Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-20 / 117. szám

II. DM-ÉVFORDULÓ SZOMBAT, 2000. MÁJ. 20. DfLMAGYARORSZAG fc- — II Szeged. 1914 III. évfolyam 180 szám Szerda, július 29 DELMflQYflKORSZAG Péntek, 1930 október 24 Ara lO fillér VI. évfolyam, 240. szám riCETf.Si Havonlo hnlyhnn 3-211 I. évi. 1. sz. |». 17. sz.) SzeyeU. 19U usvember H. oilmji teret arám In 4Q illlér DÉLMAGYARORSZÁG Balogh (alván dr. SiarhaaslAblsoHaág. Erdei Ferenc lapfejek a Délmagyarország kilencven évéből: 1914, 1930 és 1944 Arcok és arculatok A hadüzenet elküldetett Sebesültek a feketeházi hadikórházban. (Forrás: Szeged története) Dómavatás A

Z avatás, melynek ünnepén a hivatalos Magyarország és a katolikus egyház találkozik a fogadalmát beváltó és az egyetemnek otthont adó Szeged város közönségével, nemcsak a fogadalmi templomnak, az egyetemnek, az árkádok sorának és az árkádok alatt elhelyezett pantlieonnak szól, hanem megilleti a várost is, a tereiben, uccáiban, épületeiben, szobraiban látható, polgárainak lelkében, szivében élő harmadik Szegedet. Az első Szeged volt a mult század háromnegyedének patriarkális vidéki városa, amely a multakból Mező-Szeged hagyományait hozta magával. Rendszertelenül terült szét a Tisza partján a régi vár körül, kevés volt a kohézió, mely összeforrasztotta volna a Felső- és Alsóvárost és Palánkot. Híresek voltak nagy vásárai kulturáját a kegyes atyák oskolája és Dugonics András emléke képviselte. A negyvennyolcas időkből fölötte lebegett Kossuth mondása: Szegednek népe, nemzetem büszkesége, elárvult hazámnak egyetlen oszlopa. Az első Szegedet az árvíz söpörte el. nyomába lépett a második Szeged, a királyi biztosság városa. Ezt a Szegedet még valamennyien, akik már megjártuk a dantei emberélet utjának felét, ismerjük. Az öregebbek látták a város szintjének emelését, a körtöltés gyűrűjének elkészültét, a hid építését, a fiatalabbak pedig a házak sorakozását, a keretek betöltését és egy fejlődésben bizó, akarásban erős vidéki város képének kialakulását. Azokon kivül, amit gazdaságiakban termelt ki magából, ez a Szeged lendítette fejlődésének útjára Mikszáthot, Gárdonyit, Tömörkényt. Összetételében egyszerű volt ez a Szeged is. Dankó Pista hegedűje szólaltatta meg érzésének húrjait. * Ma, a háborúnak vérzivatara után, de még mindig a 1Y1 megpróbáltatások hullámgyürüinek közepette, kapujában állunk a harmadik Szegednek. Se a külső képe, se a lelke ennek a Szegednek nem olyan egységes, mint volt a másik kettőé. Méreteikben a régiek számára ismeretlen tömegek, az Alföld homokján eddigelé otthontalan formák sarjadoznak a régi polgár-város zuguccáinak és sikátorainak helyén s a várost domináló Tisza helyett a város kezd uralkodni a szerető emlékek és a romboló haragok folyója fölött. Lelkiekben is újszerű, idegen feladatok elé került a város, melyeknek nem hiányoznak a nehézségei összeütközései Kapujában állunk a nagyvárossá átfejlődő harmadik Szegednek, amelynek a fejlődés során kell majd megtalálni egységét nemcsak az architektúrában, hanem a feladatok átérzésében és megvalósításában is. (1930. október 24.) Passió a téren Mikszáth Kálmán a Délmagyarországról ...