Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-06 / 105. szám
SZOMBAT, 2000. MÁJ. 6. CSONGRÁD MEGYE 11 Számokkal méri emberség? A közelmúltban véletlenül szemtanúja lehettem, amikor dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter az E5-ös úton éppen egy karambol sérültjeit látta eL A miniszter, akkor elsődleges okként, gondként az utak szűkösségét, a forgalom nagyságát említette. Közben azt is elmondta, hogy egy orvosi konferencia miatt tart Szegedre, ahol egyik témaként a sürgősségi betegellátás fejlesztésének kérdései is napirendre kerülnek majd. Akkor óhatatlanul egy néhány évvel ezelőtti, máig megrázó élményt nyújtó kép villant át az agyamon. Makó, 1995. tavasza. A város főterén sok száz ember, közülük többen tolókocsival érkezve, igyekeztek elérni, hogy az akkori egészségügyi kormányzat ne zárja be kórházukat. Sőt! A szónokok szerint inkább fejleszteni kellene az intézményt, hiszen Makó, valamint a vonzáskörzetébe tartozó 16 település, több tízezer lakója közül, bárki, bármikor gyors és speciális orvosi ellátásra szorulhat. Kérdés csak az, hogy mennyire számíthatnak minőségi kezelésre, ha a sürgősségi betegellátás feltételei nem igazán kifogástalanok? (Mert az útviszonyok semmiképpen se jobbak, mint az E5-ön.) Természetesen akad, aki erre azt mondja: nos, ezért nincs értelme az „erőlködésnek", át kell gondolni az intézmény további működésének feltételeit. Ám ezt csak olyan ember hangoztathatja, aki túl optimistán úgy gondolja: őt soha nem éri olyan baj, amely miatt gyors beavatkozást igénylő orvosi segítségre szorulna. A másik tábor pedig vélhetően azok közé tartozik, akik nem ebben, illetve egy ehhez hasonló körzetben élnek. Ők azok, akik percek alatt eljuthatnak egy kórházba, illetve klinikára. Hogy létezik a szótárban az a fogalom, hogy emberséges együttérzés? Mondják: ma kevésbé népszerű erre hivatkozni. Mi több! Egyesek szerint elítélendő. Ami számit, az csak számokkal mérhető! A túl sok költséggel európai színvonalra hozható egészségügyi intézetek gondjára létezik ugyanis egy egyszerű megoldás: el kell sorvasztani őket. Szerencsére, egyelőre nem mindenki osztja ezt a véleményt. Köztük az intézmény működéséért felelős megyei önkormányzat sem. Hiszen a testület nemcsak kiemelt hangsúllyal, egyhangúlag szavazta meg a kórház sürgősségi betegellátását is szolgáló kórházfejlesztési és rekonstrukciós beruházás megvalósítását elősegítő címzett támogatási pályázatot, de kisebb politikai csatározásra is okot adott az ügy támogatása. TTa pedig mindehhez társul az orii szággyűlési képviselők segítő, jóindulatú lobbyja mellett a döntéshozók támogatása is, akkor remélhetőleg alaptalannak bizonyul majd az a félelem mely szerint továbbra is bizonytalanság övezheti a makói kórház jövőjét. N. Rácz Judit Indokolt lenne a sürgősségi ellátás Kórház az ország szélén Millenniumi kincsestár A csanádi vármegyeháza A millennium tiszteletére most ez a híres-neves szép, patinás megyeháza is megújul. Egyúttal külsőségeiben is egyértelmű jelzésekkel adja tudtára országnak-világnak valós rendeltetését, hogy ez a városháza. A napokban kerül föl ugyanis homlokzati timpanonjára a makói városcímer, amelyet Fritz Mihály szobrászművész készített samottból, a timpanon csúcsán pedig büszkén leng ezentúl mindennap a zászló. A megye sajátos történetéből adódóan Csanád vármegye fönnállásáig ez volt a vármegyeháza. Örökül maradt tehát a városra ez a gyönyörű épület. Giba Antal, Csanád megye földmérője kivételes stílusérzékét, jő ízlését dicséri minden részlete. Hosszas huzavona után 1839-ben fejeződött be átépítése, amelynek során nagyjából a ma is látható formában készült el. Bár 1906-ban lényeges változtatásokkal alakult ki a jelenlegi külső homlokzat, mégis tagadhatatlan: a tervező zsenialitását igazolja, hogy sokat nem tudtak rontani rajta. Lenyűgözően szép arányú, nemesen egyszerű épület. Giba Antal a klaszszicizmus eszköztárával okosan gazdálkodva, hatalmas tömegű, mégsem hivalkodó, ugyanakkor tekintélyt, erőt, nagyvonalúságot, történelmi hangulatot árasztó vármegyeházát alkotott. Akkor még erejük teljében voltak a megyék. Maradandó értékű épületnek bizonyult, eredeti funkcióját vesztve is. Olyan épfA makói városháza új címerrel és zászlóval „felöltöztetett" látványa fogadja majd a főtérre érkezőket. (Fotó: Miskolczi Róbert) tészeti kultúrát képvisel, amit jellegzetesen alföldinek, magyar karakterűnek érzünk, ami egyaránt képvisel értékeket az erdélyi építészetből és a nemesi kúriák hagyományaiból. Kitűnő az elhelyezése is a város szerkezetében. Szeged felől Aradra tartva, teljes pompájában tárul elénk, de bárhonnan közelítünk is, megállásra késztet látványa. Tisztes távolságot tartat velünk az elé varázsolt dísznövényes park is, amely mint egy hatalmas lélegzetvétel, hozzá tartozik a terjedelmes épülettesthez. Az épület mindig fontos színtere volt a makói közéletnek. Ma is így van, de bizton állíthatjuk, hogy jelképi szinten kötődik a városképhez. A homlokára tett városcímer ennek az átlényegülési folyamatnak a megerősítését jelenti. Giba Antal maradandó értékű alkotása most már városházaként közvetíti a ma emberének mindazokat az esztétikai értékeket és kisugárzó energiákat, amiket túlzás nélkül megnevezhetett ez az írás is az épület értékeiként. Tóth Attila A sebészeti és az intenzív osztály munkáját egyaránt segítené a sürgősségi ellátás biztosítása. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az oldalt szerkesztette: N. Rácz Judit Néhány nappal ezelőtt döntött arról Csongrád Megye Közgyűlése, hogy címzett kormányzati támogatást kér a fenntartásában lévő, makói Dr. Diósszilágyi Sámuel kórház rekonstrukciójához. Ha a pályázat támogatásra talál, akkor az öt évvel ezelőtt majdnem bezárásra ítéltetett kórház megteremtheti a sürgősségi betegellátás feltételeit, és ez új perspektívákat nyithat a további működéshez. Földrajzi szempontból mindenképp indokolt lenne, hogy Makón is megteremtsék a sürgősségi betegellátás feltételeit. A Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház és Rendelőintézet e speciális részlegének létrehozása - a szakma képviselőinek véleménye szerint - mielőbb fontos lenne, hiszen jelenleg az intézményben ellátottak közel 40 százaléka „sürgősségi beteg". Minőségi ellátást! - A városon keresztülhaladó 43-as nemzetközi főúton rengeteg baleset történik, az országhatár közelsége miatt az átmenő forgalom igen jelentős, de Makó, illetve a környező települések lakóinak szintén szüksége lehet akut sürgősségi ellátásra - kezdte mondandóját dr. Takáts István igazgató főorvos. - A tervezett beruházás egyébként egy új szárny építését is jelentené. Ott a szakorvosok fogadhatnák a gyors beavatkozásra szoruló betegeket, illetve tovább küldhetik őket a speciális ellátásukhoz szükséges osztályra. Az általuk végzett „előszűrő" tevékenységgel pedig időt és sok felesleges munkát takaríthatunk meg. - Véleménye szerint van esélyük a pályázott összeg elnyerésére? - A megyei közgyűlés támogatja a rekonstrukciót, az ÁNTSZ által szervezett megyei egyeztetési fórum pedig a szegedi rendelőintézet felújításával együtt szorgalmazza a terv megvalósulását. Ezek után egy egészségügyi, majd egy belügyminisztériumi döntésére várunk. - Kétéves kórházigazgatói pályafutása alatt mennyire sikerült megvalósítani intézményvezetői elképzeléseit? - Nagy segítséget jelent, hogy kórházunkban - világbanki közreműködéssel komoly informatikai rendszert alakíthattunk ki. Számítógépes összeköttetés jött létre az osztályok között, így az információk pillanatok alatt lehívhatók, illetve áthívhatók egyik helyről a másikra. E rendszer segítségével kapcsolatot szeretnénk kiépíteni más társintézményekkel, valamint a háziorvosi szolgálattal is. Másik feladat egy, minden szempontból kiváló szakembergárda biztosítása. Az elmúlt időszakban a főorvosok közül többen nyugdíjba mentek, vagy más helyre szerződtek, így szükséges volt, helyükre megfelelő osztályvezetőket állítani. - Ön szerint elsősorban min múlik a munka eredményessége: az orvos szaktudásán, vagy az intézmény műszerezettségén? - Természetesen mindkettő egyformán fontos, de jómagam hiszek az elhivatottságban, az olyan orvosi magatartásban, ami néha pótolja a legmagasabb technikai lehetőségeket. Mindenesetre, az általam meghívott új osztályvezető főorvosoknak minőségi változást is ígértem. Örvendetes, hogy ezt sikerült elérnünk, hiszen a megyei közgyűlés és a városi önkormányzat támogatásával a műszerparkot az addiginak a háromszorosára fejleszthettük. Ami a módszertani változást illeteti: fokozatosan be szeretnénk vezetni egy úgynevezett minőségbiztosítási rendszert. Ezt az ISO 9002 nevű általános nemzetközi szisztéma szerint kívánjuk akkreditálni. Ez a szakmai munka minőségét garantálja, hiszen a szakemberek az ápolási és orvosszakmai protokolloknak megfelelően tevékenykednek és szisztematikusan fejlesztik tudásukat. Túl a nehezén Függetlenül a műszerezettség fokától, ki merem jelenteni, hogy a makói kórház és rendelőintézet orvosai és szakemberei hivatástudatuk magaslatán állnak, amit a betegek visszajelzéséből tudok lemérni. Mint tudjuk, a kórházakban teljesítményfinanszírozás folyik, melynek nagysága tulajdonképp a műszerezettség és ágyszám függvénye is. A gazdasági igazgató Csernus Imréné szerint az „újrakezdés" nehezén túljutottak. - A kórház munkaadó hely is - hangsúlyozza a gazdaságvezető. - Igaz, hogy megdöbbentően alacsony fizetésért dolgoznak a szakképzett és kiválóan működő ápolónők, többségük mégis hű maradt a hivatásához. - Gazdasági szempontból okoz-e majd gondot a sürgősségi betegellátás működési feltételeinek biztosítása? - Nem, hiszen vélhetően előnyösebb finanszírozásban részesülnénk. Ennek eredményeként magasabb bevételt érhetnénk el. Az egyszeri beruházástól eltekintve, további költségnövekedéssel sem kell számolnunk. A sürgősségi ellátás biztosításával ugyanis nem lenne szükség arra, hogy több osztályon is kiemelt ügyeletet tartsunk, ami bérmegtakarítást jelent. Ezenkívül az életmentő eszközök egy helyen tömörülnének és ez a működtetési költségekre lenne kedvező hatással. Dr. Pécsek Mária sebészorvost is sikerült Szegedről Makóra csábítani. A főorvos asszony a szakma egyik előkelő helyezettje, hiszen a sebészeti beavatkozásra szoruló betegeknek negyven százaléka Szegedről jár át a makói kórházba. - A beteg mindig orvost választ és nem kórházat mondja a főorvosnő -, s az a jó kórház, ahova sok beteg jelentkezik. A jelenlegi finanszírozási rendszer is ezen alapul, hiszen az a felmutatott teljesítménytől függ. Következésképp, nem árt, ha egy kórház nevét megbízható szakemberek fémjelzik. A beteg ugyanis a minőséget választja, oda megy, ahol jobb ellátást kap. - A sebészeti osztály számára mit jelent majd az áhított sürgősségi részleg kialakítása? - Sok jót, mert a betegeket már előkészítve hozzák a sebészetre. Megspórolunk egy sor adminisztrációt is. Mi már csak a szakellátással foglalkozunk, s ez egy baleset, vagy egy akut állapot ellátásánál nem mindegy. Az országban egyelőre kevés ilyen részleg van. Nálunk ez ideális lehetne, hiszen mindezt a meglévő kórházi épülethez csatlakozva tudnánk létrehozni. Kritikus helyzetek Dr. Zádori István, az intenzív osztály főorvosa azzal dicsekedhet, hogy felségterületén szinte minden olyan műszer megtalálható, amelyre életmentés alkalmával szükség lehet. - Mindig igyekeztem követni a szakmai fejlődést és az évek alatt mindent megtettem a legfontosabb életmentő eszközök beszerzéséért. Az intenzív osztály a kórház egyik legkritikusabb részlege, itt konkrét élet-halál harc folyik. A sürgősségi feladatok legközelebbről a sebészetet és az intenzív osztályt érintik, az pedig nem mindegy, hogy egy hirtelen rosszul lett, vagy balesetes beteget hova szállít a mentő. A sürgősségi ellátók viszont „kiszűrik" azokat, akiknek valójában semmi keresnivalójuk sem lenne osztályunkon. Ezenkívül jobban öszszedolgozhatnánk a mentőszolgálattal is. Most ugyanis előfordul, hogy a mentőtiszt állít fel gyors „diagnózist" és annak alapján hozzák a beteget valamelyik osztályra, s már csak ott derül, ki, hogy nem is a megfelelő helyre került. Ezért a sürgősségi ellátásnak sokszor fontos szerepe lehet egy-egy ember életének megmentésében, ami a legnagyszerűbb érzések egyike - hangsúlyozta befejezésül Zádori főorvos. A makói Dr. Diósszilágyi Sámuel kórház vezetői és munkatársai mindezek miatt reménykednek abban, hogy a kormány támogatja majd rekonstrukciós pályázati tervüket. A megyei közgyűlés pedig szintén minden segítséget megad a további fejlődést szolgáló beruházás megvalósításához. Ez a kórház - itt az ország szélén egy kiemelkedően fontos objektuma lehet még a megyei egészségügynek, s talán a jövőben az eddigieknél is több szolgálatot tehet a környék lakóinak. Pacsika Emília