Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

Mobiltelefonjában Szeged aranybánya Bortúra Díjazott autószerelő Heti gazdaság Csongrád megyei GDP: fejenként százezer forint mínusz Teljesítménytérkép és leszakadás Ültetés, kézzel és géppel. Visszahúzó agrárarány? (Fotó: Gyenes Kálmán) Egy lakosra futó GDP 95 p országos átlag = 100 90 85 80 75 70 65 60 94 93 93 90 89 1994 1995 1996 1997 1998 • Dél-Alföld Csongrád Négy évvel ezelőtt nyílt meg Szegeden, a Széchenyi téren a Pan­non GSM területi képvise­lete, amely akkor a két budapestivel együtt az ötödik volt az országban. Erről is megemlékeztek azok a meghívottak, akik május 26-án, pénte­ken este részt vettek a Ti­sza Szállóban megrende­zett négyéves születésna­pi ünnepségen. Az ese­ményen itt volt Suba Já­nos, a Pannon GSM Táv­közlési Rt. sajtóigazgató­ja is, akivei az évforduló kapcsán beszélgettünk. Míg 1996-ban a szegedi Pannon-képviselet ötödikként nyílt meg, ma már több mint harminc a kirendeltségek szá­ma. A mobiltelefon-szolgálta­tó minden megyeszékhelyen, plusz Sopronban, Siófokon és Dunaújvárosban képviselteti magát, valamint viszontela­dókat is alkalmaz. Suba Já­nos, a Pannon GSM Távköz­lési Rt. sajtóigazgatója nagy­ra értékeli ezt a fejlődést, ám szavai azt sugallják, még ez a tempó is lassú ahhoz képest, ami az országban 2-3 éven belül a mobiltelefóniában várható. - A születésnapon elége­detten nyilatkozott a sze­gedi csapat munkájáról. Mivel vívták ki maguknak a munkatársak az elisme­rést? - Szeged hagyományosan a mobiltelefónia „aranybá­nyája", ugyanis Budapest után a Tisza-parti városban vásárolnak maguknak a leg­többen készüléket, válnak előfizetőinkké. A megyék rangsorában is - Pestet leszá­mítva - Csongrád megye ve­zet. Ennek természetesen van földrajzi oka, vagyis a „lefe­dettség" ezen a területen kivá­ló. A másik ok a határközel­iségben rejlik: a turistaforga­lom, valamint az üzleti élet megkívánja az elérhetőséget. Sok olyan, Szerbiában élő előfizetőnk van, akik nem azért vásároltak a Pannontól mobiltelefont, hogy otthon beszélgessenek vele, hanem hogy akkor vegyék elő, ami­kor Magyarországra utaznak. Ehhez tudni kell azt is, hogy a Pannon és a Westei Európa öt legolcsóbb szolgáltatója közé tartozik. Vagyis: a Pannon­előfizetés nem luxus, egy át­lagos vállalkozó ott nyugod­tan megengedheti magának. - Azt hallottam, szereti Szegedet. Miért? - Kedvenc városom. Mi­előtt megismertem volna, sok régi szegedi kollégámtól hal­lottam róla, olyanokról, akik Szegeden jártak egyetemre. Az az érdekes, hogy nekem a várost egy finn barátom mu­tatta be, és azt a városnézést sosem fogom elfelejteni. „Pannonra" fordítva a szót: Szegeden kapcsolóközponttal is rendelkezünk, aminek a tel­kén az ország legmagasabb GSM-tornya található: 102 méteres. - Hogy látja, mobiltelefó­niában hol a határ? Med­dig tud egy cég nyújtóz­kodni, hogy mindig új elő­fizetőkre találjon? - Ha egy mondattal kelle­ne válaszolnom, azt monda­nám, a határ a csillagos ég. De vicc nélkül: három év alatt a 100 százalékos ellá­tottságot is elérhetjük. Ami azt jelenti, hogy a csecsemő­nek és az aggastyánnak ugyan nem lesz mobiltelefon­ja, de lehet, hogy nagyon sok 16 éven felülinek egyszerre kettő-három is. Az egyikkel faxolni fog, a másikkal tőzs­dézni, a harmadikkal beszél­getni. S mivel Európa egyik legolcsóbb szolgáltatói közé tartozik az a négy cég, amely jelenleg osztozik az itthoni piacon, még egy nyugdíjas is megtalálhatja a 24-féle tarifa­kombinációból és -csomagból a neki legmegfelelőbbet. A nyugdíjasnak is lehet mobil­telefonja, ha csak azért tartja, hogy segítséget kérjen, ami­kor rosszul lesz az utcán. - Európai összehasonlí­tásban hol állunk most? - Finnországban minden 100 emberből 70-nek van mo­biltelefonja. Nyugat-Európá­ban az ellátottság 30-40 száza­lékos - Magyarországon je­lenleg 20. (Lehet, hogy éppen ezekben a pillanatokban veszi a kezébe a kétmilliomodik előfizető a mobiltelefonját.) Nyugat-Európától különben egy évvel vagyunk lemaradva. A kelet-európai élmezőnyt mi vezetjük, ha a lakosság számá­hoz viszonyítjuk az előfizeté­sek nagyságát. Abszolút szá­mokban, 5 millió előfizetővel Lengyelország vezet, hiszen ott 40 millióan élnek. - A szolgáltatások közül melyik a legkedveltebb? - Az SMS-üzenetek veze­tik a rangsort. Míg 1998-ban havi 1-2 millió SMS meni át a hálózatunkon, 1999-ben egy hónapban 10-20 millió. 1999. december 31-én és 2000. január l-jén 18 millió SMS-t küldtek az emberek egymásnak a Pannonon ke­resztül. Azzal, hogy a fiatalok beléptek a mobiltelefon-tulaj­donosok közé, akár havi 100 millió SMS-üzenetet is re­gisztrálhatunk. A másik nagy találmány — amely a Pannon­hoz kötődik - a Plusz nullás szolgáltatás, az olcsó külföldi hívás lehetősége. Egy hónap múlva már az összes mobilte­lefon-szolgáltató bevezette, s ezzel elértük, hogy a Matáv­nál is a felére csökkentek a külföldi hívás tarifái. Fekete Klára A Köz­ponti Sta­tisztikai Hivatal vi­szonylag új, immár európai normakö­vető „terméke" a megyei szintű GDP-számítás, amely hat éve áll rendel­kezésre. A legfrissebb, 1998-ra vonatkozó terü­leti adatokat a közel­múltban tették közzé. A gazdasági fejlettség e le­gátfogóbb mutatója telje­sitménytérképet ad, s Klonkai László, a megyei KSH igazgatója szerint régiónk, megyénk saj­nos, lemaradóban van. Bár a hatodik legjobb Csongrádot még mindig csupán dunántúli me­gyék előzik meg, pozíció­ja folyamatosan romlik. A rendelkezésre álló terü­leti GDP (bruttó hazai ter­mék) adatokból Magyaror­szág regionális fejlődésének több határozott tendenciája olvasható ki. Nagy fejlettség­beni különbségek alakultak ki a régiók, még nagyobbak a megyék között, s ezek évről évre növekednek. Az orszá­gon belül a főváros és régiója meghatározó, így domináns szerepet játszik: hazánk GDP-jének 42 százaléka szár­mazik a közép-magyarországi régióból. Az ország nyugati és keleti fele eltérő utat jár be, a Dunántúl határozottan gyorsabban fejlődik. A me­gyénként differenciált fejlő­désnek egyértelműen az ipari termelés a hajtóereje, össze­függésben a külföldi befekte­tésekkel és a beruházásokkal. Az ország regionális fejlő­désében a legutóbbi évben sem történt jelentős változás: folytatódott Nyugat- és Kö­zép-Dunántúl átlagosnál na­gyobb ütemű fejlődése, vala­mint Észak- és Dél-Alföld vi­szonylagos lemaradása. A nyugati országrész erőtelje­sebben bővülő teljesítménye az ipari, ezen belül is a fel­dolgozóipari termelés élénkü­lésének köszönhető. Megvál­tozott a régiók egy főre jutó GDP szerinti sorrendje: Dél­Dunántúl és Észak-Magyar­ország egy hellyel előre, a két alföldi régió pedig hátrébb került. Három régió - két al­földi és a dél-dunántúli - ese­tében megfigyelhető az évről­évre fokozódó mértékű lema­radás. Az alföldi régiók lesza­kadása részben annak tulajdo­nítható, hogy ezekben jelen­tős a gyengélkedő mezőgaz­daság súlya, másrészt az or­szág nyugati felében jellemző iparfejlesztés késik - hangsú­lyozza Klonkai László. A me­gyék egy főre jutó GDP alap­ján mért fejlettsége 1998-ban tovább differenciálódott. A főváros és a legelmaradottabb Nógrád, valamint Szabolcs­Szatmár-Bereg között a kü­lönbség 3,2-szeresre nőtt. Csongrád megyéről az öt évre kiszámított GDP-adatok el­lentmondásos képet mutat­nak: a megye egyrészt a kele­ti országrész legfejlettebb tér­sége, melyet Dunántúlon is csupán négy megye előz meg, másrészről az országos átlagtól elmaradó fejlődése miatt pozíciója 1994 óta fo­lyamatosan romlik. Az egy lakosra jutó GDP értéke ko­rábban az országos átlag 94 százaléka volt, ez 1998-ig 89 százalékra csökkent. A Csongrád megyében előállított bruttó hazai ter­mék, a GDP értéke 1998-ban 375 milliárd forint volt, az or­szágos adat 3,7 százaléka. Ebből egy lakosra 889 ezer forintnyi jutott, 108 ezer fo­rinttal kevesebb, mint az or­szágos átlag. Ezzel a teljesít­ménnyel az ország megyéi között - 1996 óta változatla­nul - a hatodik helyet foglalta el. Csongrád pozíciója a gaz­dasági fejlettség megyénkénti rangsorán gyengült, ugyanis 1996 előtt még az ötödik he­lyen állt, de Zala időközben megelőzte. Csongrád a jelen­leg mögötte álló Tolnát mind­össze 27 ezer forint egy la­kosra jutó GDP-vel előzi meg, de az utóbbi időkben ta­pasztalt tendenciák nyomán hamarosan számolni kell helycserével. Ugyanakkor a Dunától keletre eső ország­részben betöltött vezető pozí­ciót az országos átlagtól el­maradó fejlődés egyelőre nem veszélyezteti, mivel a térség második legfejlettebb megyéjének számító Hajdú­Bihar is az országos átlag alatt fejlődik, másrészt 135 ezer forint hátránnyal követi Csongrádot az egy főre jutó GDP-rangsorban. Csongrád pozícióvesztése, az országos átlaghoz mért nö­vekvő elmaradása részben gazdaságszerkezeti okokra, részben a földrajzi elhelyez­kedésre vezethető vissza, de nem zárható ki az 1990-es években folytatott helyi gaz­daságpolitika és érdekérvé­nyesítés sikertelenségének szerepe sem - említi a lehet­séges okokat a megyei KSH igazgatója. A gazdaságszer­kezeti problémát az alacsony fejlődőképességű vagy éppen visszafejlődő ágazatok orszá­gosnál jóval nagyobb részese­dése okozza. Ilyen terület a mezőgazdaság - részesedése közelíti az országos átlag két­szeresét -, valamint a köny­nyű- és élelmiszeripar. A földrajzi elhelyezkedésből adódó közismert probléma, hogy a gyorsabb fejlődés zá­logát hordozó befektetések, a külföldi tőke a nyugati határ­tól távolabb fekvő, sztrádán el nem érhető területeket ­amilyen sajnos Csongrád is ­nem kedveli. A területi szintű GDP-szá­mítás az ország megyéi szá­mára is megteremtette a nem­zetközi megmérettetés lehető­ségét. A magyarországi GDP vásárlóerő-paritás alapján történő nemzetközi összeha­sonlítása nyomán megállapít­ható, hogy Csongrád megye gazdasági fejlettsége az Euró­pai Unió - tizenöt tagállama - átlagának alig több, mint egyharmadát, pontosabban 37 százalékát éri csak el. (Nem mellékes, hogy az EU-ban je­lenleg érvényes szabályozás i szerint a tagállamok átlagá­nak 75 százalékát el nem érő régiók juthatnak hozzá a ki­egyenlítést, a felzárkózást szolgáló erőforrásokhoz.) Az ország legfejlettebb területi egysége, a főváros az EU-át­lag 90 százalékát produkálja, a legelmaradottabb Nógrád megyében viszont a GDP egy lakosra jutó értéke mindössze az EU átlag 27 százaléka. A majdani csatlakozás utá­ni támogatási esélyek latolga­tása során figyelembe kell venni, hogy az akkori átlag, az akkori szabályozás és a ré­giós szint lesz a döntések alapja. Megyénk szempontjá­ból sajnálatos - ugyanakkor a jövendő támogatás esélyeit növeli -, hogy miközben az ország közelít az EU-átlag fe­lé, addig Csongrádban az egy főre jutó GDP évről-évre ki­sebb hányadát képviseli a mindenkori európai átlagnak - fogalmazza meg lemaradá­sunk egyik cáfolhatatlan bi­zonyítékát Klonkai László. Kovács András DEXION, SALGO POLCOK' tS ÜZE •• II FÉMBÚTOROK, OLTOZOSZEKRENYEK M. ^Hfö&r^M, SZEGED, BRÜSSZELI KRT. 21 ofudio F7XT7"m T./FAX: 62/491-011 Gyógyszer-nagykereskedelmi rt. rendszerszervezői munkakörbe keres INFORMATIKUS munkatársat UNIX (LINUX), SQL, Magic rendszerhez. Egyéb adatbázis-kezelói gyakorlat előny. A szakmai önéletrajzot is tartalmazó pályázatot a Sajtóházba „UNIX 7722" jeligére kérjük megküldeni 2000. június 5-lg. VALASSZA A NAGYOBB BIZTONSÁGOT! GX, GLX, GLS modellekhez MOST ALAPÁRON kétoldali légzsákot adunk. Rendkívüli hitelkonstrukció! 8%-os kamat? Egyéb kedvezmények típustól függően. $ SUZUKI PECSKAI AUTOHAZ HIVATALOS MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ Szeged, Sárosi u. 11/B. Tel./fax: 62/493-369. Az ASA Építőipari Kft. építőipari technikust vagy építőmestert keres ipari padlóépítési munkákhoz, művezetői beosztásba. Építőipari középvezetői gyakorlat és B kategóriás jogosítvány szükséges. Jelentkezni lehet: Bánfi Istvánnénál a 62-241-511 vagy a 241-257 telefonon, vagy személyesen Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 9. ÉPÍTŐIPARI KFT. T rÍTŐlFARl MKS r, tu>ü 1.M TOSHIBA klímatechnika FOSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 1135 Budapest, XIII., Reitter Fu. 88/a Telefon: 1/239-1777 Fax: 1/239-1779

Next

/
Thumbnails
Contents