Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-26 / 122. szám

PÉNTEK, 2000. MÁJ. 26. HELYI TÜKÖR 7 Elhunyt dr. Papos Mihály (1919-2000) Ex év május 21-én Szeged város napján vehette át a méltán megérdemelt Szegedért Emlékérmet, és két nap múlva örökre eltávozott körünkből Papós tanár úr, aki városunk értelmiségének nagy részét, több ezer diákot tanított 31 évig tartó Klauzálos majd Radnótis pályafutása során történelemre. Munkáját alapos tárgyi felkészültség, gondosan kidolgozott óravázlatok melyektől még az apró történeti sztorik és viccek sem hiányoztak - és pontos óravezetés jellemezte. Szakmai igényességével mélységes humánum párosult, amelyet az állami oktatás „taposómalmában" nem mindig és nem mindenkinek sikerül megőriznie. Útja a gimnáziumi tanárságig nem alakult simán és kényelmesen. A tanítóképző elvégzése után (1939) a Siketnémák Szegedi Intézetébe került, majd 1940-ben annyi társához hasonlóan ő is bekerült a második világháború forgatagába. 1945 őszén érkezett haza. Azonnal beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára, ahonnan öt év múlva magyartörténelem szakos tanári diplomával távozott. Tanulmányai idején korábbi munkahelyén dolgozott, hogy eltartsa magát 1950-ben került a Klauzál gimnáziumba, későbbi pedagógusi sikereinek színterére. Nyugdíjazása után sem pihent meg, „új életet" kezdett. Húsz éven át a Csongrád Megyei Levéltár főmunkatársa lett, ahol a városi tanács és vb üléseinek jegyzőkönyveiről készített témakatalógust, amellyel e korszak kutatóinak munkáját könnyítette meg. Munkáját, amelynek nyomán több kötet napvilágot látott, a rá jellemző pontossággal és odafigyeléssel végezte, de közben szakított magának időt, amelyet környezetére fordított. Majd mindenkihez naponta tudott pár kedves mondatot szólni, kedves, érdeklődő, meleg szavakat, amelyekből oly kevés hangzik el ma a rohanó hétköznapokban. Kedves Miska bácsi! Búcsúzunk tőled mi, néhány ezren, egykori tanítványaid és mindazok akik ismertek és közel álltak hozzád. Blazovich László WHO-kutatócsoport Szegeden Melanómagyógyítás - prognózissal Az Egészségügyi Világszervezet melanómával - a bőr festéksejtjeiból kiinduló rosszindulatú daganattal foglalkozó kutatócsoportjában részt vevő országok képviselői, sorrendben 30. tanácskozásukat Szegeden tartják. A 24 országból érkező közel félszáz szakember - bőrgyógyászok, sebészek, szövettanászok ma, pénteken a SZAB-székházban ülésezik. A vendéglátó a Szegedi Egyetem bőrgyógyászati klinikája, amely dr. Oláh Judit adjunktus képviseletével tagja a WHO melanóma-kutatócsoportjának. - A melanóma a bőr festéksejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat, ami elsősorban a bőrőn fordul elő, de keletkezhet a szemet védő pigmentsejtekben is tájékoztatta lapunkat a WHO melanóma-kutatócsoportjának szegedi tanácskozását szervező Oláh Judit, a szegedi bőrgyógyászati klinika adjunktusa. Az Egyesült Államokban ez az ötödik leggyakoribb rákbetegség. A magyarországi daganatok számáról nincsenek pontos adatok, de rendelkezésre áll szegedi statisztika, miszerint városunkban és környékén 100 ezer lakosra körülbelül 17 új melanómás beteg jut. Ausztráliában, ahol ennek két és félszetese a melanóma gyakorisága, a halálozás lényegesen kisebb a miénknél. Ennek magyarázata, hogy a betegek a legkisebb tünetek megjelenésekor már jelentkeznek orvosuknál, aminek köszönhetően a betegség korai stádiumában megkezdődhet a kezelés. Az Egészségügyi Világszervezet ma Szegeden tanácskozó kutatócsoportjának munkálkodása arra irányul, hogy minél kevesebben haljanak meg melanómában. Ennek előfeltétele viszont a betegség minél korábbi felismerése. A WHO-melanómacsoport tagjai viszonylag rövid idő alatt nagyszámú beteg kezeléséből levont tapasztalataikat összegzik és vetik össze egy-egy tanácskozásuk alkalmával. Ezek a tapasztalatok segítenek abban, hogy a melanómát az orvosok