Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-22 / 118. szám

Az igenyek változhatnak de van, ami örök Praktikum tarifacsomagját megváltoztathatja! Telefonszáma pedig megmarad! \/ igenit-k tulyanialoMin tallu/nak. mi i- uluk! K/i-rt mostaniul igényéi s/erint On i« kedvere megsalto/tathatja Pannon Praktikum tarituisoniagjut ugv. hogv lelefons/amjt megtarlia: ( »ak hívja lel a l"*4l-e- telefons/amot. e- "2 oran belül nvar a/ uj tanlakon beszel­gelhel. Mindoss/e bruttó lutMi |i,rintert. amit automatikusan levonunk az egyenlegéből. X tarilacsomag-vaitast a/ok a Pannon Praktikum eltilt/el ok vehetik igenvhi. akik eloti/etesuket legalahh <*l napja aktivallak. X további res/­letekről irdeklodjon hemulutoterntvinkhen. letuleti kepv i-tlvUinktn vagy hivatalos v i-/onl- PA N N O N Q J ^ etadoinknal! Pannon liSM nonstop ugytels/otgálal: tt* 20 920 1)280. nsvvv.pannongsm.hu ..... Al élvonal. 18 PANORÁMA HÉTFŐ, 2000. MÁJ. 22. A Délmagyarország pályázatának díjnyertes müve Menekülésünk naplója 4. „Ez a napló egy gyer­meké. Egy 11 éves kis­lány írta, a második vi­lágháború utolsó hét hó­napjában, mely idö alatt szüleivel és nővérével a harcok elől Szegedről el­menekülve, keresztül uta­zott az országon, egészen a nyugati határig, Szom­bathelyig." 1944. november. Börgön­dön vagyunk. Éjszaka van. Kb. 11 óra. Anyuék felkeltet­tek bennünket. Riadó van. Nemsokára hallatszik is a gépzúgás. Valahol, nagyon messze, kigyúlnak a Sztálin­gyertyák és lentről fényszó­rókkal keresik a gépeket. Ez éppen olyan látvány, mintha ejtőernyősök szállnának le. El is terjedt a hír a vonaton, hogy tőlünk pár száz méterre ejtőernyősök szálltak le. Meg voltunk ijedve alaposan. Azt sem tudtuk, hova bújjunk. Pe­dig nem is volt igaz! Másnap. Most az a hír van, hogy az éjszaka Buda­pestet Sztálin-gyertyázták és bombázták. Pár nap múlva. Már pár napja egy kis állomáson va­gyunk. Azt sem tudom, hogy mi a neve. - Vilma apja és Apu felfedeztek egy tanyát, ahol tejet leheteti kapni. Hoz­tak is sokat. Mi, Vilma és én elhatároztuk, hogy elmegyünk abba a tanyába, hátha adnak tyúkot, vagy csirkét, vagy va­lami tejtermékei, vajat, sajtot, túrót, stb. Elmentünk és egy tyúkot 15 pengőért vettünk. Még adtak hozzá egy nagy karéj fehér házikenyeret. Mi ezzel nagyon meg voltunk elégedve és szépen visszabal­lagtunk a vonathoz. Pár nap múlva. Siófokon vagyunk és innen egy viciná­lis vonalon Tabra fognak ben­nünket vinni. Ide 30 kilomé­terre. Később. Itt vagyunk Ta­bon. Már nekünk is van laká­sunk. Ez ugyan nem valami jó és szép, de ez is sok időbe telt, mfg megkaptuk. Egy téglás nyári konyha, szimpla ablak­kal és egy üveges, udvarra nyfló ajtóval. Pár nap múlva. Az idő hűvös kezd lenni és mi is kez­dünk fázni a kis konyhában. Hiába tüzelünk, a szél kifújja. Ködök vannak reggelenként. A hangulat sem a legjobb. Az oroszok átjöttek a Dunán. Ez elég nagy baj! Szél Jóskát be­hívták katonának, de sikerült kieszközölnie, hogy ne kelljen elmenni. Ezek után felutazott Budapestre. 