Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-30 / 125. szám

Nem lehetünk páriák A szegedivel megállapodást kötő újvidéki egyetem is Európába igyekszik. (4. oldal) Multiplex kalandok Sok-sok új mozi egy helyen, a Plazában. Merre tartanak? (6. oldal) Orvoskamarai össztűz a szegedi tervekre (5* oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ KEDD, 2000. MÁJ. 30., 90/125. ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE.- 38 FT) Autóval mentek, gyalog távoztak Röszkéről Tiszta szeszben „utazik" a seftes Martonyi bejelentette 2003-ig Budapest (MTI) Magyarország 2002. de­cember 31-ére az uniós fel­készülés egészének a végére ér: rajtunk biztos nem fog múlni a siker - hangsúlyozta Martonyi János külügymi­niszter az Európai Integráci­ós Tanács ötödik, hétfői ülé­se után sajtótájékoztatón, Budapesten. Az átmeneti mentesség igényről szólva hangsúlyoz­ta: ezen a téren önkorláto­zást kell gyakorolnia Ma­gyarországnak, ám bizonyos nyomós gazdasági érdekeket érvényesíteni kell. Az egyik legérzékenyebb pont az uni­ós környezetvédelmi normák átvétele, ám ezek betartása ­a közös piac miatt - EU-kö­vetelmény - mondta a mi­niszter. Bécsből nézve Biztató konjunktúra Bécs (MTI) Javul a közép-kelet-európai reformországok gazdasági helyzete és a kedvező gazda­sági klíma hasznosnak bizo­nyulhat az EU-csatlakozásról már tárgyaló országok számá­ra - állapította meg Josef Pöschl, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének munkatársa tanul­mányában, amely a gazdaság­kutató intézet (Wifo) havi je­lentésében, látott napvilágot. Pöschl szerint 2000 lehet az első év a fordulat óta, amelyben egyik reformor­szágban sem csökken a GDP, 2001-ben pedig a növekedés tovább élénkül, hacsak nem jönnek közbe ma még előre nem látható zavarok. Az irányzat hasonlósága a reformországokban a szerző szerint különösen figyelemre méltó, mert a korábbi években nagy eltérések mutatkoztak a térség országai között. A nyugatibb reformorszá­gok, amelyeknek exportja főleg az EU-ba irányul ­Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia - 1999-ben profitál­tak abból, hogy az EU-ban, és különösen Németországban erősödött a fellendülés. A szerző arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyanakkor a külföldi közvetlen beruházá­sok csak bizonyos ágazatokra és országokra összpontosul­nak. E téren Magyarország az éllovas, és ennek köszönheti gazdaságának figyelemre mél­tó lendületét - írta Pöschl. A röszkei határát­kelőhelyen tegnap igen gyér volt a forgalom. A ki- és belépő oldalon vá­rakozó kocsik között csak elvétve akadt olyan öreg, kiszuperált autó, amellyel a benzint csempészték egykoron a naftahuszárok. Megtud­tuk: most tiszta szeszben „utaznak" a seftelók. Ottjátunkkor két autót is lefoglaltak a vámosok, amelyek gáz- illetve benzintartályából száz­harmincöt liter tiszta szeszt szivattyúztak ki. Bár a benzin és a gázolaj lényegesen olcsóbb Szerbiá­ban, mint nálunk, az üzem­anyag-csempészet mostan­ság nem dívik a röszkei ha­tárátkelőhelyen. A naftahu­szárok máshová, a román és az ukrán határszakaszra tet­ték át székhelyüket. A ki­lencvenes évek elején, köze­pén többször írtunk lapunk­ban az illegális üzemanyag­kivitelről. Akkor hatalmas üzlet volt az embargó alatt álló Jugoszláviába benzint csempészni. A megbuherált, átalakított Mercedesek, BMW-k és Audik egymást érték a röszkei határát­kelőhelyen. - Ezek az idők elmúltak ­mondta kalauzunk, Csóti Gábor főhadnagy, a röszkei vámhivatal parancsnokhe­lyettese. Bár 1996 végén az ENSZ Biztonsági Tanácsa feloldotta az embargót, a Ju­goszláviával való kereskede­lem meg sem közelíti a bé­kebeli idők legális árucsere­forgalmát, amely persze a határforgalomra is kihat. Közvetlenül a gazdasági blo­Nyakon csípett szeszcsempész. Hiába volt benne spiritusz, megbukott. (Fotó: Karnok Csaba) kád feloldása után komoly visszatartó erővel