- Az Önök programjának egyik lényeges része mondotta Mikszáth - a magyar sajtó deeenralizációjának megkezdése és a vidéken egy kultur-igényeket is kielégítő lapot adni. Igen örülök ennek a törekvésnek, különösen, hogy az Szegedről indul ki, de legyenek munkájuknál elkészülve nagy küzdelemre. Magyarországon az ilyen vállalkozás, fájdalom, bizonyos nehézségekbe ütközik, mert itt minden dolog észszerütlenül egy városban van összetömve. Németországban vagy Angliában, ahol az egyetemek és hirlapközpontok ki vannak véve a fővárosból, könnyebb helyzetük van a nagy vidéki lapoknak. Nálunk a vidéken nagy lapalakitások - véleményem szerint - fokozottabb mértékben csak ugy sikerülhetnek, ha Magyarországban a politika is a decentralizáció felé fordulna és a Délmagyarországnak is főképen ezért kell harcolnia. Decentralizáció, fejlődés, - mondotta Mikszáth maga elé merengve. - Hát csodálatos dolgok ezek. Hogyan alakultak a*központok? Mikor még teljesen primitívek voltak a viszonyok, az emberek szétszórtan, rendezetlenül laktak kunyhókban, a pusztán és egyebütt, azt mondották: jó volna, ha mi közelebb, együtt laknánk. Egymás mellé kezdtek-épitkezni és keletkeztek utcák, faluk. Amikor ez megvolt, fogadtak egy baktert, aki vigyázott a házakra éjszaka, mialatt a lakosság aludt. Később rájöttek a jómódú emberek, ki kell köveztetni az utat, hogy sárba ne járjanak. Majd szükségét érezték korcsmának, mulatónak, nyilvános helyeknek slb. Mindezek a dolgok az emberek kényelemszeretete miatt keletkeztek. Amikor azután elérkezett az a fok, ahol ez a kényelem megszűnt, kezdetét vette a természetes decentralizáció, amely kell, hogy bekövetkezzék nemcsak a városokban, hanem a tudományban, irodalomban, sajtóban és amelynek egyik érdekes jelensége épp a Délmagyarország megindulása. Nekünk I. Ferenc vagy II. Mátyás idejében kellett volna decentralizálni az országot. Persze, most is lehetne, ha sok pénzünk volna hozzá. De nincs. És mit keresünk ott, ahol nincs. Hát keresek én valamit a padlásomon? Ugye nem. Inkább az angol bank felé kalandozik el néha a gondolatom. Vagy nem inkább várhatunk valami nagy dolgot például Szegedtől, amelynek négymillió az évi büdzséje, mint teszem fel Mikszáthfalvától, ahol a leggazdagabb embernek 400 pengő az évi jövedelme. Ha ellenben az angol bank ideadná a pénzét, akkor Szatymazból is Párist lehetne építtetni... ...A Délmagyarországnak, amely ezeknek a törekvéseknek buzgó harcosa lesz - sok szerencsét. (1910. május 22.) I. Ferenc József dicsőséges uralkodónk, a monarchia legfőbb Hadura hü népeinek bejelentette, hogy hűtlen szomszédunknak hadat üzent és ezentúl a fegyverek erejére bizza az elégtételadást. A háború tehát kitört a monarchia és Szerbia között. - Végre! mondotta ma a magyar parlamentben politikai életünk egyik vezéregyénisége és ugyanezt mondja egész Magyarország, egész Ausztria, az egész monarchia tehát, sőt hü szövetségeseink, Németország és Olaszország. De ugyanezt kívánja a kultur Európa nevében legújabb szövetségesünk, Svédország is. A monarchia és szövetségesei immár olyan erőt képviselnek, hogy az ő kezükbe Szeged város szerencsés geográfiai fekvése az ötödfél esztendős háború alatt megkímélte a város közönségét a háború borzalmaitól és attól, hogy Szeged város földjét ellenség tapodja. Sem a háború alatt, sem a békekötés óta nem tette be a lábát ellenség Szegedre. Eddig talán csak a vak szerencsének köszönhettük ezt, most azonban már minden okunk megvan arra, ho£y biztosak lehessünk ebben. Hétfőn délután franciák, a művelt nyugat legműveltebbjei jöttek a városba, minden ellenséges érzés és bosszúvágy nélkül, kizárólag azért, hogy a fegyverszüneti szerződésben biztosított jogukkal élve, a helyi hatósággal karöltve a belső békét és rendet biztosítsák. Mi, akik gyilkos kényszer alatt, a legsúlyosabb erőszak által félrevezetve, még a hosszú háború alatt sem hagytuk szivünkben a