1944. nov. 30. Elérkezett az a nagyon szomorú nap, is­mét döntenünk kellett, hogy 1 hónapi ittlét után tovább me­gyünk-e Szombathelyre, vagy pedig itt maradunk, s az oro­szokat bevárjuk. Apu tudomá­sunkra hozta, hogy egy motor, (amelyik az ÜV-hez tartozott) rendelkezésünkre áll négy ülőhellyel. S ha nekünk is úgy tetszik, mehetünk innen is to­vább, mert az orosz jön. Siet­ve kellett gondolkozni, mert a motor másnap délben már in­dulni akart. Másnap. Nagy sírással ha­tározta el magát Anyu arra, hogy innen is tovább me­gyünk. Gyorsan becsomagol­tunk és elbúcsúztunk a házi­aktól. Szűcs néni sírva csókolt össze bennünket s egyre mondta, hogy írjunk. Sze­gény! Bözsikét is el akarta küldeni velünk, de ő azt, mondta, hogy nem jön. Mikor kiléptünk a kapun. Bőhm né­nibe ütköztünk. Nagy sírás rendezett, hogy őt mért hagy­juk itt. Mondtuk neki, hogy jöjjön ki az állomásra, és néz­zen szét. Hátha lesz még hely a motorban. Ki is jött, de a vé­gén csak ottmaradt. Azt mondta, hogy Margit nem akar jönni és ő nem hagyhatja ott, mert reá bízták. Mikor már minden be volt pakolva a motorba, akkor Anyu leszállt és elment a tejesünkhöz, és te­jet meg vajat hozott tőle. Dél helyett délután 4 óra körül in­dultunk el Siófokra. A másod­osztály egyik részében Toldi­ék ültek Gálosékkal, összesen hatan, az ülőhely szintén négy volt. A második részében ül­tünk mi négyen. A harmadik részben Törökék ültek hár­man, három ülőhely volt ott is. A negyedik részben, ahol csak két ülőhely volt, ott a csomagok voltak. Siófokra ér­ve Toldi azt mondta, hogy a motorból ki kell pakolni, mert a motor még visszamegy Tab­ra. Először nem akartunk, de mikor megtudtuk, hogy bi­zonytalan, hogy visszajöhet-e a motor, rögtön kipakoltunk. Egy ablaktalan harmadosztá­lyú kocsiba pakoltunk át arra az időre, amtg a motor - re­méljük - visszatér. A motor késő éjszaka, három óra hossza múlva megérkezett. Visszapakoltunk a motorba és úgy ülve elaludtunk. Pár nap múlva. Pár nap múlva, hogy Szentkirályra ér­keztünk, Szombathelyen nagyriadót fújtak. A riadó fú­jása után két óra múlva Anyu, Gálos néni, Török néni és én elindultunk az őrházba. Évi és Dali ez alatt a motorban vol­tak. Egyszer csak tompa zú­gást hallunk és felnéztünk az égre. Az égen rengeteg gép jött, V-betű alakban. Mi erre nagyon megijedtünk és az egyik vagon alá bújtunk. Én ekkor a város felé néztem és akkor piros valami zuhant alá, irtózatos sebességgel, és mi­kor lecsapott, utána sötét, fe­kete füst gomolygott az ég fe­lé. A bomba süvttése úgy hal­latszott, mintha nagyon ala­csonyan jött volna egy gép és az süvített volna. A riadó vé­gét azután kerítés tövében, cuppogó sárban vártuk meg. Éviék a bombázást a motor­ban élték át, mikor a bomba zuhant, ijedtükben az ablak alá bújtak és a fejükre húztak egy óriási batyut, amelyben ruhanemű volt. Apu ez alatt Szombathelyen volt egy pin­cében. Radányi Edit (Folytatjuk.) Jogi rovatunkban ezút­tal B. K. szegedi olvasónk kérésére a meghatalma­zás fogalmat tisztázzuk. (Cimünk: 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra íriák rá: „A jog asztala".) A meghatalmazás olyan egyoldalú jogügylet, amellyel a meghatalmazó arra jogosítja fel a meghatalmazottat, hogy helyette és nevében jognyilat­kozatot tegyen. A címzett, a meghatalmazott képviselő, de lehet az hatóság, vagy harma­dik személy is, amely előtt, il­letve aki helyett a meghatal­mazás képviseletre jogosít. Ha a meghatalmazás tartalmi vagy formai okokból érvény­telen, a meghatalmazott álkép­viselőnek minősül, ezért az ál­tala tett jognyilatkozat is ér­vénytelen, felelősségére pedig a álképviselet szabályát kell alkalmazni. A meghatalmazás meghatározhatja a képviseleti A meghatalmazás jog tartalmát és korlátait. Vo­natkozhat a meghatalmazás a meghatalmazott