Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-26 / 122. szám

PÉNTEK, 2000. MÁJ. 26. KITEKINTŐ 11 Kedves Környékbéliek! M últ héten olvashatták: sok történetünk - borúra de­rű. Az e heti épp fordítottja. Sajnos - derűre ború. Se helyet, se nevet nem mondok, de azzal kezdődik, hogy az egyik vendéglői ebédelésnél, kissé megviselt ábrázattal ült hozzánk valamikori ismerősöm, s minden kertelés nél­kül kimondta - mivel régóta ismer, úgy érezte nem kell magyarázkodnia, hogy beteg édesanyjának kell a kért sas­tojás (fémszázas), hanem: fröccsre - mert igencsak meg­szomjazott. Ha nem mondja, akkor is látom, amit láttam. Emberünket kicsit megviselte az életmódja. Ágrólszakadt benyomását keltette. Es, hogy ne legyen azonnali sücer a lejmolás, rákérdeztem: miből élsz, mostanában, komám? Nyugdíjból l - vágta rá szemrebbenés nélküL Lássam ki­vel van dolgom, (értsem a viccet), hozzátette: anyáméból! Nem vághattunk hozzá jó pofát, de ha már így adta a sors, legyen jó napja, lepottyant a kívánt sastojás. Mikor el­ment, többen kértek, hogy máskor egy fillért se ennek az alaknak. A miértre mondták, hogy a falu szégyene. Veri az anyját, nem egyez testvéreivel, rettegésben tartja a környe­zetét. Dolgozni, soha életében nem dolgozott. Gyermekko­ra óta éli a lumpok életét. Fiatalon ült is. (Szabadságvesz­tés). Se a falu, se a család nem tud vele mit kezdeni. A rendőrség nem avatkozhat a kapun belüli történésekbe. A képviselők testülete sem. Meghat, mire is juthatnának. Az orvos, mamár, nehezen utalhat intézetbe bárkit. Ha embe­rünk önként vállalná, saját akaratából menne magát gyó­gyíttatni, tehetné, de esze ágában sincs - mondották. Két­oldali munkaundorban szenved... Hm. Ilyenkor gondol bele az ember: hol rontódott így el? Otthon, az iskolában, a munkahelyi dolgozóban? Vagy itt a kocsmában? Tja most a derűre ború érkezett, azért olvassák el olda­li lunkat. Tojást festünk a „dolgozóban", nem léggöm­böt. A széptől akár meg is vidómodhatunk. Ennek remé­nyében köszönti Önöket: Mivel \ár dolgozni? Galcsik Tünde, kisteleki felszolgáló: - Hét éve lakom Kisteleken, s azóta a vendéglá­tásban dolgozom. A munkahe­lyemre kerékpárral megyek, mivel a vendéglő elég közel, ügy körülbelül másfél kilomé­terre van tőlünk. Hajnali ötkor szoktam felkelni, mivel már hatkor munkába kell állnom. Többnyire gyorsan tekerek, mert majdnem mindig késésben vagyok. Amúgy szeretek kerék­pározni, barátaimmal már több­ször mentünk túrázni. Ilyenkor mintegy húsz-harminc kilomé­tert szoktunk megtenni. A leg­hosszabb táv, amit kerékpárral megtettünk, az Kistelektől Ma­kóig. Maróti Kálmán, üllési közhasznú munkás:- Naponta 26 kilométert kerékpározok, mivel Üllésen lakom, de Zsombora járok dolgozni. Je­lenleg a falu közterületén nyí­rom a füvet. Hat éve ingázom már, tavaly például hat hónap alatt 3220 kilométert „tettem bele" a bicajba. Az út több mint egy óra, Így már hajnali háromkor felkelek, hogy idő­ben Zsombón legyek. A nyári hóségben félmeztelenül kere­kezek, mert másképp nem le­het kibírni a forró aszfalton. Ha pedig szakadni kezd, ak­kor bebújok egy fa vagy bo­kor alá és megvárom, míg el­áll az eső. Ádám Vincéné, forráskúti nyugdíjas: - Korábban a téesz szőlészetében dolgoztam. A forráskúti posta előtt gyüle­keztünk hét órakor, aztán busz vitt minket a határba. Délután ötkor pedig visszahozott min­ket. Ámióta nyugdíjas va­gyok, kerékpárral járok min­denhová. Legyen meleg nyár vagy hideg tél, én fenn ülök a nyeregben. Sokan mondják, hogy a kerékpár nyári jármű, pedig télen is lehet vele men­ni, csak jól fel kell öltözni. Van egy kis földem, ott szok­tam dolgozgatni, oda is kerék­párral megyek. Ha azonban nagyon „istenes" idő van, ak­kor megkérem