gyűlölet szikráját lángralobbanni, most is bátran kimondjuk, hogy a magyarnak sohasem volt ellensége a francia. És, ha a háborút elvesztettük és a belső béke fenntartására szükség van katonaságra, csak örvendhetünk azon, hogy ez a megszálló csapat a francia respublika katonasága A háborút elvesztettük, de most, hogy a franciák bejárják az országot és megismer5 nek bennünket, bizonyos, hogy becsülésüket visszanyerjük. Ha látni fogják. van letéve Európa jövője és ha kell: a diplomáciában s ha muszáj: a csatatereken is igazságot osztanak a megbántott nagyhatalomnak, a monarchiának, akinek dicsőséges uralkodója Európa békeapostola volt és végeredményben az is marad, ezután is. A Gondviselés utjai kiszámíthatatlanok és ezúttal a harcok tisztító tüzén át jutnak a végleges békéhez! A végleges béke... talán európai háború lesz előbb. Ha a sors ugy rendelte volna, legyen. Ez Németország üzenete. Vilmos császár, Európa leghatalmasabb ura, ma visszatért Németország fővárosába. S Németország máris homloktérben áll: ultimátumnak beillő kérdést intézett hogy nekünk talán érdekünk is volt, hogy az erőszakos Németország hatása alól megszabaduljunk és a pióca módra ránk tapadó és vérünket szipolyozó Ausztriát elrugjuk magunktól, ha meggyőződnek arról, hogy mi tehetetlen bábok voltunk eddig, akiket az erősebb jogánál fogva hajtottak a vágóhidra, hogy ott, - minden cél nélkül - elpusztuljanak apáink és fiaink csak azért, mert az imperátornak az ugy tetszett, bizonyára olyan megértéssel és jóakarattal fognak bánni velünk, amint azt megérdemeljük. Oroszországhoz, a királygyilkosok országának legfőbb patrónusához és Oroszország válasza az, hogy öt hadtestet mozgósított, az összes külföldön levő orosz tiszteket sürgősen visszahívták, áz oroszporosz határról az összes teherkocsikat jjevonta Oroszország belsejébe, sőt mindenféle áruforgalom szünetel már az orosz birodalomban. Mivel az európai nagyhatalmak közvetíteni akartak, sőt a római pápa is interveniált, erre az indítványra nézve Németország határozottan elutasító választ ad, amennyiben a német kormány álláspontja a közvetítést illetőleg az, hogy fölveti a kérdést: vájjon kiván-e a monarchia egyáltalán közvetítést és ha a • (Saját tudósítónktól.) Amint Berthelot tábornok szegedi tartózkodása kapcsán csak a sorok között sejtethettünk, ma valóra vált: a franciák megszállták Szegedet. Amikor a tábornok különvonata Szegedet is útjába ejtette, bizonyossá vált, hogy ezt többé elkerülni nem lehet. Nem akartuk azonban feleslegesen izgatni a város közönségét és azért csak most adunk pozitiv formában hirt aijól, hogy hétfőn délután öt óra óta Szeged is megszállott terület. A megszálló csapatok kiigen, mily mértékben? Egy, a monarchiában nem kívánatos közvetítést Németország határozottan elutasít. Németország különben ma a hadiflottájának rendeletet adott, hogy Wilhelmshavenbe azonnal térjen vissza. Németország egyben Angliával megegyezett, hogy az Északi-tengerről az egész hadiflottáját elvonhassa, - ami azt jelenti, hogy az egész tengeri haderejét rázuditsa arra vagy azokra a nagyhatalmakra, melyekkel a monarchia miatt háborúba keveredik. Franciaország azonban jelenleg föltétlenül békét akar, ugy, hogy jelenleg németorosz konfliktus fenyeget. Szerbiában tizennyolc évtől hatvan évesekig minden férfit behívtak, mind a három korosztályt tehát. A második balkáni háborúban is ez volt a behivási tervezet és akkor 480 500 ezerig volt a tényleges hadkötelesek száma, igy hihető, hogy most közel ötszázezer embert kiállit