bírt a kilé­pési illeték, amelyet a jugo­szláv állampolgároknak kel­lett kifizetniük, ha át akartak jönni Magyarországra. A parancsnokhelyettes el­mondta: a benzines korszak után a másik nagy haszonnal kecsegtető áruval, a cigaret­tával sefteltek a csempészek. Egy darabig... A jogszabály­módosítások nyomán ugyan­is visszaszorították ezt az „üzletágat". Bár néhányan még most is próbálkoznak kartonszám áthozni füstölni­valót a határon, ma már sok­kal kevesebben csempész­nek cigarettát, mint például egy évvel ezelőtt. A másik nagy üzlet, a benzin most nem üzlet a sef­telók körében, pedig az üzemanyag lényegesen ol­csóbb Szerbiában, mint ná­lunk... Most a szeszcsempé­szet éli „virágkorát". Csóti Gábortól megtudtuk, hogy idén közel ötszáz szabálysér­tési ügyük volt, amelynek a nagyobb részét szeszcsem­pészek ellen indították. Bár március elsejétől a jogalko­tók kiszélesítették az átalakí­tott gépkocsik elkobzásának lehetőségét, a nagy haszon­nal kecsegtető üzlettel - egy liter alkoholon több mint há­romszáz forint haszna is le­het a seftelőnek - egyre több jugó és magyar foglalkozik. A tiszta szeszt leginkább au­tókerékben és üzemanyag­tartályban rejtik el. Amíg naftahuszárral hébe-hóba, addig szeszcsempésszel szinte mindennap találkoz­nak a vámosok Röszkén. Aki megbukik, számolhat azzal, hogy elkobozzák az autóját. Március elseje óta huszonhárom átalakított au­tót foglaltak le a vámosok, amelyből néhányat már el is koboztak. Tegnapi ottjártunkkor két szeszcsempész, egy jugo­szláv és egy magyar is fenn­akadt a vámon. Az öreg, ve­gyes üzemeltetésű Ford és Audi benzin-, illetve gáztar­tályából összesen százhar­mincöt liter tiszta szeszt szi­vattyúztak ki. Az autókat le­foglalták, a seftelők gyalo­gosan távoztak a határról... Szabó C. Szilárd Holnapi számunkban Leszakadóban Munkatársunktól A Központi Statisztikai Hivatal viszonylag új, 1998-ra vonatkozó területi adatokat tett közzé nemrégiben. A gazdasági fejlettség legátfogóbb mutatója - a GDP - sajá­tos teljesítménytérképet ad, s Klonkai László, a KSH me­gyei igazgatója szerint régiónk, megyénk sajnos lemara­dóban van. Bár a hatodik legjobb Csongrádot még min­dig csupán dunántúli megyék előzik meg, pozíciója folya­matosan romlik, s a tendencia is állandósulni látszik. (Elemzésünket holnapi gazdasági mellékletünkben, az Egy százalékban olvashatják.) Idősek a piacon Véget zöttiek egyötöde, pontosan 21,6 százaléka dolgozott, mi­közben a keleti tartományok­ban ennek a korcsoportnak csak a 10,7 százaléka volt ál­lásban. A szövetségi statiszti­kai hivatal hétfői közlése sze­rint tavaly áprilisban országos viszonylatban a 60 és 65 év közötti korosztály 19,5 száza­léka, 1,1 millió ember dolgo­zott. Ez az arány 1991-ben 20 százalék volt. ért a szegedi borfesztivál Wiesbaden (MTI) Németország nyugati részé­ben jóval magasabb az idősebb korú munkavállalók wánya, mint a volt NDK-ban. Tavaly áprilisban a nyugati or­szágrészben a 60 és 65 év kö­Munkatársunktól Hosszított nyitva tartással tegnap éjfélig várta a látogató­kat a hatodik szegedi borfesz­tivál. Jó néhány tőke érlelte a szőlőt a Széchenyi téri vendé­gek kedvéért, akik még a „szentjánosáldás" idején, azaz tegnap este is becsülettel fo­gyasztották a nedűt, bár az idő már borongósabb volt, mint a hétvégén. A szervezők szerint soha még ennyien nem láto­gattak ki a fesztiválra, ám ez szerintük csak részben írható a kánikula számlájára. Ennél többet nyomott a latban, hogy valóban a legzamatosabb minőségi italokat kínálták a termelők. Akik számára a zá­rás pillanatában elkezdődött egy új, kihívásokkal teli év, hiszen most már az idei termé­sért kell az égiekhez imádkoz­ni. S ha a szőlő jó lesz, már csak a borászok szaktudásán múlik, hogy jövőre is hasonló­an sikeres fesztiválnak adhas­son otthont a Széchenyi tér. (Részletek az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents