Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-23 / 119. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 2000. MÁJ. 23. kommentár Elit nélkül jtt gyszer jó lenne arról írni a sorozatos jugoszláviai M2j tüntetések ürügyén, hogy megindult a demokratizálódás déli szomszédunknál; nincs már messze az az idő, amikor a Milosevics-klánt végleg kibillenti a hatalmából a mindenre elszánt ellenzék; Szerbia egy emberként áll a változások támogatása mellé. Jó lenne végre erről írni, de nem tehetjük. A jugoszláviai közvélemény megosztottabb, mint gondolnánk. A törésvonalak keresztül-kasul szabdalják a társadalmat: egy többgenerációs belvárosi és az új lakónegyedekbe délről, a kecskék mellől odaköltöztetett belgrádi között - végzettségére való tekintet nélkül óriási a különbség. A két réteg között van még egy döntő eltérés: az előbbi nagy része a kilencvenes években már elhagyta Jugoszláviát, és munkaerejét Nyugaton értékesítette. Az utóbbi viszont láthatóan remekül érzi magát odahaza, jóízűen szidja a horvátokat, a magyarokat, az amerikaiakat, a NATO-t, a Vatikánt, a belgrádi ellenzéket és akár a kormányt is. Es ezzel elérkeztünk a lényeghez: a jugoszláviai elit, amely képes lett volna véghezvinni a valódi rendszerváltozást, párizsi egyetemeken tanít, londoni szerkesztőségekben veri a klaviatúrát vagy Brüsszelben dolgozik délszláv-szakértőként. Egy Dobrica Csoszicsuk van még, aki nagy visszhangú médiaeseményt keltve csatlakozott a radikális ellenzéki egyetemista mozgalomhoz, az Otporhoz. Az íróról azonban tudni kell, hogy a nyolcvanas években egy memorandum szerzőjeként vált határokon túl is ismertté, melyben meghirdette a szerbvédő politikát, mondván: a szerbség kisebbségbe szorult saját hazájában. Szlobodan Milosevics ebből merítette az ideológiai alapot arra, hogy végigháborúzza az évtizedet. F

annak persze mások is: a hatalma érdekében az ördöggel is cimboráló Draskovics, az egykor a boszniai háborús bűnös Karadzsiccsal barátkozó Djindjics. Nincs viszont Havelük, Walesájuk, Antalluk. Ott tartanak, hogy nincs, aki rendszert változtasson. A tüntetésekkel, félő, nem a demokratizálódás, hanem az anarchia vette kezdetét. Ahol a nép változtatásra hajlamos része akár olyanokat is hatalomra segíthet, akik erre ugyancsak érdemtelenek. Funar ellenfele: Eckstein-Kovács Ki lesz Kolozsvár új polgármestere? Draskovics görögökkel és oroszokkal tárgyal Belgrád (MTI) Vuk Draskovics szerb ellenzéki vezető múlt csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszterrel a szerbiai helyzetről - erősítették meg hétfőn magas rangú athéni diplomáciai források a Beta belgrádi hírügynökségnek. Az athéni közlés némi támpontot jelent abban a belgrádi bizonytalanságban, amely a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnökének állítólagos múlt heti külföldi kapcsolatfelvételeit és egy szerb ellenzéki küldöttség esetleges moszkvai látogatását övezi. Draskovics múlt pénteken, két nappal a belgrádi ellenzéki médiumok kormányellenőrzés alá vonása után közölte: magas rangú görög és orosz vezetőkkel tárgyalt a szerbiai helyzetről, illetve ezen a héten két másik ellenzéki vezetővel Moszkvába utazik, ahol a „lehető legmagasabb szinten" fogadják őket. Görög források a múlt héten megerősítették, hogy Athén kapcsolatban áll az SPO elnökével, bár akkor még cáfolták, hogy szóba került