltani a modern igények, például az informatikai eszközök alkalmazásának irányába, s anyagilag is csődbe jutott. Kinevezésem után összevonásokat hajtottuk végre a struktúrában, az információáramlás pedig nyitottabbá vált. Bizonyos egységeket - a nyomdát és egy restaurátor osztályt - privatizáltunk, ezzel a létszámot, és így a bérterhet csökkentettünk. - Milyen állapotban van ma a könyvtári hálózat hazánkban? - Csak a nagyvállalatok szakkönyvtárai dolgoznak elfogadható feltételek között a beszerzést, a technikát, illetve a dolgozók bérét tekintve. Az elmúlt évig viszonylag jó helyzetben voltak az egyetemi könyvtárak is, mert hamar bekapcsolódhattak az európai projektekbe, amelyek révén fejleszthették informatikai hálózatukat. Ezeket a könyvtárak azonban súlyos helyzetbe kerültek, miután a kormányzat a hallgatói normatívába beépítette a könyvtártámogatást, és az egyetemekre bízta annak elosztását. A felsőoktatási intézmények katasztrofális anyagi helyzete miatt viszont a karok általában nem adják tovább a támogatást a könyvtáraknak. A megyei könyvtáraknak a megye és a város önkormányzata között folyó marakodás okoz kárt, hiszen mindkét szereplő igyekszik minél lejjebb szállítani a támogatás mértékét. A települési könyvtárak támogatását tekintve a dél-alföldi régióban nem igazán aktívak az önkormányzatok a többi megyéhez képest. Megfigyelhető az is, hogy az iskolai könyvtárba beolvasztják a kistelepülési könyvtárakat, ami funkciózavart okoz, és ráadásul az összevonás az eszközök csökkenésével jár együtt, vagyis a könyvtár csak rosszabb helyzetbe kerülhet. - Milyen tendenciák érvényesülnek a könyvkiadásban? - A mai világban - amikor olyan, számomra elfogadhatatlan nézetek hangzanak el, hogy a kultúra áru, vagy amihez közpénzt ad az állam, az is lehet magánprofit forrása a fő kérdésnek azt tartom: vajon a könyvkiadók az írók és költők, a tudósok valóban akarják-e, hogy a munkájuk a nemzeti kulturális örökség részévé váljon, vagy csupán a pénzért, a megélhetésért írnak és adnak ki könyveket. Meggyőződésem: a könyvírás, a forgalmazás és a gyűjtés arra irányul, hogy a megtermelt kulturális javakat áthagyományozzuk a későbbi nemzedékekre. A könyves szakma szereplőinek együttműködésében látok arra utaló jeleket, hogy ezt a kulcsszerepet komolyan véve kezdenek párbeszédet folytatni egymással. Ezért érdekes a mostani könyvhét kínálata, amelyben a nagy példányszám helyett a sokféleség jelenik meg. Vagyis a magyar kiadói világ nem ment bele abba a zsákutcába, hogy csak olyan könyveket adjon ki, amit megvesznek. A könyvhét kínálatában a mai magyar irodalom sok jelentős alkotása megtalálható, annak ellenére, hogy az olvasásszociológiai felmérések szerint a kortárs magyar szerzőket nem olvassa a közönség. Remélem, ha ez következetes kiadói politika, akkor a másik oldalon is változás történik, és a társadalom olvasórétege a színvonalas irodalmat kezdi el újra keresni. Ehhez az kell, hogy az alkotók és a kritikusok ne belteijes párbeszédet folytassanak egymással, hanem legyenek tisztában azzal, a könyveket a most élőknek írják. - Ma kevesebb időt töltünk olvasással, mint néhány évvel ezelőtt. Megfordítható-e ez a folyamat? - A tendencia nem megállíthatatlan, de egyelőre csak fékezni lehet. Az olvasási kultúrán nem kampányszerűen lehet változtatni, hanem tervezett kulturális politikával. Ebben a könyvtáraknak is szerepe van, és ezen belül a nemzeti könyvtárnak, amely egyik szervezője lesz a jövő tavasszal kezdódó olvasás évének. Az angol mintát követő rendezvénysorozattal külön megcélozzuk az analfabéta és a funkcionális analfabéta rétegeket, valamint azokat, akikhez anyagi okok miatt nem jut el a könyv, vagy mert nem érdeklődnek iránta. Hegedűs Szabolcs MA DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. II/210. alatt. Telefon: 62/420-259. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselóje fogadóórát tart 17-18 óráig a kecskéstelepi művelődési házban. DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18-as választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán 15 és 16.30 óra között (Széchenyi tér 11., földszint). NÓVÉ LAJOS okleveles mérnök ingyenes építési tanácsadást tart 14 és 16 óra között az MSZP területi irodájában (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.) HOLNAP EURÓPAI UNIÓS csatlakozásról tart lakossági fórumot 18.30 órától a Független Kisgazdapárt Teleki u. 3. alatti székházában dr. Kurucsai Csaba országgyűlési képviselő, az EU-parlament megfigyelőbizottságának tagja. AGRÁRTÁMOGATÁSOKRÓL tart tanácsadást 16 órai kezdettel Szántó Zsuzsanna a Független Kisgazdapárt székházában (Teleki u. 3.) DR. SZALAY ISTVÁN országgyűlési képviselő fogadóórát tart 16 és 17 óra között az MSZP területi irodájában (Tisza L. krt. 2-4.) DR. PÉTER SZILVESZTER, a 22-es választókerület (Új-Rókus) képviselője lakossági fórumot tart a Rókus II. Altalános Iskolában (Csáky u. 2.). Témák: a Nyitra utca mögötti park rendezési tervének megvitatása, illetve egyéb általános kérdések megvitatása. Egy ÉKF- vizsgálat utózöngéi Elszállt a „liftesek" pótléka? Még az elmúlt év őszén - munkavállalói panasz nyomán - kezdett vjzsgálatot a Szegedi Épületkezelő és Fenntartó Kft. Jósika utcai telephelyén működő gyorsjavító és liftügyeleti egységében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Csongrád Megyei Felügyelősége. Az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságokkal kapcsolatban hozott kötelezések ellen azonban a kft. fellebbezett. Az időhúzás .jótékony hatásaként" pedig még egy törvénymódosítás is rásegített arra, hogy a pórul járt dolgozók - egy újabb vizsgálat után - már legfeljebb csak bírósági úton követelhetik ki nem fizetett járandóságukat. Az ÉKF Kft. gyorsjavító és liftügyeleti egységében folyamatos, valamint folytonos munkarendben, több műszakban foglalkoztatott dolgozói éveken át nem kapták meg az őket megillető műszakpótlékot. Emellett a napi munkaidő felső határán túl is igénybe vette őket a munkáltató és számukra a túlmunkáért járó díjazást, illetve pótlékot sem fizették ki. Erről szólt az a panaszos bejelentés, amely alapján az ÉKF Kft.-nél vizsgálatot kezdett a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség. Az általuk még tavaly októberben meghozott elmarasztaló határozat ellen a kft. természetesen fellebbezést nyújtott be az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez. Maróti Gyulát, a megyei felügyelőség igazgatóját a másodfokú határozat részleteiről kérdeztük. - A vizsgálat során napvilágra került szabálytalanságok nyomán mi valóban köteleztük a kft.-t - a három évre visszamenőlegesen járó törvényes kamatokkal együtt - a műszakpótlékok, valamint a túlmunkáért járó díjazás kifizetésére. Az ÉKF ez ellen fellebbezett, arra hivatkozással, hogy dolgozóinak átalányt állapított meg. Ráadásul mindezzel szinte egy időben lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely megváltoztatta a felügyelő intézkedési jogosultságát. Eszerint: a munkáltató most már csak a jövőre nézve kötelezhető az elkövetett szabálysértések megszüntetésére, múltbéli reparációra nincs lehetőség. E két körülmény játszott szerepet abban, hogy a másodfokú hatóság által hozott határozat új eljárásra kötelezte a megyei felügyelőséget, amelynek során újból vizsgálni kell a foglalkoztatás körülményeit hangsúlyozta az igazgató. Azóta viszont az ÉKF Kft. ezen részleg üzemeltetését egy kft.-re bízta. így ha a régi és az új cég esetében is bebizonyosodik, hogy szabálytalanul foglalkoztatták, illetve foglalkoztatják a dolgozókat, a felügyelőség büntető szankciókkal élhet. Az eset súlyosságától függően, 50 ezer forinttól 3 millióig terjedő összeg megfizetésére kötelezhetik a munkáltatót. A vizsgálatok során azonban válaszolta kérdésünkre Maróti Gyula - az adott üggyel kapcsolatos információt általában mindenki szívesen ad, de nyilvános tanúvallomásra állásuk esetleges elvesztésétől való félelem miatt kevesebben vállalkoznak. így a valós tények megismerése, feltárása nem okoz gondot, bizonyításuk viszont néha nehézségekbe ütközhet. Akiknek viszont már megszűnt a munkaviszonyuk, készséges partnerekként közreműködnek a vitatott részletek tisztázásában. És mit tehetnek a panaszos dolgozók, ha nem nyugszanak bele érdekeik megcsorbításába, milyen jogorvoslati lehetőséggel élhetnek? Munkaügyi pert kezdeményezhetnek. Erről szól a módosított törvény is. A jövőben ugyanis csak a bíróság jogosult arra, hogy megállapítsa a perben szereplő követelés összegét, a kártérítés mértékét. N. Rácz Judit