Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

PÉNTEK, 2000. JÚN. 9. KITEKINTŐ 9 Kedves EU-tanterem Rúzsán Környékbéliek! Miki egér és a francia mondókák A mikor a kerítés mögötti gyep színeződik, ezer virá­gának pompáját mutatja a mező, bár a szemnek nagyon tetszetős, a gazdának egy fejvakarással több: vágni kéne a füvet. Lement róla a víz, a laposán tör föl a csatak, a nád, a partosabb részein lilán virágol a macskatücsök, sárgállik a méhekehely. Ebből - bár­mennyire is megnyugtató látvány a szemlélőnek - ha így marad, a gazdának „semmi jó nem sül ki". Ha a le­gelő megöregszik, fölsül - veszélyben a jószág téli ta­karmánya. Fogalmazhatjuk: kaszálni kaszálunk, de igazából mégse kaszáltunk. (Ha a szónak nem is abban az értelmében, amit sokan szeretnének, hogy „kis meló­val - nagyot kaszálni", de az elkésett fűvágás, dupla munka, fele haszon.) Kézi kaszásbandák, akik ilyenkor pünkösdtájt hatan­heten is lendítették egyszerre a fénylő füvágó szerszá­mot és „rakatták ki" maguk mögé a lóderéknyi főren­det, s a lendületes munkától a télire való széna, való­ban, mint ahogy Petőfi is írja A Tisza című versében: „mint könyvben sorok" hevertek, már nincsenek. (Né­hány magányost ugyan még látni, de ők is inkább olyan sitty-sutty kaszások, akik csak csapkodnak és nem adják meg a módját az egész nyárra érvényes, első kaszás vezényelte technikának, az egymáshoz igazodó, tartásos, bandás-kaszálásnak.) Elfogytak a széna­gyűjtők villás, gereblyés csapatai, akik a megszáradt szénarendeket előbb halhéba, rudasba, onnét boglyába majd a végén a takarmányos kazlába rakták. Kiöreged­tek már azok, akik szinte szálanként szedegették össze az eleséget lónak, tehénnek, birkának. M a már mindent a gép csinál. Vaspengés fűkasza borotválja a gyepet. Ördögszekérnek is beillő rendsodró pörgeti halhéba a szénát. Szupererős bálázó tekeri, kockázza a rudasokat, boglyákat. Hörcsög angol nevét viselő hamszter a szénáskocsi, motoros emelővilla kaziaz, Persze a jószágok mit sem változtak az időnek teltével. Amelyik széna nem ízlik, mint például az idei „békanyálas" vizesség miatt lesz ilyen bőven, kilökik, kitúrják maguk előL És ha mindez megtörténik, mond­hatjuk, hogy hiába kaszáltunk nagyot, igazából mégse kaszáltunk. Remélve azért, hogy a kedvük a virágos mező láttán is vidám marad, s a nyár végén akár azt is elmuzsikáltathatják majd a kedves környékbéliek: „Van, széna, van szalma, van a szénatartóba." Erre te­kintettel kíván a hétvégére jó pünkösdölést: reitiq&ijl Gmolr.;m Pünkösd: az egyház születésnapja Munkatársunktól Pünkösd ünnepét a keresztény egyház an­nak emlékére tartja, hogy Jézus mennybe­menetele után a Szentlé­lek leszállt az aposto­lokra. A húsvétot kő­vető ötvenedik napra esik pünkösd, amely „mozgó ünnep" május lO-e és június 13-a kö­zött. Pünkösdkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartot­tak, például Csíksom­lyón, Máriaradnán, Fe­rencszálláson, Mátrave­rebélyen. Krisztus mennybemene­tele után az apostolok, Má­ria és a legközelebbi tanítvá­nyok közösen ünnepelték meg pünkösdöt: „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyá­jan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely be­töltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami láng­nyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlot­tak és leszálltak