ellenünk Szerbia. A szerb hadseregben lázadás tört ki. Sok szerb katona fegyverrel együtt átszökött Bulgáriába, ahol megadták magukat a bolgár katonáknak. Párisban ma este is tüntetés volt érdekes, a háború ellen ugyanugy tüntettek, mint a háború mellett. Franciaország közvéleménye, társadalma és diplomáciája rendkivül fél egy európai háborútól, tudják és nem is titkolják, hogy a hármas-szövetséggel szemben veszítenének. (1914. július 29.) vétel nélkül tiszta franciák, színesek - amint bennünket megbízható helyen informáltak - nem jönnek Szegedre. A Délmagyarország munkatársának módjában áll, mint a Szegeden tartózkodó francia főtisztek megállapítását hangsúlyozni, hogy a Szegedet megszálló csapatok a legfegyelmezettebbek, amelyek a legcsekélyebb rendbontást is megfogják akadályozni és a hatósággal egyetértve fogják a város közönségének vagyon- és életbiztonságát megóvni. (1918. december 31.) Az épülő kassai dóm előtt játszódott le a Magyar Passió s az épülő szegedi fogadalmi templom előtt játszódott le a Szegedi Passió. Szeretettel köszöntjük mindazokat. akik első magvetői annak a szerencsés ötletű munkának, amiből talán egykor kultura és tradíció lesz. Mozart nélkül s talán Reinhardt nélkül, a salzburgi püspök és a salzburgi polgármester nélkül kisebb volna Salzburg kulturális jelentősége is, - mi pótolni tudjuk Salzburg hivatalos tényezőit, de pótolni tudjuk-e valaha, hogy Mozartok nem jártak soha ezen a tájon? A Don Jüan és a Varázsfuvola sokkal közelebb voltak Salzburg lelkéhez, mint a Magyar Passió Szegedhez, - a világ országutjától távol, ránevelt, tradíciók között felnőt közönség nélkül szabad-e ilyenkor Salzburgra gondolni s arra a tarka, sokszínű, zajló életre, amelyik ott pezsdül az egész világ által ismert Salzkammergut nyugati kapujában? Salzburg nemcsak a keretet, a díszletét s a színpadot adta ezekhez a játékokhoz, hanem Mozart lelkét is. Szeged lelke még nem szólalt meg, ezt a lelket még ezután kell szóra bírni, ha azt akarják, hogy nemcsak főúri kedvtelés s fejedelemhez illő elhatározás pompája bontakozzon ki s tündököljön a fogadalmi templom előtt. Szeged szóhoz nem jutott lelkét szeretnénk most megszólaltami azok előtt, akik bizonyára szeretettel jöttek össze ebben a városban pihenni és gyönyörködni a szépben. Attól félünk, ez a szóhoz nem jutott lélek nem fog megnyilatkozni a tömjéngyujtó szavakban és tirádás üdvözlésekben, ez a lélek árván, kicsit félreszoritottan várakozik a babérerdők árnyékában s a hirkürtösök pódiuma mellett, hogy a diszmagyaros Bánkok, Peturok és Gertrudisok között lesz-e Tiborc, aki hangot ad panaszainak? Büszkén mutatja a szegedi lélek a falakat, miket emelt, a szépséget, amit megalkotott. Nézzétek, ezt teremtettük mi a trianoni évtizedben, lerongyoltan, koldusán és sokszor éhezve. Miért magasztalják a Mediciek müvészetszeretét és II. Gyula pápa áldozatkészségét? Hiszen ők a földi javak dúsai voltak s csak egy részt áldoztak műalkotásokra abból, ami felett szinte mérték nélkül rendelkeztek. A mi művészetszeretetünk, a mi szépkultuszunk különb, mint a Medicieké volt, mert mi mindenünket, amivel rendelkeztünk, odaadtuk a Tudománynak és Művészetnek s odaadtunk sokkal többet is annál, mint amink volt. még az unkáink is azok alatt a terhek alatt fognak nyögni, amiket mi magunkra és gyermekeinkre vállaltunk. Van-e még nép, amelyik adóssági kötelezvényekből, telekkönyvi bekebelezésekből és váltókból ennyi szépséget alkotott? (1931. június 14.) Szenegáli szpáhik a városban. (Forrás: Szeged története)