volna a szerbiai helyzet. Draskovics bejelentésének többi részét továbbra is bizonytalanság övezi Belgrádban, különösen azután, hogy orosz sajtójelentés szerint Moszkvában a hét végén nem erősítették meg a Draskoviccsal való kapcsolatfelvételt. Hét végi belgrádi közlésekből az derült ki, hogy a három érintett szerb ellenzéki vezető - Draskovics, Zorán Gyingyics, a Demokrata Párt és Vojiszlav Kosztunicá, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke - még nem kapott hivatalos orosz meghívást. Draskovics múlt heti közlése szerint a szerb ellenzék azt várná a látogatástól, hogy Moszkva rávegye Belgrádot az ellenzékkel szembeni fellépés leállítására és demokratikus választások kiírására minden szinten. Belgrádi közlés szerint a szláv kultúra ünnepe alkalmából, orosz meghívásra, hétfőn jugoszláv kormányküldöttség utazott Moszkvába. Izland: nincs vetélytárs Reykjavík (MTI) Ellenjelölt híján Olafur Ragnar Grimsson izlandi elnök további négy évre megtarthatja hivatalát, választások nélkül. A hétfői sajtó szerint ugyanis a pacifista Asthor Magnussonnak, aki még pályázott volna az elnöki székre, vissza kellett lépnie, mert nem sikerült elegendő támogató aláírást gyűjtenie a jelöléséhez. A mindössze 270 ezres Izlandi Köztársaság történetében csak egyszer, 1988ban mérkőzött ellenjelölt hivatalban lévő elnökkel. A június 4-i romániai helyhatásági választásokra 50 év után újra van magyar polgármester-jelöltje Kolozsvárnak: Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ színeiben indul. A kormánytag Eckstein-Kovács kisebbségügyi miniszter. Kampánya során május végéig autóbusszal járja a város utcáit, s meghatározott pontokon találkozik a választókkal. Felvételünkön: a kolozsvári Mihály vitéz téren lehetséges választóival beszélget Eckstein-Kovács Péter, Gheorghe Funar egyik ellenfele. (MTI Telefotó: Oláh Tibor) Moszkva (MTI) Oroszország szükség esetén kész „megelőző csapást mérni" a tálibok afganisztáni kiképzőtáboraira. Ezt Szergej Jasztrzsembszkij, az orosz elnök csecsenföldi tanácsadója közölte hétfői moszkvai sajtóértekezletén, megerősítve ezzel a hónap elején, orosz külügyi források által megszellőztetett lehetőséget. Jasztrzsembszkij szavai szerint a „preventív" csapást nem lehet kizárni akkor, amikor valóban reálissá válik a fenyegetés Oroszország vagy szövetségesei nemzetbiztonsági érdekeire nézve, vagyis súlyosbodik az afganisztáni helyzet. Az orosz elnöki tanácsadó utalt arra, hogy Moszkva kapcsolatban áll a tálibellenes „északi koalícióval" is. Emlékezetes, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország megfenyegette a tálibokat „Megelőző csapás"? az elmúlt héten Taskentben és Asgabatban folytatott tárgyalásokat, egyebek között a terrorista fenyegetés elleni küzdelem kérdéseiről is. Jasztrzsembszkij beszámolója szerint egy héttel ezelőtt Aszlan Maszhadov csecsen elnök képviselői tárgyalást folytattak a tálibok vezetőivel és Oszama bin Ladennel, a nemzetközi terrorizmus egyik hírhedt vezéralakjával. Arról állapodtak meg, hogy a tálibok emberekkel, fegyverekkel és hadianyaggal is segítik a csecsen szakadárokat, s kiképzőtáboraikat is a csecsen, üzbég és tádzsik szélsőségesek rendelkezésére bocsátják. Az orosz tanácsadó tájékoztatása szerint az oroszgrúz határon a szövetségi légierő megsemmisített egy 12 teherautóból álló konvojt Karo-Argun