a lányomat, hogy vigyen ki kocsival. Bordányi csipkefinomságú műremekek - strucctojásból Nem dugták homokba a fejüket A strucctojásokból készült műremekek Révész István és felesége keze munkáját dicsérik. (Fotó: Gyenes Kálmán) Karcsi és Lilla, öt tár­sához hasonlóan évek­kel ezelőtt került a bor­dányi Révész István bir­tokába. A család annak idején azért vágott bele a strucctenyésztésbe, mert a csirke- és a puly­ka tartásával veszélybe került a mindennapi megélhetésük. Amellett, hogy a húsa, bőre, tolla értékesíthető, a tojásá­ból - aprólékos munká­val - különleges és szebbnél-szebb dísztár­gyak varázsolhatok. Struccpolitika helyett in­kább a madarak tenyésztésé­vel igyekszik a gazdálkodá­sát fellendíteni a bordányi Révész család. Tanyájuk a csirkék és a pulykák hada mellett Karcsi és Lilla ottho­nául is szolgál. Sőt a strucc­páron kívül még öt másik madárról gondoskodnak. - Hazánkban veszélyes ál­latnak tartják a struccot ­magyarázta Révész István házigazda. - Mindez való igaz, azonban ez a megállapí­tás még számtalan más állat­fajról is elmondható. Anno, amikor öt évvel ezelőtt bele­vágtunk a tenyésztésébe, úgy véltük, hogy ha a szakiroda­lom által meghatározott tulaj­donságainak csak fele való­ság, akkor is megéri struccot tartani. A húsa szinte kolesz­terinmentes s hihetetlenül fi­nom. Emellett olyan vitami­nokat tartalmaz, melyek más táplálékban nem találhatóak meg. Bár a zsítja a sertéséhez hasonló, a vitamintartalma azonban sokkal magasabb. Ezért is dolgozzák fel elősze­retettel a kozmetikai cégek. A bőre pedig a marháéhoz képest ötszörös szakítószi­lárdsággal rendelkezik. Mind­ezek ellenére hazánkban még mindig nem ismerték el, s ennélfogva nem támogatják a strucctenyésztést - állapította meg szomorúan a családi gazdálkodás tulajdonosa. A házi piackutatás azt mutatja, hogy nagy kereslet lenne a madárra. A könnyű csontszerkezetéből adódóan, egy-egy vágás során, igen jelentős húsmennyiséghez lehet jutni. - A strucc nem igényel különleges bánásmódot - je­lentette ki Révész István. Jól tűri a klímát, s a takarmá­nyozása sem jelent nagy gondot, lényeg, hogy lédús zöldéggel egészüljön ki az étrendje. A madár 60-70 évig is elélhet, így igazán jó tojáshozamról gondoskodik. Ez utóbbi pedig nemcsak íz­letes ételek alapjául szolgál­hat, hanem aprólékos mun­kával ugyan, de gyönyörű és különleges dísztárgy készít­hető belőle - tájékoztatott a házigazda. Szavainak nyomatékot adva, parányi műhelyébe in­vitált, ahol számtalan szebb­nél-szebb „műalkotás" sora­kozott. Mint elmondta: az állattartás mellett nem iga­zán jut ideje a tojásfestésre, ezért leginkább éjszakán­ként hódol ezen szenved­élyének. Nagyító, na meg az általa készített rajzológép segítségével kerülnek ki a kezei közül a különleges dísztárgyak. A népi, matyó és a kalocsai minták mellett, saját motívumok is ékesítik a harminc tyúktojással fel­érő strucctojásokat. A ke­mény héj marásával csipke­finomságú alkotások gyö­nyörködtetik a szemet. A fő­ként Németországba készülő remekművek mellé, az ötle­tes házigazda, hagyomá­nyos, kézi festésű porcelán­babákat is kínál. Révész Ist­ván azt is elárulta, hogy a tojásdíszítésből felesége és baráti köre is kiveszi a ré­szét. A csapatmunka segít­ségével „megelevenedő" dísztárgyakat legközelebb június 6-12. között, a bordá­nyi falunapokon láthatja a nagyközönség. Török Anita Röszke Munkatársunktól Millenniumi emlékhét kez­dődött tegnap Röszkén. A júni­us 5-ig tartó rendezvénysoro­zaton számos műsorral, prog­rammal várják az érdeklődő­ket. A rendezvényre Röszke testvértelepüléseiről, Csík­szentdomokosról, Végvárról (Románia), Nakskovról (Dá­nia) és Varkausról (Finnor­szág) is érkeztek vendégek. A külföldi gyerekek többek kö­zött megnézték az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpar­kot, a Kiskunsági Nemzeti Par­kot, a pusztaszeri tájvédelmi körzetet és sétáltak Szegeden is. A millenniumi ünnepi hetet május 29-én, hétfőn nyitják meg. Ekkor kerül sor szavaló­és rajzverseny, a „Magyarok a Kárpát-medencében" ctmű előadásra, a filmklubban pedig történelmi filmeket nézhetnek meg az érdeklődók. Kedden kirándulást szerveznek a Vész­tő-mágori ásatásokhoz, Déva­ványán pedig ellátogatnak a túzokfarmra és a református templomba. Szerdán tudomá­nyos diákköri konferenciát szerveznek, az első osztályoso­kat pedig elviszik a szegedi Somogyi-könyvtárba. A rösz­kei művelődési házban törté­nelmi vetélkedő, a sportcsar­nokban pedig „Tojás mese" címmel népi játék kezdődik. Délután pedig bemutatkozik a csfkszentdomokosi általános iskola. Csütörtökön a sport­csarnokban az „István és ko­ra"-fesztivál keretében doma­széki, kelebiai, öttömösi, rösz­kei, mórahalmi, pusztamérgesi. zákányszéki iskolások bemu­tatják közösen készttett színda­rabjukat. Déltől a régi hagyo­mányokat, udvari szokásokat felelevenítve ebédelnek meg a szereplők és hallgatóságuk. Pénteken népdal éneklési ver­senyt rendeznek, de lehetősége nyflik minden érdeklődőnek, hogy megtanuljon néhány nép­dalt. A művelődési házban fel­lépnek a végvári vendégek, va­lamint hangszeres és énekkari műveket hallgathat meg a kö­zönség. Kelebián falunapot tartanak, melyen bemutatják az „István és kora"-fesztivált. Röszkén este 7 órától hálaadó szentmisét tartanak, majd bú­csúvacsorával köszönnek el a vendégektől. Szikszer Lászlóné, bordá­nyi állatgondozó: - Bordány­ban lakom, de egy távolabbi tanyán lévő csirke- és strucc­farmon dolgozom. Naponta buszra szállok, aztán körülbe­lül egy óra út után meg is érke­zem. A zsombói bekötőútnál szoktam leszállni, aztán a föl­des úton begyalogolok a telep­re. Szeretek buszozni, koráb­ban majd' harminc évig jártam (gy be Szegedre. A sofőrök többségét már ismerem, néha váltunk egy-két szót, aztán hát­ra megyek. Az utat többnyire végig állom. Sajnos a fiatalok ritkán szokták átadni helyüket, s emiatt az idős nénik hatalmas cekkerekkel próbálnak egyen­súlyozni a jármű közepén. —-- qv) ^DÉLMAGYARORSZÁG csak előfizetőknek! nyeremenyeso a SZOMSZÉDOLÓ GÁLÁN, Május 28-án, vasárnap, 10 -16 között a Borfesztivál színpadán a Délmagyarország SZOMSZÉDOLÓ­GÁLÁT rendezzük meg. A műsor szüneteiben előfizetőink között értékes nyereményeket sorsolunk ki: vásárlási utalványok a FREESTYLE SPORTBOLT (Szeged, Takaréktár u. 5.) jóvoltából, Fellépnek: - rúzsai mazsorettek - szatymazi asszonykórus - zákányszéki társastánccsoport - algyői Beck-Véha duó - Domaszék a Dáridó-paródiával - kübekházi asszonykórus - ásotthalmi fúvószenekar - Zsombó, táncparódiával - csengelei mazsorettek - tiszaszigeti nyugdíjasklub - dóci discotáncosok - üllési néptáncegyüttes - mórahalmi Arlequino'tánccsoport - Pusztamérges, aratódalokkal ' Budai Sándor Citerazenekar - Beke Ágnes, Röszkéről - Baks, Se-Here-Se-Zádé paródiával ' kisteleki ütősegyüttes - deszki Bánát Néptáncegyüttes - Túlterhelés zenekar Ottömösről vacsorameghívások a SRAMLI CSÁRDÁBA (Szeged, Szent Ferenc u. 3.), „Bátyus halászlé" ebédmeghívások a ROOSEVELT TÉRI HALÁSZCSÁRDÁBA. A nyereménysorsoláson az vehet részt, aki május 28-án délelőtt 10 óráig az érvényes előfizetését igazoló szelvény, csekk vagy folyószámla másolatát a helyszínen, a Délmagyarország pavilonjában felállított urnába dobja. A sorsolás közjegyző jelenlétében történik. A nyermények átvételéről a nyerteseket, akik a személyi igazolványuk bemutatásával jelentkezhetnek, a helyszínen értesítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents