Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-10 / 135. szám

SZOMBAT, 2000. JÚN. 10. HANGSÚLY 7 Hazahozzák a Nobel-díjas tudós hamvait Emlékház Szent-Györgyi Albertnek Lesz-e Szent-Györgyi Tudományegyetem ? „Szeged városának nemcsak erkölcsi, hanem materiális kö­telezettsége is, hogy a világhírben megmutatkozó rangemelést, tekintélyforrást, szellemi fémjelzést, azt az idegenforgalmi att­rakciót megtartsa az egyetem és a város számára. Ez a város nem engedheti el Szent-Györgyi Albertet. Mutatni való és meg­néz/ti érdemes lesz mindenki számára az a ház, amit ez a város épít fel Nobel-díjas tudósa számára"- írták 1937-ben a szegedi lapok. A város persze, nem épített házat Szent-Györgyinek, és maga vásárolta egykori otthonát is csak most, többszöri próbál­kozásra, egy alapítványnak köszönhetően sikerül a tudós emlé­kének szolgálatába állítani Ezzel egy régi tartozását leróhatja ugyan a város és az egyetem, ám közben keletkezett egy másik tartozás is. A január elsejével létrejött egységes szegedi egyetem nem vette fel a tudós nevét Az indokok és hivatkozások sokfé­lék, de úgy tűnik, az új intézményen belüli új érdekviszonyok­nak, kicsinyes szempontoknak esett áldozatul a világon legjob­ban csengő magyar név. Pedig amit a szegedi lapok 1937-ben írtak, ma is igaz. De igaznak kellene lennie annak is, amit Szent-Györgyi az egyetem lényegének tartott: tudást helyez­zük a tudatlanság fölé, a szeretetet a gyűlölet fölé, a megértést a marakodás, az építést a rombolás fölé". Életrajzi adatok Magyarországtól Magyarországig Végh Mihály: Hamarosan nemcsak emléktábla órzi majd itt Szent-Györgyi emlékét. (Fotó: Schmidt Andrea) A hagyaték Munkatársunktól Szent-Györgyi Albert amerikai otthonából, Woods Hole-ból a következő anyagokhoz jutott hozzá az egye­tem: 20 tekercs régi magnókazetta családi és tudomá­nyos eseményekről; 1 díszdoktori öltözék: talár és sü­veg; 14, Szent-Györgyi által írt könyv; 1 album újság­cikk kivágatokkal, 2 kísérleti jegyzőkönyv; 11 köteg ve­gyes iratmásolat; 19 fényképalbum 1675 fényképpel; 5 csomag, 193 darab különlenyomat; 290 köteg, 580 darab szakirodalmi közlemény különlenyomat; a Psalmus Hu­mánus kottaanyaga, kéziratai és hangfelvételei; 27 darab tudományos emlékplakett, érme; 20 darab díszdoktori és egyéb oklevéL Munkatársunktól Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Bu­dapesten. 1917-ben egy első világhá­borús sebesülést követően befe­jezi tanulmányait a budapesti egyetem orvosi karán, doktorál. Pozsonyban, Prágában. Berlin­ben, Hamburgban. Leidenben, Groningenben, Cambridge-ben, Rochesterben kap munkát. 1928. szeptember 29-én megválasztják, október l-jén ki­nevezik a szegedi egyetem taná­rává. 1930. szeptember 26-án el­foglalja SzigédTkatedráját. csa­ládjával a városba költözik. 1931-ben bejelenti találmá­nyát, a C-vitamint. 1934-ben az orvostudományi kar dékánja lesz. 1937. október 28-án elnyeri az orvosi Nobel-díjat 1937. december l-jén Szeged város díszpolgárává választják. 1938. április 7-én a szegedi egyetem díszdoktora lesz. 1940-4l-ben a szegedi tudo­mányegyetem rektora. 1944-ben rendőri felügyelet alá kerül, a Gestapo üldözi, el­hagyja Szegedet, Budapesten bujkál. 1945. április 27-én a buda­pesti egyetemre nevezik ki az or­vosvegytani intézet igazgatójává. 1948. március 15-én Kos­suth-díjat kap. 1973. október 11-én részt vesz az MTA Szegedi Biológiai Központjának avatóünnepségén, huszonhat év után először érke­zik haza. 1973. október 12-én a Szege­di Orvostudományi Egyetem díszdoktora lesz. 1986. október 22-én Woods Hole-ban hal meg, 1986. december 15-én a SZOTE felveszi a nevét, a név­adó ünnepséget 1987. december 10-én tartják. Szeptemberben Szent­Györgyi Emlékház nyílik Szegeden, és hazahozzák a Nobel-díjas tudós ham­vait is. A szegedi egyetem egykori tanárának, rekto­rának házát többször pró­bálta már megszerezni az egyetem, de vagy a pénz, vagy az akarat hiányzott. Most a SZOTE Öregdiák Szövetsége által létreho­zott alapítványnak, vala­mint Szent-Györgyi Albert özvegyének és unoka­öccsének köszönhető, hogy végre méltó emléket kaphat a városban az a tudós, aki szegedi kutatá­sai eredményeképp kapta meg a világ legnagyobb tudományos kitüntetését. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Öregdiák Szövetsége 1996-os megalakulása óta ápolja az in­tézmény Nobel-díjas egyetemi tanára, Szent-Györgyi Albert emlékét. 1999-ben létrehozták a Szent-Györgyi Emlékház Alapítványt annak érdekében, hogy megvásárolják, majd az egyetemnek adják azt az épü­letet, amelyben a tudós Szege­den lakott. - A ma Szent­Györgyi nevét viselő utca 38. számú háza jelenleg magántu­lajdonban van, de tulajdonosa hajlandó megválni az épület­től. Az alapítványnak rendel­kezésére áll a szükséges összeg, vagyis úgy tűnik, sem­mi akadálya nincs, hogy ősztől már ne csak egy tábla őrizze a tudós emlékét a ház falán ­mondja dr. Végh Mihály, az Öregdiák Szövetség elnöke. Terveik szerint az épületben kapna állandó, és a nyilvános­ság számára látogatható helyet a tudós Magyarországon és Amerikából összegyűjtött ha­gyatéka, melyet jelenleg az egyetem könyvtárában tárol­nak, és ide kerülnének a Szent­Györgyi család egyetem tulaj­donában lévő festményei is. A múzeumi jelleg mellett szeret­nék élő alkotóházzá tenni az épületet, ezért egy intézetet hoznának ott létre a ma­gy'ar-amerikai tudományos kapcsolatok ápolására. Régi hiányt pótolna az a közös, vá­rosi-egyetemi sportegészség­ügyi intézet, melynek szintén a Szent-Györgyi-ház adna he­lyet. Az épület alkalmas lehet vendégoktatók, külföldi kuta­tók méltó elszállásolására is. Ezek a létesítmények mind a tudós szellemiségét őriznék. Ha minden jól megy, az Em­lékház szeptemberben már fo­gadhatja a hagyatékot és a lá­togatókat. A ..háznyitó" mellett várha­tóan egy másik jelentős ese­ményre is sor kerül majd szep­temberben Szegeden. Az ala­pítvány nemrég kezdeményez­te a tudós hamvainak hazaho­zatalát Woods Hole-ból, és új­ratemetését abban a városban, ahol a Nobel-díjhoz vezető ku­tatásait végezte. Szent-Györ­gyi Albert özvegye, Marcia Szent-Györgyi, valamint uno­kaöccse, Szent-Györgyi And­rás beleegyeztek abba, hogy a tudóst édesanyja, Szent-Györ­gyi Miklósné Lenhossek Jose­fin mellé temessék a szegedi Belvárosi temetőbe. Mint Ba­kos Attila, az alapítvány kép­viselője elmondta, a rendez­vénysorozat fővédnökségét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vállalta el. Az Emlékház megnyitásán és a tu­dós újratemetésén túl fest­mény- és fotókiállítást, ünnepi hangversenyt és emlékülést is terveznek, és készül egy Szent-Györgyi-emlékalbum, valamint több tv-film is. - Az emlékház megnyitásá­val régi adósságát törleszti az egyetem. Szent-Györgyi özve­gye ugyanis egy állandó, és a nyilvánosság számára is hoz­záférhető kiállítás számára ad­ta át az egyetemnek a tudós hagyatékát. Meggyőződésem, hogy az emlékhely-olyan tu­risztikai látványosság lesz, amelyért szívesen jönnek majd Szegedre mindazok, akiket akár tudománytörténeti szem­pontból érdekelnek a kiállítás­ra kerülő dokumentumok. Biz­tosan lesznek olyanok is, aki­ket a kiváló tudós személyes tárgyainak varázsa csábít ide ­véli Végh Mihály. Keczer Gabriella A város és az egyetem adóssága József Attilától Klebelsbergig Szent-Györgyi Albert Szegeden, díszdoktorrá avatásakor. (DM-fotó) Munkatársunktól Egyetemi embereket kérdeztünk arról, mi a véleményük a Szegedi Tudományegyetem név­választásáról, kit tartaná­nak méltónak arra, hogy az universitas névadója legyen. Dr. Mészáros Rezső rek­tor, SZTE: - A névválasztás tudatos volt. Miután a törvény megad­ta a lehetőséget az orvostudo­mányi centrum létrehozására az universitason belül, annak képviselői ragaszkodtak Szent-Györgyi Albert nevé­hez. Egyébként sem tudtunk az integráció során a nevekkel mit kezdeni, mert a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar is megtartotta korábbi ne­vét, ezért áthidaló megoldás­ként, és a legkönnyebben megtalálható kompromisz­szumként a Szegedi Tudomá­nyegyetem elnevezést hasz­náljuk. A világban sok helyen egyébként természetes, hogy a város nevét és az egyetem szót illesztik egymás mellé, míg Németországban vagy Franciaországban ragaszkod­nak valamely személy nevé­hez is. Ameddig a centrum működik, Szent-Györgyi neve ott marad, de úgy gondolom, egy összeérettebb helyzetben, 2005 után nem elképzelhetet­len, hogy az egyetem felvegye Szent-Györgyi Albert nevét. Dr. Dobozy Attila elnök, SZTE Szent-Györgyi Albert Or­vos- és Gyógyszerésztudományi Centrum: - A jogelőd intézmények közül mindegyik szerette volna megőrizni saját nevét. A vita azzal zárult, hogy a későbbiek­ben újra elővesszük a kérdést. Tudománytörténeti jelentősége és világszintű elfogadottsága miatt én Szent-Györgyi Albert mellett tenném le a voksot. Dr. J. Nagy László tanszék­vezető egyetemi tanár, SZTE Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tan­szék: - Talán szerencsésebb lett volna, ha valamely személyről nevezik el az intézményt. Én a munkássága alapján József At­tilát tartanám méltónak arra, hogy az egyetem névadója le­gyen. Jancsák Csaba elnök, SZTE hallgatói önkormányzat: - Az intézményi tanácsnak az integráció során nem volt elég ideje arra, hogy a névvá­lasztás kérdésébe belemenjen. Később nem kizárt, hogy név­adót keressen magának az in­tézmény. A választás azonban nem lesz könnyű, hiszen József Attila és Szent-Györgyi Albert mellett felmerülhet akár a vá­rosalapító III. Béla vagy Kle­belsberg Kunó neve is. Dr. Zallár Andor, az orvosegyetemi könyvtár ma már nyugalmazott vezetője - Szabó Tiborral együtt - évtizedeken át kutatta és publikálta Szent-Györgyi Albert életművét, gyűjtötte a tu­dósra vonatkozó doku­mentumokat, és a Szent­Györgyi-hagyatékot. Vé­leménye szerint Szeged városa és az egyetem a Nobel-díj elnyerése óta adósa a tudósnak. 1937-ben, a Nobel-díj el­nyerésekor a város hálája és elismerése jeléül úgy határo­zott, hogy villát épít Szent­Györgyi Albertnek, a szege­di egyetem professzorának. A kultuszminisztérium tét­lensége és a város nehéz anyagi helyzete miatt a terv­ből nem lett semmi, és Szent-Györgyi végül maga vett egy házat Újszegeden, a (ma) Szent-Györgyi utca 38 szám alatt, ahol 1945-ig la­kott. Ezt a házat az egyetem néhány éve szerette volna megvásárolni egy állandó Szent-Györgyi kiállítás szá­mára, de nem sikerült, és a várostól sem kapott segítsé­get. Az évtizedek alatt össze­gyűjtött unikális dokumentu­mok, és a tudós özvegyétől, Marcia Houstontól egy állan­dó kiállítás számára kért és kapott pótolhatatlan tudo­mánytörténeti hagyaték így helyhiány miatl kartondobo­zokban hever az orvosegye­temen. A felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs a fej­lesztés helyett elsorvadásra van ítélve. Január elsején pe­dig, az önálló orvosegyetem megszűnésével Szent-Györ­gyi emlékét már az intéz­mény neve sem őrzi - mond­ja dr. Zallár Andor, az orvos­egyetem könyvtárának nyu­galmazott igazgatója, aki év­tizedeken át kutatta és publi­kálta Szent-Györgyi Albert életművét, gyűjtötte a tudós­ra vonatkozó dokumentumo­kat, és a Szent-Györgyi-ha­gyatékot. - Pedig - mondja ­a tudós itt töltötte el alkotó életének fénykorát. Annak idején Klebelsberg Kunó és id. Issekutz Béla professzor intenciójára Cambridge-ből hívták meg a kolozsvári egyetem áttelepülésével me­güresedett Orvosi Vegytani Intézet élére. Ő pedig jött a jól felszerelt, ősi egyetemről a poros, alföldi kisváros sze­gényes laboratóriumába. A szegedi egyetem tanáraként, itthon elért eredményeiért kapta meg a Nobel-díjat, ami egyedülálló a magyar tudo­mány történetében. A szege­di paprikában találta meg a viszonylag egyszerűen és nagy mennyiségben előállít­ható C-vitamin forrását. Ez­zel a szegedi paprikát sike­rült kiemelni az évek óta tar­tó mély válságból, hiszen az export néhány év alatt az öt­szörösére nőtt. Ez jótéko­nyan hatott a város gazdasá­gi életére is. Tudományos te­vékenysége mellett dékán­ként és rektorként is vezette az egyetemet. 1932-33-ban, amikor anyagi nehézségek miatt veszélybe került a sze­gedi orvosi kar, személyes közbenjárása és világhíre is közrejátszott abban, hogy azt végül nem szüntették meg. Nevéhez fűződött az első de­mokratikus egyetemi szerve­zet, a Szegedi Egyetemi Ifjú­ság megalakulása. Politikai hitvallásának, demokratikus, antifasiszta nézeteinek, okta­táspolitikai elképzeléseinek helyessége vitathatatlan ­foglalja össze a tudós érde­meit a könyvtárigazgató. Szegednek és az egyetem­nek a legnagyobb büszkesé­ge Szent-Györgyi Albert. Együtt kellene örök emléket állítani annak az embernek, aki a város és az egyetem ne­vét a legfényesebben mutatta be a világnak. Jó példáért nem kell messzire menni: a kiskőrösiek például féltő gonddal ápolják Petőfi emlé­két - mondja Zallár Andor. Keczer Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents