Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-26 / 122. szám

PÉNTEK, 2000. MÁJ. 26. BELFÖLD 3 3 röviden Határnyitás és DKMT-iroda Munkatársunktól Szombaton - ünnepélyes keretek között - ismét megnyitják a határt Kübek­háza mellett. A 10 órakor kezdődő programon beszé­det mond: dr. Frank József, a Csongrád Megyei Köz­gyűlés elnöke, valamint Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács és egyben a Duna­Körös-Maros-Tisza Re­gionális Együttműködés el­nöke. Ezt követően, 12 órakor Szegeden a DKMT iroda megnyitására várják az érdeklődőket. A rendezvény délután az eurorégiós együttműködés elnökök fórumának ülésé­vel folytatódik, amelynek fő témája a DKMT straté­giai tervének megvitatása lesz. Mise Szegeden az ápolókért Munkatársunktól Az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete az ápolónők nemzetközi napja alkalmá­ból szentmisére hívja a hívőket május 26-án pénte­ken 18 órára a fogadalmi templomba. Az ápolókért és az ápolá­sért tartott misét Gyulay Endre megyés püspök cereb­rálja. Közreműködik a Liszt Ferenc Kamarakórus. A falu egészségügye Pécs (MTI) A világ falun élő népessé­gének egészségügyi helyze­tét javító párhuzamos erőfe­szítések összehangolását, és egy nemzetközi információs hálózat létrehozását tűzte ki céljául a Nemzetközi Falu­és Mezőgazdaság-egészség­ügyi Társaság 14. kong­resszusa, melyre harminc or­szág háromszáz szakembere érkezett Pécsre. Rajnai Zsuzsa, a kong­resszust szervező Pécsi Tu­dományegyetem humán köz­egészségtani intézetének munkatársa közölte, hogy a kongresszuson külön ma­gyar szekció foglalkozik a hazai agrárnépesség egész­ségi állapotával, illetve egészségügyi ellátásának te­rületi kérdéseivel. Újra gyümölcsöt hozott az Életfa Ajándék a vakok otthonának Az otthon lakói egyelőre az apró ajándékokkal ismerkednek, az igazi meglepetés a konyhában várja őket. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az Életfa a Gyöke­rektől a Fényig Alapít­vány tegnap második al­kalommal hozott értékes ajándékot Szegedre. Ko­rábban nagy értékű ápo­lási eszközökkel segítet­ték a vakok otthona la­kóinak életét, most pe­dig egy közel egymillió forintot érő konyhai gé­pet adományoztak az in­tézetnek. Alig kétesztendős fennál­lása alatt negyvenkilenc, elsősorban időseket, s vako­kat gondozó intézményt segí­tett, összesen mintegy ötven­millió forint értékű ado­mánnyal az Életfa a Gyöke­rektől a Fényig Alapítvány. A civil szervezet elsődleges célja, hogy a vak, halmozot­tan sérült, s a belgyógyásza­tok, geriátriai, azaz „elfekvő" osztályain élő betegek min­dennapjait megkönnyítse. Az alapítvány tavaly kereste meg a szegedi vakok ottho­nát, akkor az otthon száz­negyven lakójának hétszáz­ezer forint értékben adomá­nyoztak ápolási segédeszkö­zöket, s fogyasztási cikkeket. A kapcsolat tartósnak bizo­nyult, hiszen tegnap közel egymillió forint értékű aján­dékkai érkezett Szegedre Koncz Józsefné, az alapít­vány főmunkatársa. A vakok otthona egy, a konyhai mun­kát jelentősen megkönnyítő, nagy kapacitású tésztada­gasztó gépet kapott, amely­nek 870 ezer forint az értéke. Emellett a lakók számos ru­házati, s fogyasztási cikket találtak az ajándékok között. Lázár Sándorné, az otthon igazgatónője a gondozottak nevében megköszönte az ér­tékes adományt. „Nem szá­nalomra van szükségünk, ha­nem olyan segítségre, amely lehetővé teszi, hogy a sérült emberek