Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 2000. MÁJ. 31. Tömegpáitik Romániában A fidzsi helyzet Vörös •0 • •• •• • oraogok G

ondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! - ezt az alapelvet igyekszik népszerűsíteni Romano Prodi, az Európai Unió végrehajtó testületének elnöke. Az utóbbi években a brüsszeli központban mintha túlburjánzott volna a bürokrácia. Az EU tagállamok hétköznapjainak minden rezdülését szabályozni kívánják az egyenkosztümös és -öltönyös technokraták, akik jó nevű nyugat-európai egyetemekről kerültek a belga fővárosba. Apropó, Belgium. Az élet agyonhonyolltására, illetve a régiók szerepének erősödésére jó példával szolgál a Benelux tagállam. Belgiumnak hét parlamentje van. Külön törvényhozó testülettel rendelkezik a vallon, a flamand (az előbbiben franciául, utóbbiban a hollandhoz közeli flamandul beszélnek) és a brüsszeli tartomány, valamint a francia, a flamand és a német nyelvi közösség. Ezen kívül létezik egy föderális parlament is - egyre kisebb hatáskörrel. Ixim, az etnikai konfliktusokat a belgák háborúskodás helyett túlzott bürokratizálással kezelik. Nem lehet kérdéses, melyik a szerencsésebb megoldás. A tartományok szerepe Belgiumban erősödik. Rossznyelvek szerint a monarchia százharminc éves intézményén, a vörös ördögök néven ismert labdarúgó-válogatotton és a tetemes államadósságon kívül nincs más, ami összetartsa az országot. Negyedik tényezőként talán hozzávehetjük a jólétet is, amely kevésbé hajlamosít a politikai erőszakoskodásra. M

i is szívesen gondolkoznánk lokálisan itt, a Tisza mentén. Néhány évvel ezelőtt meg is indult a térség regionalizálódása, bevonva a határ menti román megyéket és a jugoszláv Vajdaságot. Mi lett belőle? Szép prospektusok, nagy ívű politikai nyilatkozatok, finom díszvacsorák. Romániában egy kormányváltással bukhat a - többé-kevésbé - valódi demokratákból álló koalíció, Jugoszláviában pedig a diktatórikus hatalomnak még csak alternatívája sincs. Belgium messze van, nagyon messze. TcfA- ÁMíA Romániában a nem banki értékpapírpiacon májusban bekövetkezett csőd keltette rémület és tömeghisztéria a hét elején átterjedt az állami pénzintézetek betéteseire is, akik Bukarestben és az ország vidéki városaiban valóságos ostrom alá vették az ország legnagyobb kereskedelmi bankját. A Nemzeti Beruházási Alap tevékenységének váratlan „szüneteltése", valójában csődje által gerjesztett tömeges bizonytalanság, bizalmatlanság és felháborodás légkörében minden rémhír futótűzként terjed az állami bankok, az országos takarékpénztár és más pénzintézetek kisbetétesei körében. Felvételünkön: rendőrök őrzik a bankot a betétesek rohamától Bukarestben. (MTI Telefotó/AP/Eugeniu Salabasev) Brüsszel (MTI) Kevésbé központosított, állampolgárbarát, korszerű vezetési rendszert kíván bevezetni az Európai Unióban Romano Prodi, az EU brüsszeli végrehajtó testületének elnöke. Kedden nyilvánosságra hozott javaslatában Prodi élesen bírálja az EU jelenlegi műkőProdi demokratizál dési, döntéshozatali rendszerét, amely szerinte az uniós lakosság szemében ellentmondásos, tekintélyelvű, bonyolult, és távol áll a mindennapok valóságától. Az elnök demokratikus parancsolatnak tartja a változtatást, és úgy véli, hogy ebben az EU több más intézménye és tagországa is egyétért vele. Prodi 2001 nyarára kívánja kidolgozni teljes körű programját az uniós munka reformjára. Ez azt is jelenti, hogy e program vitájára a most folyó uniós reformkonferencia keretében már nem kerülhet sor. Az elnök két alapelvre, a decentralizációra és a korszerűsítésre kívánja alapozni reformjait. Az előbbi azt jelenti, hogy a helyi vagy területi kormányzatokat mélyebben bevonnák az uniós ügyekbe. A modernizálás kifejezés az EU különböző akcióprogramjainak összehangolását, egységesebb irányítását takarja. A későbbi működés kulcsszavaiként Prodi a rugalmasságot és a döntéshozók együttműködését jelölte meg. Integrációs szótár Az EU három pillére Brüsszel (MTI) Az Európai Unió három pillére a közös pénzen alapuló egységes gazdaság, a közös külés biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés. Az Európai Unió ügyeinek taglalásakor ma már lépten-nyomon találkozni a három pillér említésével, holott a megfogalmazás csupán nyolc éve lépett a köztudatba, a maastrichti szerződés megszületésével. A bel- és külügyek kiemelésével az EU-tagállamok azt kívánták hangsúlyozni, hogy együttműködésük már nem csupán gazdasági, hanem jóval több, messze meghaladja a közös piac szintjét. A három pillér fejlódésének és a keleti bővítés előrehaladásának nyomán ma ismét felröppentek az Európai Unió föderációvá alakításáról szóló elképzelések. A három pillér ma párhuzamosan erősödik tovább. A kül- és biztonságpolitikai együttműködés fokozódására jó példa a témában illetékes közös EU-képviselő kinevezése, illetve a válságkezelő véderő felállításáról szóló határozat, a bel- és igazságügyekben a közös vízumpolitikái és menekültügyi programok, illetve a határok ellenőrzését részletező schengeni egyezmény kötelezővé tétele mutat jókora előrelépést, míg a gazdasági pillér tekintetében önmagáért beszél a közös pénz bevezetése. Az első pillér a maastrichti szerződés megfogalmazása szerint az EU jogelődjét, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésből, a Gazdasági és Pénzügyi Unió joganyagából, illetve a gazdaság összes ágazatában foganatosított közösségi programokból - köztük a szociálpolitikai, az iparpolitikai, a nemzetközi közlekedési, a kutatási és fejlesztési, a környezetvédelmi, a fogyasztóvédelmi programokból - áll. Módosították a legősibb EUszerződéseket, az Európai Szén- és Acélközösségről, illetve az atomenergia-közösségről szólót. Ebben a pillérben található az uniós állampolgárság intézményének rögzítése is. A második pillérben az EU közös kül- és biztonságpolitikája ma már számos kö-, zös lépésre terjed ki, közülük a legmarkánsabb a saját EUeró felállításának és a Nyugat-európai Unió EU-ba olvasztásának elhatározása. Fontos, hogy ezen a területén már sok döntést többségi szavazással, tehát a vétójog megengedése nélkül hoznak. A közös kül - és biztonságpolitikai akciók jelentős részébe a tagjelölt államokat is bevonják. A harmadik pillér egyik sarokpontja a határok szabad átjárhatóságát, illetve a külső határrészek szigorú ellenőrzését előfró megállapodás kötelező joganyaggá tétele. A tagországok folyamatosan dolgoznak e terület fejlesztésén, érdemi akciótervek azonban csupán tavaly ősszel, a tamperei EU-csúcstalálkozón születtek. Az unió egységes menekültügyi és bevándorlási politikán dolgozik, de ezek kiforrásához még idő kell. A rendőrségi együttműködést egy külön intézményre, az Europolra bízták, míg az igazságügyi területeken a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések magas szintű harmonizációját tűzték ki célul. Létrehozásuk idején a második és harmadik pillér tekintetében a tagállamok integrációs foka még alacsony volt, mert hiányoztak a javaslattevő és ellenőrző módszerek, illetve kevéssé használták ki az együttműködés konkrét formáira kidolgozott eszközrendszert például közös programok indítását, konvenciók kötését. Az öt évvel később született amszterdami szerződés sok hiányt pótolt, a valutaunió beindítása után pedig az EU a bővítés mellett lényegében csak ezekre a területekre koncentrál. Megvalósulni látszik például az egységes külképviselet, ami korábban hiányzott. A három pillér ma már stabilan áll, és hosszú jövőt jóslóan alapozza meg az Európai Unión belüli együttműködést. "Megkülönböztetésük látványos példája annak, hogy az egykori acél- és atomipari közösség, majd közös piac, illetve gazdasági közösség ma már politikai tartalmú szervezet, unió, és mint ilyen a legfontosabb világpolitikai tényezők egyike. A három pillér nem csupán az uniós együttműködés oszlopa, hanem a nemzetközi politikai fejlődés egy-egy tartópillére is. Veres Béla Szaktanácsért és információért forduljon kereskedelmi képviselőinkhez: Fejér,Gy-M-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Veszprém megye: •Timár István: 06-20-9-293-951 • Boncsarovszky Tivadar: 06-20-9-534-943 Zala, Tolna, Baranya, Somogy megye: • Sélley Tamás: 06-20-9-531-380 • Szanyi István: 06-20-9-427-841 Pest Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád megye: • Kupi Károly: 06-20-339-2110 'Csengődi Péter: 06-20-9-105-310 Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye: • Krusóczki Tamás: 06-20-9-531-381 • Bói János: 06-20-9-103-200 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye: • Koscsó Árpád: 06-20-9-326-714 • Papp Károly: 06-20-9-106-980 • Görcs Ferenc: 06-30-9-435-983 Suva, Canberra (MTI) A törvényesen megválasztott fidzsi kormányt fogva tartó fegyveres lázadók vezetője közölte: nem ismeri el az ország új katonai vezetőjét, és leváltására szólította fel a hadsereget. A suvai parlamentben George Speight megkérdőjelezte, hogy Frank Bainimarama ellentengernagy valóban ellenőrzése alatt tartja a katonaságot, mert szerinte a hadsereg fele a lázadókat támogatja. Szilárd háttér Varsó (MTI) Boguslaw Grabowski, a Szolidaritás Választási Akció miniszterelnök-jelöltje bejelentette, hogy nem vállalja a jelölést. Grabowski azt mondta, hogy a kialakult belpolitikai helyzetet és a kormánykoalfció aktuális állapotát alaposan mérlegelve, teljes felelőssége tudatában hozta meg döntését. Véleménye szerint a mostani helyzetben olyan kormányfőre van szükség, aki szilárd parlamenti háttértámogatással rendelkező politikai vezetó. Ami valószínűtlen Helsinki (MTI) Erkki Tjiomioja finn külügyminiszter szerint valószínűtlen, hogy az EU 2003-ra kész lenne újabb tagok befogadására. Tuomija okfejtése szerint az EU-nak hosszabb időre lesz szüksége az Agenda 2000 program mezőgazdasági és szerkezeti reformjainak végrehajtásához. Azt is valószínűtlennek tartja, hogy a jelentkező országok 2005-nél korábban készen lennének a csatlakozásra. Bizonyosság Podgorica (MTI) A montenegrói vezetés nem tartóztatná le Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt, ha a politikus valóban a köztársaságba látogatna - jelentette ki Filip Vujanovics montenegrói miniszterelnök. „Sem Jugoszláviában, sem Montenegróban, de a nemzetközi közösségben sem várhatja el senki komolyan a montenegrói hatóságoktól, hogy letartóztassuk Szlobodan Milosevicset és kiadjuk őt Hágának" - mondta Vujanovics. Azzal indokolta álláspontját, hogy bármiféle kísérlet Milosevics letartóztatására belső konfliktust és összecsapásokat gerjesztene a köztársaságban. Magyar-ukrán üzleti fárum Donyeck (MTI) Az ukrán hazai össztermék egyötödét előállító délkelet-ukrajnai Donyeck megyében bőven vannak beruházási lehetőségek és kapacitások - hangzott el a donyecki magyar-ukrán üzletember találkozón. Huszonöt magyar és több mint száz ukrán vállalat képviselői tárgyaltak üzleti kapcsolatok kiépítéséről, illetve fejlesztéséről. Ukrán részről megvan a szándék a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, annál is inkább, mivel tavaly a megye cégei mindössze 15 millió dolláros áruforgalmat bonyolítottak le magyar partnerekkel.