körzetében. Orosz források korábban azt közölték, hogy a fegyverszállítmányt csaknem 80 tálib fegyveres kísérte, és Szu-24-es és Szu-25-ös harci gépek verték szét az oszlopot. Jasztrzsembszkij hétfői sajtóértekezletén elítélte, hogy lord Russel-Johnston, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke „titkos telefonbeszélgetéseket" folytatott Aszlan Maszhadovval. Mint mondta, az Oroszország megkerülésével folytatott titkos tárgyalások célja: arra kényszeríteni Moszkvát, hogy szüntesse be a csecsenföldi antiterrorista akciót. Az ET parlamenti közgyűlése így burkoltan Maszhadovot támogatja, aki ilyen vagy olyan mértékben, de felelős azt emberrablásokért, több tucatnyi, többek között külföldi túsz haláláért. Moszkva magyarázatot vár a lordtól - jelentette ki Jasztrzsembszkij, megengedhetetlennek minősítve „ezt az álszent megközelítést, amely Oroszországot egy kalap alá veszi terroristákkal". Az orosz elnöki tanácsadó „kacsának" minősítette azokat a sajtóhíreket, hogy Sámil Bászájev csecsen hadúr a hét végén belehalt még februárban szerzett súlyos sebeibe, s az üszkösödés végzett vele. Jasztrzsembszkij szerint „közvetett bizonyítékok" vannak arra, hogy Bászájev életben van. Macedónia Egy állam, egy nyelv? Zágráb (MTI) Macedóniai etnikai összecsapások veszélyére figyelmeztetett hétfői számában a Vjesnik című zágrábi napilap. Az újság Max van der Stoelra, az EBESZ kisebbségi kérdésekkel foglalkozó főbiztosára hivatkozva arról tájékoztatta olvasóit, hogy az albánok anyanyelv-használati jogának érvényesítése miatt már tiltakozó akciók is voltak Macedóniában. (Az 1991-es népesség-összeírás hivatalos adatai szerint a valamivel több mint kétmilliós Macedónia lakosságának alig ötöde albán nemzetiségű, míg a radikálisabb albán szervezetek már akkor 40 százalék fölötti albán népességarányról beszéltek.) A zágrábi újság arról számolt be, hogy a macedón oktatási miniszter a közelmúltban két középiskolában is engedélyezte albán tannyelvű osztályok indítását. A miniszter lépése ellen macedónok tiltakoztak a múlt héten, és arra hivatkoztak, hogy „az egy állam, egy nyelv" elvet kell érvényesíteni Macedóniában. Az albánok arra panaszkodtak, hogy a tiltakozók „Gázkamrába az albánokkal!" jelmondatot is skandáltak. A Vjesnik szerint Max van der Stoel arra figyelmeztetett, hogy Macedóniában ugyan „mindeddig egyetlen lövés sem dördült, ám a nemzetiségi feszültség problémája évek óta fortyog. Az albánok ebben az évben döntést szeretnének a feszültség feloldására, és ha ez nem sikerül, a macedón kormány meg is bukhat". A kisebbségi főbiztos kész közvetíteni valamiféle megállapodás tető alá hozása érdekében. Max van der Stoel szerint növelni lehetne a macedóniai albánok számára biztosított felsőoktatási lehetőségeket, de nem támogatja a már illegálisan működő albán egyetem elismerését Tetovóban. Pozsonyban a -volt csehszlovák arany Dzurinda eltévedt Pozsony (MTI) Pozsonyi értesülések szerint hétfőn már a szlovák jegybank páncéltermében volt az a négy tonna szlovák arany, amelyet a csehszlovák vagyonmegosztás utolsá részeként Mikulás Dzurinda, szlovák miniszterelnök hétfőn vett át hivatalosan a cseh kormánytól Prágában A cseh és a szlovák fél az 1993. januári kettéválás óta, Vladimír Meciar háromszori kormányzása alatt nem tudott pontot tenni a vagyonvita végére. A fennmaradt szlovák vagyonrész, a több mint négy tonna arany ügyében Milos Zeman és Dzurinda kormánya könnyedén egyezségre jutott és ezt mindkét ország parlamentje is hasonlóképpen szentesítette. A vasárnapóta Prágában tartózkodó Dzurinda úgy indult a cseh fővárosba, hogy az aranyat hazatértével egyidejűleg szállítják majd Pozsonyba, és ő maga csupán egy jelképes aranytéglácskát visz haza. Hétfői értesülések szerint a négy tonnát meghaladó arany már napokkal korábban Pozsonyban volt. A Szlovák Nemzeti Bank szóvivője ezt az értesülést nem cáfolta és nem is erősítette meg. A közvélemény „ártatlan megtévesztését" nyilván biztonsági szempontok indokolták. A 45 éves Dzurinda a maga részéről vasárnap részt vett a 6. prágai nemzetközi maratonhoz időzített utcai futóversenyen, de eltévedt, és az előírt 9 kilométer helyett 18 kilométeres futás után ért célba. Kassai Vasmá Riga (MTI) A szlovák kormány megszerezte a Kassai Vasmű (VSZ AS) többségét, és ez megkönnyíti a cégcsoport kohászati vagyonának eladását a U.S. Steelnek - mondta Brigita Schmögnerová szlovák pénzügyminiszter Rigában, az EBRD közgyűlése közben. A korábbi értékesítések után a szlovák kormánynak 29 százaléka maradt a vasműben, de az utóbbi hetekben további 23 százalékot felvásárolt közvetlenül kisebbségi részvényesektől. Az 52 százalék talán valószínűsíti, hogy a Kassai Vasmű csütörtöki közgyűlésén sikerül megnyerni a szavazást a kohászati vagyon eladása érdekében - mondta a pénzügyminiszter. Olasz csalódás Róma (MTI) Csalódást okozott Olaszországban a vasárnapi népszavazás az politikai reformok követelőinek: az egyebek között a választási rendszer stabilabbá tételét célzó javaslatról a szavazati joggal rendelkezők alig 36 százaléka mondott véleményt. Csak az olaszok 36 százaléka járult a szavazóurnákhoz, ami azt jelenti, hogy a referendumot nagy valószínűséggel érvénytelennek nyilvánítják. Az olasz törvények szerint ugyanis a népszavazás érvényességének a feltétele az 50 százalékosnál magasabb részvételi arány. Ú| kormányfő Szöul (MTI) Kim De Dzsung dél-koreai elnök kinevezte az ország új miniszterelnökét Li Han Dong személyében. Dong elődje, Pak Te Dzsun a múlt héten mondott le adócsalási ügyek miatt, mindössze négy hónapig volt hatalmon. A 65 éves Li Han Dong a kisebbségben lévő, a törvényhozásban mindössze 17 képviselővel rendelkező Egyesült Liberális Demokrata Párt vezetője. Li kinevezését még jóvá kell hagynia a parlamentnek, amelyben jelenleg az ellenzékben lévő nacionalista Hannara Pártnak van többsége 133 fővel. Kim Millenniumi Demokrata Pártja 115 képviselővel rendelkezik, Li Han Dong kormányfősége azonban mellé állíthatja a liberálisokat és több független képviselőt is. Elítéltek 143 albánt Nis (MTI) Egy szerbiai bíróság terrorizmus vádjával összesen 1632 évnyi börtönbüntetésre ítélt 143 koszovói albánt. A jugoszláviai igazságszolgáltatás történetének legnagyobb tömegperét Nisben folytatták le. A bíróság terrorcselekmények elkövetesében találta bűnösnek és fejenként 7-13 éves büntetésre ítélte a vádlottakat, akiket tavaly májusban vettek őrizetbe a szerbiai Koszovó tartomány nyugati részén fekvő Gyakovicában. A csoport tagjait azzal vádolták, hogy megalakították a szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg helyi egységét; megöltek három szerb rendőrt és jugoszláv katonát, hetet pedig megsebesítettek.