ép társaikhoz ha­sonló színvonalon élhesse­nek" - hangsúlyozta Lázár Sándorné. Koncz Józsefné tegnap Szegeden adta át a békéscsa­bai Egészségügyi Gyermek­otthon képviselője számára egy 600 ezer forintért vásá­rolt műszercsomagot, s a kecskeméti kórház ápoltjai­nak egy 570 ezer forintos, a felfekvések kialakulását meggátoló matracot. Kéri Barnabás Marketigstratégia és -program készül Eladható" megyét! ff Csongrád megye fej­lődése, jobb „eladhatósá­ga" érdekében tavaly a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy külső szakértők bevonásával egy marketigstratégiai és operatív programot ké­szíttet. A Szegedi Tudományegye­tem Marketingmenedzsment Tanszékének és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara Dél-magyarországi Gazdaságfejlesztő Kht.-nek a szakemberei kaptak megbí­zást arra, hogy készítsék el a megye marketingstratégiáját. A helyzetértékelés során sze­rezett információk alapján pe­dig a napjainkra összeállított célrendszer már részletesen kitér a nyilvánvaló erőforrá­sokra, az egyes tényezők vál­tozékonyságára, ugyanakkor meg is próbálja kezelni a vál­tozások tendenciáit. A dokumentum öt priori­tást fogalmaz meg: az általá­nos marketing stratégiai célo­kat, feladatokat a gazdaság területén, illetve a megyei kapcsolatrendszer javítása ér­dekében, továbbá a differen­ciált és összehangolt emberi­erőforrás-gazdálkodást és a környezeti marketing tenni­valóit. Az általános jövőkép egyik alappillére, hogy vál­jon a megye egységes szelle­mi bázis által összefogott tér­séggé. Fontos célként fogal­mazódott meg az is, hogy a megye játsszon kiemelkedő szerepet a régió életében és javítsa az itt élők elégedettsé­gét. A gazdaságfejlesztés az agrárium integrációjának se­gítését, a megyei identitástu­dat erősítését, a tőkeáramlás felgyorsítását, valamint az idegenforgalom fellendítését jelenti. A marketingprogram hangsúlyosan kiemeli: növel­ni kell a tudástőkét, az egész­ségügyi és szociális ellátási rendszer imázsát. Előnyös lenne - többek között - a ci­vil szférában működők tevé­kenységének összehangolása, a kistérségi társulások támo­gatása, a korszerű hulladék­gazdálkodás szorgalmazása, környezetbarát beruházások elterjedése is. Mindezen el­képzelések természetesen szervesen illeszkednek a me­gyei területfejlesztési terv­hez, de meg kellene találni a módját a Szegeddel és Hód­mezővásárhellyel való, az ed­diginél tartalmasabb együtt­működésnek is. N. R. J. jegyzet 4i ízek katedráján A ma megnyíló szegedi borfesztivál tiszteletére a Ka­tedra étterem ünnepi menüt varázsolt az odalátoga­tók asztalára. Mivel lapunk a borfesztivál elindításával már letette voksát a magyar borkultúra ügye mellett, mindenkit örömmel és tisztelettel köszönt, aki hozzá csat­lakozik. Ezzel a lelkülettel vettük kezünkbe a menükár­tyát, majd az evőeszközöket és a poharakat. Bak János főszakács (séf és gasztronómiai költő) na­gyon tudja, hogy melyik íz melyikkel szeret randevúzni, s hogy az ételben mi az a nő, ami a borba rejtezett férfit bolondítja. A két ígéretes ételsor közül az ember kivá­lasztja az 1997-es Móri Ezerjóra fólfuttatott menüsort, elvégre ez az év borászának, Kamocsay Ákosnak az ízlé­sét dicséri. S mert egészen a desszertig késleltetjük e ta­lálkozót, az ajánlatot követve a szekszárdi Vesztergombi­pincészet étvágygerjesztő rosé borával nyitunk. És akkor azt mondjuk, minő bátorság a merlot-val lágyítani ezt a kékfrankosra hangolt italt, sőt még azt is gondoljuk, hogy talán túlzásokba esett Vesztergombi mester (aki szintén volt már az év bortermelője), mivel a rosé friss le­vegőjű hegyormait gömbölyítette le a dombságok szintjé­re, csakhogy közben asztalunkhoz érkezik a narancsos spenótalapzatra hangszerelt marinált malacnyelv, és a szánkban összefutnak a dallamok. A rosébor szokatlan lágysága összhangzattani alapokat vet meg a különleges előétel savaival Bocsánat, mondjuk ekkor magunkban, s a bűnbánat morzsácskáit lesöpörvén az asztalról nekikezdünk a kí­nai konyhák ízvilágát megidéző gyöngyöző sonkaleves­nek, melynek könnyű soványkáihoz ugyanúgy illik az 1999-es Szekszárdi Rosé, mint az előételhez. Bűvölgetjük a menükártyát: vajon mit ígérhet, ha összetalálkozik a forró szilvaszósz és a kapros kéksajt­pogácsa? Azt mindenesetre megelőlegezhetjük, hogy Tif­fán Edének (aki az első év borásza volt, még 1991-ben) bármelyik nagy francia szőlőfajtából készült bora emlé­keztethet szilvára, s illeszkedhet a rockfortok keményebb ízrendjéhez, azt viszont kíváncsian várjuk, hogy a kacsa­combfiié, mely mandulás mogyoróburgonyával kínálta­tik, kellő puhaságokat hordoz-e a ropogós külső alatt. Jelenthetem: hordoz A főétel az illatok és a színek, a zamatok és az ízek or­giája, tűzijáték és virágeső, szépcombú asszonyok tánca. M egpihenünk. Szezámos édesburgonya-gombóc jő, gránátalma esszenciával A mű tökélyre fordul A leves távolkeleti ízvilága visszatér a szezámmagos desszerttel, a gránátalma illata fölpáráll az enyhén szén­savval dúsított, ezért nagyon könnyű italú ezerjóból egy­másra néz minden az érzékek ragyogó tükörtermeiben, s akkor azt mondjuk: igen. A Katedrában professzori szinten értenek ahhoz, amiről álmodoztunk. CvaA Teleposta-házak Szeged (MTI) Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben hama­rosan teleposta-házak nyílnak - közölte Lovászi József, a Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatóságának PR-mene­dzsere.A helyi postákon önál­ló helyiségekben működnek a teleposta-házak. A termeket számítógépekkel, szkennerrel, nyomtatóval, fénymásolóval, telefax-készülékkel látták el, lehetővé téve az internethez és az elektronikus levelezés­hez való hozzáférést. A tele­posta-házban a helyi lakók sa­ját elektronikus postafiókot is nyithatnak. A Dél-Alföld első teleposta-házait készül meg­nyitni a szegedi regionális postaigazgatóság. Csongrád megyében Földeákon nyílik teleposta-ház, mindkét telepü­lésen június 2-án lesz az ün­nepélyes megnyitó. Tőzsdei jelentés Csütörtökön markáns áre­emelkedés tanúi lehettünk az értéktőzsdén. A külföldi vásárlásoknak köszönhető­en az index csaknem a napi maximumán, 8702 ponton zárt (+393 pont) A 14 Mrd forintos összforgalom csak­nem a felét a közelmúlt leg­nagyobb áresését elköny ­velő Matáv adta A délelőtt indult vételi hullám a délu­táni amerikai adatok hatá­sára sem tört meg, és az ár­emelkedés egyre szélesebb körre tetjedt ki (Mol, OTP, Richter). Technikai szem ­pontból is kedvező volt ez a "tavasz a télben" azaz, áre­melkedés a közel negyed éve tartó negatív trendben, így lehetséges az, hogy ha­marosan jobb idők jönnek dunaenvest T6ZSDECC»*0ZSÉ6 HT. majd a tőzsdénkre A dél­utáni amerikai revizionált GDP-adatot nem módosí­tották fölfelé, így 5,4% -os maradt a ráta és a belső in­flációt tükröző GDP-árdef­látor is változatlan maradt. Ennél azonban fontosabb lesz a pénteken kijövő ame­rikai személyes jövedel­mekről szóló adat, ugyanis az amerikai jegybank, a FED szeretne már olyan jeleket látni, amelyek a gazdaság egyértelmű las­sulását tükrözik Az Eu­rópai Központi Bank ülé­sén nem változtatott az irányadó kamatlábain.. Minéar éévé »rH«é, Zéréér Zéréér •élteié. Zéréér (X) véltesés BORSODCHEM 9 155 9 430 330 3,63 DKMÁSZ 15800 15 400 -100 41,65 ÉGIS 12 050 11 990 -60 41,50 FOTEX 285 281 5 1,81 MATÁV 1 802 1 868 128 7,36 MOL -1 385 4 560 235 5,43 OTP 14 135 14 650 750 5,40 PICK 10 400 10 400 -5 41,05 RICHTER 15 300 15 790 590 3,88 TVK 4 095 4 150 105 2,60 TeL: (62) 450 000 Szeged Takaréktár u,l, megbízni J'Jft Szegődi képviselete a Tísra-Invcsl KA. /O ' jlKIll rt Szarvas (MTI) Az ércbányászati ere­detű ciánszennyezések száma a világon az el­múlt húsz évben nőtt meg, amiáta általános­sá vált az érckinyerés e módja - derült ki egy szarvasi országos halá­szati tanácskozás csü­törtöki, a cián- és ne­hézfém-szennyezódés szamosi és tiszai kárte­vésének eisö elemzé­seiről számot adó fóru­mán. A Debreceni Egyetem kutatói - Pócsi László és Stündl László - a Tisza idei ciánszennyezésének nem­zetközi hátteréről, a külföldi tapasztalatokat összegezve elmondták: az ércbányászat­ban alkalmazott ciános ki­nyerési eljárást 1887-ben Skóciában fedezték fel, ipa­ri méretekben először Dél­Halászati értékelés Cián a Tiszában Alfrikában alkalmazták, je­lentősebb mértékben pedig az elmúlt két évtizedben terjedt el az addig alkalma­zott higany-amalgámos módszert felváltva. Az el­múlt tíz évben az Amerikai Egyesült Államoktól Kirgi­zisztánig egy sor hatalmas méretű ciánszennyezés írha­tó az ércbányászat rovására - hangzott el. A szennyezések, amelyek általában jelentős mérték­ben külföldi kézen lévő ve­gyes vállalatok bányáiban következtek be, a tapaszta­latok szerint nagy visszhan­got váltanak ki a lakosság, a hivatalos szervek, a környe­zetvédelmi szervezetek kö­rében, s mind a kárfelmé­rést, mind a helyreállítást rendre komoly nemzetközi érdeklődés kíséri - fogal­maztak az előadók. Az Országos Állategész­ségügyi Intézet hét tagú ku­tatócsoportja beszámolt ar­ról, hogy milyen arányú szennyezés volt kimutatható a halakban. A budapesti kutatók vizs­gálataiból egyértelműen ki­derült, hogy a Tiszán a nagybányai cián- és nehéz­fém-szennyezést követően a halak nem valamely beteg­ség, hanem a mérgezés kö­vetkeztében pusztultak el. A kórbonctani vizsgála­tok során a ciánnal mérge­zett halakra jellemző cse­resznye vörös kopoltyút fi­gyeltek meg valamennyi el­pusztult halon, izomzatuk­ban, májukban pedig je­lentős mennyiségű cianidot mutattak ki. A XXIV. Halászati Tu­dományos Tanácskozáson A szarvasi tudományos ta­nácskozáson Müller Tibor, a Hortobágyi Halgazdaság vezérigazgatója, miniszteri biztos elnökölt. A szarvasi Haltenyésztési Kutatóinté­zet egyik munkatársa - Szí­tó András -, aki a cianid­mérgezésnek a Tisza üle­déklakó állataira tett hatásá­ról tartott előadást - arról számolt be, hogy a Tiszában folyó szennyvíz elpusztítot­ta az árvaszúnyog-lárvákat. A vizsgálat szerint febru­ár 26-28. között Vásárosna­ménynál és Tokajnál nem voltak élő Uledéklakók, s Tiszafüredig is csak az álla­tok tetemeit találták; az első élő árvaszúnyog-lárvákat Szolnok mellett fedezték fel.

Next

/
Thumbnails
Contents