a legideálisabb időben ismeijék fel, kiválasszák azokat a pácienseket, akiknek kezelését már a betegség aktivizálódása előtt meg kell kezdeni. A tapasztalatok alapján a szakemberek a betegség alakulását is képesek prognosztizálni. USA kutatók előrejelzése szerint, az 1997-ben született amerikai polgárok közül 84-ből 1 lesz melanómás. A WHO melanóma-munkacsoportjának szegedi tudományos találkozójára a többi között Ausztráliából, Kanadából, a Fülöp-szigetekről, Dél-Afrikából, az USA-ból, és számos európai országból érkeznek bőrgyógyászok, sebészek, szövettanászok. K. K. ÓRIÁSI AKCIÓVAL INDÍTJUK A NYARAT! 30—50%-os engedménnyel árusítunk asztalokat, székeket irodabútorokat éger kisbútorokat és fenyőbútorokat a készlet erejéig. Helyszín: Alföldi Bútorgyártó Kft Szeged. Puiz u. 14. (Bútor- és barkácsbolt) Nyitva tartás: 2000. május 29-től június 16-ig mindennap 9 órától 15 óráig, szombat vasárnap kivételével. Érdeklődni: tel.: 06- 62-425+137, 06-62-426^79/155 mellék. Galkó Bence Karinthy-estje a kamarában Utazás a koponyám körül Ma este 19 órától a kamaraszínházban Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényének dramátizált változata kerül színre Galkó Bence előadásában. A Szegedi Nemzeti Szinház tagja áprilisban a Szentháromság utcai SZÖG-ART Galériában mutatta be egyszemélyes produkcióját, amit most a Kamara Premierbérletben ad a szinház kárpótlásként a pénzügyi nehézségek miatt elhagyott premierekért. Az 1937-ben megjelent Utazás a koponyám körül Karinthy Frigyes legnépszerűbb regénye, amiről a Karinthy famíliát elemző Számadás a talentumról című könyvében Czeizel doktor azt írta, akár orvosegyetemi háttéranyagként is hasznosítható lenne, olyan szakszerűen mutatja be az agydaganat tüneteit, a műtétet, és roppant tanulságosan ábrázolja az orvos-beteg kapcsolatot. „Az egész test csökevény, rossz ruhája a léleknek" - hangzik Karinthy kesernyésen ironikus aforizmája, ami jól jellemzi a regény hangulatát. Ez a gondolat talán nem áll távol Galkó Bencétől sem, aki a regény színrevitelére vállalkozott. - Hogyan jutott eszébe, hogy az Utazás a koponyám körült bemutassa? - Nagyon szeretem a regényt és a belőle készült nagyszerű filmet, és persze magát Karinthyt. Csinálni akartam valamit, ami valamelyest más, mint a színházi munka. Mivel magam is személyesen találkoztam a szóban forgó a problémakörrel, tapasztalhattam, hogy rettenetesen pontos Karinthy leírása a betegségről és az Galkó Bence: Egy egészen furcsa élményről szól, amit mindketten átéltünk. (.A szerző felvétele) agyműtétről. Olvasásakor úgy ismertem tüneteimre, mintha a saját naplómat lapozgatnám. Sok különös dolog van Karinthy életében. Túlélte az akkor még szinte világcsodának számító agyműtétet, majd két évvel később előrehajolt megkötni a cipőfűzőjét, és agyvérzést kapott. Ha felteszi a lábát az asztalra, és úgy köti meg, akkor lehet, hogy nyolcvan évig él. így azonban van valami elképesztő sorsszerűség a történetében. Hihetetlen bölcsességgel látja az embereket, mindent tud róluk. Sokan kicsit szószátyámak tartják, én azonban nagyon szeretem. Az egyik legtöbbet tudó magyar írónak tartom, aki mindig nagyon pontosan ír az emberi kérdésekről, még akkor is, ha néha sarkosnak tűnnek a megállapításai. - Saját élményei mennyire határozták meg, hogy milyen lett a produkció? - Bár a színész mindig önmagáról is beszél, nem kellett megküzdenem saját orvosi élményeimmel, nem akartam, hogy azok jelenjenek meg az előadásban. Nem rólam, de még csak nem is Karinthyról van szó, hanem egy egészen furcsa élményről, amit mindketten átéltünk. Amikor Sándor János barátom viccelődve megkérdezte, mikor csinálom meg az Utazás a koponyám körült, másnap épp vetítette a tévé a belőle készült nagyszerű filmet. Sok más összecsengő dolog is arra ösztönzött, hogy meg kell próbálkoznom a regény dramatizálásával. - Az agyműtét 1936-ban még olyan szenzációnak számított Magyarországon, hogy a hazai lapok rendszeresen beszámoltak Karinthy állapotáról. Riportregénye is óriási feltűnést keltett. - Olvasható benne, hogy amikor Stockholmban folyt a műtét, a felesége, Böhm Aranka, aki maga is orvos volt, telefonkapcsolatban állt Budapesttel. Az egyik lap fenntartotta a címoldalát a műtétről szóló leírásnak, ám közbeszólt a világpolitika, jött az első oldalas hír: az olaszok elfoglalták Addisz-Abebát. Akadtak, akik támadták Karinthyt, hogy a betegségéből is üzletet csinált. Én azt mondtam volna az irigyeinek: Csinálják utána! Tessék szíves félig megdögleni, borzalmas kétségek között élni, sokáig tornázni élet és halál között! Olyan bizonytalansággal bemenni egy műtőbe, hogy több az esélyem a halálra, mint az életben maradásra. - Milyen formában állította színpadra az adaptációt? - A produkciónak nincs igazi díszlete, és jelmeznek csak túlzással nevezhető korhű ruhában játszom. Egy ilyen előadást nagyon nehéz egyedül megcsinálni, ezért Sándor Jánost kértem meg, hogy segítsen. Szokványos értelemben nem rendezője a produkciónak, hanem ő a „belső szem", a kritikus, aki elmondja a véleményét. Én hozom világra a gyermeket, de ő a bábaasszony, aki nélkül nem menne. Mint ahogyan nem ment volna a sok segítő szándékú barát és ismerős nélkül sem, akik kisebb-nagyobb dolgokban rengeteget segítettek. Hollós! Zsolt A régi zsinagógában Gyermeknapi vigasság Munkatársunktól Szombaton délután 3-tól este 7 óráig meglepetésekkel sűrűn tűzdelt gyermeknapi vigasságot rendez a MASZK Egyesület a Kortárs Előadóművészeti Központban, a régi zsinagógában és kertjében. A gyermeknapi vigalomról előzetesen annyit lehet tudni, hogy a kézművesfoglalatosságok, kötélkészltés, gyékény- és fonalszövés mellett rendeznek majd kötélhúzó-versenyt is, amelybe a nagyobbak (szülők) is beszállhatnak, mint ahogy a daltanulásba és az együtténeklésbe is. A zenén és a táncon túl mesét mondhatnak és hallgathatnak a gyermekek, de rajzolhatnak, festhetnek és krumplinyomdázhatnak is. De dudabemutatót is tartanak a Régi zsinagógában. A szervezők szándéka szerint a gyermeknapi murin mindenféle izgalmas és érdekes dolgot csinálnak majd együtt a délután folyamán kicsik és nagyok. „Délsziget" a televízióban Munkatársunktól Május 26-án (pénteken), ismét jelentkezik a Magyar Televízió l-es csatornáján a Délsziget, a szegedi körzeti televízióstúdió hétvégi magazinműsora. A nézők portréfilmet láthatnak Gyulay Endréről, Szeged-Csanád egyházmegye püspökéről; megtudhatják, milyen eredményt hoztak a Kiszombor közelében végzett avar kori ásatások. A műsorkészítők ellátogattak a keceli Fintér Művek hadtörténeti múzeumába is. A Délsziget vendégei lesznek Podmaniczky Szilárd író, az Év Könyve '99 pályázat díjazottja, valamint a szegedi Király-Kőnig Péter Zeneiskola tanítványai. A magazinműsor tájékoztatja nézőit a gyermeknapi programokról, a vasárnapi repülős bemutatóról, s a hétvégi sporteseményekről is. Az elmúlt harminc esztendő második legnagyobb árvizét szenvedte el a Sárga üdülőtelep az elmúlt hetekben. A 8 méter 20 centin tetőző áradás vize még a nyaralók emeleti részét is megnyaldosta. A levonuló ár pedig nehéz levegőt és temérdek iszapot hagyott maga után. Az üdülötulajdonosok többsége még csak most méri fel, mekkora is a kára. A víz hűtőt, konyhaszekrényt, ágyneműt ragadott magával, s amit nem vitt el az áradás, azt úgy betakarta iszappal, hogy jő darabig aligha használják majd a tulajdonosai. Rendhagyó sétát tettünk tegnap délelőtt a tápai hajójavítótól az új hídig: míg a Sárga egyik végén még a romokat takarítják, addig a városhoz közeli szabadstrandon már diáklányok napoznak a megszáradt homokon. A friss festék illata keveredik a nehéz, dohos levegővel a MAHART Tiszayacht Kft. irodáiban. Popovits József Hűtőt, szekrényt vitt a víz a Sárgán Az iszapsétány „illata ## ügyvezető lába alatt csak a szűz betont tapossa már hetek óta. A parketta felvált, a falak fél méter magasan vizesek. - Teljesen kirohadt a padozat. Most azt váijuk, hogy száradjanak a falak, addig nincs értelme mindent kifesteni. A legnagyobb kárt mégsem az épületekben tette a víz. Májusban egy hónapig nem tudtak dolgozni az üzemben, éppen akkor, amikor a hajójavítóknál a legtöbb munka akad. Az ügyvezető számításai szerint 15-16 milliós bevételtől estek el. - A közvetlen kárunk is eléri az 5-6 millió forintot. Április 12-én, amikor nyolc méter fölé emelkedett a víz, leszereltük, amit csak lehetett, s áramtalanítottuk az egész üzemet, azután jó darabig csak ladikkal tudtunk közlekedni. Május elején, a víz elvonulása után látták csak, mekkora is a kár. A vízmentes vezérlőszekrények sem bírtak el ekkora vizet, sorra égtek le a visszakapcsoláskor. A forgácsoló üzem 12 esztergagépe közül tegnap indult el a munka egyetlen gépen. A többi még hetekig áll. - Megszámolni sem lehetett hány tonna iszapot kellett elhordanunk az utakról, a műhelyekből - mondja végül Popovits József. A Betonhajón, a jachtkikötőben is szomorú látvány fogad bennünket. Az iszap egy része még meg sem száradt, a Sárga szabadstrandjára homok hegyeket rakott le a visszavonuló víz. Vaskó Béla kikötővezető szerint tavaly háromszor vitte el a víz a szórakoztatóközpontot, az idén viszont egybe zúdult rájuk a tavalyi csapás. - Egy hónapon belül aligha tudunk kinyitni, ráadásul hétfőre megint esőt mondanak a meteorológusok. A kikötőbejárathoz annyi homokot hordott a megáradt folyó, hogy egy kis ladikkal is művészet behajózni. A torkolat takarítását is igyekeznek napokon belül elvégezni, hogy a csónaktulajdonosok behajózhassanak a kikötőbe. - Ezt nézzék meg! - mondja Miklós Szilveszter a Napozópart 13. szám alatt. - A konyhaszekrény tetejét elvitte a víz, az emeleten úgy kellett a rekamiéból vödörrel kimerni a vizet. Tizenhárom éve van itt nyaralónk, de ilyet még nem láttunk. A feleség szomorúan mutatja, hogy az összes kárpitos bútort penész lepi. Még a felső szinten felpúpozott ágyneműket is ki lehet dobni. - A nagyszőnyeget ketté kellett vágni, egyben nem tudtuk megmozdítani az iszaptól. Villany a legtöbb nyaralóban még ma sincs. A vezetékek mindenütt átáztak, életveszélyes lenne újra bekapcsolni az áramot, míg a falban lévő zsinórok ki nem száradnak. Hogy azután lesz áram vagy sem? Majd kiderül. - A szomszédban szikrázott a falban a vezeték, amikor megpróbálták visszakapcsolni az áramot - mondják Miklósék. így azután ők nem is kísérleteznek egyelőre ezzel. A Sárga másik végén, a Kiskőrössy Halászcsárdában a pincérek felszolgálás helyett most a bútorokat szellőztetik. A csárda 7 méteres áradásig „vízálló", hiszen a magasabb partszakaszra épült. Ám most ez sem volt elegendő. - Nem sikerült mindent kimenteni, olyan hirtelen jött a vtz. Az egyik nap még bokáig ért, másnap reggelre nyakig. Az épületben végül 2 méter 30 centi magasan állt a víz mondja Dancs László. Benézünk, hogy leltárt csináljunk, bár nem sok minden akad belül: csak vizes falak, kitört ablakok, lógó villanyvezetékek. Egyelőre itt is azt vátják, hogy száradjanak a falak, azután vehetik csak munkába a festők az épületet. Addig az üvegeseké és a villanyszerelőké a terep. - Június 20-án nyitni szeretnénk, de hetven óta nem jött ránk ekkora víz, így nehéz most felmérni, mekkora munkával tudjuk majd rendbe hozni az épületet és a berendezést. Végigsétálunk még az Aranyparton, aminek inkább az iszappart nevet kellene adni mostanában. Kotrógépek próbálják megtisztítani a sétányt, de láthatóan néhány napba még beletelik, mire járható lesz az út. Egészen más kép fogadja viszont a látogatót az új híd előtti szabadstrandon. Itt már a vízen sütkérezik a Süllő, a hajó mellett a parton pedig fiatal lányok napfürdőznek. A Tisza közben csendesen úszkál a medrében, mint aki az egészről semmit sem tehet... Rafai Gábor