mindegyi­kükre. Mindnyájan megtel­tek Szentlélekkel, és külön­féle nyelveken kezdtek be­szélni, úgy ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak." A Jeruzsálemben tartóz­kodók meglepődve vették észre, hogy amit az aposto­lok, beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdet. Beszédének hatására sokan megtértek, és belőlük ala­kultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a szél zú­gását, ami a Szentlélek eljö­vetelét előzte meg, kürtökkel harsonákkal utánozták. A „tüzes nyelveket" pedig égő kócok dobálásával, amelye­ket templom padlásáról eresztettek a hívek közé. Csík megyében a Szentlélek jelképekén fehér galambot repítettek szabadon a mise alatt. Európa jelentős részében már a középkor óta ezen a napon választottak pünkösdi királyt. Magyarországon a 16. században már ismét volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szó­lás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság." A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hiva­talos, minden kocsmába in­gyen rovása van, amit elfo­gyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán, valami ap­ró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi ki­rály egy álló évig. Pünkösdi hiedelmek: Pünkösdkor a házakra, ke­rítésekre, istállókra zöld ágat - nyírfaágat gyümölcsfaágat, bodzát - tettek, hogy a go­nosz, rossz szellemeket távol tartsák a háztól Pünkösddel kapcsolatos időjárás- és ter­mésjóslásra is van példa. Gyimesben úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor jó ter­més várható. Baranyában azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz." Szerencsi Sándor igazgatóhelyettes segít eligazodni a kisdiákoknak az uniós tagállamok között. (Fotó: Miskolczi Róbert) Énekórán francia és olasz népdalokat tanul­nak, rajzórán pedig dán, finn, osztrák zászlókat rajzolnak a rúzsai gyere­kek. A helyi általános is­kolában ugyanis kialakí­tottak egy EU-tantermet, melyben már az alsósok is megismerhetik játékos formában az Európai Unió tagállamainak szo­kásait, dalait, mondókáit. Dánia, Hollandia, Belgi­um, Franciaország - nekünk, magyaroknak ezek a nyugati országok mindig távoli, elér­hetetlen államok voltak. Az elmúlt negyven évben csak álmodoztunk arról, milyen jó lenne úgy élni. mint egy belga autószerelő vagy egy holland tanár. A rendszerváltás után azonban felgyorsultak az ese­mények. Felvettek minket a NATO-ba, pár év múlva pe­dig tagjai leszünk az Európai Uniónak. A csatlakozás már nincs messze, így jobb, ha mi­nél hamarabb megismetjük az EU-s követelményeket, jogo­kat, lehetőségeket. Az ismere­teket pedig már fiatalon a leg­hasznosabb begyűjteni. Ennek érdekében hozták létre a rú­zsai általános iskolában az EU-tantermet, ahol a gyere­kek a kötelező tananyag mel­lett, játékos formában sok fontos információt megtud­hatnak az EU-ró] és tagálla­mairól. - Földrajz-, történelem-, ének-zene, rajz- és osz­tályfőnöki órákon a tanárok a kötelező tananyagba plusz­ként „becsempészik" az EU-s ismereteket - mondta Szeren­csi Sándor igazgató-helyettes. A gyerekek még nem igazán foglalkoznak a csatlakozással, ezért a tanároknak játékos formában kell az ismereteket átadni. Rajzórán például a gyerekeknek el kellett készí­teniük néhány európai ország zászlaját, történelemórán pe­dig egy kicsit többet tudhattak meg a spanyolokról, portugá­lokról, görögökről, mint ami a tankönyvekben benne van. Szűcs Helga nemcsak igazga­tó-helyettes, hanem az iskola énektanára is egyben. Az órá­in a gyerekek angol, német, francia és olasz dalokat tanul­nak meg, mind magyarul, mind, eredeti nyelven. A diá­kok nagyon élvezik, mikor egy-egy régi germán mondó­kát németül is el tudnak mon­dani. A daltanulás mellett a tanárnő beszél az adott ország népviseletéről, hagyományai­ról és jelentősebb ünnepeiről is. A harmadikos Majoros Im­re, akit barátai csak Süninek hívnak, a legutóbbi rajzórán, mikor zászlókat csináltak, ne­ki a magyar jutott. A papírból készített lobogó azóta a terem falát díszíti. Süni keresztanyja már járt az Egyesült Államok­ban, ahol Disneylandba is el­jutott. Hozott haza fényképe­ket, s most Imi legfőbb vágya, hogy ő is láthassa „élőben" Donald kacsát és Mickey ege­ret. Ez a kirándulás még egy kicsit odébb lesz, de a nyári szünetben a horvát tengerpar­tot mindenképpen látni fogja Süni. A negyedikes Ollmann Andrea, az EU-s tagállamok közül csak Németországban volt már családjával, de szíve­sen elmenne más országba is. A végzős Katona Andrea éne­kórán Vivaldit „vették", s a négy évszakon kívül szóba került Olaszország is. A ta­nárnő beszélt az olasz népvi­seletről, meg arról is, hogyan élnek, mivel foglalkoznak most a taljánok. Kormos Tamás Nagy Imréné, Dóc: ­Nemcsak a meleg a baj, hanem az is, hogy májusban egy szem eső nem esett. A kertbe vetett minden növényünk, a krumpli, a dinnye, a paprika, az uborka kiszárad, mert a víz olyan drá­ga, hogy nem tudunk locsolni. A kis nyugdíjból legfeljebb a fürdésre, mosásra való víz díját szorítjuk ki, de még ezzel is spórolunk. Azok, akik tudnak locsolni, azt mondják, szinte megfőnek a növények az es­ténként rájuk öntözött vízben. Májusban ilyen kánikulára nem is emlékszem, valamikor a '70-es években Medárd kör­nyékén rémlik hasonló meleg és szárazság, de aztán Medárd napján megeredtek az égi csa­tornák, s megmenekült a ter­més. Most is borzasztóan kel­lene a csapadék, mert minden a szárazság martaléka lesz. Papp Éva, Zákányszék: - Karalábbal beültetett föl­dünk van, most visszük a nagyobbakat a szegedi nagybani piacra eladni. A szárazság és a hőség miatt naponta öntöznünk kell, vagy reggel, vagy este. Igaz, én még elég fiatal va­gyok, de nem emlékszem az utóbbi tíz évben ilyen korán megérkező kánikulá­ra. Júliusi napokon jel­lemző ez az időjárás, nem májusban, meg június ele­jén. Nagyon megváltozott az időjárás mostanában, sőt nekem úgy tűnik, mintha később is sötétedne az idén, mint tavaly, tavaly előtt ilyenkor. És az is furcsa volt az idén télen, hogy na­gyon közel volt a Hold, egy-egy téli este szinte nap­pali fénnyel világított. Szilágyi Lajos, Ópusz­taszer: — Nemcsak most van ez a hülye idő, volt ez már régebben is. Én emlék­szem arra, amikor kabátban arattunk, meg olyanra is, amikor április elején fürdőztünk a közeli tóban. A baj inkább az, hogy míg korábban tőlem lehetett akármilyen az időjárás, nem zavart, most a hőséget nagyon nehezen viselem, mert magas a vérnyomá­som. A doktornő nem is ta­nácsolja, hogy napközben kint legyek a szabadban, csak korán reggel, vagy es­te, amikor nincs nagy me­leg. A kertem nem érinti a kánikulai hőség. Nem tu­dom használni már két éve, mert most vonult le a talaj­víz, ami korábban sohasem volt nálunk. Kiss István, Kistelek: ­Nem vagyok már fiatal, de májusban, június ele­jén ilyen füllesztő meleg­re nem emlékezem. A kertem megsínyli, s hiába locsolom, az égi csapadé­kot nem pótolja igazán a házi öntözés. Itt, a cipész­műhelyben, ahol reggeltől késő délutánig dolgozom, elviselhető a meleg, pedig nincs légkondiconálás, csak jó fekvésű a helyi­ség, nem süti a nap, no meg annyi a munka, hogy nem is figyelek a melegre. A hőségnél nagyobb baj volt itt a belvíz, aminek annyi ház, illetve család esett áldozatul. Ekkora belvízre a hetvenes évek elején volt példa, azóta mostanáig egyetlen évben Fesztiválok, falunapok Munkatársunktól Szombaton és vasár­nap a megye számos te­lepülésén rendeznek fa­lunapokat, illetve külön­féle fesztiválokat. Ottö­mösön immár a hagyo­mányossá vált spárga­fesztiválra várják az ér­deklődőket. Csengelén hatodik alkalommal szerveznek falunapot, melyen átadják a millen­niumi zászlót. Domaszé­ken pedig répafesztivált tartanak. Ottömös Öttömösön holnap, szom­baton délelőtt 9 órától a mó­rahalmi mazsorettek bemuta­tójával kezdődnek a progra­mok. Az ünnepélyes megnyi­tó után, melyen Bata Ferenc polgármester mond kö­szöntőt, Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtit­kára az országzászlót, Ott Jó­zsef, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke pedig a megyezászlót adja át az ér­deklődők előadásokat hallgat­hatnak meg a spárgatermesz­tésről. A domaszékiek óriás­bográcsában elkészített spár­garagu-levesen kívül számos „nyúlárnyék" alapú ételt kós­tolhatnak meg a vendégek. A különféle spárgás fogásokat Frank Júlia gasztronómus vezette zsűri értékeli. Délután 4 órától néptáncosoknak, ug­róköteleseknek, citerásoknak tapsolhatnak a nézők, a napot utcabál, melyen a maroslelei L-K Beat „húzza" a talpalá­valót, és tűzijáték zárja. Más­nap, vasárnap a 9 órás szent­mise és zászlószentelés után millenniumi emlékműsort nézhet meg a közönség. A délután pedig honfoglalás ko­ri csatákat mutatnak be a mis­kolciak. Csengele Szombaton 9 órától ma­zsorettek és fúvószenekarok felvonulása nyitja meg a ha­todik csengelei falunapot. A faluházban Sánta Ferenc pol­gármester többek között kö­szönti a német vendégeket, majd Várhegyi Attila politikai államtitkár a millenniumi zászlót, Vincze László or­szággyűlés képviselő pedig a községi zászlót, illetve címert adja át. A zászlókat és a el­mert Laczkó Ferenc plébános áldja meg. A helyi iskolások, a népdalkörösök és a citerá­sok rövid történelmi műsort adnak. Délután motoros talál­kozóra, szellemi és ügyességi vetélkedő várják az érdek­lődőket, miközben térzene szól. Domaszék Szombaton reggel 7 órakor zenével ébresztik a répafesz­tivál domaszéki résztvevőit. Sárgarépával feldíszített járművek járják körbe a falut és toborozzák a közönséget. A sportcsarnok melletti par­kerdőben a termelők standja­in az idei termést állítják ki. Börcsök Lajos polgármester 11 órakor ünnepi köszöntőt mond, Mucsi Imre, az FVM közigazgatási helyettes ál­lamtitkára pedig átadja a mil­lenniumi emlékzászlót. Füle­ki Lívia és a helyi iskolások műsora után bográcsokban főtt ételeket kóstolhatnak meg a vendégek. Domaszéki fiatalok 15.30-kor vidám pro­dukciót mutatnak be, majd a Defekt duó, illetve Maksa Zoltán lép fel. Az első alka­lommal megrendezett répa­fesztivált hajnalig tartó utca­bál zárja.

Next

/
Thumbnails
Contents