minden ügyé­re, amikor általános meghatal­mazásról van szó. A különös meghatalmazás egy vagy több ügyben, esetleg ügycsoportok­ban jogosít képviseletre. A meghatalmazást el kell határolni a megbízástól. A kettő között tartalmi és szerke­zeti különbség van. A megbí­zás szerződés, amelyben az egyik fél arra kötelezi magát, hogy a másik fél valamely ügyében díjazás fejében, vagy ingyenesen eljár. A megbízás bármilyen ügy ellátására irá­nyulhat, és nem feltétlenül jár együtt képviselettel, vagyis jognyilatkozat tételével. A meghatalmazás ezzel szemben nem valamilyen ügy elintézé­sére irányul, hanem a jognyi­latkozat tételére jogosft. A megbízás kétoldalú jogügylet, amely nemcsak jogosft, hanem kötelez is. A meghatalmazás ezzel szemben egyoldalú jog­ügylet, amely képviseletre ad jogot. A meghatalmazás érvé­nyességéhez ugyanolyan alak­szerűség szükséges, mint ah­hoz a szerződéshez, amelynek a megkötéséhez jogosft. Ha olyan egyoldalú jognyilatko­zatra irányul a meghatalmazás, amely meghatározott alakhoz van kötve, ez is csak ilyen alakban érvényes. Ingatlan tu­lajdonjogának átruházása Írás­beli szerződésben történhet csak, tehát amennyiben a kép­viselet ilyen szerződés kötésé­re vonatkozik, a meghatalma­zást is írásba kell foglalni. A legtöbb jognyilatkozat nincs meghatározott alakhoz kötve, ezért ilyenkor bármilyen for­mában lehet meghatalmazást adni. A hatóság előtt a képvi­seleti jogot mindig igazolni kell. A meghatalmazás megszűnik annak a jognyilat­kozatnak a megtételével, amelyre irányult, visszavonás­sal és bármelyik fél halálával is. A meghatalmazás visszavo­násig érvényes. Ezt a megha­talmazó bármikor megteheti. A visszavonás jogáról érvé­nyesen nem lehet lemondani. Ha a meghatalmazás hatályát határidőhöz kötötték, a határ­idő lejártát követően akkor is érvényét veszti, ha nem von­ták vissza. H|. dr. Köitczöl László Estig tartó bemutatókkal, versenyekkel Honvédnap volt Újszentivánon Munkatársunktól A honvédség napját ünnepelték május 20­án, szombaton, az új­szentiváni 24. radarszá­zad laktanyájában. A falu lakóit Steidl Amb­rus plébános, Ruzsalyi Tibor őrnagy és dr. Talpai János, Újszentiván polgármestere köszöntötte. A szónokok hangsúlyozták a honvédün­nep jelentőségét, hiszen ezen a napion a magyar állam szü­letése és a kereszténység fel­vétele ezeresztendős évfor­dulójára is emlékeztek. Az estig tartó szentiváni honvédnap reggel 8 órakor kezdődött: ekkor vetették vízbe horgaikat a horgász­verseny résztvevői, s ugyan­ebben az órában kezdődött az alegység nyugdíjasainak, volt katonáinak találkozója, amelyen a község lakói, s a jelenleg szolgáló legénység hozzátartozói is részt vehet­tek. Az ünnepi állomány­gyűlésen a 3. Szegedi Ha­gyományőrző Honvéd Zász­lóalj katonái is részt vettek. A díszmenet után mozgal­mas műsor következett: a kecses mazsorettek után a katasztrófavédelmi csoport, s a tűzoltók mutatták meg, mit tudnak. A sándorfalvi ci­terazenekar muzsikájára A diákok körében is nagy sikert arattak a honvédnap rendezvényei, például a fegyverbemutató. (Fotó: Schmidt Andrea) néptáncosok rúgták a port. Mindemellett hőlégballon-, karate-, kutya-, lovas-, nép­tánc- és fegyverzeti bemuta­tó szórakoztatta a honvédnap vendégeit, akik a kiskunfé-. legyházi honvéd repülőma­kett-gyűjtők kiállítását, vala­mint a fölsorakozott veterán autókat is megtekinthették.

Next

/
Thumbnails
Contents